Új Ifjúság, 1967 (16. évfolyam, 1-50. szám)

1967-07-11 / 28. szám

6 új ifjúság lobb «'tizedre kellene 'isszansülni. ha azt keresnék, kik es hogyan hintették el ? vi­szály magvait a Közel-Keleten. A sajtó a mostani háborúval kapcsolatosan gyakran foglal­kozott a közelkeleti problémákkal, az arab világ sajátos jelenségeivel, mi most a háború* jelentésekben gyakran szereplő Szuezi-csatorna építésének kevésbé ismert történetét Mé­retnénk ismertetni, amely bizonyos fokig betekintést nyújt > mai események kulissza-tit­kaiba is. • A szuezi válságot az imperialisták a csator­na államosítása után, tizenegy évvel ezelőtt robbantották ki. A nyugati politikusok és a sajtó akkoriban nem fukarkodott a borúlátó jóslatokkal. Azt állították, hogy az egyiptomial nem rendelkeznek olyan tapasztalatokkal és nincsenek is megfelelő szakembereik ahhoz, hogy a Szuezi-csatornán a forgalom irányítá­sát a kezükbe vegyék. A brit vállalkozó-körök »ajtószerveikben ma már kénytelenek bevalla­ni, hogy az 1956-ban elhangzott jóslatok nem váltak be. Jounese mérnök, akit Nasszer elnök a Szue- zi-csatornával kapcsolatos ügyek intézésével megbízott, valóban nagy érdemeket szerzett a csatorna körül. Az angolok majdnem 50 éven keresztül bitorolták a Szuezi-csatornát. Ami­kor a csatornSt építették, a brit politikusok nem fogták fel a csatorna jelentőségét és é- pltésére vonatkozólag megoszlottak a vélemé­nyek. Palmerstone ellenezte az angolok rész­vételét az építkezésben, mert nem akarta tá­mogatni az Indiába vezető olyan út létesíté­sét, amely kizárólagosan brit ellenőrzés alatt állana. Benjamin Disraeli az ismert brit ál­lamférfi több okból ellenezte a csatorna épí­tését. Véleménye szerint az építés áthidalha­tatlan műszaki nehézségekbe ütközne. Glad­stone támogatta az építési tervet, mert úgy vélte, hogy a hatalmas mű felépítése komoly lépést jelent majd az emberiség- fejlődésének történetében. !gy tehát, mivel Palmerstone és Disraeli ellenezték, az angolok a csatorna é- pltésében nem vettek részt. A csatornát épí­tő részvénytársaság tagjai franciák és egyip­tomiak voitak. Az építést 1869-ben fejezték be. Röviddel azután nyilvánvalóvá vált, hogy a csatornán áthaladó hajók négyötöd része angol lobogó alatt teszi meg az utat. William Edward Gladstone volt akkoriban a brit mi­niszterelnök. és Benjamin Disraeli a konzer­vatív ellenzék vezére. Gladstonénak módjában állt Nagy-Britannia számára megnyerni a Szuezi-csatorna építésénél kibocsátott részvé­nyeket, de nem tette meg. Disraeli, amikor 1874-ben miniszterelnök lett, a Szuezi-csatorna körüli térségben is meg akarta erősíteni az angol befolyást. Ez idő tájt egyik magánleve­lében ezt írta: „Táviratokat kaptam a világ minden sarkából, arra figyelmeztettek, hogy vajon valóban hajózható-e a csatorna...“ Disraeli akkoriban már ráébredt, hogy a csa­torna mit jelentene a brit birodalom számára. Kapóra jött az a titkos jelentés, mely sze­rint az egyiptomi kedive (az egyiptomi alki- rály, a címet a török szultán adományozta ne­ki, akitói akkoriban Egyiptom névlegesen füg­gött) anyagi gondokkal küzd és 177 000 darab csatornarészvényt adna el. A részvénytársaság összesen 400 000 részvényt bocsátott ki. A kedive már tárgyalásba bocsátkozott egy fran­cia szindikátussal. Greenward, a Pall Mall Gazette nevű kiadó- vállalat tulajdonosa, ebben az ügyben fel a- karta keresni Lord Derbyt, a külügyminisztert, de a franciák mär megelőzték. A kedive állí­tólag már meg is állapodott a franciákkal. A részvényeiért 3 680 000 font sterlinget akart 'elérni. A francia szindikátus megvásárolta a részvényekre való elővételi jogot, de a kifize­tésnél kiderült, hogy nem rendelkezik ekkora összeggel. Ekkor lépett a színre Benjámin Disraeli. Stanlon ezredes, a brit birodalom egyiptomi követe. Londonból telefonon kapott utasítást, hogy azonnal lépjen összeköttetésbe Nubara Basa miniszterelnökkel, és magával a kedivével is. Stanlon közölte az egyiptomiakkal, hogy a brit kormány „nem nézheti tétlenül a Szuezi- csatorna körüli „tranzakciókat“. Felszólította őket, hogy hagyják abba a franciákkal folyta­tott tárgyalásokat;, és legyék lehetővé a brit kormány számára, hogy a részvények megvé­telére vonatkozólag ajánlatot tegyenek. A kedive beleegyezett. Neki mindegy volt, ki veszi meg a részvényeket, számára csak az volt fontos, hogy valamiképpen pénzhez jus­son. Nem akart összeütközésbe kerülni a brit kormánnyal, a francia szindikátussal szemben „nem érzett olyan nagy lelkiismeretfurdalást.“ Disraeli igen rövid terminust kapott. Ha 10 nap alatt nem fizeti meg a kért összeget, ak­kor a francia szindikátussal folytatják a tár­gyalásokat. A drámai fordulatokban bővelkedő események Így játszódtak le: 1875 november 17-én a brit kabinet rendkí­vüli ülésén tárgyalták meg a részvények fel­vásárlásának ügyét. A kormány tagjai külön­féle nézeteket vallottak. Derby külügyminisz­ter és Northcate nem osztotta Disraeli véle­ményét. Disraelit Salisbury márki az indiai ügyek intézésével megbízott brit miniszter tá­mogatta. A brit kormány végül is amellett döntött, hogy a részvényeket felvásárolják. Dizraeii még aznap Rotschild bankárhoz küldte el magántitkárát, hogy az a felvásárláshoz szükséges 4 millió font sterlinget előteremtse. November 18-án Disraeli Viktória királynő­nek beszámolt az ügyek állásáról. November 19-én Viktória királynő közölte Dizraelivel, hogy jóváhagyta a felvásárlási ak­ciót. Ezalatt Párizsban is hajszolták a pénzt, ne­hezen tudták előteremteni, mert Franciaország a porosz-francia háborúban nagyon kimerült és Bismarck újabb támadást készített elő az ország ellen. A francia kormánynak feltétlen szüksége volt a brit szövetségesekre. November 20-án még több táviratot váltot­tak London és Kairó között. Decozes, francia miniszter, azzal bízta meg a londoni francia követet, hogy keresse fel lord Derbyt, és tár­gyaljon a Szuezi-csatorna részvényeinek felvá­sárlásáról.. Derby energikusan kijelentette: A brit kor­mány nem tűri, hogy a kedive részvényeit a francia társaság vegye meg. Párizsban is arra az elhatározásra jutottak, hogy ezt az állás­pontot tiszteletben kívánjSk tartani. így hát a franciák teljesen kiestek a részvény-vásár­lásból. Már csak égy kérdést kellett megoldani: i- dőben előteremteni a hatalmas összeget. November 22-én Northcate jelentést tetí a miniszterelnöknek, hogy nincs más kiút, a pénzt fel kell venni, és a kedivének le kell fi­zetni az összeget. November 23-án a kedive tudomást szerzett a francia szindikátus kudarcáról. Eljött az Ide-* je annak, hogy a brit ajánlatot alapos meg­fontolás tárgyšvä tegyék. A brit kormány a kedivének 4 millió fontsterlinget ajánlott fel. November 24-én a brit kabinet jóváhagyta a tranzakció keresztülvitelét. November 25-én Kairóban aláírták az adás­vételi szerződést, mely szerint a kedive csa­torna-részvényei a brit kormány tulajdoná­ba mentek át. Disraeli barátnőjének, Lady Brodfordnak a' következőket irta: Mindig arra panaszkodik, hogy semmit se közlök önnel. Most egy ál­lamtitkot árulok el: 24 órával előbb tudja meg, mint a sajtó. A nagy szenzáció, a mi nemze­dékünk egyik legnagyobb eseménye: sikerült megszereznem az egyiptomi kedive csatorna­részvényeit. X November 26-án a részvényekét letétbe he­lyezték a brit követségen. Az angol királynő lelkendezve ezt Irta: Hi­szem, hogy a mai hír büszkeséggel tölti el minden igazi angol szívét. Tisztán Disraeli böl­csességének köszönhetjük, hogy sikerült a részvényeket megszerezni. Az akciót 10 nap alatt bonyolították lé. Most már csak a pénzt kellett a kedive számára elő­teremteni. Rotschild pénzmágnás igen megbíz­ható és nagyvonalú segítőtársnak bizonyult Á kedive december 1-én megkapta a maga 2 millió fontját, a további milliót december 16- án és az utolsó részletet január 5-én. Rot- schild bSrő az összeget igén alacsony kamat-« láb 2,5 százalék mellett adta kölcsön. A királynő nem tévedett: egész Anglia lel­kesen fogadta a hírt, hogy felvásárolták a csatorna-részvényeket A brit kormány tehát Így szabad kezet nySrt a Szuezi-csatorna felett. Az akció természete­sen brit katonai megszállással végződött. Ér­dekes, hogy ezt a liberális párt kormánya va­lósította meg, amely a konzervatív kormányt váltotta fel. Ki adta ki á parancsöt, hogy AféxandriSt angol hajóhad bombázza? És 1882-ben ki ren­delte M, hogy brit hadsereg szálljon partra Egyiptom földjén? Senki más, mint az idős, William Gladstone miniszterelnök. Dizraeii így tehát valóban jó szolgálatot tett hazájának, elnyerte Ciprust' is, és így Nagy- Britannia ellenőrzést gyakorolhatott a legfon­tosabb támaszpontok felett. Gibraltárt 1713- ban az utrechti szerződéssel, Malta szigetét 1815-ben a párizsi konferencia után. Ciprust 1878-ban a törököktől, Adent pedig 1839-ben szerezte meg. A Szuezi-csatorna most az Egyesült Arab Köztársaság tulajdonát képezi. Először a brit katonák távoztak él onnan, azután a brit mű­szaki személyzet. így ért véget a gyarmato­sítók fénykora. A régi játék napjainkban ismétlődik, csak a játékosok összetétele változik, míg 1956-ban az izraeli-arab konfliktusok hátterében a fran­ciák és a britek álltak, a mostani közel-ke­leti háborúban mások állnak. A történelem kereke tovább forog. Feldolgozta: M. M. Gőbölös Erzsébet, Porrog, Fő út 57. Magyarország. Magyarul, németül levelezne általános témáról. 19 éves. Hetényi Anna Mária, Sármel­lék. Dózsa György út 361. Veszprém megye. Magyaror­szág. Magyarul, németül, an­golul levelezne és ismerkedne, 19 éves. Godó Erzsébet, Orosháza, Munkácsy utca 8. sz., Magyar- ország. Kulturális témáról le­velezne magyarul, 16 éves gim­náziumi tanuló. Horváth József, Felsőpaty, Battyhányi út 73. Magyaror­szág. Vas megye. Magyarul le­velezne és ismerkedne, 23 éves. Misán János. Leningrád, F-68, Bojcova 5. SSSR. Magyarul vagy oroszul levelezne általá­nos témáról. 24 éves egyetemi hallgató. Farkas Pál, Sárvár Vadkert, Vas megye, Magyarország. Ál­talános témáról levelezne ma­gyarul és ismerkedne, 20 éves. Bálint László, Tohan-Fabrica, Bloc: S. Apt. 16. Reg. Brasov, Rumunsko. Bélyeggyűjtésról levelezne magyarul, németül, eszperantóul, románul, 18 éves. Csendes Antal, Budapest Vili. kér.. Bródv Sándor utca 23. Levelezőlap-gyűjtésről leve­lezne magyarul, 15 éves. Bognár Valéria, Tiszasüly, Rákóczi utca 16., Szolnok me­gye, Magyarország. Színészkép- ovüitésről levelezne magyarul, 16 éves. Gőgh Edit, Pitvaros, József Attila utca 7., Csongrád megye, Magyarország. Magyarul, oro­szul levelezne képeslap-gyűj­tésről. 13 éves. Orosz Mária, Nyíregyháza, Tompa utca 7/3, Magyarország. Magvarul, eszperantóul leve­lezne kulturális témáról, 19 éves. Patkó Lia, Szarvas, Damja­nich utca 2., Magyarország. Sportról levelezne magyarul vagy németül, 13 éves. Gőg Mária, Gyula, Eötvös utca 17.. Magyarország. Magya­rul. oroszul, németül levelezne képeslevelezőlap-gyűjtésről, 17 éves diáklány. Puszpár Ágnes, Dombóvár, Katona József utca 12., Magyar- ország. Kulturális témáról le­velezne magyarul, 14 éves. Papp László, Jászárokszállás, öz utca 16., Magyarország. Kü­lönböző témáról levelezne ma­gyarul és ismerkedne, 20 éves. Uhlár Ilona, Csorvás, Jókai utca 18., Békés megye, Magyar­ország. Magyarul vagy eszpe­rantóul levelezne kulturális témákról. 14 éves. Görög Erzsébet, Hajdúdorog, Lenin utca 68., Magyarország. Hajdű-Bihar megye. Németül, magyarul, oroszul levelezne különféle témákról, 16 éves diáklány. Varsányi András, Szombat­hely II. kér., Thökölyi utca 16., Vas megye, Magyarország. Ma­gyarul vagy franciául levelezne sportról és ismerkedne, 21 éves. Balogh János, Hajdúdorog II. kér., Nagy Sándor utca 1., Haj- dú-Bihar megye, Magyarország. Magyarul, olaszul levelezne kulturális témáról, 17 éves szakiskolás. Buda Katalin, Budapest, XIII. kér., Tisza utca 10., Színész- képgyűjtésről levelezne ma­gyarul, 14 éves. Panyi István, Mezőkövesd, Sas utca 1„ Magyarország. Ma­gyarul levelezne különféle té­mákról és ismerkedne, 27 éves. Rekettye Ferenc, Hosszú- völgy, Petőfi Sándor út 17., Magyarország. Általános témá­ról levelezne magyarul. Riffel Etelka, Hódmezővásár­hely, Nagy állomás 2. sz., Ma­gyarország. Zenéről levelezne magyarul, 13 éves. Nagy Imre, Túrkeve, Batty­hányi utca 14., Magyarország. Magyarul levelezne, 15 éves. Ábrahám Géza, Kiskunhalas, PF. 0980/1., Magyarország. Ma­gyarul levelezne bélyeg- és képeslapgyűjtésről, 20 éves. Lukácsi Márta, Budapest XVIII. kér., Máramarossziget út 37. Magyarul levelezne színész- kép-gyüjtésről, 17 éves. Bakos Klári, Salgótarján, Játszó út 6., Magyarország. Magyarul és angolul levelezne, 16 éves. Kovács Ilona, Szigetszent- márton. Orvos-köz. 7., Magyar- ország. Magyarul, németül, oroszul, eszperantóul levelezne tájképes lapok gyűjtéséről, 15 éves gimnáziumi tanuló. Csollák Katalin, Szolnok, Ság- vári krt. G. ép. III. em. 5. a., Magyarország. Tánczenéröl le­velezne magyarul. Erőss János, Boldva, Gyöngy­virág út 17., Magyarország. Magyarul, németül levelezne zenéről és hanglemezgyűjtés­ről, 19 éves Zám Aranka, Boconád, Hámán K. u. 10., Heves megye, Ma­gyarország. Zenéről, sportról, képeslapgyüjtésről levelezne magyarul, németül, oroszul, 21 éves. TALLÓZÁS □ Fernadelnek, a hires fran­cia komikusnak kegyetlenül rosszul ment a lap egy kártya­csatában. Amikor már úgy meg- koppasztották, hogy egy vasa sem maradt, barátja vigasztalni kezdte: —Borzasztó peched volt! So­ha nem láttam ilyen balszeren­csés játékost! — Nem csoda — felelte Fer­nadel. — Két ászt otthon felej­tettem. □ Egy londoni napilapban a következő meteorológiai előre­jelzés jelent meg: „Ma szép idő lesz, reggel a- zonban köd, délután eső, esté­re pedig vihar várható. □ Hasig dekoltált ruhában jelent meg egy hollywoodi es­télyen V. Dougan amerikai film- színésznő. Csak a köldökén csil­logott egy smaragd. A rendezőség tagjai felváltva táncoltak vele reggelig — ne­hogy sok látsződjék belőle. □ Niels Werge svéd egyete­mi hallgató méltóképpen ünne­pelte meg 21. születésnapját. Megivott 21 üveg sört, majd hazafelé menet szilánkokra zúzta 21 kirakat üvegét. A kihágás! btró 21 napi elzá­rásra Ítélte. O Megnyugtató hír a kezdő zongoraművészek számára: Egy genfi hangszerkészítő o- iyan zongorát gyártott, amely gombnyomásra lelkes felkiáltá­sokat és tapsvihart reprodukál. □ Egy nyugatnémet tenge­részt megkérdeztek, miért bo­csátották el állásából. A válasz így hangzott: — Zavarta őket a szokásom, hogy csak nyitott ablaknál tu­dok aludni, — Szegény ember — jegyez­te meg valaki. — És hol szol- gélt? — Egy tengeralattjárón. □ Angliában a következő é- vekben fokozatosan áttérnek a tizes pénzrendszerre, ami azt jelenti, hogy a jövőben egy fontban nem húsz, hanem tíz shilling, egy shillingben pedig 12 helyett 10 penny lesz. Né­hány üzletben kísérletképpen már be Is vezették az újítást, hogy a polgárok kellőképpen gyakorolhassák. James Callaghan londoni lakos is felkerekedett a napokban, hogy vizsgára tegye számolási képességeit. Az eredmény: 45 új pennyvel elszámította ma­gát. James Callaghan az angol kormány pénzügyminisztere. TflllÓZflS

Next

/
Oldalképek
Tartalom