Új Ifjúság, 1967 (16. évfolyam, 1-50. szám)

1967-12-05 / 49. szám

új ifjúság 9 Fizikai OLIMPIÁSZ IX. ÉVFOLYAMA AZ 1967/68 ISKOLAI ÉVBEN. Az Iskolaügyi Minisztérium karöltve a Csehszlovákiai Matematikusok és Fizikusok Egyesületével, valamint a Csehszlovákiai If júsági Szövetséggel azl959/60-as iskolai év óta minden évben megrendezi a Fizikai Olimpiász CFO) versenyét. Az első négv évfolyamban a verseny csak az A, B. és C kategóriában volt megren­dezve a középiskolások részére. Az 1963/64 -es iskolai évtói ki lett bővítve a D kate­góriával az AKI kilencedik évfolyama tanulói számára. Ebben a kategóriában kivé­telesen a nyolcadik évfolyam tanulói is versenyezhetnek. Az FO versenyével a jeles és megfelelő adottságokkal rendelkező tanulók érdeklő­dését igyekszünk felkelteni a fizika és a műszaki tudományok iránt, és ezzel meg­felelő körülményeket teremteni a pályaválasztáshoz vagy a továbbtanuláshoz. A VERSENY ÖNKÉNTES ÉS KÉT FORDULÓBAN JÁTSZÓDIK LE. Az első fordulóban a versenyzőknek kil enc feladatot kel! megoldani. A megoldott feladatokat a versenyzők a következő időpontokban átadják a fizika tanítónak: az elsőtől a harmadik feladatig — legkésőbb 1967 november 30-ig, a negyediktől a hatodik feladatig — legkésőbb 1968 január 31-ig, a hetediktől a kilencedik feladatig — legkésőbb 1968 március 31-ig. A megoldások a következőképpen osztályozándók: 1. k i t 0 n ő. ha a feladat helyesen van m ecroldva. vagy ha a megoldásban csak for­mai vagy nagyon kis szakmai hiányosság van. 2. jó, ha a megoldás, melyet a versenyző közöl a feladatot kimeríti, de nagyobb szakmai hiányosságai vannak — jónak értékelendő a helyes megoldás akkor is, ha alapvető formai hiányosságai vannak. 3. elégtelen, ha súlyos szakmai hiányosságai vannak a megoldásnak, vagy ha a megoldás nagyrészben hiányos. A megoldás akkör is elégtelen, ha hiányzik, vagy hiányos a magyarázat, úgyhogy nem lehet belőle következtetni az adott megoldás gondolatmenetére. Az első forduló megoldott feladatait az adott osztályban oktató fizikus és az isko­lán működő FO felelős javítja ki. Az élsó forduló befejeztével az FO felelős a si­keres versenyzőket a járási fordulóba javasolja, és beküldi az összes kijavított fela­datot (a sikerteleneket is) a javaslattal együtt a megfelelő járási FO bizottságnak. A versenyzők II. fordulóba való beiktatását a feladatok ellenőrzése után az FO já­rási bizottsága dönti el, melv a megoldott feladatokat, verseny közben is, az egyes i- dőpontok eltelte után elkérheti ellenőrzés re. Sikeres versenyzőnek az első fordulóban azt nyilváníťják ki, aki sikeresen (tehát kitűnő vagy jó osztályzattal) legalább hat feladatot megoldott. Meghívást a II. fordulóba a sikeres versenyzők az FO járási bizottságától az isko­lájukon keresztül kapnak. A második fordulót a járási székhelyen rendezik 1968 áprilisában vagy májusában az egész országban ugyanazon a napon. A második fordulóban a versenyzőknek négy feladatot' kell megoldani, melyeket az FO központi bizottsága határoz meg és a FO kerületi bizottsága kézbesít. A második fordulóban résztvevő versenyző, aki legalább két feladatot sikeresen megold, sikeres versenyzőnek lesz nyilvánítva. A legsikeresebb versenyzők tárgyi jutalomban részesülnek. Az AKI-on a versenyt a járási FO bízott Ság irányítja és további utasításokat közöl. A VERSENYZŐK FIGYELMÉBE: Minden megoldott feladat első oldalát a következő minta alapján készítsék el: Név: Osztály: Iskola: Hely: D. kategória: Iskolai év: ,1. forduló: Bírálat: Bírálták: Járás: (Itt üres helyet hagyni) A feladat szövege: A feladat megoldása: A feladat sorszáma: Minden további oldalra írjátok rá a név eteket, iskolát, a feladat sorszámát és az oldalszámot. A feladatok megoldását Írjátok olvashatóan, áttekinthetően A4 formájú lapokra. Minden feladatot különálló papírlapra dől gozzatok ki. Az ábrákat, sémákat a meg­oldáshoz ceruzával rajzoljátok. A feladatok megoldását mindig olyan'hM gyarázat kísér je, hogy mindenki megértse a gondolatmenetét. A magyarázat nélküli feladat elégtelennek minősítendő. Minden feladatban az adott és többi fizikai mennyiséget megfelelő betűkkel jelöl­jétek. melyeket a fizikaórán használtok. A feladatokat amennyiben lehet, előbb álta­lánosan oldjátok meg. A numerikus megöl dásná! az egységeket is használjátok. t, . a 2 A törteket „p alakban írjátok, nem pedig a/b pl. -j- nem pedig 2/3 annak érdekében. ■ ' , 2 hogy a számításoknál a hibákat elkerüljé tek. Ha például a sorzásnál f a 2/3.5 a­lakban írjátok, könnyen hibás 2/15 eredményhez juthattok. A feladatok megoldásánál elsősorban a fizikai tankönyvre támaszkodjatok. A fizika tanító vagy az FO felelős ajánlhat más m egfeleíő segédirodalmat is. A D KATEGÓRIA FELADATAI A VERSENY ELSŐ FORDULÓJÁHOZ: 1. Anti és Jancsi egy d = 4,0 m hosszú deszkalapon hintázott, mely a súlypont a- latt volt alátámasztva. Anti súlya Gi = 50 kp, Jancsi súlya G2 = 30 kp. a) A forgástengelytől milyen távolságra kell ülni Antinak, hogy hintázhassanak, ha Jancsi a hinta egyik végére ült? Az alátá­masztási hely változatlan maradt. b) Miért nem hintázhatnának a fiúk, ha Anti is a deszkalap végére ülne? c) A fiúkhoz eljött Jana is, akinek sú­lya Gs = 25 kp és hintázni akart. A fiúk a feladatot ügy oldották meg, hogy a hinta két végére ültek. Janáť milyen távolságra kell ültetni a forgástengelytől és melyik ol­dalra. ahol Jancsi ült vagy ahol Anti, hogy egyensúly álljon be? d) Amikor Jana elment a fiúk átalakí­tották a hintát egyenlőtlen karú emelővé. A súlypontot milyen z távolságba kell eltol­ni az alátámasztási ponthoz viszonyítva és melyik irányba, hogy egyensúly álljon fenn, ha a fiúk a deszkalap két végén marad­nak? A deszkalap súlya Gi = 80 kp. Kereszt­irányú méreteit elhanyagöljuk. A feladat minden pontját oldjátok meg először általánosan, majd helyettesítsétek be a számértékeket. 2. Egy völgyzáró gát építésénél a vízbe esett három test egyenként G = 1000 kp súllyal. Az egyik egy masszív acéltömb a másik acéltest, melyben egy V = 100 dm5 térfogatú légmentesen elzárt üreg van és egy gránlt'-tömb. Az acél fajsűlya y\ — 7,7 kp/dm5 a gránit fajsűlya y2 = 2.7 kp/dm5 és a levegő fajsúlya = 0.0012 kp/dm5. Mekkora munkát végez a daru, ha a tes­teket külön-küiön h = 4,0 m magasba e- meli: a) vízben. b) levegőben ? c) Miért nem vesszük figyelembe a le­vegőben az arkhimédészi felhajtó erőt? 3. Négy tojásból a belsejét két kis nyí­láson át kifújjuk és az egymással szemben lévő nyílásokat kanagom ragasztóval vagy oarafinnal beragasztjuk. Az üres tojáshé­jakat könnvű kemény hapirlapra ragaszt­juk (kb. 0.2 m 0.15 m), amit parafinnal dörzsölünk be. hogy a vízben el ne ázzon. Tqv egv úszó tutajt készítettünk melynek a súlyát lemérjük (Gl). A tutajt a tojá­sokkal lefelé égy nagyobb méretű vízzel telt edénybe helyezzük, és a lapra mind­addig homokot szórunk, míg a lemez alsó széle eléri a vlzszintet. Ekkor a rászórt homok súlyát lemérjük (G2). a) Mondjuk ki Arkhimédész törvényét a homokkal terhelt tutajra. b) Határozzuk meg egy tojás közepes térfogatát. c) Mennyi homokot bírna el a tutaj, ha rí = 0,8 kp/dm5 fajsúlyú petróleumon úsz­na? d) Mennyi homokot bírna él a tutaj, ha fi = 13.6 kp/dm5 fajsúlyú higanyon úsz­na?. 4. A kerékpárversenyzők vi = 36 km/h álladó sebességgel haladnak. Abban a pil­lanatban, amikor az élen haladó verseny­ző megtett s = 10 km útszakaszt, a rajt­vonalról elindult egy motorkerékpáros fu-' tár v2 = 54 km/h állandó sebességgel. A motoros futár elérte az élvonalat, vissza­fordult és beállt a csoport végére. A fu­tár mozgása összesen t = 34 percig tar­tott. Milyen d hosszúsában húzódott szét a mezőny? Feltételezzük, hogy a mezőny hossza az egész idő alatt nem változik. E- lőször a feladatot általánosan oldjátok meg. 5. Egy hengeralakú edény a vastagságú rézlemezből készült. A henger külső sugara rí és külső magassága hl. A hengerbe any- nyi vizet öntünk, hogy h = 0,8 hl mélyen a vízbe merülve függőleges tengellyel úsz- szon. Mekkora a hengerbe öntött víz G sú- iva. ha a réz fajsúlyát' yi-ei a víz fajsú­lyát r2-vel jelötjük ? Mekkora az edény fe­nekére ható nyomás alulról és .felülről? Oldjátok meg először általánosan, majd a következő számadatokkal: a = 0,3 cm; n = 15 cm? hl = 25 cm? rí = 8,9 p/cm5; n = 1 p/cm5 6. Egy r belső sugarú hengeres edény­ben mi tömegű és ti hőmérsékletű víz van. A vtebe t2 olvadáspontra hevített fo­lyékony ólmot öntünk. Jelöljük a víz faj­hőjét ci-el az ólom faihőjét C2-ve1 és az ólom olvadáshőjét lt-vel. a) Határozzuk meg a vízbe öntött ólom m2 legkisebb mennyiségét, melynél a víz éppen forrni kezd. b) Mennyivel emelkedik a víz szintje az edénvben amikor az ólmot beöntjük? A feladat mindkét részét először általá­nosan, majd a következő számadatokkal oldjátok meg: mi = 1,0 kgT ti = 20°C? b = 327°C; cl = 1 kcal/kg°C;’ c2 = 0,30 kcat/kg°C? h = 6 kcal/kg; p = 11,3 kg/dm5; r “ 5,0 cm. A hóveszteséget elhanyagol­juk. 7. Milyen legyen a dinamó U feszültsége, * ha vele Um = Íl V üzemi feszültségű 1=10 A áramfelvételű elektromotort kell táplálnia, 1 = 1,8 km távolságba. Az áramot d = 3,2 mm átmérőjű rézdróton vezetjük. 8. A karácsonyfán 12 drb. villanyégő van sorba kötve. A tápfpszültség U’ = 120 V és az égők egyenként U = 12 V feszültség­re készültek és P = 8 W teljesítményűek. Az egyik égő kiégett és a szaküzletben 12 V-os üzemi feszültségre csak Pl = 4 W és P2 = 16 W teljesítményű égők kaphatók. A kéť égő közül melyiket pótoljuk, ha tud­juk hogy egyik égő sem kaphat p = 10 %- kai nagyobb feszültséget az üzemi feszült­ségtől? Feltételezzük, hogy az égők ellen­állása nem függ az áramfelvételtől. 9. Egy acélcsőben a víz befagyott és az olvasztást elektromos árammal, olvasztó- transzformátor segítségével végzik. Az a- célcsö külső átmérője dl = 30 mm a bel­ső átmérője d2 = 22 mm. A transzformá­torról a cső két pontján 8,1 V-os feszült­séget visznek a csőre melyen keresztül I = 1500 A-os áram folyik. a) Határozzátok meg a melegített cső­szakasz 1 hosszúságát. b) Elegendô-e a t = 5 perc alatt kelet­kező Q hőmennyiség a csőszakaszban levő 0°C hőmérsékletű jég felolvasztásához? Az acél fajlagos ellenállása p = 0.12 Q. mm1 2 3/m. Kecskés Árpád egy. adj. Fizika Tanszék Pedagógiai Fakultás Nitra Lomonosovova ül. č. 1. Ajándék, amelynek mindenki őrül Felejthetetlen pillanatokat örö­kíthetnek meg a Flexaret VI vagy VII kétlen- csés, tükörkamrás, a Kljev IV, Ki jév IV/A vagy az Exacta VX II b egylencsés tü­körkamrás fényképezőgépekkel, nemcsak a tapasztalt amatőr­fényképészek — hanem a kez­dők is. A jó fényképezőgéphez hozzá tartozik a 6 x 6-os Opemus II nagyítókészülék. A filmamatőrök örülnek a könnyen kezelhető Admira A 8 GO vagy az A8 G 1 jelzésű ele­gáns kamerának, amely expo- zimeterrel. valamint az AM8-as projektorral és az alacsony voltos égővel és Polár objek­tívval van felszerelve, és töké­letesen megvilágított képet készít színes filmen is. Tapasztalt elárusítók készsége­sen felvilágosítást nyújtanak és megtanítják a fényképezőgépek kezelésére. Bevásárlásokat az ezüstvasár­napokon is eszközölhet! Kérje ki szakemberek tanácsát! A FOTO-KINO és a HÄZTARTÄSI KELLÉKEK BOLTJAIBAN. Č. 304 P. Howard (Rejtő Jenő) Szép kis üzlet Cs. Horváth Tibor Jíe/őtt jobblétre szenderülnék, szeret­ném megmondani, hogy már abban a percben haláloson beleszerettem ma­gába, amikor olyan szépen a fejemre esett. __ ezt csak most mondja meg? Ostoba! Ostoba! hiszen semmi boja! Egyet- karcolds sincs magán! 0 légnyomástól kábult el. Másnap a felügyelők kis gőzöse, amely eddig automatafegyverek védelmében állt a kikötőben, felszedte horgonyát. És két héttel később nagyarányú népünnepély zaj­lott le Maulen buitenzongi villájában ...

Next

/
Oldalképek
Tartalom