Új Ifjúság, 1967 (16. évfolyam, 1-50. szám)
1967-11-21 / 47. szám
új ifjúság 7 _ 8 — JÄVOR PAL E LETREGÉNYE Szinte sajnálom az öreget: úgy fest, mint egy cigánybanda kontrása. Rövid kis felöltő van rajta, kilóg alóla a zakója fején kemény- kalap. A fia mögött áll, és figyeli ennek a kegyetlen szemű embernek minden mozdulatát. Nézésében benn van az apa féltése. Kun Páter egyik-másikunkra rettenetes, másokra teljesen közömbös hatást tesz. Az olvasója mellett a derekán vadonatúj sárga derékszíj és még sárgább revolvertok.A tok fedele nyitva, s hatalmas revolver agya kandikál ki belőle. Először a testvéreinkhez szól: — A mi vallásunk egy Szálasiéval — mondja patetikusan. Bennem megveti a lábát a tagadás, és ezt kérdezem tőle: — Páter, a szerzetes hitvallása a szeretet, hogy fér össze a revolverrel? — A szeretet ölelni is tud, de keményén büntetni is — feleli. Több oldalról enyhe könyöklési kapok, Kun Páter áldólág keresztet vet ránk, majd motorberregés, autótülök... elmegy az életemből. Másnap nagy meglepetésemre Bagossy szabad mozgást engedélyez: — De becsületszavát adja, hogy nem hagyja el Budapest határát! _— Becsületszavamat adom, de azt engedje meg, hogy Tiszakertvárosba mehessek. A- lig ötszáz méterre van a Budapestet jelző határtáblától a házam. Megengedi. Két napot pihenek, fekszem, alszom. de az idegeimnek nem sokat használ ez a két nap. Nem tudok a családomról semmit. — Idézést kapok, fel kell mennem a svábhegyi politikai rendőrségre. Kidérül, hogy csak azért hívattak, mert a Barcsay-csoport tagjai egy irattáskát találtak a házamban, amelyben Hazay György névre szóló érettségi, születési és egyéb bizonyítványok voltak. Ennek a rejtélyes személynek a kilétét akarta megtudni Cser detektívfelügyelő. Hazay Gyuri nem volt más, mint a kitűnő jéghokikapus, aki mint munkaszolgálatos eltűnt Oroszországban. Édesapja nálunk hagyta az okmányokat, ha ő netán elpusztulna, s a fia visszatérne, legyen a fiúnak valami írás a kezében, hogy született és érett. Kínos faggatások, személyes ügyeimbe való turkálások, de végeredményben mehetek haza. Érzem, az idegeim kezdik felmondani a szolgálatot. Koppányék azt tanácsolják, menjek le velük. Hévízre. Szállodai bérletük van ott, s átvészeljük a nehéz időket. Megbeszélésre Koppányék városmajori lakásán jövünk össze. Zavar Bagossynak adott becsületszavam, de úgy érzem, nem bírom tovább Pesten, és ezt meg is írom neki. Az öcsémtől megtudom, hogy feleségem valahol a Városmajor utcában rejtőzik az édesanyjával, a házszámot ő sem tudja. Nekivágok az utcának, az az érzésem, hogy találkozom vele. Az eső is esik. Nem találkozunk. Visszatérve Koppá- nvékhoz. ott vár rám. Véletlenül jött, találomra. hogy nem tűdnak-e valamit rólam. A veszélyek, amiken átmentünk, és a még elkövetkezőknek sejtése tették lehetővé ezt a pillanatnyi találkozást. Korán reggel indulunk Tiszakertvárosbó! Koppány Bandi autójával. Az egész úton eső. nagyriadó, lefúvás, kisriadő... Szemben ösz- szetorlódva német tankok, gyalogság. Olyan a balatoni müút, mintha népvándorlás vonulna rajta. Amerre csak utunk visz, mindenfelé a meg- roncsolódott német hadsereg feltámadt durva ösztöneinek nyomát találjuk. Harácsoló kedvükben sorra fosztogatnak minden lakást minden épületet, ami csak az útjukba kerül Átrohannak szelíd otthonokon, békés családok közé toppannak be sáros, mocskos csizmáikkal. Belenézek égy-egy felbukkanó náci katona arcába. Sápadt, vértelen ajkak, felettük a szem, amiben nem is olyan régen acélosan villant meg a hitleri álom... Herrenvolk. Most mintha tört fényben úsznának ezek a szemek. Hévízszentandrásnál lekanyarodunk a fürdőtelepre. Sántikáló, béna, bekötött fejű katonákkal találkozunk. Az egész fürdőtelep valóságos hadikórház. A fák már lombtalanok. Borzasztó látni a didergő, ruhátlan, rosszul táplált magyar katonákat. A német sebesültek viszont vastagra vannak hízva, a fejük nem fér a sapkájuk alá, a hasuk a mundérba. A magyarok csendesek és némák, a németek annál hangosabbak. Hallom, hogy hisznek a csoda- fegyverekben. A szállodában minden szoba tele van sebesültekkel, még a folyosók is. Egy parányi szoba van fenntartva a négytagú Koppány családnak, de ez is tele van edényekkel. fazekakkal, párnákkal és pokrócokkal. Én a Turul-szállóban kapok egy csöppnyi szobát. Dermedt hideg van. Egy repülőőrmester érkezik hozzám Pestről, s öcsém üzenetét közvetíti, hogy tűnjek el Hévízről, mert Pesten a lakásomon detektívek kerestek. Hová menjek? Eszembe jut Eiben Pista, régi jő barátom, gondolom, őnála talán megbújhatok. Senki másnak nem szólva megkérem Koppány Bandit, hogy vigyen át Révfülöpre. Késő délután érkezünk, teljes szürkület, köd. Első hangosfilmjében: a Csak egy kislány...-ban Az egyik, Olaszországban forgatott filmjének sztárfotója az egész falu tele van egy páncéltörő hadosztály legényeivel. Isznak, kurjongatnak, Szá- lasit éltetik. Eiben Pista, táviratom értelmében, vár bennünket az állomáson. Csacsifogattal megyünk fel a házába. Amikor meglátom a szépen berendezett otthonát, az enyhe lámpafényt, a kellemesen fűtött kályhát, a gazdagon terített asztalt, szinte fáj, hogy meg kell mondanom: nekem szöknöm kellett Hévízről, köröznek, tehát számolnia kell azzal, hogy ha esetleg megtalálnak itt, az neki is kellemetlen lesz. — Hozzátok a vacsorát. Ez Eiben Pista válasza. Vacsora után rádiózunk. Két gyönyörű nap telt így el, amikor a harmadik nap a családhoz tartozó ' egyik kislány berohan, hogy csendőrök jönnek a szőlőn keresztül a ház felé. — Eredj a másik szobába — mondja Pista. Kis idő múlva belép a két csendőr, Hallom, hogy köszönnek, és elkezdenek valami cselédlányról beszélni, aki fél éve itt szolgált és lopott. Érzem, nem a leányért jöttek, hanem értem. Csendesen számot vetek magammal, és várom a következményeket. — Ismeri ön Jávor Pál színészt? — hallom a csendőr hangját. Az a pillanat, míg Pista felel, úgy tűnik, mintha egy év lenne. — Igen. A csendőr kérdezi: — Itt tartózkodik önnél? — Gyere be. Pali! Érzem, hogy a csendőr jön, és egy ugrással már nyitja az ajtót. Szuronya felém villan: — Letartóztatom! — mondja. — Velünk jön a kővágóőrsi csendőrségre. Táviratot kaptunk. hogy tartóztassuk le, és kísérjük fel Pestre. így érünk a csendőrőrsre. A parancsnok száraz ember. Nem faggat. Inkább ö beszél. — Jávor úr, holnap Pestre megy, csendőr kíséri. Ez a parancs. Van itt egy remek közjegyző, aki a szolgálatát teljesíti ugyan, de magatartásáért vizsgálat alatt áll. Jávornak hívják, tehát névrokonom is. őt értesíti Eiben, és együttesen felhívják Hévizén Koppányékat, hogy ha van egy lehetőség, vigyenek fel autójukkal Pestre, mert le vagyok tartóztatva. Vonaton csendőrkísérettel nem ajánlatos utaznom. Ő hoz vacsorát is, és megígéri, hogy amennyiben autó jön értem, a szükséges benzint is megszerzi Pestig. (Folytatjuk)' • A NÉP • — A kurd lakosság 400 ezer négyzetkilométernyi területen, hat országban él- Legtöbben Törökországban: 3-5 millió. Iránban 2,5-3, I- rakban másfél millió, Szíriában 400-500 ezer a kurd. Kétszázezren telepedtek le Afganisztánban. 60 ezren a Szovjetunióban. Számuk az összlakossághoz viszonyítva a legnagyobb Irakban, itt a népesség egynegyede. — Nyelv? — Az indoeurópai nyelvek egvik ága. Az iráni nyelvcsaládhoz tartozik. Két fő nyelvjárása az északi kur- mandzsi és a délkeleti kurdi, vagy szoráni. Iránban és Irakban a kurd szövegeket arab. Szíriában és Törökországban latin, a Szovjetunióban pedig cirill betűkkel írják. A kurdok többsége analfabéta. Az örmény SZSZSZK-ban viszont megfelelő a kurd iskolai oktatás. Irakban Sulaimaníya környékén található néhány kurd elemi iskola. A leghíresebb az egyik külvárosban, kis alacsony kunyhóban levő „Nóé bárkája“. A Szovjetunióban kurd nyelvű lap is megjelenik, az Oj Ot (Reja Taza). • ÉLETMÓD • — Részben törzsi, részben feudális, illetőleg kapitalista. Az asira törzsben a vitákat a törzsfönök dönti el. Másutt a vének tanácsa a legfőbb fórum. Bizonyos helyeken a törzsfői cím örökletes, a- legidősebb fiúra száll. Sokhelyütt é KURD tisztet nő is elnyerheti, az iraki dzsáfoknál például a törzsfőnök asszony. A kurd nők nem hordanak fátylat, mert nehéz lenne sátrat' é- píteni. A többnejűség csak a megtelepedett, gazdagabb kurdoknál dívik. • VALLÁS • — A kurdok többsége az iszlám követője, mohamedán. Akadnak közöttük még az ősi szektának is hívei. Mosul környékén százezer a iezidi. (Ez ősi perzsa hit. rossz istennek hódolnak, tudatosan az „ördög imádói“.) A kurdok között találhatók keresztény és zsidó csoportok is. — Olaj? — Kurdisztán olajkészleteit 3.5 milliárd tonnára becsülik. A tőkés világ olaj- tartalékainak 8 százaléka található itt. A leggazdagabbak az iraki Baba Gurgur (Láng nagyanyó) körüli mezők. Évente 35 millió tonna olojat adnak. A Mosul környéki központtal együtt, az iraki Kurdisztán évi kőolajtermése éléri az 50 millió tonnát. Ugyanakkor Kur-' disztán területén egyetlen olaifinomító sincs. • MÜLT • — A krónikákban a kur- dokat különböző módon említik. A Mohamed előtti a- rabok karduknak. az örmények qortuknak. a görögök és a rómaiak kardokhoui. gordse, cyrti néven. A Szaladta néven ismert híres kurd hadvezér: Salah ad- Din Kuszuf ibn Ajjub a keresztes hadjáratokban O- roszlánszívű Richárd ellenfele volt. Zöldturbános síria ma zarándokhely Damaszkusz óvárosában. Kurdisztán területét 1514-ben osztották feli először az oszmán birodalom és Perzsia (Irán) között. 1922-ben Mahmud sejk Sulaimaníya fővárossal kurd államot alakított, Kikiáltotta magát ha- kimadarnak. legfőbb úrnak. Leninhez intézett levelében szolidaritását fejezte ki a fiatal szovjet állammal. Az angolok büntetőexpedíciőja rövidesen ismét felosztotta Kurdisztánt. 1945 végén az iráni Kurdisztánban megalakult a Mehabad Kurd Au-1 tonóm Népköztársaság, ez azonban alig egy évig létezhetett. • MA • — Az utóbbi évtizedekben kurd szabadságharcok, felkelések követték egymást. 1964. február 11-én Aref iraki elnök és Barzani. a kurdok vezetője egyezményt írt alá. Ezt 1966-ban a kurd terület újjáépítéséről és a politikai foglyok szabadon bocsátásáról szóló egyezmény követté.----------------------------------------------------------------------------Hozzászólások— Az első szerelmes levél n. „Az első szerelmes levél“ címen megjelent cikkükhöz a következő megjegyzéseim lennének: Valóban tipikus jelenség ez az eset. Az anya mindenre képes egyetlen fiáért. Egyet azonban gyakran elfelejtünk. Hogy a kisfiúból — néha korábban mint gondolnánk — nagy fiú lesz. Az első szerelmi fellángolás nincs mindig tekintettel az érettségire, de még egy anya aggályaira sem. És ez teljesen természetes. Hogy ilyen összetűzésre került a sor, annak én a következőkben látom okait: Az anya és fiú közötti kapcsolat talán még sem volt annyira ideális — ha az anyát meglepetésszerűen érte vonzódása a lányok iránt. Ha már beszéltek volna erről a problémáról, nem alakulhatott volna ki ez a helyzet. A leggyakoribb szülői mulasztás ez, hogy ezekkel a problémákkal nem foglalkozunk. Az a nézetem, hogy nem mindig van az ilyen gyengéd érzelem — értem az első szerelmet — rossz hatással a tanulásra. Sőt, néha még serkentőleg is hat. Azonkívül bíznunk kell gyermekünkben, hiszen mi neveltük, a miénk. Hogy a fiú megsértődött — azon nem csodálkozom. Ha az anya felbontatlanul adta volna oda a levelet fiának és utána esetleg tapintatosan érdeklődik, elkerülhette volna ezt a kínos összecsapást. Ha a fiú tanulásában hanyatlás mutatkozott volna, vagy más téren mutatkozott volna változás, akkor még mindig ideje volt az édesanyának, hogy erélyesebben szóljon fiának és követelje a kapcsolat felbontását. Azonban minden helyre lehet hozni. Ha a fiú igazán szereti szüleit, akkor megérti aggodalmukat és a kislány is meggyőződhet a helyzetről. Csak abban látjuk a nehézséget, hogy az anya — aki a legjobb akarattal és a régi világnézetek szerint teljes joggal — követte el a levélsértést, nem tudja beismerni meggondolatlan lépésnek azt, amit tett. Esetleg megtenné akkor, ha a leánnyal szakítana és visz- szatéme hozzá — amire azonban azt hiszem, nem lesz hajlandó. Nem is teheti, mert nem lehet megalkuvó. — Gondoljunk arra, hogyan esett volna az anyának, ha annak idején az ő levelét, amelyet férjének írt — az anyósa válaszolta volna meg, méghozzá nem is a leghízelgőbb formában?! A nevelésnél sok lehetőségre kell gondolnunk és ha nem is megy minden ahogyan mi szeretnénk, a megértés mégis megkönnyíti munkánkat. Szalai János, Sáfárikovó „Az első szerelmes levél“ ezt olvashattuk az Űj Ifjúság egyik hasábján. Ez a cikk engem egy kissé felháborított. De való igaz. hogy sok esetben a szülők bontják meg két .fiatal között az egyetértést. Az az érzésem, hogy i- lyenkor a szülök elfelejtik saját fiatalságukat és azt, hogy valamikor ők is voltak szerelmesek. Ebben az esetben a fiú édesanyja nagyon helytelenül cselekedett és ha nem bé- kül ki a fiával, tönkreteheti annak egész é- letét. Én csak azt tudnám tanácsolni, hogy az anya bocsásson meg a fiúnak, azért, hogy elititkolta előtte a dolgokat és akkor talán minden rendbejön. Ha azt akarja, hogy a fia boldog legyen, akkor ne álljon közéje és a fiatal lány közé, hanem hagyja őket békében, hogy megvalósíthassák tervüket és majd annak idején összeházosodhassanak. Sokat tudnék még erről az esetről írni, de azt hiszem, ennyi is elég. Máté István, Laskár-Nováky okr. Prievidza