Új Ifjúság, 1967 (16. évfolyam, 1-50. szám)

1967-07-25 / 30. szám

e új ifjúság Kuba hősi népe 1933 óta július 26-án üli meg állami ünnepét. 14 érvel ezelőtt meg­döntötte Batista diktátor hatalmát és a felszabadult nép az önállóság, majd a azocializ- mus építésének útjára lépett. Talán mindannyiunkban él egy bizonyos kétség, milyen is lehet a szocializmus egy latin-amerikai országokban? A Kanb-tenge'r szigetvilága úgy él képzeletünkben. mint ahogy azt.' a romantikus olvasmányaink és fil­mek lefestik. Forró éjszakák, távoli lánykaca­gás, kígyózó ritmusok... Vastag szivarok ne­héz füstje,... Cukornád édessége, rum illata... Haiti.... Jamaica... A szocializmus komoly munkát, pontossá­got, szigorú rendet, tervszerűséget, felelős­séget Követel. Hogy fér ez össze a kubai tem­peramentummal? Erről a témáról stilisztikai gyakorlatokat lehetne írni, talán mutatósak is lennének, de az ilyen írások messzire el­vezetnének a valóságtól, a realitástól. Kubára nem nézhetünk a mi szemszögünk­ből. Nem mintha a kubaiak nem építenék a szocialista társadalmat, hanem egészen más­képp teszik ezt, mint mi, mert egészen má­sok az életfeltételeik. Fidel Castro nagyon népszerű hazájában. Pedig nem mindig kel­lemes a szerepe. Örökké csak azt kell han­goztatnia: tessék pontosan, fegyelmezetten elvégezni a munkát, mert ez a legfontosabb. Gazdaságilag kell megszilárdulnunk, rendre és fegyelemre van szükségünk. Fidel Castro személyében ma már nem a hős és győztes legendás hadvezért kell lát­nunk, hanem a bölcs államférfit, aki tuda­tosan állandóan bővíti munkatársai körét és arra törekszik, hogy az ország vezetése egy­re kollektívabb legyen. Havannában minden év január 2-án a For­radalom terén közösen döntik el, hogy mi­lyen legyen a következő esztendő Az elmúlt évben leszavazták Fidel Castrőt. aki azt a javaslatot tette, hogy a következő és a büro­krácia elleni harc éve legyen. A többség vi­szont úgy döntött; a mezőgazdaság fejlesz­tése még fontosabb. Mielőtt az idegen elvegyül a zajos havan­nai utcák tömkelegében és meglátja az élel­miszerüzletek előtt álldogáló sorokat, elve­gyül a füstös tánchelyiségek vadul táncoló tömegei között, vagy elbeszélget az első com- ptsonóVal, aki az ötvenes években tanult csak meg írni és olvasni, — előbb feltétlenül tu­datosítsa a következőket: • hogy Kubának a statisztikai adatok sze­rint már a forradalom előtt is fejlett ipara volt, de csak cukrot és dohánytermékeket gyártottak. A többi árucikket az Egyesült Államokból kellett drága pénzen behozni. Ma nemcsak az Egyesült Államok, hanem más országok is blokád alatt tartják Kubát. Kína is a felére csökkentette rizsszállítmányait; • hogy a szarvasmarhát csak a bőr ked­véért tenyésztették, húst és tejet az Egye­sült Államokból hoztak be. Hihetetlenül hang­zik, de a kubai földműves-asszonyok túlnyo­mó része nem is tud tehenet fejni; • hogy Kuba jövedelmének főforrását az idegenforgalom jelentette. Az amerikai mil­liomosok körében csak az számított társadal­milag beérkezettnek, akinek Kubában villája volt. A luxusszállodáktól kitűnő utak vezet­tek a tengerpartra, vagy a hegyi nyaralókhoz, de ha az amerikai gépkocsivezető eltévesz­tette az utat, akkor a nádfedeles, nyomorú­ságos falvak között nehezen jutott előre. Olyan kép tárult a szeme elé, ami a roman­tikát kereső amerikai turistát is elképesztet­te. Ilyen nyomort nehéz volt elképzelni;' * hogy a forradalom egy gazdaságilag tel­jesen Amerikától függő szegény, eladósodott országban érlelődött meg. Egy olyan ország­ban, amely Amerikának mindent megadott, amit csak adhatott: cukrot, szivart, szép nőket és katonai támaszpontokat; 9 hogy a blokád elvágta a kifelé és be­felé vezető utakat. A többi nehézségről, a bonyolult kereskedelmi és gazdasági vonatko­zásokról nem is beszélünk. Hogyan lehetne tehát röviden összefoglalni, hogy Kuba hogyan fejlődött felszabadulási óta? A forradalom óta épült modern, gondozott városok, a gyártelepek, a kórházak, iskolák, kulturális intézmények hálózata mutatja leg­jobban a fejlődést. Az első években át akar­ták állítani a termelést, csökkenteni akarták a cukornádtermelést. De azután rájöttek ar­ra, hogy egy 1200 km hosszú szigeten, ahol több mint 7 millió ember él, nem tudják ma­guk előállítani a lakosság számára szükséges fogyasztási cikkeket. Otthon gyártani többe kerül, mint másutt megvenni. Kuba ezért hosszú lejáratú szerződést kötött a Szovjet­unióval, amely más országokkal történt meg­állapodásokkal kiegészítve lehetővé teszi, hogy 1970-ig megállapodott áron 10 millió tonna cukrot tud eladni. Kuba a szocialista orszá­gok közti munkamegosztás rendszerében to­vábbra is cukortermelő ország marad, de közben arról is gondoskodik, hogy ne szorul­jon élelmiszerbehozatalra. A kubai embert meg kell szoktatni arra, hogy ne csak zsír­ral, hanem olajjal főzzön, szívesen egye meg a halat és a krumplit is, és tanulja meg, hogy a gyümölcs mennyire egészséges. Bármilyen furcsán hangzik is, az átnevelés nehezen ment. A kubaiak most már több tejet' isznak, mert a szarvasmarhatenyésztéssel is igen intenzi­ven foglalkoznak. Az eddig szabadon tenyész­tett teheneket istállósították és ma már istái-* lókban és takarmányon nevelik. Az ipar fej-* lesztéséről sem mondanak le. Gondosan ki­dolgozott termelési tervek teljesítésével akar­ják emelni a kubaiak életszínvonalát. 1970-ig annyi textilt, fogyasztási cikket akarnak ter­melni, amennyire a sziget lakóinak szüksége van. Mit tesznek ezért? ★ A kutatóintézetek nagyobb hozamú és cukortartalmú nádfajtákat termesztenek. ★ Olyan vetési módszert dolgoztak kf, amely mellett nem csökken a talaj viztartalJ ma. •k Gépesítik az aratási és így megoldják a munkaerő-problémát is. ★ Csökkentik a gyári termelés selejt­arányszámát. ★ Növelik a vetésterületek nagyságái. ★ Tojás-pavilonokat és keltetőket állíta­nak fel. Kubában mindenkinek komolyan kell dol­goznia. Tavaly összeírták, hogy ki szeretné elhagyni az országot. Kuba kész kiengedni a jelentkezőket, de az amerikaiak kvótát szabtak meg és csak kisebb csoportokban, és nem valami nagy örömmel engedik meg a bevándorlást. Fidel Castro ezt mondta: Engedjék meg azoknak az amerikaiaknak, akiknek család­tagjaik Kubában élnek, a látogatást. Enged­jék meg az amerikai diákoknak, hogy Kubá­ban töltsék szünidejüket. Engedjék meg a négereknek, hogy Kubába menjenek és győ­ződjenek meg arról, hogy az embernek em­ber által történő kizsákmányolása megszün­tetésével hogyan tűnt el a faji megkülönböz­tetés. Az amerikaiak késnek a válasszal. Kuba törekvéseit elsősorban a Szovjetunió és a szocialista országok támogatják. Cseh­szlovákia is nagy érdemeket szerzett Kuba fejlesztésében. A mi segítségeikkel épültek fel gyártelepek, cementgyárak, a mi szak­embereink dolgoztak a hanabanillai vízi erő­mű építésén. Segítettünk a geológiai kutató­munkában, az iskolák és szaktanintézetek építésében. A kubaiaknak is lehetővé tesz- szük, hogy itt nálunk látogassák az egyete­meket és szaktanintézeteket. A kubaiak büszkék az elért eredményekre. Híven őrzik a vívmányokat, őrzik a gyárakat, hivatalokat. Rendes foglalkozásuk mellett tár­sadalmi munkában vállalják az őrszolgálatot — nappal a nők, éjjel pedig a férfiak. Kétségtelen, hogy Kuba épül, fejlődik. A nép alkotó lelkesedése nem ismer határt. Egy sérelem köztudomású: a kormány rende­lettel csökkentette a kakasviadalok számát. Csak az asszonyok örülnek ennek, mert min­dig attól rettegtek, hogy férjeik a kakasvia­dalon elvesztik keresetüket. Az idei hivatalos ünnepségeket Santa Clara városában tartják meg azokon a helyeken, ahol a népi hadsereg győzelmet aratott Ba­tista diktátor felett, De a kubai nép az or­szág legtávolesöbb sarkában is tiszta szívvel ünnepel. Összeállította: M. M. A nyitrai vártemplom A festői szépségű nyitrai vár templomában annak idején tolvajok jártak. Egy szép nyári délután Ľubomír Bišták, nyitrai fiatalember két fiatalkorú társával, M. R.-rel és J. H.-val együtt arra a megállapodásra jutott, hogy könnyeb­ben is meg lehet élni. mint munkából, és egy délelőtt ellá­togattak a nyitrai várba, ahol megállapították, hogy a híres katedrális nyitva van. Ilyenkor alig van ember a templomban, s így nem is okozott nagy gondot nekik, elemelni egy antik ezüst gyergyatartót az egyik oltárról. A nagyobbik gond az volt, hogyan lehet majd kicsempészni az aránylag nagy tár­gyat, amely a kabát alatt alaposan kidomborodott. A várban van ugyanis a nyitrai régészeti intézet, tehát a várkapu bejáratát portás őrzi. De az ifjú koponyák fürgén dolgoztak. Kivonultak a kegyszerrel a bástya fokára és Vazul híres tornya mellett (amit Ady is megénekelt) az Új Versek elő­szavában) egyszerűen ledobták a gyertyatartót a várbás- tyáról a cserjésbe, amely júniusban szépen zöldellt. A gyer­tyatartót aztán a nyitrai Klenoty-ban értékesítették s az sem zavarta őket, hogy az értékes gyertyatartóért csak 212 koronát kaptak — az ezüst hivatalos felvásárlási árát. Jó volt ez is vodkára, borra meg cigarettára. A sikeren felbuz­dulva a két kiskorú másnap is felkereste a katedrálist, ekkor azonban nem volt éppen szerencséjük, mert a templomban asszonyok voltak, akik az oltárokat virággal díszítették. De hát mind mondám, az ifjú koponya találékony, a két fiatal­korú letérdepelt az oltár elé és buzgó imádságba fogott. Az asszonyok, mikor a két istenfélő fiatalember buzgó imád­ságát látták — nem fordítottak rájuk több figyelmet, és ez elég volt a két ájtatos szemfülesnek ahhoz, hogy ezúttal már két gyertyatartót cenjenek el — amelyeket éppúgy a bástya fokán eresztettek le, mint a tegnapit. A várdomb cserjéséből aztán ezt a két gyertyatartót is előkaparták és szintén értékesítették. A sokezer korona értékű kegytárgyakért 481.80 koronát kaptak. Annak idején a nyitrai járásbíróság mindhármukat 1 évi börtönre ítélte, de az ítélet végrehajtását két évi próbaidőre felfüggesztette. Fellebbezés folytán az ügy a brátislavai kerületi bíróság elé került, amely az elsőfokú ítéletet a két kiskorút illetően megsemmisítette. Kiderült ugyanis, hogy M. R. kiskorú lelkiismeretét más bűnesetek is terhelik. Ö volt az, aki a nyitrai szigeti strandon ellopta Jozef Turba bicik­lijét, a Schurman utcában pedig Eugen Mjartan járművét, így tehát a napokban lezajlott új járásbírósági tárgyaláson, melyre a vádlott már katonaruhában jelent meg, az egykori fiatalkorúnak nemcsak a nyitrai vár kegyszereinek eltulajdo­nításáért, hanem további bűncselekményekért is felelnie kellett. A járásbíróság ezúttal M. R.-t 14 havi szabadság­vesztéssel sújtotta, az ítéletet azonban most is felfüggesz­tette két évi próbaidőre, mert úgy látta, hogy a fiatalember már megkomolyodott, az új környezet is nevelő hatással van rá s így remélhető, hogy a büntetés kitöltése nélkül Is jó útra tér. Két évig azonban az elítélt felett Damoklész kard­jaként fog lebegni a feltételesség, és figyelmeztetni fogja meggondolatlan tettének kö­vetkezményeire. A vádlott az ítéletbe belenyugodott; az ügyész kérte az írásbeli ítélet kikézbesítését. (pr.) TOLVAJAI Jánosi Judit, Budapest XVII. ker., Rákosliget IV utca 13. Szlnészkép-gyűjtésről levelez­ne, 17 éves. Rozmán György, Zalaszent- grót, Vásrét u. 11., Magyaror­szág. Magyarul, oroszul, ola­szul levelezne harmadosztályos gimnáziumi tanuló. Tóth Klára, Čakanovce č. 36., p. Radzovce, okr. Lučenec, ČSSR. Magyarul, szlovákul, oro­szul levelezne sportról. szí- nészkép-pyűjtésről, 16 éves. Budai István, Kecskemét X. kér.. Április 4. tér 1., Magyar- ország. Magyarul levelezne és ismerkedne, 17 éves. Kalocsay Erzsébet, Bajcsi Zs. u. 56., Magyarország. Szí- nészkép-gyűjtésről és egyebek­ről levelezne magyarul, 17 éves. Andréko Géza. Orosháza. Zrínyi u. 2., Magyarország. Kul­turális témáról és sportról le­velezne magyarul, 17 éves. Vincze Edit, Lepsény, Ferenc u. 15., Magyarország. Sportról levelezne magyarul vagy oro­szul, 15 éves diáklány. Kiss Emese, Budapest IX. Rákóczy út 22., Magyarország. Magyarul levelezne általános témákról, 17 éves. Kovács Éva, Cluj, Str. Horea No. 108,1/9 Románia. Magyarul, románul és angolul levelezne különféle témáról. 18 éves. Hidasi Rajmund, Budapest XI. kér., Bercsényi utca 26/b. Magyarul levelezne zenéről, 18 éves. Jezsoviczky Jolán, Jászszent- andrás. Hevesi határút 7., Szol­nok megye, Magyarország. Ál­talános témáról levelezne ma­gyarul, 17 éves. Bíró Márta, Budapest XVII. kér., 17. utca 14 szám. Külön­féle témáról levelezne magya­ker., Ferenc körút 27. Külön­féle témákról levelezne magya­rul, németül vagy angolul, 17 éves. Fehér Ilona, Jászapáti, Pf. 23, Magyarország, Magyarul, néme­tül levelezne kulturális témá­ról. 16 éves diáklány. Kiss Mária, Dedina Mládeže, Malý ostrov č. 106., okr. Ko­márno, ČSSR. Magyarul leve­lezne szlnészkép-gyűjtésről, 16 éves. Darabos Zoltán, Dunaújváros, Rákóczy út. 22., Magyarország. Magyarul levelezne általános témákról. 19 éves. Lackó Etelka, Košice, Soviet­skej armády 73., ČSSR. Iroda­lomról levelezne magyarul, 18 éves. Darabos Tamás, Dunaújváros, Zahoránszky Piroska, Encs, Petőfi u. 48., fsz. 2., Magyaror­szág. Magyarul, németül leve­lezne különféle témáról, 17 éves. Nagy Kornélia, Kiskunmajsa, Terbeköz 300, Bács-Kiskun me­gye, Magyarország. Magyarul levelezne és ismerkedne, 19 éves. TALLÓZÁS Egy Nantes-i gyógysze­rész feleségét megszöktet­ték. Férje apróhirdetésben fejezte ki háláját, és ünne­pélyesen kijelentette, hogy a szöktetőt ingyen látja el kötszerekkel, fájdalomcsil­lapítókkal és nyugtátokkal.-O­„Gondtalanul akar nyaral­ni? Jöjjön az Egyesült Ál­lamokba!" — hirdetik öles betűkkel európai kiadásaik­ban az amerikai lapok, nyil­ván arra gondolva, hogy a közel-keleti válság miatt idegessé vált európaiak kap­va kapnak az alkalmon, és a békés Amerikában töltik pi­henőjüket. Békés? Idézet az FBI legutóbbi jelentéséből: 1967 első há­rom hónapjában a tavalyi­hoz képest 20 százalékkal növekedett a bűncselekmé­nyek száma az USA-ban.-O­Jack Chance londoni kő­műves fogadott ismerősei­vel, hogy egy szál alsónad­rágban, kucsmában, félcipő­ben és zokniban, továbbá sö­tét napszemüveggel és a csupasz nyakára kötött cso- kornyakkendóvel száll be egy külvárosi vonatba; sen­ki sem fog megbontránkoz- ni rajta. Nyert, Az utasok zöme fa­pofával nézett keresztül raj­ta, csak egy ember jegyez­te meg fagyos nyugalom­mal: — Kissé hűvös van ma, nemde?-O­Stockelly Carmichael, az amerikai négerek egyik ve­zetője mondta: — Amikor az első hitté­rítők megérkeztek Afriká­ba, a mi kezünkben volt a föld, az övékében a biblia. Később megfordult a hely­zet: az övéké lett a föld, a mienk a biblia.-O­Giorgio Passetti olasz or­vos a diétás gyógykezelés kiváló szakembere, a követ­kező tanácsot adja gömböly- ded pácienseinek; — A legjobb soványító torna: idejében fölkelni — az asztal mellől.-0­A szerelmes ember se nem lát, nem hall, a legképtele­nebb képtelenséget is el­hiszi. Murray Roberts negyven- nyolc éves új-zélandi házas­ságszédelgő több mint két éven át orránál fogva ve­zetett egy dúsgazdag asz- szonyt, és ötezer fontot csalt ki tőle azzal a mesé­vel, hogy fölajánlották neki az ENSZ főtitkári tisztségét.-O­Estacio Suoto Maior és Nelson Carneiro brazil pol­gárok engesztelhetetlen el­lenségek. Maior a múlt hó­napban kékre-zöldre verte Carneirőt. ez pedig felgyó­gyulása után két golyót eresztett Maior hasába. Ellenségeskedésük oka: mind a ketten egy tisztségre pályáznak — az idegenfor­galmi államtitkár címére.-O­Határtalan volt a boldog­ság Cyriaco Altamirano olasz fiatalembernek, amikor hosz- szú udvarlás után végre fe­leségül vehette álmai ki­rálynőjét, Rosa Jarangát. A nászéjszakán azonban kellemetlen meglepetés ér­te. Kiderült, hogy az újdon­sült menyecske — férfi. Szülei nevelték leányként, mert nem volt leánygyer­mekük. TALLÓZÁS

Next

/
Oldalképek
Tartalom