Új Ifjúság, 1967 (16. évfolyam, 1-50. szám)
1967-02-07 / 6. szám
f I Mennyit ér Anglia? Hogyan kell ezt érteni? — kérdezi valószínűleg az olvasó. Amúgy üzletileg. Mennyiért lehetné eladni Angliát, feltéve, ha vevő a- kadna reá. Az a furcsa ötlet, hogy kiszámítsa a szigetország értékét, Jack Révellnek, a Cambridge-i e- gyetem közgazdasági fakultása egyik tudományos kutatójának jutott észébe. Lényégében egyszerű számítási elvből indult ki, amikor érré a bonyolult kérdésre akart választ adni. A vásárlónak tudnia kell, mennyibe kérül az angol föld, a megművelt föld, a mezők, az erdők, továbbá mennyit érnek a bányák, az ipari üzemek felszereléseikkel együtt, mennyi az ingó és ingatlan vagyon értéke, mennyi a magánszemélyeknél lévő készpénz, és még sok-sok más termék és áru értéke. Revell két másik munkatársával együtt több évig dolgozott az angol nemzeti vagyon „felmérésén.“ Számításai érdekes mjedmé- nyekhez vezettek. ^ Mindent összeadva és kiszámítva — 1961 december 31-i értéket véve alapul, mert a számítások kezdetekor ezek voltak a legpontosabb teljes adatok — megállapították: hogy „Anglia tiszta értéke“ 113 848 millió font sterling. Viszonyítva ezt a lakosság számához, Anglia „összértékéből“ egy főre számítva 2277 font. Természetesen ezek a számítások nem lehetnek teljesen pontosak, mert lehetetlen például az utolsó fontig értékelni a közel 500 ezer különböző angol vállalat és vállalatocska vagyonát'. Mindenesetre — hozzávetőlegesen is, Anglia — kicsit drága „áru“. ERŐVISZONYOK r VLADIMÍR JANOUŠEK: Rigó VLADIMÍR JANOUŠEK: Albérlő ILJA EHRENBURG: VERS Nemrég közzétett statisztikai adatok jellemző képet festenek a tőkés világ egyes főbb országai közötti gazdasági erőviszonyok alakulásáról. Az alábbi számok egyes országok részesedését mutatják a tőkés világ késztermék exportjában, az e- gészhez viszonyított százalékarányban kifejezve: 1958 1965 USA 23,2 20,4 Anglia 18,2 13,6 Összesen: 41,4 34,0 A fenti arányeltolódások a tőkés világgazdaság országai közötti gazdasági ellentétekre vetnek fényt. A fiatal azt hiszi:, az öregkornak A titok-sűrű bozótok kitárulnak, Törlesztettünk, méretlen nincs semmi, Nincsenek gázlók, nem kell ökölre menni, S bár morog, morog az ember, mégis Eljutott végre a megbékülésig. Hazugság. Átkozott vénkoromra A szív nem hiszi, hogy eddig is éltem, Adum egy sincs, a lapok mind kiosztva, És tovább riaszt, rág a szenvedélyem. Jönnek. Kivisznek. Készek. Tudom. Várom. De kettőzött-kemény a hajthatatlanságom, Öklöm rándul, hogy bálványokba üssön, És önmagámra. Még egy csapás — függöny. Tóth Balázs fordítása Hogyan tovább ? A FALUSI SZERVEZETEK A KONGRESSZUS ELŐTTI VITÁBAN Lapunk múlt számában közöltük a CSISZ KB levelét, amelyből olvasóink megtudhatták, mily nagyarányú változások előtt áll az ifjúsági szövetség, mind a szervezeti élet felépítése, mind tevékenysége tartalmi részét illetően is. Megjegyzendő azonban, hogy a KB anyaga csupán vitaindító jellegű, míg az utolsó szó az V. Kongresszust illeti majd. Addig is célszerű lenne, ha maguk a CSISZ tagok és a szervezeten kívül álló fiatalok is nyíltan kifejeznék véleményüket, esetleg vázolnák elképzeléseiket a jövőre vonatkozólag is. A CSISZ napilapjaiban már megindult a kongresszus előtti vita. Az első hozzászóló Vlastimil Bruha, a CSISZ KB titkára volt, aki cikkében a CSISZ falusi szervezeteinek jelenlegi helyzetével és jövőjével foglalkozott. Véleménye szerint a falusi CSISZ szervezetek jelentőségét támasztja alá az a tény, hogy országunkban a lakosság 42 százaléka a kétezer léleknél kevesebbet számláló falvakban él. Itt él tehát a fiatalság nagy része is. Már a KB leveléből is kitűnik. hogy a CSISZ a jövőben nagyobb gondot kíván fordítani az ifjúság réteg eződésére. Ezért a nagyobb falvakban lehetőség nyílik arra is, hogy a 15-18 év közötti fiatalok számára külön kollektívák létesüljenek, míg az idősebb korosztálybeli ifjúság számára falusi CSISZ szervezeteket hozzunk létre. Természetesen, a kisebb falvakban továbbra is csupán egy szervezet működik majd. Itt különösen lényeges megtalálni a hatásosabb munkamódszereket, olyan formában, hogy minden korosztályhoz és foglalkozási ághoz tartozó fiatal megtalálja a szervezetben a számára legérdekesebb tevékenység lehetőségét. Mivel a falusi fiatalok nagy része nem dolgozik közvetlenül a mezőgazdasági termelésben, helytelen lenne azt gondolni, hogy a CSISZ csupán a munkaerkölcs fokozásával, az újító és ésszerűsítő mozgalom kiszélesítésével az új technikának a fiatalok általi alkalmazásával hathat a termelés fokozására. Hangsúlyozni kell, hogy a mezőgazdaság megsegítése különösen a csúcsmunkák idején, a föld termékeny- nyé tétele, a gyümölcsfaültetés stb. továbbra is az egész ifjúság ügye marad. A mezőgazdasági dolgozók magas átlag-é- életkora arra készteti az ifjúsági szövetséget is, hogy többet foglalkozzon a mezőgazdaság fiatalításával. Ahhoz azonban, hogy a fiatalok ott maradjanak a mezőgazdasági termelésben, szükséges különböző problémák, így a lakás, étkeztetés, óvodák, bölcsődék megoldása is. Az ifjúsági szövetség országos viszonylatban szeretne segédkezni a falusi lákásépítésnél. Hangsúlyozni kell, hogy a CSISZ falusi szervezetei a falusi fiatalok érdekeit képviselik, s ezért határozottan lépnek fel a fiatalok érdekében a mezőgazdasági üzemek vezetőinél is. Sajnos, ezen a téren a CSISZ még nem sokat tett és ezért a nemzeti bizottságok és mezőgazdasági üzemek vezetőinél nincs mindenütt a CSISZ szervezetnek kellő tekintélye, Határozott fellépéssel azonban, a jogos követelések tolmácsolásával a CSISZ ezen a területen is elérheti, hogy a fiatalok hangját mindenütt komolyan vegyék majd. —s— I K STENDHAL: A szerelem gyönyörű- J séges virág, de meg kell R lennie bennünk a kellő Í bátorságnak, hogy irtó- i zatos szakadék szélén ■ szedjük. o XVI. évf. 1967. II. 17 6 Ara 80 fillér s OLDALAINKON: • NŐTÖBBLET • MAO MILLIOMOS BARÁTJA • SÄRKÄNY ÁRPÁD — A ; , Tő SEM TAKAR BE MIN- s DENT • ALKOTÁS ÉS I VERSENYZÉS • MÜ- í KEDVELŐ SZÍNJÁT-' SZÓINKNAK AJÁNLJUK • MIKRONOVELLÁK • LATOHATÁR (JÓZSEF ATTILA) • 15 ÉVESEK OLDALA • A TORREÁDOR HALÁLA • EDITH PIAF - ÉLETEM • AL. BERT FLORIÁN — BRAZÍLIAI OTINAPLÖ • ÉN EUSEBIO • FANTOMAS 1 (BEFEJEZÉS) • AUTOMAGAZIN • ÖLTÖZKÖ- 1 DÉS 1X1 Iffisüy • CSISZ Szlovákiai Központi Bizottságának lapja 6 Megjelenik minden kedden ® Kiadja a Smena, a CSISZ Központi Bizottságának kiadó- vállalata • Szerkesztőség és adminisztráció Bratislava, Pražská 9 • - Tel. 485-44-45, - Pos- tafiôk 30 — Főszerkesztő: Szőke József — Nyomta: Západöslöven» ské tlačiarne 01 • Előfizetés 41,60, félévrö >0.80, negyedévre 10.40 ® terjeszti a Posta Hírlap- szolgálata, előfizetni lehet minden postán — Kéziratokat nem őrzünk '»n és nem adunk visz- sza • — A lapot külföld -’imára a PNS Ústredná expedícia tlače útján le- *'et megrendelni • Címe: Bratislava. Gottwal- dovö nárrwa'Hp 18'VII. K-16-71062 6 litfjfsáy 1
