Új Ifjúság, 1967 (16. évfolyam, 1-50. szám)

1967-10-24 / 43. szám

ui tfiusag 7 JÁVOR PAL ÉLETREGÉNYE Jávor Pál játszotta az első magyar színes film, A beszélő köntös főszerepét is. Erről a filmről a Zeneművészeti Főiskola nagytermé­ben előadást tartott, s ez alkalommal több hu­moros történetet mondott el. — Volt egy nagy harci jelenete a filmnek. Nekem egyszerre öt vad ellenséget kellett le­győznöm. A statiszták nagyon beleélték ma­gukat szerepükbe, s úgy verekedtek, mintha valóban az életükért küzdenének. — Az elsőt sikerült leterítenem, a másodi­kat fa nagy nehezen leszúrtam. A harmadikat lerántottam a lováról, és a földön kicsavartam kezéből a buzogányt, úgy fejbe vertem vele, hogy nem mozdult. A negyediknek nagy ne­hezen kiütöttem kezéből a kardját, és azzal váatam le. Ekkor már alig szuszogtam... de hátra volt még az ötödik harcos. Amikor meg­láttam, maid lefordultam a lóról. Hatalmas a- lak volt. csak úgy duzzadtak rajta az izmok. Elkeseredett küzdelem fejlődött ki közöttünk. Csattogtak a pengék, egymásnak feszültek az izmok. Közben a fiatal Hegyi Barnabás szor­galmasan kezelte a felvevőgépet. — Ellenfelem kitünően vívott, s ráadásul az egyik csapásnál eltörött a kardom. Csak a markolat maradt a kezemben. Most mit te­gyek? Eszembe jutott a japán mondák egyik hőse. aki amikor eltörött a kardja, egv szái legyezővel folytatta tovább a harcot. Nálam azonban sehol egy legyező. Fogtam magam nekiugrottam ellenfelemnek, vadul birkózni kezdtünk. Már nagyon fáradt voltam, kezdett fölém kerekedni. Mit tegyek? Hirtelen mentő ötle­tem támadt. A fülébe súgtam: — Kolléga úr, ne olyan hevesen, mert ha nem én győzök, maga nem kap ma gázsit! A varázsszavakra a vad ellenfél rám kan- csaiított, és úgv hanyattvágódott, mint akit villámcsapás ért.-0­Sorolhatnánk tovább a filmeket, amelyeknek főszerepeit alakította: Hyppolit, a lakáj, A férfi mind őrült. Sok hűhó Emmiért, Az új földesúr. Valamit visz a víz. Ezekben és sok­sok más alkotásban megdobogtatta a női szí­veket vagv könnveztette meg a szentimenta- lizmusra hajló nézőket. Ritkán kapott igazán nagv alakításra módot adó szerepet, s ezért történt, hogy minden filmben „a Jávor“ volt. A közönség azonban ezt nem is bánta, szeret­ték látni sajátságos, kacsázó lépteit, ismerős arcvonásait? szemükben ő volt a férfiideál. A tanítónő volt Magyarországon készült u- tolsó filmje, Bródv Sándor híres színművé­nek filmváltozata. Ezt a szerepet már játszot­Samuel Colt, a forgó- áobtáras revolver felta­lálója volt. Róla szólunk ás a fegyverek történe­téről. 0 HAJÍTÔGÉP • — Torzós fegyvert, il­letve hajitógépet az ókorban Dionysos, syra- kusai zsarnok alkalma­zott először, 1. e. 400 körül. Arkhimédész kor- társa. Ktésibios, egy ale­xandriai borbély fia pe­dig tökéletesítette, sű­rített levegővel működ­tette. Ugyancsak ő kon­struált fémrűgókkal mű­ködő, lapos röppályájú hajitógépeket is. • GÖRÖG TŰZ • — A bizánci hadsereg fegyvere. Kallinikos hé- liopolisi technikus kén, gyanta, ásványolaj, asz­falt és égetett mész ke­veréke. Szifonokból fecs­kendezték az ellenségre. Az égetett mész vízzel érintkezve felhevült, a keveréket felgyújtotta és az égésnél keletkező gáz a levegőn robbant. Ha­tása a lángszóróhoz ha­sonlítható. I. sz. 716- ban ily lángszórókkal semmisítették meg a Kyzikost ostromló arab hajóhadat. ^ PUSKAPOR • — Nem Schwartz Ber­told találta fel. Azonban a XIII. században élt Bertold nevű alkimista szerzetes — „fekete Bertolď'-nak hívták —, a puskapor receptjét közreadta, s Így hozzá­járult a lőfegyverek el« A kaméliás hölgy Armand-jaként Bajor Gizivel ta színházban is. Vígszínházi alakításáról a nagy író fia. Hunyadi Sándor így írt egy 1934- ben megjelent kritikájában: „a daliás és ko­mor Fenyvessy Emil szerepében egy fiatalabb, hevesebb és „kakaskodó“ ifjú Nagy Istvánt lát­tam: Jávor Palit.“ A film felvételei közben (1946-ban forgat­ták) súlyos baleset érte. Koosihajtás közben megbokrosodtak a lovak, feldőlt a kocsi, s ki­zuhant belőle. Lábát törte. A film befejezéséből már nem volt sok hátra, s Jávor másnap — begipszelt lábbal — vállalta, hogy befejezi szerepét. Ehhez némi technikai fortélyosság is kellett, s ebben nagv szerep jutott Eiben Istvánnak, a film operatőrjének. Ügy oldotta meg a hát­ralévő jeleneteket, hogy mindig deréktól fel­felé fényképezte a színészt. Jávor fájdalmaktól gyötörve, de önfeláldo­töltény helyezhető el. Billentyűjének hátrahú- zásával a kakas felhú­zódik, a dob elfordul és új töltény kerül az előrecsapó kakas elé. A kilőtt hüvelyek a dobban maradnak. Korszerűbb változatuk­ban viszont a tár cse­rélhető, ezek az öntöltő pisztolyok. (A pisztoly nevét onnan nyerte, hogy Pistojában készítették az első ilyen fegyvert.) • COLT 0 — A XIX. század pisz­tolya: a revolver. Felta- lájója. Colt, gyerekkorá­ban megszökött hazul­ról. Calcuttába hajózott. Revolverét 1835-ben sza­badalmaztatta. 1847-ben, a mexikói háború idején, az Egyesült Államok hadseregének ezer dara­bot szállított. (Egyéb­ként ő fektette le 1843- ban az első telegráf- kábelt New York és Conney Island között.) • FROMMER 0 — Frommer Rudolf magyar mérnök, a kü­lönböző önműködő, ön­töltő fegyverek készítő­je. A lőfegyverek további fejlődése: — egyebek mellett — az aknavető, a modern géppisztoly, gépfegyver, golyószóró. • S A RAKÉTALÖ- VEG • — Napjaink lőfegyve­re. Hagyományos és nukleáris töltettel egya­ránt felszerelhető. Ható- távolsága több tiz kilo­métertől több száz kilo­méterig terjedi zőan eljátszotta régi, kedves szerepét: A ta­nítónő ifjú Nagy Istvánját. Legkedvesebb sze­repe (a legnagyobb sikert elért filmje) mégis a Dankó Pista volt. A Royal Apolló (a mai Vörös Csillag) mozi előtt hosszú sorokban várakoztak az autók. Pillanatonként érkeztek a kocsik, amelyekből ismert politikusok. írók, művészek szálltak ki: estélyi ruhás hölgyek, frakkos férfiak. A film­színház bejáratát emeletmagasságú dekoráció borította, több méteres neontranszparensek világították meg az esti körutat. 1941. január 16-án mutatták be a kétszá- zadik maqyar hangosfilmet, a Dankó Pista cí­műt. A filmgyártó vállalat már előzetesen ó- riási propagandát fejtett ki. Mielőtt Magyar- országon bemutatták, már hónapokig ment külföldön — nagy sikerrel. A bemutatóra hetek óta készült a magyar filmvilág. Méltóképpen akarták megünnepel­ni a kétszázadik magyar hangosfilmet. A dísz- bemutató közönségének gyönyörű domborműves meghívót küldtek, rajta az aranyozott Dankó- heqedüvel. A mozi nézőterén lassan elcsendesült a zaj, elsötétült a hatalmas csillár, felgyúltak a ref­lektorok, majd a konferanszié tisztjét betöltő Tompa Sándor (a filmbéli Kukac alakítója) lépett a közönség elé, s megkezdődött a film előtti műsor. Lukács Margit és Simon Erzsi — a két női főszereplő — Ady- és Babits-verset szavalt. Majd Tompa Pufi bejelentette az u- tolsó számot. — Hallgassák meg Dankó Pistát: Jávor Pál következik. Felzúgott a taps, amikor néhány cigány kí­séretében Jávor lépett a színpadra, s felhang­zottak Dankó Pista legszebb dalai: Most van a nap lemenőben. Egv cica, két cica... Amikor elcsitult a tapsvihar, széthúzták a hatalmas bársonvfüggönyt, és a vásznon meg­elevenedett a Tisza-parti metropolis halhatat­lan zeneköltőjének élete. Forgassuk vissza történelmünk filmszalagát, és legyünk tanúi utólag, miképpen készült a Dankó-film. Beszéljen róla a legilletékesepb. Kalmár László,'Kossuth-díjas rendező. — A filmre már két évvel ezelőtt készül­tünk, de különböző akadályok miatt csak 1939- ben kezdtük meg a felvételt. A címszerep el- jÉtszására az akkori színészgárdából Jávor lát­szott a legmegfelelőbbnek. Ha az ő neve kint volt a plakáton — a film már látatlanban fél­sikernek számított, öt évvel később esetleg Sárdy Jánosnak jutott volna a címszerep, al­katilag inkább rá illett volna. — Jávorral többnyire könnyű volt dolgozni, hallgatott a rendező szavára. Nagy ambícióval készült erre a szerepére. Kitűnő hegedűs volt, napokon keresztül tanulta a cigányos muzsi­kálást, de most már több mint húsz év távla­tából elárulhatom, nem ő hegedült a filmben. Először egy neves hegedűművészt szerződtet­tünk dublőzként. Eiben Pista nagyszerűen fo- tografálta Össze Jávor játékát az ő hegedű- szólamával, de egv baj mégis volt: nem érez« tűk elég cigányosnak a muzsikálást. Végül le­szerződtettük Horváth népszerű cigányprímást, akinek a iátéka tökéletes, magávalragadó volt. — Végül hadd mondjak el egy érdekes epi-' zódot. Az egyik nap ezt a jelenetet forgattuk, amiben Jávor-Dankó — elerőtlenedő kezébe veszi csodahegedűjét, és eljátssza rajta az u- tolsó dalát: Most van a nap lemenőben. Pali mély átéléssel formálta meg a haldokló zene­költőt. Annyira lekötött a jelenet rendezése, hogy észre sem vettem, mi zajlik körülöttem. Köztudomású, hogy a felvételek alatt a stú­dió bejáratai fölött piros lámpa ég, ami azt jelenti: tilos a bemenet. Mégis, mikor felnéz­tem, a felvétel végét jelző dudaszó után — megdöbbenve láttam, hogy kétszáz ember szo­rong a díszletek mögött, és lélegzet-vissza- fojtva figyeli Dankó halálát. Honnan kerül­tek oda. ma sem tudom... De az első tapsot tőlük kapta a film. Simor Erzsi, a Dankó Pista egyik női fősze­replője, a Madách Színház tagja ma is szí­vesen emlékezik vissza a film forgatására és partnerére: Jávor Pálra. — 1937-ben kezdtem el színészi pályafutá-' sómat, s ebben az időben szerződtettek le Já- ky Ilona szerepére a készülő Dankó-filmhez. Mivel pályám kezdetén álltam, elég kevés ho­noráriumot állapítottak meg részemre. Jávor is kevés gázsit kapott. Amikor két évvel később megkezdődtek a felvételek, már mindketten nevet szereztünk, a gyártó cég azonban ra­gaszkodott a szerződéshez, és nem volt haj­landó rendesen megfizetni bennünket. „Nagy- ielküek“ voltak azonban: Jávornak vigaszdíj­ként arany cigarettatárcát ajándékoztak. Ter­mészetesen a vállalkozóknak busás hasznot ho­zott a film. — Szerettem Palival dolgozni. Sok filmben partnerek voltunk. A Dankó Pista világsiker volt. Jellemző, hogy szerte a világból, Indiától Svédországig, Romániától Egyiptomig érkez­tek hozzánk levelek. Volt köztük olyan is (In­diában adták fel), amelyben — megkérték a kezemet. Megszámlálhatatlan szerelmes levelet kaptam, s ebből a levél-áradatból Pali sem maradt ki. Ezer és ezer kislány kért tőle au­togramot, fényképet — és randevút. (Folytatjuk) Egy 18 éves fiú szerelmes levelet kap 0 Az anya felbontja és nem adja át 0 Sőt levelet ír a lánynak, hogy hagyja bé­kén a flát 0 Helyesen cselekedett? Képzeljenek el egy ren­des családot, egyetlen ti­zennyolc éves fiúval, aki az ipariskola utolsó évfolya­mát végzi. A szülők benne látnak mindent, érte élnek. És ezen nem csodálkozunk. Szép legény, jó tanuló, jól nevelt fiú. Közte és a szü­lei között szinte ideális a kapcsolat. Mindenben meg­értik egymást. Az anya ró­zsaszínben látja fia jövő­jét. Minden a legjobban ha­lad. De elegendő egyetlen meggondolatlan lépés, és a bizalom megbomlik anya és fia közt.-0­Egy napon leánykéz írta levél érkezik a fiú címe­re — a meglepett anya nem tud ellenállni. Nagy a kísér­tés. Kihasználja fia távol­létét, felnyitja a levelet és elolvassa. Végtelenül megle­pődik fia érzelmi vonzódá­sán az idegen lányhoz. Döb­bent és kétségbeesett. Sej­telme sem volt az egész­ről. De a levél mindent el­árul. Az ideges anya nem bír magán uralkodni. Meg­gondolatlan. Nemcsak, hogy nem adja át fiának a leve­let, de ír a kislánynak, hogy ők, a szülők nem akarják hogy bármiféle Ismeretség elvonja fiuk figyelmét a ta­nulástól, hiszen még előtte áll a főiskola, a katonaság és ezért nem gondolhat ko- ftioly ismeretségre. A fiú csakhamar tudomást szerez anyja cselekedetéről, mélyen sértettnek, megalá­zódnak érzi magát, és ösz- szevész az anyjával. Többé nem engedelmes, kiabál, le­Az első nyegetőzik, durva és cini­kus. Az anya szenved. Fia reagálása zavarba hozza, kétségbe ejti. Ml történt ve­le? Kétségbeesésében leve­let ír szerkesztőségünknek, feltárja keserves helyzetét és megkérdi: „Helytelenül cselekedtem, amikor jószándékkal — hogy megelőzzem fiam is­meretségét — nem adtam szerelmes levél át a lány levelét? Hát nem ez volt a természetes fela­datom? Hiszen az anyja va­gyok, kötelességem védel­mezni minden beláthatatlan veszedelemtől.“ Ezt válaszoltuk: „Sajnos helytelenül csele­kedett. Nem volt joga vlsz- szatartani a fia elmére ér­kezett levelet. Azzal, hogy irt annak a lánynak, akit nem is Ismert, beleavatko­zott két fiatal érzelmeibe. És ez helytelen.“ Az anya ezze [mentegető­zött. „Az Iskola igazgatója is ezt tanácsolta.“ „Rossz tanács" — vála­szoltuk. De már most mi a teen­dő? A fiú nem beszél az anyjával, zárkózott, egyre nagyobb köztük a szakadék. Az anya tanácstalan. Nem tudja mit tegyen. Hiszen a fia olyan rendes volt aze­lőtt. Levelünkben ezt taná­csoltuk az anyának: „Nem marad más hátra, mint elismerni a hibát, bo­csánatot kérni a fiútól és visszaszerezni az elvesztett bizalmat. Azzal, hogy meg­magyarázza a történteket, nem alázkodik meg a fia e- lőtt. Sőt ellenkezőleg! Meg- győzi, hogy mennyire szere­ti. Biztosan gondolkodni fog ő is a dolgokon és meg­érti. hogy miért cseleke- dett úgy, ahogy cseleke­dett.“-0­Az eset valódi, nem ki­gondolt. Azért tárjuk olva­sóink elé, mert tanulságos, mert gyakran előfordul, ha nem is ebben a formában. Szeretnénk, ha olvasóink, szülők és fiatalok egy­aránt — megírnák az ügy­ről véleményüket. A legér­tékesebb leveleket, taná­csokat, tapasztalatokat, vé­leményeket közöljük lapunk­ban. COLT terjedéséhez. A lőpor alapanyagát, a salétro­mot. a kínaiak alkalmaz­ták először. Az arabok is „kínai hó“-ként em­lítik. Egyébként ők jöt­tek rá, hogy mint hajtó- anyag, golyók és nyilak kilövésére is jó. Az első vasból és fából készült puskát, a madfaa-t az arabok használták, mint ahogy már a XIII. szá­zadban leírták az el ba­rát (puskapor) kifeje­zést. 0 LŐFEGYVEREK 0 — A távolra ható fegyverekből a lövedéket sűrített levegő vagy lő­porgáz feszítő ereje lövi ki. Európában a XIV. század elejétől ismerik a mozsarat, az ágyút, a tarackot. A XV. század fegyvere még a kakasos kanócos, a XVI. századé a kerékzávárzatú, a XVII-é a francia kovás, a XlX-é a gyutacsos puska. 0 FORGÓPISZTOLY 0 — Marok lőfegyver, hengeres dobjában 8-12

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom