Új Ifjúság, 1967 (16. évfolyam, 1-50. szám)

1967-01-03 / 1. szám

Égy his illemtan k- Viszontlátásra — mondta a fiú s kinyújtotta Rezét a meghökkent lány felé. Miért meghökkent? Mert nem várt ilyen illetlenséget az addig szépen viselkedő fiútél. Miért sietett ennyire, hiszen már éppen akarta nyújtani a kezét. Vagy talán mégis ő lenne a hibás? Mert ezt idejében nem tette meg? Nem, ez nem magyarázza a fiú elhamarkodottságát és egyben illetlenségét is. Mert nézzük csak a kézfogással kapcsolatos sza­bályokat: Mindig % nő nyújt kezet a férfinek Q idősebb a fiatalnak 0 magasabb beosztásban, illetve társadalmi ál­lásban lévő az alacsonyabb beosztásúnak. Ezeket a látszólag egyszerű, általános szabályo­kat persze alkalmazni is kell tudni. Mert mi a teen­dő például akkor, ha az első és harmadik pont ke­veredik, vagyis nő és magasabb beosztásban lévő férfi fog kezet. Ilyenkor mindig a körülményekhez kell Igazodni. Ha tehát a találkozás magánjellegű, akkor a nő nyújtja a kezét. Munkahelyen szintén a nőé az elsőség, akkor is, ha mint alkalmazott a fő­nökével fog kezet (Kivétel az igen magas állásban lévő férfi, pl. miniszter.) Más a helyzet azonban akkor, Ka a nő fiatal lány * a főnöke idős férfi. Ilyenkor is a férfit illeti meg a kézmyűjtás joga. A cikkünk elején említett fiú tehát helytelenül viselkedett, mert nem várta be, amíg a lány kezet nyújt és megelőzte őt. Ezt nem szabad. Ha nem nyújtanak neki kezet, köszönés közben kissé meg­hajol és elmegy. S ha már itt tartunk, tisztázzuk azt is, mikor il­lik, illetve, mikor szokás kezet fogni. Nos, mi — mint a középeurőpaiak általában — elég kézfogős nép vagyunk, s igy szokássá vált, hogy ^ kézfogással köszöntjiik az érkező vendéget, s természetesen kezet fogunk akkor is, amikor el­megy; 0 kezet fogunk, ha jő ismerősünkkel találkozunk az utcán; szórakozóhelyen, stb. s megállunk vele beszélgetni; % ha Ismerősünkkel megyünk szórakozóhelyre, kezet fogunk amikor találkozunk s akkor is, amikor elválunk; % kézfogással búcsúzik a lány a fiútól, áld haza­kísérte; Ezenkívül természetesen kezet fogunk a bemu­tatkozásnál (erről még külön is sző lesz) gratulá­ciónál és részvét kifejezésénél. Ezzel szemben nem nyújtunk kezet ismerősünknek, ha étkezés közben találjuk (például vendéglőben, különösen büfében, ha például szendvicset eszik), mert ez higiéniai szempontból egészségtelen, valamint fertőzött (például influenzás) beteg lá­togatásakor. (Folytatjuk) „EGY FRADISTA“: A galambszürke teszilből a ruha ujjak nélküli sima legyen elől két soros gombolással és az egyik oldalon 3 cm-es fekete pán­tozással A kabátka szintén kétsoros, fekete gombolással. A fekete pánt­dísz a gallér és az ujjak körül is ismétlődik. A brokáthoz elől bole- rőszerüen szabott ruhát terveztünk, a nyakkivágásnál egy levasalatlan szembehajtással, két oldalról egy-egy ránccal. „ANGÉLA“: Vékony sötétkék szö­vetet vegyen és a ruhát princessz szabásúra, lefelé bővülő szoknyával csináltassa. A betét készülhet vékony fehér szövetből, vagy csipkéből. Ta­vasszal fehér pikét, fehér-piros pety- tyes, esetleg pepita betéttel is visel­hető. PROBLÉMÁK Válasz a „MIT TEGYEK“ jel­igére: Ha a helyedben lennék, én a főiskolát végzett .fiú mel­lett döntenék. Nem mintha le­nézném a másikat, hiszen egy szakember és egy főiskolát végzett még állhatnak egyenlő műveltségi fokon. De miután az első már egyszer eldobott, nem fogadnám vissza. Mert ugye, ö egy kis áldozatra sem volt ké­pes érted, arra, hogy tanuljon. Jobb megoldásnak vélte a sza­kítást. Ebből következtetek ar­ra, hogy nem Is szerethetett téged igazán. Nem az a célom, rábeszéljelek a másik fiúra, hi­szen én nem Ismerem úgy a helyzetet mint te. De vigyázz, nehogy két szék között a föld­re essél." SZAKÁT MARTA, diák­lány, Dunaszerdahely „Felelet az „EMLÉKEZZ RÁM“ jeligére: Kedves csaló­dott, szerintem próbáljon meg­bocsátani a lánynak. Mert ha Igazán szerette Önt, a másik- boz pedig csak levelezés fűzi. // Űrhajós sapka „DIÁKLÁNY és H. ERZSÉBET”: Íme. a kért fülre húzós ürhaiós sapka. Gyorsan elkészíthető, praktikus, mert nappali viseletre és sporthoz egyaránt alkalmas és amellett igen divatos is. Hogv iö meleg tegyen, ajánlatos dupla szálú fonálból készíteni. Kb. 18—20 cm hosszú szemsorral kezdjük és jersey kötéssel (szí­nén sima, visszáján fordított) dolgozunk. 6 sor után a munka szí­nére ford., visszájára pedig sima sorokat kötünk. Ojabb 6 sor után ismét a síma sor kerül a munka színére. Kb. 56—58 cm hosszú csíkot kötünk. Most befejezzük a szemeket és a csík két végéi összevarrjuk, lehetőleg úgy, hogy a ford, kötés kerüljön a kezdi csíkhoz. Ekkor a sapka alsó szélét egy sor rövid pálcával behorgol- juk olyan szorosra, amilyen a fejbőség. A köv. rövid pálca sorban a fültől fülig érő láncszemsort horgoljuk, majd erre visszafelé ha­ladva egy rövidpálca sort. Az első rövid pálcát kb. a 6. láncszembe öltjük. így a láncszemsor végén egy hurok képződik. A láncszemen végig haladó rövidpálca sor után a sapka szélén folytatjuk a rövid­pálca sort, egészen körbe a láncszemsorig. A sapka felső részére egy 8 cm átmérőjű rővidpálcákkal horgolt körlapot készítünk, a fej közepén kezdve. A sapka tetejére pompont vagy egy nagy bevont gombot varrunk. Az alsó pántot is gombbal zárjuk. visszatér önhöz. Ha azonban a levelezés szerelmet takar, igye­kezzen őt elfelejteni s boldog­ságát más lánynál keresni. „AKI MEGÉRT“ „Válasz az „EMLÉKEZZ RÁM" jeligéjű olvasónak: A- jánlom, hogy komolyan beszél­jen a lánnyal, mert lehet, hogy már megbánta tettét. És kü­lönben is, hogy a nyáron talál­kozott a levelező partnerével, még egymagában nem jelent semmit és nem Is bizonyltja azt, hogy nem szereti magát. Ugyanakkor fontolóra kell ven­ni, hogy a levelező partnerhez barátság vagy szerelem fűzi. Éppen ezért mindent tisztázni kell. Ha valóban szeretik egy­mást, maga megbocsát a lány­nak, ő pedig — a biztonság kedvéért — abbahagyja a le­velezést. Mindenesetre alaposan győződjön meg rőla, mi az i- gaz az esetben és mi nem, ne­hogy egy esetleges pletykának bedőljön. „SOK MINDENT LEHET MONDANI* PROBLÉMÁK PROBLÉMÁK „Több mint egy évig jártam egy tőlem egy évvel fiatalabb fiúval. Nagyon szerettük egy­mást. Mégis, szüleim és barát­nőim rábeszélésére, szakítottam vele, egyrészt mert, hogy fia­talabb tőlem, másrészt, mert nincs olyan iskolája, mint ne­kem. Most már nagyon bánom, amit tettem, és hogy hallgattam rájuk. A fiú — szerintem — barátnőim közreműködésével egy lánynak kezdett udvarolni. Ez ébresztett rá tulajdonkép­pen arra, hogy még mindig sze­retem. A fiú mindig szomorú­nak és lehangoltnak látszik, talán mert csak dacból udva­rol annak a lánynak? Kérem, adjanak tanácsot, hogyan ad­jam tudtán, hogy szeretem és miként magyarázhatnám meg a szakítás okát. Vagy úgy gon­dolják, hogy törődjek bele ebbe a téves lépésbe? Válaszukat „NEM TUDOK NÁLAD NÉLKÜL ÉLNI“ Jeligére kérem“. 1. Zöldségtisztítás közben kitűnő bokagya­korlatot végezhetünk. Oldalt ülünk a széken, jobb lábunkat térdben áthajtva. Most láb­fejünkkel ötször jobbra, majd ötször balra körözünk. Ezután ballábunkat hajtjuk át térdben s körözünk úgy, mint az előbb. (leg­felső kép). 2. A lábujjhegyre állás Is a tor­nához tartozik. Kitűnő alkalom nyílik a gya­korlására, valahányszor magasan lévő kony­ha (vagy más) szekrényünkből veszünk ki valamit. Intézzük úgy, hogy egymás után több mindent levegyünk, közbei váltva hol az egyik, hol a másik lábujjhegyünkre állunk. (Felső kép). 3. Ha egy alső polcról van va­Az új-év kezdetén különböző fogadalmakat teszünk, s a foga­dalmak érdekessége az, hogy minden újév­kor megismételjük őket anélkül, hogy az e- lözt évben — tisztelet a kivételnek — egy­két hétnél tovább betartottuk volna. Mert ugye, ünnepélyesen megígérjük, hogy az új évben jobban takarékoskodunk, nem ciga­rettázunk, vagy csak nagyon keveset, csök­kentjük a napi feketekávé mennyiséget, fo­gyókúrát tartunk, rendszeresen tornázunk. Ezúttal a legutolsó fogadalomról lesz szó. Nem túlzás azt állítani, hogy a kövérek és molették nemcsak újévkor, de év közben is néhányszor megfogadják, hogy „holnaptól tornázom“, a holnap azután napról-napra tolódik ki, egészen a legközelebbi fogada­lomig Az ok mindig ugyanaz: nincs időm, mire hazajövök a munkából, azt sem tu­dom, hol áll a fejem. A „csak" háziasszo­nyok mondókája: a háztartás egész napra lefoglalja az embert, mire elvégzem, holt fáradt vagyok. Mindez így van. Most még­is egy olyan „receptet“ adunk a tornára, hogy a kecske is jól lakjon és a káposzta is megmaradjon: tornázzunk munka köz­ben. Á különböző háztartási munkák a leg­változatosabb módot nyújtják a különféle tornagyakorlatok végzésére. Lehet, hogy ez a megoldás furcsának tűnik, de ha szokat­lan is. mindenesetre praktikus. Próbáljuk ki. csak javunkra válik. Itt említjük meg azt is, hogy tornára nemcsak a moletteknek van szükségük. Az izmok ruganyosságát biztosító gyakorlatok az egészség és szépség fogalom alá tartoz­nak. És ezt segítik elő az alábbi munka köz­ben végzett mozdulatok is. Rajta tehát! lamire szükségünk, ne úgy vegyük elő, hog lehajoljunk érte, hanem guggoljunk le egye nes testtartással s kitűnő gyakorlatot végez­tünk. Ajánlatos kétszer háromszor megis­mételni. (Felső jobboldali kép). 4. Takarítás közben lépten-nyomon találunk alkalmat test­edzésre. Itt van mindjárt a könyvespolc le- porolása. Minden egyes kivett könyvvel egye­nesen tartott karral írjunk le egy nagy köri előre és hátra, természetesen váltva, jobb és bal kezünket. (Alsó kép). Ezekkel a gya­korlatokkal persze még messze nem merí­tettük ki a lehetőségeket. „Munka közben tornázunk“ képsorozatunkat következő szá­munkban folytatjuk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom