Új Ifjúság, 1967 (16. évfolyam, 1-50. szám)
1967-09-26 / 39. szám
e úi wpi Szakács Ladislav, Calea Progresului Nr. 42, Oradea, Rumunsko. Magyarul, románul levelezne és ismerkedne, 22 éves technikus. Kocsis Magdolna, Gyöngyös, Recski u. 2., Magyar- ország. Zenéről, képesleve- lezőlap-gyüjtésről levelezne és ismerkedne, 22 éves. LánJalusi Erzsébet, Debrecen, Csapó u. 39., Magyar- ország. Kulturális témáról levelezne magyarul, 18 éves elárusítónő. Both Gyula. Oradea, Str. Dózsa György Nr. 49., Rumunsko. Magyarul levelezne általános témákról, 19 éves. . Nagy Bana. Karcag, Kerekes I. u. 10., Magyarország. Magyarul levelezne kulturális témáról, 17 éves gimnáziumi tanuló. Szabó Mária, Budapest VI. ker., Rippl-Rónai U. 40. Különféle témáról levelezne magyarul, 16 éves diáklány. Katona Mária. Salgótarján, 4. Kossuth u. 23., Magyar- ország. Magyarul, szlovákul levelezne. 15 éves diáklány. Orbán Lenke, Tinea (Ten- ke) Str. Avram Jancu Nr. 44. Rg. Crisana, Rumunsko. Magyarul levelezne általános témáról, 18 éves. Kopcsó Mária, Hajdúböszörmény. Veszprémi út 8.. Magyarország. Magyarul levelezne különféle témáról. 16 éves diáklány. Nagy Erzsébet, Budapest XIX. kér.. Dobó Katica u. 20. Magyarul vagy franciául levelezne és ismerkedne, 20 éves. Hancsics Mária, Cluj, Str. Gélu Nr. 1., Rumunsko. Zenéről és más témáról levelezne magyarul. 15 éves diáklány. Horváth Irén, Gic, Veszprém megye, Magyarország. Magyarul, németül levelezne és ismerkedne, 22 éves közgazdasági egyetemi hallgató. Kocsis Pál, Cegléd. Cse- mő-Zöldhalom II. kér. 265. sz. Magyarország. Magyarul, németül levelezne sportról, zenéről, 19 éves tanuló. Kulifay Gábor, Nagycse- pely, Petőfi út 44., Somogy megye, Magyarország. Magyarul levelezne technikai problémákról, 18 éves technikumi tanuló. Matyi Sándor. Makó. Széchenyi u. 49.. Magyarország. Magyarul, oroszul levelezne és ismerkedne, 20 éves. Bódi Gabriella, Cegléd. Szív u. 1., Magyarország. Magyarul.' angolul levelezne különféle témáról, 17 éves gimnáziumi tanuló. Eauszt József. Dunakeszi. Katona József u. 53. Magyarország. Magyarül, németül levelezne és ismerkedne, 22 éves nyomdász. Herczeg Izabella. Pirtó. Dózsa György u. 26.. Magyarország. Bélyeggyűjtés- ről levelezne és ismerkedne. 21 éves. Melláv László, Budapest, XIV. kér.. Rákospatak út. 89. Zenéről levelezne magyarul és oroszul. 17 éves gimnáziumi tanuló. Nágl Dezső, Budapest XXI. kér.. Tejút u. 1. Kulturális témáról levelezne magyarul, 16 éves. Szabó Imre, Budapest, XXI. kér.. Medve út 28. Bé- lyeggyűjtésről levelezne magyarul, angolul, 18 éves. Budai Katalin, Pécs II. kér.. Bogár út 8., Magyarország. Általános témákról levelezne és ismerkedne, 23 éves. Krisztián Edit, Budapest IV. kér.. Virág u. 48. Magyarul levelezne általános témáról, 16 éves. Kocsis Judit, Budapest XVI. kér., Talpfa u. 3. Magyarul, franciául levelezne általános témáról, 18 éves. Pécsi Mária, Szakmár, Keserűtelek 5., Bács megye, Magyarország. Magyarul, oroszul levelezne színész- kép-gyűjtésről, 17 éves. Az utóbbi években a civilizált országokban az automobilizmus is az életszínvonal e- gyik fokmérőjévé vált. Ez a ténv nem hagyható figyelmen kívül a Szovjetunióban sem. Tavaly sokat írtunk az olasz Fiat cégnek adott 900 millió dolláros szovjet megrendelésről. A Fiat, mint ismeretes, egv hatalmas gyárat épit, ahol eleinte 400 ezer, később milliónál is több kocsit gyártanak évente az egész világon jól bevált Fiat szabadalom alapján. Ugyanakkor fokozni kívánják és állandóan tökéletesítik a szovjet kocsikat is, így a Moszkvicsokat, Volgákat, sőt a kisebb úrtartalmú Záporozse- cokat is. Az autógyártás fokozása szükségessé teszi majd a mü- utak hálózatának kiépítését is, mert ezekből az ország méreteihez viszonyítva bizony még elég kevés van. A szovjet városokban futó kocsik jelentős része taxi. Nem áll ugyan rendelkezésemre statisztikai adat, de megfigyeléseim alapján is feltételezni merem, hogy a magántulajdonban lévő kocsik száma még nem i- gen magas. Ugyanakkor az érdeklődés' és a vásárlókedv is feltételezhetően nagy. amit abból ítélhetek meg, hogy egy új kocsira ott is évekig kell várni. A helyzeten bizonyára javít majd valamit a Fiat-gyár felépítése. Egyelőre az autóárak is viszonylag magasak. Ahogy megtudtam, lényegében a mi hazai áraink színvonalán mozognak lőtt is a kocsik (például a 408-as Moszkvics 4500 rubel, azaz 45 000 Kčs), de mint arról már előzőleg is említést tettem az átlagbérek a mieinknél alacsonyabbak és ezzel az ottani átlagpolgár számára az autóvásárlás viszonylag még nagyobb megterhelést innen túl STRASSER GYÖRGYi (3) az automobilizmus a Szovjetunióban is fejlődni fog. Erre a problémára gyakran gondoltam a Bajkál-tó partján, ahol nem láttam sem a kocsik tömkelegét, sem a különböző színű és típusú vikendházak sokaságát. Eszembe jutott, hogy nálunk egy jól méretezett teknőnagyságú tócsa körül a nyári hónapokban már annyi az autó, hogy az néha már kellemetlen. A Bajkál körül még fennséges csend uralkodik — nyugalom, igazi érintetlen természet fogad. A Bajkál déli részén Irkutszktói nem e- gész 65 km-re egy halász-kolhozban jártunk s az elnök arról mesélt, hogy néhány héttel ezelőtt halászait egy kiéhezett medve támadta meg. A medvének úgylátszik halra fájt a foga, mélyen beúszott a tóba és a teli hálókat veszélyeztette. Nem is a romantika érzékeltetésére mondta el ezt a történetet, hanem inkább a- zért, hogy a civilizáció terjedése bizonyára mélyebben a tajgába szorítja majd a ragadozó vadat. A falut ugyanis, ahol jártunk szép autóút köti össze Irkutszkkal és távlatilag szokott útirajzot írni. E sorozat célja inkább bizonyos jelenségek leírása, kommentálása saját szubjektív benyomásaim alapján. Úgy érzem egy i- gen fontos kérdésben nem kerülhetem el a szélesebb nemzetközi összefüggéseket sem. A Szovjetuniót ott tartózkodásom napjaiban is rendszeresen támadta a kínai sajtó. Többek között például azért is. mert a népjólét kérdéseinek állandó figyelmet szentel. Gyakori érve, hogy a nyugati országokhoz hasonlóan konzum-társadalom alakul majd ki és hogy az é- let az elpolgáriasodáshoz vezet. Különös előszeretettel nevezi Peking a jólét fokozását .gulyáskommunizmusnak.“ Ezek és az ehhez hasonló érvek a mi szemszögünkből nézve nevetségesnek tűnnek, hiszen a szocializmus célja nem a földöntúli boldogság, hanem a földi jólét, még akkor is, ha ennek megvalósítása bonyolult és hasszadal- mas feladat. Ügy hiszem a Szovjetunióban sem okozna nagyobb gondot, ha a kínaiak részéröl csak bizonyos szócsatáról lenne szó és nem akarcsalódottak az emberek. Közel másfél évtizeden keresztül — a népi Kína megalakulása óta — erről a 700 milliós országról, mint a legjobb és legmegbízhatóbb barátról hallottak, amely szintén a marx- izmus-leninizmus elvein alapozott szocializmust építi. A régi egyszerűsített tézisek szerint ez már egymagában ki kell hogy zárja az antagonisz- tikus ellentéteket. Ne felejtsük el, egész nemzedékek tanulták ezt így az iskolákban, szemináriumokban, politikai oktatásokon. A gyakorlat itt bizony nem igazodott az elmélethez, a barát viselkedése először tűnődést. aztán kiábrándulást, megvetést váltott ki. Szibériából hazatérőben néhány napot Moszkvában töltöttem és gyakran sétálgattam a széles Gorkij sugárúton. Mindig is szerettem a széles utcákat. De a Gorkij utca nemcsak széles, hanem igen hosz- szú is. Nem tudom pontosan a Gorkij utca melyik házában lakott Hja Ehrenburg, csak emlékirataiból tudom, hogy valahol ott volt életének utolsó lakása. Ehrenburg netAcsak nagy író volt, de bölcs ember is és utolsó művében az Emberek, évek életem-ben egy fejezetet kínai látogatásának szentel, E fejezet zárszavai minden kommentárnál többet mondanak s ezért szeretném e helyen is idézni: „A kultúra egységén, az emberek és a népek szolidaritásán alapuló eszmék egyetemessé lehetnek, viszont a fajgyűlölet vagy a nacionalizmus (akárki szítsa is) amely az egyik fél magasabb- rendűségét hirdeti, elkerülhetetlenül ellenségeskedést szül, szembe állítja a népeket, lerontja a kultúrát és végeredményben egyetemes kárt o- koz... sokszor gondolok rá most is, amikor a rádióban kínai beKét épület, az egyik a Lomonoszov egyetemre hasonlít, egyébként bérház és a negyvenes évek végén: a másik a KGST székháza napjainkban épült. Alig húsz esztendő különbség a két épület között és mégis két korszakról tanúskodnak. Az évek folyamán megváltozott az emberek gondolkodásmódja is. A személyi kultusz időszakában a bombasztikus, frázisos megnyilvánulásokat szorgalmazták és ez az építészetben sem maradt eredmény nélkül. Ma a tárgyilagosság, realitás, célszerűség érvényesül. A KGST székháza a Moszkva folyó partján valóban lenyűgöző képet nyújt. Madártávlatból nézve élére állított enyhén nyitott könyvre hasonlít és csupa üveg, beton és alumíniumból készült. jelent, mint minálunk. Ekörül egyébként viccek is keringenek. Tavaly a Moszkva-terüle- ti pártkonferencián felszólalt egy munkás (felszólalását a sajtó is közölte) ebben arra mutatott rá, hogy a Szovjetunióban 150 évre kéne az átlag-életkort felemelni. Amikor megkérdezték tőle, hogy miért — azt mondotta, hogy már csak azért is, hogy elegendő idejük legyen az embereknek egy kocsira összegyűjteni a pénzt és egy kicsit ki is használni. Az élcelődések mit ««m vá! toztalnak azon a fényen, hogy igen megfelel, hogy a kerületi székhely lakói szabad idejükben ide kiránduljanak. Hosszabb ideig elbeszélgettem a 400 ezer lakosú Irkutszk város szovjetjének elnökével, Szalickij elvtárssal, aki igen ■melegen érdeklődött a csehszlovák víkendház-típusok i- ránt. Néhány évvel ezelőtt nálunk járt Csehszlovákiában s a látottak alapján úgy véli, hogy ió lenne ha az irkutszkiak — üzemek, vállalatok, de magán- személyek is — építenének a 3aj!;ál-tó partjain ilyeneket. Nem akarok azonban megnának itt-ott az annyira bírált „gulyásba" belekóstolni. Mennél keletebbre utazik az ember a Szovjetunióban, a kérdés annál gyakrabban kerül napirend re. egyszerű magánjellegű beszélgetések során is. Helytelen lenne talán úgy jellemezni a helyzetet, hogy ez különösképp nyugtalanítja az embereket. Ellenkezőleg, bíznak a Szovjetunió gazdasági, de főleg katonai erejében. Az orosz embernél megszokott és hagyományosnak is mondható hazafias megnyilatkozás ez. A- mi Kínát lileti valahogy inkább tűrágók kioktatását hallom. Az új korszak hajnala aligha ígérkezik idillikusnak, de nem hiszem. hogy a vérük, vallásuk, magasabbrendüséget hirdető e- gyik-másik tanítást vagy egyikmásik dogma egyedül helyes értelmezését maguknak kisajátító emberek odáig merészkedjenek, hogy az igazságok cséplésétől a vitatható tévelygések emlegetésétől fegyverre térjenek át, amely nemcsak a tévelygéseknek, hanem az igazságoknak is véget vethetne.“ (Folytatjuk) M. Lipton húszéves angol lány szenzációs bejelentést tett: elhatározta, hogy férj-* hez megy vőlegénye gyil-* kosához, az életfogytiglani fegyházra Ítélt Barry Tom-1 kinsonhoz. — Ez az egyetlen módja — magyarázta az újságírók-' nak, — hogy hű maradjak vőlegényem emlékéhez. Ötletes ébresztőóra emlékezteti a leszerelt franciá-' kát a katonaságban töltött: évekre. Az elmés kis szerkezet előbb szabályosan cső-* rög, azután harsány órmes- téri hangon elüvölti magát: „Ébresztő! Föl!“ Egy új-zélandi napilap hirdetései között olvastuk: „özvegyasszonyt keresek hS- zasság céljából. Anyagi helyzeté nem fontos, csak legyen két belépőjegye az Üj-Zéland — Nagy Britan-* nia rögbimérkőzésré. Fény-* képet is kérek — a belépőjegyekről.“ Hillding Eastman svéd sorsjegyárus és felesége már húsz éve szenvedélyesen játszanak az állami osztálysorsjátékon, eddig a- zonban csak jelentéktelen összegeket nyertek. Nem rég egy elkésett állandó vevőjük addig könyörgött nekik, míg át nem engedték e- gyik sorsjegyüket. Másnap megfogadták', hogy a jövőben az égvilágon senkinek sem tesznek ilyen szívességet. A svájci Alpokban történt. A közlekedési rendőr megállít egy autót a meredek hegyi úton: — Tudja, hogy nem világít a hátsó lámpája? A vezető kiszáll, riadtan körülnéz, kétségbeesetten szaladgálni kezd, végül a rendőr kezdi vigasztalni: — Nem olyan nagy vétség ez, né izgassa magáf annyira. TALLÓZÁS — Hogyne izgatnám magam! — tördeli a kezét a vezető. — Hol az utánfutó a feleségemmel és a négy gyerekkel? Charlie Chaplint megkérdezték, mit gondol, kik a leghűségesebb asszonyok: a feketék, a szőkék, a barnák vagy a vörösek? — Az őszhajúak. Herb Gardner amerikai vígjátékíró, a koránkelés lelkes híve, a következő választ adta egy újságírónak arra a kérdésére, hogy miért ül már virradatkor az írógépe elé: — Tennessee Williams még javában alszik ilyenkor. Arthur Miller szintén, ezekben az órákban tehát nincs méltó vetélytársam, ez pedig rendkívül megnyugtató érzés. Gert Fröbe, nyugatnémet színész imigyen vélekedik a házasságról: — Azelőtt a férfi olyan nőt vett feleségül, aki úgy tudott főzni, mint az anyja. Mostanában néha olyat talál, aki úgy iszik, mint az apja. Három angol grófságnak több mint száz autós ren- dőr.iárőrét mozgósította a napokban egy londoni lakos. Azt a riasztó hírt telefonálta be a rendőrkapitányságnak, hogy egv mellette elhúzó autóból géppisztolytü- zet nyitottak rá, szerencsére nem találták el, de világosan látta a fegyverből viliózó torkolattüzet. A rendőrség kétórás izgalmas hajsza után megtalálta a „vakmerő gengsztert“. Egy jámbor kisfiú volt, aki aznap kapott nagybátyjától egy kovakövei; szikrázó játékpisztolyí.
