Új Ifjúság, 1967 (16. évfolyam, 1-50. szám)
1967-12-12 / 50. szám
új ifjúság 3 Mit kezdjek a szabad időmmel 0 PÁDON ÜLDÖGÉLŐK Megálltunk a falu közepén. Deák Anikó kinyújtott karral mutogatta Lakszakállas „nevezetességeit“. — — Itt az új iskola épül, ott az EFSZ Irodaháza, amott az a rozoga a kultúr- házunk és az a még rozogább a HNB, posta, újságárus, állami biztosító; és még ki tudja hány institúció székhelye, amott meg az új a templom. Az iskolaigazgató és az EFSZ elnök kiharcolták az új épületet. Rendben van, volt rá pénzük. Volt pénzük a kedves híveknek és testvéreknek az új templomra. A HNB és a többi felsorolt institúció persze egy háromablakos „épületben“ van elhelyezve. A kultúrház, ahol hetente egyszer filmet vetítenek, sincs jobb 8llapotban. Már csak a zsupfedél és a gólyamadár fészke hiányzik az idill teljességéhez. De még talán az sem talál ide, az isten háta mögé. Magyar az egyetlen iskola, magyar itt mindenki. — Mit csináltok szabad időtökben, Anikó? — A faluban sok a fiatal, főleg a lányok. A 17—18 évesek esténként itt, ezeken a padokon szoktak üldögélni, bicikliznek a falu egyik végéről a másikra. Télen a TV macival egyidöben járunk trludni. — Komolyan gondoltam, Anikó. — Én is. Ja persze, még itt a kocsma. Megyünk a kocsmába. • FALU VÉGÉN KURTA KOCSMA... — Nem akarom megnevezni azt a minisztert, de én bizony megmondtam neki a magamét. — Ahogy meglát bennünket, halkabban folytatja. Talán nincs is olyan kocsma a világon, ahol valaki valamikor ne mesélt volna arról, hogy megmondta a magáét a miniszternek, sőt még az elnöknek is. Aki nem hiszi, járjon utána, — Jő itt ülni, így napközben is? — Jobb, mint valamilyen luxus-kávé- házban, ahol rövid szoknyás kisasszonyok osztogatják nyakra-főre a mosolyukat. A bárgyú férfi meg persze azt hiszi, övé a mennyország Reszkető térdekkel leül a csinibaba mellé és akkor kisül, hogy a kisasszonynak vacsorája, öt whyskije és még fene tudja mije volt és siet, mert otthon várja az anyukája. Különben is hová mennék, ha nem ide. Itt én 'vagyok az úr, kiszolgálnak. A beszédest nevezzük csak Antinak 20—22 év körüli lehetett. Megkérdeztem tőle, miért nem mondja meg a HNB elnöknek, építsen új kultúrházat. — Miii-t? Egy kocsma kellene még a falu másik végére is. — A társa felelt helyette. Lenyeltem a többi kérdést és szerettem volna azonnal levegővé változni. Még hallottam, ahogy asztaltól asztalig terjed: spicli! • KLUB A vendéglótóüzem az egy jó hely, ahol a gyalult deszkaasztal mellett mindenki rátalál »*égi jó barátjára és ahol a fehérkalapos tizes sokkal hamarább megjelenik előtted, mint ahogy tisztességes kávéházakban sikerül magadra vonni a pincér figyelmét. Csehszlovákiában nincs kocsma, csak vendéglátóüzem. Ezt egy gútai öregember mondta és van ebben egy kis poézis. A gútaiak azt beszélik, valamikor ö volt az ottani kocsmák tulajdonosa. Kerestem ezt a költói- séget a kocsmákban és akkor jöttem rá, hogy az öreg bácsi már régen nem kocsmatulajdonos. — Dehogy is járunk mi a kocsmába. Ráérünk arra még. Van szép ifjúsági klubunk és sokszor sajnáljuk, hogy nem lehetünk jelen minden érdekes rendezvényen a városunkban. Érdes Gábor és Herceg Tamás hónuk alatt a táskával, futottak tovább. Ki tudja milyen volt a gútai klub aznapi műsora... • A KORZÓN Este megélénkül a korzó. Páros, magányos sétálók köröznek, maguk sem tudják, merre tartanak. Tanácstalanul nézelődnek, mint a csodavárók, majd csak történik valami. Zsebük tartalmát nézegetik, betérhetnek egy limonádéra a sarki cukiban. Találós kérdés: Melyik kisvárosról van szó? Ha az ország különböző pontjain csattan el a válasz: — rólunk — arról nem tehetek. Tudom, jobb szeretnétek ti is a meleg moziban krimit nézni, vagy vitatkozni egy nagy asztal körül, a miniszterekről, kicsit más formában mint a kocsmában, vagy... De: van a diáknak pénze? Nincs. Van klubotok? Nincs. Marad a korzó. Jobb mint a kocsma, csak vigyázzatok, meg ne fázzatok! • ÉS AHOL MINDEN VAN... Ilyen is létezik? Hát például Bratislava. Itt ahol körülbelül 35—40 ezer magyar él. Ezek nagyrésze fiatal, 16—25 éves, jól keresnek, vagy diákoskodnak. Minden elképzelhető kisvárosi és falusi szórakozási lehetőségen kívül van itt még egy: a Kultúra és Pihenés Park játékterme. A füstős teremben legalább 50—60 fiatal és a gépek egész sora: elektromos flipper, biliárd, pisztolyos Jimmy, asztali- futball, zenegép, stb. Roppannak a golyók, csattognak a szerkezetek, villannak az eredményt jelző színes lámpák és hullanak a pénzdarabok a gépek gyomrába. Szerettek ide járni? Barta Iván, 21 éves, a Slovnaftban dolgozik: — Az ember nem tudja mivel agyonütni az időt. Ezt meg nem lehet megún- ni és itt jövünk össze a haverokkal is. — Mennyit költesz egy-egy este? — Egy húszast, mikor hogy. — Mikor voltatok utoljára, moziban, színházban? — Az nekem nem fekszik. Szalonfejeknek való. Különben is mindenki úgy szórakozik, ahogy akar. A pirospulóveres lány csak a barátja kedvéért jár ide. Ráadásul ö finanszírozza a játékot és közben tétlen részvevőként halálra únja magát, Hát persze. Ez is a közösségi részvétel egyik formája. Kérdés: Jobb ha itt vannak a fiatalok, mintha odakint csatangolnának és lányokat, vagy járókelőket inzultálnának, esetleg gyarapítanák a kocsmatöltelékek sorát? Franciaországban fiatalkorúak egyáltalán nem látogathatják a játéktermeket. A szerencsejátékok hazájában szigorú szabály tiltja, hogy fiatalkorúak pénzért játsszanak, amit ráadásul nem is mindig ők keresnek meg, Tény, hogy szeretünk játszani, hiszen fiatalok vagyunk. Ezt a kérdést azonban nem oldhatja meg az az igyekezet, amely a fiatalokat betuszkolja az utcáról egy olyan terembe, amely még külsejére sem igen különbözik az utcától. A játékterem az eszpresszó, a kávéház, a kocsma — minden ellenkező nyilatkozat ellenére — üzlet, nem nevelőintézet. A mérleg másik serpenyőjében van a könyv, TV, rádió, színház, mozi és saját berkeink, az ifjúsági klubok. Ezek keretén belül kevés fiatal hivatkozott szórakozási lehetőségekre. Vagy pechem volt? Inkább legyek peches. Zácsek Erzsébet A gyógyszeripar újdonságai Mindannyian tanúi vagyunk annak a hatalmas fejlődésnek, amelyen a gyógyszer- ipar keresztül megy. Az orvos tevékenysége az utóbbi évtizedekben tökéletesen megváltozott. Ma már az olyan betegségeket, mint a vészes vérszegénység, a vérmérgezés, az Addison-betegség, a tü- dövész, — amelyek 30-40 évvel ezelőtt még menthetetlen betegségeknek számítottak — gyógyszerekkel sikeresen kezelnek. A járványos betegségek gyógyítá sa terén különösen ugrásszerű eredményeket értünk el, hiszen viharos fejlődésnek indult a gyógyszerkutatásnak a/ az ága. amely az antibiotikumok gyártásával és alkalmazásával foglalkozik. A mai ember a gyógyszer-kutatás sok áldását élvezi, de sokszor abban a tévhitben él, hogy minden betegséget gyógyszerrel kell kúrálni. Ebből a hibás felfogásból kiindulva, nemcsak komoly megbetegedés esetében nyúl gyógyszerhez hanem kellemetlen közérzetének, rossz hangulatának elűzésére is. Ez ellen a ,,divat" ellen az orvosok úgyszólván tehetetlenek. Felkerestük Hlohovecen a Slovakoíarma gyógyszerüzemét, hogy megtudjuk, mi újság a gyógyszerkutatás és gyártás terén. Dr. Baluch József, az ottani Kutató- intézet dolgozója elmondta, hogy az 1950- ben átszervezett üzem, a prágai Spoia gyógyszerüzemmel közösen dolgozza ki a termelési tervet. Ma az üzemben nem1. csak a kapott alapanyagokat dolgozzuk fel, hanem feldolgozás céljából hazánk többi gyógyszergyárai számára is termelünk alapanyagot. A Slovakofarma üzemben jelenleg több mint 200 különféle gyógyszert készítünk. 2 A legismertebb készítményeikhez az Acylcoffin, az A- cylpirin és a Dynil tartónk. Ezekből óriási mennyiségeket gyárunk és még ez sem elég. Mi természetesen nem akarjuk korlátozni az embereket a gyógyszerek használatában, de ha összehasonlítjuk a statisztikai adatokat, akkor szinte elképesztő, hogy évről évre mennyire emelkedik a használt tabletták száma. íme csak néhány szám: 1952-ben 252 761 millió fájdalomcsillapító tabletta fogyott el nálunk és 1964-ben már 525131 millió. Tehát kétszer annyi. Antibiotikumokból például 1964-ben — mert ezek az adataink vannak kéznél, — 38,7 tonnát használtunk el. Az emberek annyira rászoktak a gyógyszerekre, hogy anélkül már el sem tudják képzelni az életüket. Nem gondolnak arra, hogy a gyógyszereknek sokszor mellékhatásuk is van és néha többet árthatnak, mint használnak. 3 Milyen vitaminkészítményeket hozunk forgalomba? Talán abe * sorrendben: Az Axerophtol — ,oleg A-vitamint tartalmaz, az Erevlt E- vitamint, az Infadin D-vitamint, a Kanovit pedig K-vitamint. Nagy sikert értünk el az Ascorutin vitaminkészítményünkkel és legújabban a Vitaapinol néven forgalomba hozott méhpempös készítménnyel. Megfigyeléseink szerint kitűnő hatású, főleg a legyengült, vagy idősebb szervezetre. A jóból is megárt a sok — és ebből a készítményből sem szabad többször, mint kétszer évente egy-ug adagot elhasználni. Az Ascorutint és a Rutophyllint érelmeszedésnél írják elő. Milyen készítmények jönnek tekintetbe a fiatalok számára? Elsősorban az antinikotin készítményeink. Ezeket írják elő a nikotinelvonó tanácsadókban is. Jól beváltak és számtalan esetben segítettek abban, hogy a legszenvedélyesebb dohányzók is leszoktak a cigarettázásról. Rövidesen forgalomba hozunk vízben feloldható, pezsgő gyümölcsízű vitamintabiettá- kat. amelyek még gyógyszer-anyagokat is. tartalmaznak. Ezek valószínűleg különösen a sportolók körében aratnak majd sikert. Fiataloknál is előfordulhat' egy kis gyomorrontás, jó hatású a Gastryl nevű bérfertőtlenítő szer, vagy a Laxfell és a Laxyl nevű hashajtó. A Neollicon is hasonló hatású. Köhögésnél az orvos többnyire Iperacint, vagy Pleumolysint ir e- lő. Vizsgák idején a diákok szeretnének Pszichotonhoz jutni, hogy éjjen is tanulni tudjanak és frissen feleljenek, de ezzel ám nagyon óvatosan kell bánni, mert lehet, hogy pont a vizsga idején o- ;an tompa lesz tőle az agy, hogy a diák még azt is elfelejti, amit valóban tudott. 5 A Slovakofarma szépltőszere- ket is gyárt? Hogyne, nem- * csak gazdasági, hanem lélektani okokból is. Nem most fedezték fel, — már régen tudjuk, hogy az ápolt, gondozott külső emeli önbizalmunkat és jó közérzetet biztosit. A modern kozmeto- lógia ma már külön tudományág. Kutató- intézetünkben, ahol az öregedés problémáival foglalkozunk, sok figyelmet szentelünk annak, hogy miképpen lehetne felújítani az elhalt sejteket, felfrissíteni a petyhüdt arcbőrt. A gondos kutatómunka és kísérletezés alapján előállított szépi- töszereink már külföldön is nagy sikert arattak. Forgalomba hoztunk már arcvizet, napozó krémet, arc-pakolást, éfe most további meglepetéseket tartogatunk nemcsak a nők, hanem a férfiak számára is. A Gelée Royal arckrémünk, a- mely ugyancsak méhpempőböl készült, kiszorítja a piacról a drága, külföldi kozmetikai szereket. 6 Milyen új gyógyszerekkel kísérleteznek a kutatóintézeteink? Sok megoldatlan feladat vár a kutatókra. Itt van például a rák-betegség. Már sok hatékony gyógyszer forog közkézen, de még mindig nincsen olyan gyógyszer, amely teljes gyógyulást eredményezne. Sokat kísérleteznek például a 8-azauridinnel, amely bizonyos rákfajtánál hatásosnak bizonyult. Ma már azt is tudjuk, hogy az azauridin kihat a sejt anyagcseréjére, csökkenti a vérben a cholesterol tartalmát és így az emberi szervek átültetésénél is fel lehet majd használni az antianyagok képződése ellen. Azután például itt van a hypolivai nevű új gyógyszer, a magas vérnyomás ellen A jövő gyógyszerének nevezhetjük az an- giontensint, amely szintén a vérnyomást szabályozza. A Gastrin készítmény majd valószínűleg sok jó eredményt hoz a gyo- norbajok orvoslásában. Érdekes kísérleteket végeznek az Ype- nil nevű gyógyszerrel, főleg a női ivarszervek rákos megbetegedésénél. Kutatóink még az olyan banális megbetegedéseknél, mint a meghűlések, se jöttek rá helyes megelőzésre és ilyen irányú kutatómunkát is végeznek. Michal Márta
