Új Ifjúság, 1967 (16. évfolyam, 1-50. szám)
1967-02-28 / 9. szám
PORTRÉ Don Schollander Született: 1946-ban Súlya: 78 kg Magassága: 183 cm Ismertetőjele: Négy (4) a- ranyérmet gyűjtött Tokió-1 ban. 8 új ifjúság ■neu«*... mnmnmmk»«. ■ aamum az elveszett fiú visszatérése twtábio da Silva Farralra MEU NOME É Eusébio autobiografia do maior futebolista do mundo «*•*•** nuiMinm y. én EU SE BIO Lisszabonban nyugodtan éltem, annak ellenére, hogy nem játszottam még a Benfikában. A klub vezetői megmutatták a várost. Gyönyörű volt! Sokkal szebb, mint a fényképfelvételeken. Édesanyámnak és testvéreimnek küldött leveleimben áradoztam a látottakról. A Játékosok Házában laktam (Lar do Jogador). Éppenűgy edzettem, mint a többiek, a csapat játszó futballistái. Ugye igyekeztem tartósítani a formámat, hogy ha rám kerül a sor, bemutatkozom a Benfikában, minden a legnagyobb rendben legyen. Közben a Sporting. sem adta fel a reményt. Úgy hitték, visszatérek, és ez drámai feszültséget teremtett. Naponta olvastam a lapokat, s lassan egész tájékozatlan lettem. Az egyik újság azt írta, visszatérek a Sportingba, a másik lap hasábjain meg arról értesültem, hogy a Benfikában rövidesen sor kerül szerepeltetésemre. A Benfika csapatának vezetői bölcs nyugalomra intettek: „Nefélj, elcsitulnak majd a zajok.“ A Benfika védelembe vonult. Mindig akadt egy-két alak, a- ki sötét utcába akart vonszolni, hogy meggyőzzön arról, hagyjan ott a Benfikát. A csapat vezetői úgy döntöttek, hogy •gy kísérőt osztanak mellém, aki nyomon követ, s a kellő pillanatban segítségemre siet. így akarta klubom megelőzni a játékosrablást, melyet sokan megjósoltak. A klub vezetői azt is helyesnek találták, hogy bár nem játszom — kísérjem a csapatott stadionról stadionra, mér- kőzésről-mérkőzésre. így legalább könnyebben megszokom majd az új környezetet, mondták. Első külföldi utam Dániába vezetett. Azonnal megírtam Édesanyámnak, milyen kitüntetésben részesítettek: az „A“ csapattal megyek Dániába. Tudtam, hogy Édesanyám megörül majd a jó hírnek. Egy szép vasárnap délután, az edzőmérkőzés után — én is lőttem néhány gólt — elindultunk Skandináviába. A repülőút normálisan zajlott, csak leszálláskor voltak némi komplikációk. Néhány barátunk bizony hányni kényszerült, és én boldogan lélegeztem fel, amikor ismét a földön tehettem egy-két lépést. Néhány újságíró, fotoriporter, és az Aarhus klubjának vezetői fogadtak. Sok kérdést kaptak legnépszerűbb labdarúgóink. Aarhusban szálltunk meg, ott is maradtunk a mérkőzés végeztéig. Itt mértük össze e- rönket a dán bajnokkal. Aarhus szép, hangulatos város, bár kisebb, minf Koppenhága, a- mely visszautaztuhkkor ismerkedett velünk. Én — mivel nem játszottam — kihasználtam a szabadidőt. Bolyongtam az ismeretlen utcákon, keresztül kasul, és vettem néhány apróságot. Küldtem ezenkívül képes üdvözlőlapokat is, első külföldi utamról a Benfika csapatával. Könnyű kitalálni, kinek címeztem az elsőt:. Édesanyámnak, haza. Minden tetszett: a város, a sportszerű közönség, a játék és az eredmény is: 4:1- re nyertünk. A Benfikának nagyon jól ment a játék. Szinte bemutatót tartott. Elég csak annyit említenem, hogy a mérkőzés előtt minden dán játékos erősen fogadkozott. minimum három góllal vernek meg, a mérkőzés befejeztekor azonban ők is együtt ünnepeltek a közönséggel, s a vállaikon vitték le csapatunkat a pályáról. Az idegenben elért győzelem különleges ízű, így mindenki boldog és elégedett volt. Én a csapat első külföldi portyáján azt tapasztaltam, hogy a játékosok rendkívül barátságosak, őszinték egymáshoz. És ez nagy dolog. Tovább pergett az idő, és én — bár még minden nem szerepeltem — tovább kisértem külföldi utain is az együttest. Az Aarhus legyőzése után a bécsi Rapiddal kerültünk össze. Az első összecsapást 3:0 arányban nyertük meg, Lisszabonban. Ez az előny bizonyos nyugalmat, higgadtságot biztosított a visszavágó előtt. Második küflöldi utam tehát Bécsbe vezetett, természetesen ismét csak a „potyautas“ szerepében. Amíg csak élek, sohasem felejtem el azt a szánalmas cirkuszt, amely bécsi utunkon ért. A Benfika kifutott a pályára, de minden szakértő érezte már, amint a levegőbe szagolt, hogy itt valami nem lesz rendben. Megkezdődött a játék. A szurkolók tiszteletreméltó vérmérséklettel buzdították csapatukat. Hatvanötezer néző fület- siketítő üvöltése már-már vészes volt. Rakétákat röpítettek a levegőbe. Bécs le akarta győzni a Benfikát, mindenáron. Az óramutatók nemcsak az időt hajtották, az izgalmat, az idegességet is fokozták. A nézők tizenegyest követeitek, szinte minden percben. Fütyülték a portugál játékosokat, akiket megzavart a pokoli zaj, és bizony nem a legjobb teljesítményükkel rukkoltak ki. Amikor Aguas belőtte a második félidő elején a mérkőzés első gólját, elcsendesült a stadion. Ez a gól gyakorlatilag azt jelentette, hogy vége az osztrák reményeknek. Négy gólra nőtt összetettben a Benfika e- lőnye. Csakhogy a Rapid nem adta meg magát. Egy perc múlva kiegyenlített. Ettől a perctől kezdve nem beszélhetünk játékról, Skocik, Zaglitsch és Dinest üldözték játékosainkat. A kapus Águast pécézte ki, és mindenkit, aki pályán rohanta- kor elékerült, ütött és szidott. Olyan méreteket öltött ez a szadizmussal kevert fanatizmus, hogy az angol bíró elszökött. Az osztrákok megtalálták, körülállták. és váltig mondogatták neki, térjen vissza, vegye szájába a sípot. A legszörnyűbb, a fekete leves azonban még csak ezután következett. Alig néhány perccel a befejezés előtt szurkolók, emberszabású fenevadak törtek a pályára, a játékvezető végetvetett a meccsnek, és a- ki tehette, hanyatt-homlok menekült. A beözönlő nézők nemcsak zavart, hatalmas anyagi károkat is okoztak. Odáig fajult a botrány, hogy a katonaság harckocsijai teremtettek csak rendet. A remegő játékvezetői hármast is ők mentették meg. Játékosainknak élő barrikádot kellett alkotniok, hogy néhány szélhámos őrült be ne törjön öltözőnkbe. Éjfél felé járt az idő, amikor rendőrkordon mellett szállodánkba juthattunk. Ezek a lealacsonyító jelenetek mélyen belém vésődtek. Sohasem felejtem el őket, mert a sport negatív, káros jelenségét szimbolizálták. Azokat az árnyoldalakat, amelyekről fogalmam sem volt eddig. L b. gy. (Folytatjuk)' Tizenegy esztendős volt, amikor megkóstolta a verseny- uszodák vizét. Mindezt gondos papájának köszönhette: ő Íratta be ugyanis egy úszóiskolába. Négy év múlva középiskolába került, Santa Clára-ba, s ott figyelt fel rá Georg Haines, az edző. Foglalkozni kezdett Schollanderral. Volt is eredménye. Két röpke esztendő múlva két világcsúccsal büszkélkedhetett tanulékony tanítványa. És egy újabb év... Tokio, 1964. A nyúlánk, karcsú, szőkehajú Don Schollander akinek tizennyolc esztendős ábrázatát még mindig tizenhatnak nézték, sorra nyerte az uszoda aranyait. Mindenekelőtt Mc Gregort verte meg száz gyorson. Aztán a négyszer hosz- szabb távon világcsúccsal fejezte be versenyét. Jött még két váltószám, és két aranyérem. Nagyon természetes és jellemző: egy srác, aki még nem is borotválkozik, egyszerre az események középpontjába kerül, őt csodálja a világ. Röviddel ezután jött a sorsdöntő európai portya. Gottwal- lest még sikerült legyőznie, de a nyugatnémet Kleintől kikapott. Az orvosok kara egyöntetűen tanácsolta: nyugalomra van szükséged fiú. A temperamentumos Don azonban nem hallgatott a jó szóra. Európát is le szerette volna hengerelni, így történt, hogy egyre kimerültebb lett, s egy berni versenyen erősen közepes idővel ütött a célba. Maradék ereje és akarata elegendő volt ahhoz, hogy a versenyt befejezze, a célban azonban összeroppant. A világ szenzációs hírt hallott: „Don Schollander vérrákban szenved!“ Később bizonyosodott csak be, hogy a szörnyű hír nem igaz. Az úszőszakértők azért gondosan kigumizták nevét minden olyan listáról, amely a mexikói úszószámok esélyeseit tartalmazta. A hatvanötös esztendőt ágyban töltötte. Európában felszedett mononukleózisához fülmegbetegedés és térdsérülés járult. Amikor viszont engedélyt adott az orvos, a bazénban termett. Szívóssága gyümölcsöt hozott. Tavaly Moszkvában járt. Tizennégyezer szurkoló volt kiváncsi arra, vájjon hogy áll helyt az egykori olimpiai bajnok a szovjet úszósport új csillagaival. Schollander a szovjet szakértőket is meggyőzte arról, hogy betegségét tökéletesen kiheverte, s nemcsak győzött azokban a számokban, melyekben elindult, hanem kiváló időeredményeket is ért el. Az Egyesült Államokba való visszatérte után pedig új világcsúcsot úszott kétszáz gyorson. Schollander Mexikó után kíván a versenysporttal szakítani. Minden személyes érdekét ehhez a célhoz hangolta. Kezdetben orvosi egyetemre járt. A könnyebbség kedvéért kicserélte az orvosok fehér köpenyét az ökonomista és nyelvtudósok könyveivel. Mexikóban öt érmet szeretne szerezni. A hagyományos tokiói számokon kívül szeretne a kétszáz gyorson is jól szerepelni. Mint jó közgazdász kiszámította viszont, hogy éppen annyi esélye van az Egyesült Államok olimpiai csapatába bejutni, mint be sem jutni. Ezer és ezer fiatal amerikai ábrándozik hasonlóképpen ugyanis, mint Don. öt-hat órát edz naponta. Télen csak kettőt. A nyári felkészülésben, Georg Hainesben bízik. „Santa Ólára ideális felkészülóhely. Edzőmtől kiválóbb szakembert nem ismerek..“ „Egyébként keserves lesz a harc. Csakhogy én nem adom fel már jóelőre reményeimet“. f. r. Ki jut ki Törökországba, az UEFA - tornára ? Az UEFA-torna az ifikorban lévő labdarúgók világversenye. A sors szeszélye folytán két kitűnő csapat — a csehszlovák és a magyar együttes vív egymással selejtező-mérkőzést a tizenhatos döntőbe-jutásért. Mindkét edző bizakodó és tartózkodó, mint ahogy az a háromesélyes találkozók előtt lenni szokott. Az első összecsapást március tizenötödikén Budapesten, a másodikat március huszonhato- dikán Prágában vívják. A két meccs dönti el, ki utazik Törökországba. Rovatunk kétsoros tippszelvényt bocsát olvasóink rendelkezésére. A szelvényt legkésőbb március tizedikéig kell postai levelezőlapra ragasztva (hasonlóképpen, mint legutóbb az év labdarúgója értékelésekor) Redakcia Üj Ifjúság, Sportrovat, Bratislava, Pražská 9. címre küldeni. A legjobb tippelőt értékes, export-minőségű futball-labdával ajándékozzák meg. Megtippelendő az első és a második mérkőzés számszerű eredménye, és természetesen az is, ki jut tovább? Amennyiben egyforma helyes válaszok érkeznek, sorsolással döntjük el az elsőséget. Mielőbb várjuk válaszaitokat! tippszelvénue eredmény ff mapyororszű.q-Csetiszlcvűkío Csehszlovákia - fílűjijQrország Továbbjut Beküldte^
