Új Ifjúság, 1967 (16. évfolyam, 1-50. szám)

1967-02-07 / 6. szám

s % új ifjúság •BOBtsssKasuesHB 0 H. A. Tornaija: Hoz­zánk küldött versei darabo­sak, qondolatlanok — rosz- szak. Nem látjuk bennük a fejlődés ígéretét sem. Le­beszéljük, de hogy jobban élhigyje, olvassa talán el még egyszer verseinek né- hánv sorát, eredeti helyesí­rásban: /Lelki furdalást é- rezzél,/ /megfontolatlan fél­re lépett léptekért./ stb. /Fények, macska szemű ü- völtése,/ /megakadot észa­kénak mámoros ölében,/ 0 „Egyedül": Azokra a levelekre, amelyben a jelige mellett nem szerepel a le­vélíró neve (esetleg a cí- . me is), nem válaszolunk! 0 „Nincsenek véletle­nek“: Kérdésére sajnos, mi nem tudunk pontos választ adni, azt ajánlanánk azon­ban, hogy ugyanezekkel a kérdésekkel forduljon a Di- lizához (Slovenské diva­delné a literárné zastupi­teľstvo, Bratislava, ulica Čs. armády 31/3, vagy az Osvetový ústav, Bratislava, Nám. SNP (Hatvani Lász­ló) címére), ahonnan meg­kaphatja a pontos választ, esetleg több jó darab cí­mét is. Különben ha figye­li lapunkat, mi is közöltünk már egy-két előadható szín­darab címét. Ha valamelyik­hez kedvet kapnának, for­duljanak a fenti címre, a- honnan megküldik a szö­vegkönyvet. 0 K. I. Debrőd: Emma cí­mű írása elnagyolt, csak a felszínt adó hiteltelen. A „lá­nom s szeretnem egy volt“ gondolatát ahelyett, hogy alakjaiból, alakjai belső éle­téből. viselkedéséből bon­taná ki, vagyis megpróbálná hitellé emelni az olvasó e- lőtt, csak leírja s ez ebben a formában csak giccs lehet. Olvasson sokat, tanuljon, Idővel jelentkezzen újra. 0 „Remény": Reményte­len. 0 G. J. Rimaszombat: Mind levelét, (a jő kívánsá­gokat köszönjük), mind ver­seit figyelmesen elolvastuk s azok után amiket levelé­ben leírt, csak gratulálni tu­dunk hozzájuk, bár a közöl­hetőség mértékét még nem érik el. Sok bennük a ré­gies fordulat, nyelvi íz, u- tánérzés. Sokat kellene ol­vasnia, mai írókat is. Az ér­zéseiről a gondolatairól pró­báljon egyszerűen és termé­szetesen szólni. 0 „Orfeusz“: Verseiben kevés fejlődést látunk — széthulló, fegyelmezetlenek, gondalattalanok. Ez alól ta­lán az egyetlen Relatív tisz­taság című a kivétel. Mint leveléből kiderült, ön is ér­zi, hogy a legtöbb helyen baj van a ritmussal s csak azt nem tudja, — mint ír­ja — hogy miképpen tud­na ezen javítani. Nagyon egyszerű — tanulni kell. Meg kell tanulnia! Idővel jelentkezzen újra. 0 V. I. Szécsénke: Ver­sei közül csak a Nem jön a vonat és a Sötét égitest címűről érdemes beszélni, bár a logikai felépítésüket ezeknek is elvétette; gon­dolatilag is zavarosak. At­tól, hogy hetet-havat össze­hord, még nem lesznek mo­dernek, és főleg jók nem. Ami a humoreszkjét illeti, ön tévedett; az egy hasfáj- dító írás... 0 J. A. Vágsellye: A szép rokon című vers jó a Vil­lamossínek címűnek is jó az első versszaka, a második versszak ismert dolgok köl- tőietlen megfogalmazása csak. Küldjön még verse­ket — írjon magáról Is, hol járt iskolába és hol dolgo­zik. hogy aztán egyszerre több versével mutathassuk be. Ha az ifjúság és Dolgozók Alkotóversenyéről akarunk szólni, önkéntelenül is fölme­rül bennünk a már több mint tíz éves sikerekben és ered­ményekben gazdag múlt, s az indulás óta alaposan megnőtt igények. ü Az alkotóverseny ma már a népművészet számos olyan pi táncok járási versenyé. A múlt évben rendeztük meg é- lőször az amatőr képzőművé­szek járási kiállítását' az ama­tőr filmesek járási versenyét, a társastáncosok járási szem­léjét, valamint a bábszínjátszó körök járási versenyét is. Az 1967-es évben kerül először megrendezésre a színjátszó e­Alkotás és versenyzés ágát' is felkarolja, amely még csak most kezd tért hódítani. A dunaszerdahelyi járásban az 1966-1967-es időszakban az Ifjúság és Dolgozók Alkotőver- senvében tizenkét művészeti ágazatban hirdetjük meg a versenyt, köztük olyanokban is, amelyek a járásban eddig nem szerepeltek. Például az idén e- lőször hirdetünk irodalmi pá­lyázatot';’ amely keretén belül a fiatal írók és kezdő költők munkái kerülnek elbírálásra. Említhetnénk továbbá a fiatal táncdalénekesek járási verse­nyét, amely iránt már most is, nagy az érdeklődés. Vannak a járásban hagyományos ren­dezvények is, mint az É- nekkarok Járási Fesztivál­ja, a szavalóverseny, a né­gyüttesek járási versenyé a Csallóközi Színházi Napok ke­retében. Kissé talán soknak is tűnik, amit így egy év leforgása a- latt akarunk elvégezni, a múlt évi eredmények azonban segí­tenek, erőt adnak az új évfo­lyam megszervezéséhez is. A tervünk szép. Tudjuk azon­ban, hogy csak akkor valósul­hat meg, ha a falvakon műkö­dő kul túr-csoportok valóban munkához is látnak. Ha arra törekednek, hogy szórakozást, élményt nyújtsanak a lakos­ságnak és verseny formájában összemérjék tudásukat, képes­ségeiket. Egy cél áll előttünk: alkotni és egészséges szellem­ben versenyezni! — mácsai — Legyen ésszerű»könyveiiátss A minap azzal a céllal hagytam el a főiskola épületét, hogy rövid szabad Időmet feláldozva, beszerezzek néhány magyar nyelvészeti szakkönyvet. Az elhatározás komoly tettel járt. Sorra végigjártam a város minden könyvesboltját. Igyekezetemet vajmi kevés siker ko­ronázta. Kiderült, hogy a nyitrai könyvesboltokban (beleértve az antikváriumot is) nem árusítanak ilyen témájú, magyar nyelvű, tudo­mányos igényű könyveket, a vásárlók csupán szépirodalmi müvek között válogathatnak. Az utóbbi időben sokat foglalkoztatott ez, s próbáltam megtalálni az áldatlan helyzet miértjét. Talán nem fize- tődne ki a nyitrai könyvkereskedésnek ilyen könyvek beszerzése, illetve árusítása? Ezt nem hisszük el, de ha így is lenne, hogyan elégítsék hát ki igényeiket a Pedagógiai Fakultást látogató magyar szakos hallga­tók??? Jól ismerem például a kassai viszonyokat, ahol mind a Magyar Könyvesbolt, mindpedig az antikváriumnak polcai roskadásig zsúfol­tak magyar szakkönyvekkel. Önkéntelenül adódik hát a kérdés; ha Kassán lehet, miért nem lehet Nyitrán? Csak azért nem, mert Nyit- rán esetleg még meg is vásárolnák? A főiskolásoknak sok gondot okoz a gyakori könyvrendelés. Ha a prágai Magyar Kultúrához fordulnak segítségért, sokszor hosszabb várakozásra kényszerülnek. Ezért a Slovenská kniha nyitrai vezetői­nek figyelmébe ajánlanánk: mérlegeljék a fennálló helyzetet, fogana­tosítsanak hathatós intézkedéseket ezen egészségtelen tünet orvos­lására. Már csak gazdasági szempontból is megérné, s ugyanakkor ez a változás nagyban megkönnyítené a nyitrai diákok munkáját, utánjárását. Ogy véljük, érdemes lenne felfigyelni a nyitrai főisko­lásokra és segítőkezet nyújtani nekik. Meggyőződésünk, hogy a se­gítségért hálásak lennének. KÖKTVELYESI JANOS Csehszlovákia 25 filmmel vesz részt a IV.budapesti műszaki filmfesztiválon A MTESZ (Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsé­ge) három évenként rendez műszaki filmfesztivált külföldi részvé­tellel. Az idei negyediket, április 10. és 15. között bonyolítják le Bu­dapesten, a Technika Házában. Tizennégy országból 205 film kerül vetítésre. Magyarország 44 filmmel, a Szovjetunió 37, az NSZK 37, Csehszlovákia 25, Bulgária 14, az NDK 12, Ausztria 8, Nagy-Britannia 8. Franciaország 7, Olaszország 5, India 4, Lengyelország 2, Izrael 1 és Svájc 1 filmmel szerepel a fesztiválon. Ján Koštial © MŰKEDVELŐ SZÍNJÁTSZÓINKNAK AJÁNLJUK • MŰKEDVELŐ SZÍNJÁTSZÓINKNAK AJÁNLJUK ® MŰKEDVELŐ SZlNJÁ KÉT TUCAT PIROS RÖZSA — írta Aldo de Benedetti. Vígjáték három felvonásban. Személyek: 2 férfi, 2 nő. Szín: tágas dolgozóba. Az ismert mai olasz szer­ző vígjátékát a házastársi nézeteltérésekre építi. Ve­rán! mérnök lakásán fel­cseng a telefon. A gyönyörű fiatal Rozalinda grófnő ab­ban a hiszemben, hogy a virágkereskedést hívja, két tucat piros rózsát rendel. Verani átveszi a megrende­lést és elhatározza, hogy a virágot egyik barátja út­ján elküldi a grófnőnek. Ezzel kezdődik a bonyodal­mak sorozata. Ezt a szelle­mes vígjátékot bizonyára örömmel fogadják műked­velő együtteseink is, mert könnyen színrevihető és de­vizamentes. Fejlett csopor­tok részére ajánljuk. A da­rabot Blahoslav Hečko át­dolgozásából Hatvani László fordította. KlSÉRTETJÁRÁS — Dé­vényi Róbert falusi komé­diája két felvonásban, négy képben. Személyek: 5 férfi, 4 nő, 1 kislány. Szín: Fej- csik néni szobája; a telep kocsmájának kerthelyisége. Dévényi Róbert komédiá­ja nem a szokványos kísér- tethistóriák nyomdokain ha­lad. A keret csupán eszköz a szerző kezében) sikerrel mutatja meg az események rugóit. A helyzetkomikum­nak sincs túlságosan nagy szerepe és jelentősége a darabban, jóval fontosabb benne, hogy megvilágítja egyes személyek, mondhat­nánk: típusok jellemét. Ez a komédia valószínű, hogy a falusi csoportok kedvenc műsordarabja lesz. KÉNYSZERLESZÁLLÁS — Gyárfás Miklós három fel­vonásos bohózata. Szemé­lyek: 12 férfi, 3 nő, 1 kis­fiú. Szín: Erdei tisztás, egy­emeletes faház, teraszai és szobái. A jóisten egy angyallal kinyilatkoztatást küld a földre, amely arra szólítja fel a pápát, hogy reformál­ja meg az elöregedett dog­mákat és nyisson szabad útat a hit eleven és korsze­rű kifejezési formái felé. Ezzel kezdődik Gyárfás Miklós bohózata. A darabot csak fejlettebb csoportok­nak ajánljuk. MŰKEDVELŐ SZÍNJÁTSZÓINKNAK AJÁNLJUK © MŰKEDVELŐ SZÍNJÁTSZÓINKNAK AJÁNLJUK ® MŰKEDVELŐ SZlNJÁ „Azért jöttem, hogy megnevet­tessem a szenvedőket. Ma ami kor az emberek a legrettene tesebb kétségekkel küzdenek, a filmek legfőbb feladata báto­rítani a csüggedőket, meggyőz­ni őket, hogy élni szép és ér­demes." (Charlie Chaplin)' A film még csak 71 éves — A néma beszélni kezd — 1927 október 6-án mutatták be’ New York­ban „A jazz-énekes“ c. filmet. A főszereplő énekes-színész AL JOLSON (al dzsolzn) mil­liók kedvence lett. „Az éneklő bolond“-ban előadott száma — a Sonny boy — egyszerre világsláger. A hangos zenés film kezdett hó­dítani. Jolson után MAURICE CHEVALIER (morisz sövaljé) és FRED ASTAIRE (íred asztér) — aki még 60 éves korában is 180 cm-t ugrott magasba 1 — lettek a leányálmok hősei. A rendezők sorából a háromszoros Oscar- díjas* — olasz származású — FRANK CAPRA (frenk kápra) tűnik ki a 30-as évek közepén. Legnagyobb sikereit víg játékaival éri el. (A nagyhatású „Becsületből elégtelen“ c. film­jét nemrég újította fel mind a prágai, mind a budapesti tévé.) A híres „némafilmesek“ (Chaplin és Clair) kezdetben nehezen barát­koznak meg az új esztétikát megkövetelő han­gosfilmmel — majd legsikeresebben alkalmaz­zák a hangot, mint művészi kifejezőeszközt. (Clair: „Párizsi háztetők", Chaplin: „Modern idők“, „Diktátor“.) Franciaországban Clair mel­lett az impresszionista festő, Auguste Renoir fia, JEAN RENOIR hívja fel magára a figyel­met „A nagy ábránd“ (1937) c. filmmel, a- melyben az ifjú JEAN GABIN (zsán gabén) játszott emlékezetesen. (A filmet pár évvel ezelőtt láthattuk a mozikban.) *A legmagasabb amerikai amerikai filmművé­szeti díj. Németország első jelentős játékfilm­je a „Kék angyal“ volt, amelyikben MARLEN DIETRICH (marlen ditrich) hozta tűzbe a né­zőket. A német film nagy klasszikusa FRITZ LANG Amerikában folytatja pályáját. Legsi­kerültebb filmjei a „Dr. Mabuse végrendele­te“ — a nemrég Hollywoodban elhúnyt — Beregi Oszkárral a főszerepben, és a „Megbi­lincseltek“ Spencer Tracy-vel (szpenszer tré- szi). A nálunk is nagy sikerrel vetített „Há­ború és béke“ rendezője KING VIDOR mellett ORSON WELLES (őrzőn vélsz) „Aranypolgár“ c. filmje arat hatalmas sikert. Welles nem­: r—Tavrecz^y—, ' GalőnGéza csak mint rendező, de mint .főszereplő is szuggesztív. — Az olasz neorealizmus — ,i A film történetében talán a legjelentősebb, egységes művészeti irányzat — a neorealiz­mus — a fasizmusra rezonáltí formajegyei­ben az igazságra és hitelességre törekedve. A neorealizmus úttörői a napjainkban is jelentős rendező VISCONTI (viszkonti): „Megszállott­ság" (1942) č. filmjével, valamint ROSSELINI „Róma nyílt város" és VITTORIO DE SICA: „Biciklitolvajok" c. alkotásaikkal voltak. — Hol tart ma a legfiatalabb múzsa? — A 2. világháború után a népi-demokratikus brszágokban a filmet is állomosították. Ez a tény sajnos (1-2 kezdeti siker kivételével) nem hozott komolyabb művészi megújhodást. A „Valahol Európában“, vagy a „Talpalatnyi föld“ után nemcsak Magyarországon lett a filmek kizárólagos témája a sablonra készült „életidill“ és „szövetkezeti romantika“. Leg­először a lengyel filmnek sikerült ebből a szűk ketrecből kitörnie. Majd a magyar és csehszlovák film is kitalált e zsákutcából. Ma már nem egy komoly nemzetközi filmsikerrel dicsekedhetnek az említett országok. A nyugati filmgyártás elsősorban techni­kai téren tett hatalmas lépéseket a fejlődés útján. A panoramatikus, cinaemascop, super- produkciók művészi lehetőségei egyelőre még nincsenek kihasználva. Mint stílus, jelentős az ötvenes évek máso­dik felében a francia „új hullám“, a fiatal rendezők előretörése (Chabrol, Truffaut, Mal­le, Varda, Resnais) egyéni formával és tarta­lommal. Sokat beszélnek a sajátos-misztikus stílusú INGMAR BERGMAN filmjeiről — joggal. Napjaink legjelentősebb és legegységesebb filmművészete kétség kívül az olasz. Visconti („Rocco és fivérei“), Fellini („8 és V2“), An­tonioni („Éjszaka“), Pasolini („Máté evangé­liuma“), Risi („Előzés“)... mind-mind kiváló művész és mű. Következik: A Kulisszák mögött (A film technikája) 1. kérdés. 1. kép: Napjaink egyik legnagyobb férfisztárja. A 20 évvel ezelőtt készült „A szép és a szörnyeteg“ c. filmben használt maszkjában látjuk. Kit ábrá­zol a kép? (5 pont) 2. kérdés: Sorolják fel 3 olyan filmnek a cí­mét, amelyben Gerard Philippe játszot­ta a főszerepet. (5 pont). 3. kérdés: írják meg legkevesebb 5 olyan film címét, amelynek több mint 10 évvel ez­előtt készültek. (10 pont) PETER PETISKA: Utolsó pillanatok Feküdt az ágyon és hal­doklót t. Az ajtón túl a halál már a kilincsre tette a kezét és neki. mintha csak egy film peregne, elvonult lelki sze­mei előtt egész eddigi élete. Tulajdonképpen nyugodtan és észrevétlenül élt. Nem magasodott senki fölé, nem kaparkodott az előtérbe, ke­rülte az önkényes döntése­ket ... Az ember utolsó pillana­tairól írni nagyon szomorú kötelesség. Feküdt az ágyon és haldoklóit. A szeme előtt elvonult... stb. Parancsolni legfeljebb csak akkor tudott, ha azt neki kimondottan, határozottan megparancsolták. Egyetlen és legnagyobb becsvágya az volt, hogy felelős főnökei minden intézkedését mara­déktalanul teljesíthesse... És most ttt fekszik. Csak a szeme futkos még mindig les-fel a szobában, kétség- beesetten kutatva, hogy nem jelenik-e végül mégiscsak meg valaki a felettesei kö­zül. MIKRO novellák Mennyivel könnyebb lenne a halála, ha valaki ezt is jóváhagyná... TOMÁŠ JANOVJC: Mese a krokodilusról A fiatal krokodilus ki­úszott az állatkertbe. Csiná­lok egy kis karriert, gon­dolja magában és elkezd dicsekedni az állatkerti al­kalmazott előtt: A tigris bugyellárisa a nagyapámból van, a zsiráf karkötője meg az unokabá­tyámból. Az alkalmazott figyelme- sen hallgatta. A fenébe is, egy olyan helyre kis akta­táska valódi krokodilbőrből, nem lenne rossz. így aztán az állatkertünk újra krokodilus nélkül van. A tanulság: Ne dicsekedj más bőrével! Mese a vajról A tejüzemben hordja a vajjal telt ládákat. Hogy könnyebben essen a járás, a fején viszi őket. Te. hallod, nem mennél el holnao brigádra, állítja meg a kollegája. Tudod mit, tehetsz nekem egy szívességet, mondja és a nyomaték kedvéért még legyint is a kezével, mire a láda a földre zuhan a fe­jéről. A fizetéséből most havon­ként 40 koronát levonnák. Tanulság: Ne szidd a kol­légádat, ha vaj van a feje­den. J. R. PICK: Vélemény A. A szemközti falat né­zem és azon gondolkodom, hogy kék-e vagy zöld. B. Hm. A. En azt hiszem, hogy inkább kék. B. Hm. A. Vagy mégis zöld? B. Hm. A. Ön mit gondol? B. Hm. A. Mi az. hogy hm? Csak van tán önnek is valamilyen véleménye ? B. Hm. A. Az ördögbe is, mond­jon már valamit, mert úgy... B. Hogyne, és ha valaki itt bújik a zongora alatt...? (TÖTH ELEMÉR fordításai)

Next

/
Oldalképek
Tartalom