Új Ifjúság, 1967 (16. évfolyam, 1-50. szám)

1967-10-10 / 41. szám

© fii if júság B. L jeligére: A nafta­kályha természetesen csak­is kifogástalan állapotban, bármilyen lakásban használ­ható és nem ártalmas az egészségre. Ha azonban kis­gyermekei vannak és azok nincsenek állandó felügyelet alatt, nem ajánlhatjuk ilyen kályha beszerzését. Egy barna leány. Mi nem tudhatjuk, mikor jön ki az 'említett törvény. Csak egy a vágyam. A műkorcsolyázást, mint fő­foglalkozást nem választ­hatja. Kedvtelésből űzheti, csúcsteljesítményeket érhet el, de mindig csak műked­velő sportoló maradhat, érettségi után iratkozzon be a Testnevelési Főiskolá­ra Braťislavában (Fakulta telesnej výchovy a športu U. K., Šafárikovo nám. 12.), ahol szaktanárokat és edző­ket képeznek ki. Tengerész. Forduljon a következő címre: Českoslo­venská plavba Dunajská, n. p., Bratislava, ČA 39. 9 Sternák Klára, Baja, Katona József u. 3., Magyar- ország. Bélyeg- és színész- képgyöjtésről levelezne, 17 éves gimnáziumi tanuló. 9 Várkonyi Anikó, Buda­pest XXI., Iszalag u. 10. Bármilyen témáról levelezne magyarul és oroszul. 16 éves gimnáziumi tanuló. 9 juhász Piroska, Jász- dózsa, Mátyás u. 17., Ma­gyarország. Szlnészkép- gyOjtésröl levelezne magya­rul. 18 éves diáklány. 9 Renner László, Rákó- czifalva, Kossuth Lajos u. 58., Magyarország. Magyarul, franciául levelezne színész- kéo-gvűitésról, 19 éves. 9 Pásztor József, Buda­pest Pf 146/100/D. Bármilyen témáról levelezne és ismer­kedne, 20 éves. 9 Csontos Lajos, Ágfalva pf/0997., Magyarország. Ál­talános témáról levelezne és ismerkedne. 20 éves. 9 Rakonczás Mátyás, Bé­késcsaba. III. kér., Orgona u. 1., Magyarország. Külön­böző témáról levelezne ma­gyarul, 18 éves. 9 Jaros Mária, Nyíregy­háza. Guszev tér 5., Magyar- ország. Sportról, zenéről levelezne magyarul és né­metül, 18 éves. 9 Jávorszky Erzsébet, Tatabánya, II. kér. Hajnalka utca 11-2, Magyarország. Kulturális témárói levelez­ne magyarul, 17 éves. 9 Bóbis Sándor, Budapest VI. kér.. Szív u. 47. Külön­böző témáról levelezne ma­gyarul és ismerkedne, 25 éves. 9 Daszkalovics Katalin, Budapest XI. kér., Bartók Béla űt 74. Zenéről, művé­szetről levelezne magyarul. 17 éves. 9 Balogh József, Debre­cen, Rosenberg házaspár u. 16., Magyarország. Bármi­lyen témáról levelezne ma­gyarul, 19 éves. 9 Póti Zsigmond, Száz­halombatta 3. Pf/11.. Ma­gyarország. Színészkép- gyújtésről levelezne magya­rul és ismerkedne. 21 éves. 9 Klajkó József, Budapest XIV., Lumumba u. 177. Ma­gyarul, spanyolul levelezne kulturális témáról, 17 éves diák. 9 Olasz Mihály, Kőszeg, Kiss J. u. 35/b., Magyaror­szág. Különféle témáról le­velezne és ismerkedne, 22 éves. 9 Szatmáry Ferenc, Szombathely, Derkovits tér I/c. Magyarország. Bármi­lyen témáról levelezne és ismerkedne, 22 éves. 9 Demény Márta, Heves, Brassói öt 25., Magyaror­szág. Turisztikáról, sportról levelezne magyarul, 20 éves könyvelónó. 9 Rudnai Gábor, Buda­pest XIV. kér., Kerepesi út 76. Művészetről, irodalomról levelezne magyarul, néme­A harmincas évek sok nyo­mot hagytak az emberek lelké­ben. A mai 40-50 évesek kö­zött — az idősebbekről nem is szólva — alig akad olyan, aki­nek ne lett volna barátja, ro­kona, szomszédja, vagy isme­rőse, aki azokban az években egyszerűen eltűnt szemei elől és akinek bűnösségét aligha le­hetett elhinni. Ma természete­sen sok mindent tudunk, sok minden világos a mi számunk­ra is, ami az akkori években a szovjet emberek számára egy­szerűen rejtély volt. Ne felejt­sük el, hogy Oroszország épp abban az időben alapozta ha­talmas iparát, korszerű üzeme­ket épített, katonailag is nagy­hatalommá vált. Beszélgetések során meggyőződhettem arról, hogy vannak olyanok is. akik ? hatalmas erőfeszítések biztosí­tásával, a vasfegvelem szüksé­gességével magyarázzák a tör­ténteket. Ügy mondják, hogy egyszerűen nem volt idő az emberek napi gondjaival fog­lalkozni és ha látták is a túl­kapásokat, belenyugodtak a hi­vatalos magyarázatba, amely egy ismert orosz közmondást idézett: „Ahol a fákat döntik — ott forgácsok repkednek.“ Az emberek többsége azon­ban azt vallja, hoqy milliók munkájával, küszködésével, or­szágépítő erőfeszítésekkel, há­borús hőstettekkel nem lehet sent a zsarnokságot, sem a ke­gyetlenséget igazolni, és ter­mészetesen a törvénytelensé­get sem. A fogalmakat többé nem lehet, nem szabad össze­M!Pn ián* innen STRASSER GYÖRGYt megjósolta, hogy Oroszország jövője, ereje Szibériában van A jóslat valóra váltása a mai és a jövő nemzedékének Ugye. Az ipari központok körül é- püit települések, új városré­szek, lakóinak átlag életkora rendkívül alacsony. Nagy üze­mek falain — itt gyakrabban mint az európai országrészek­ben — olvasható ez a felirat: Vszje szajuznaja sztroika Kom- szomola. Magyarra fordítva: A Komszomol össz-szövetségi é- pítkezése. S miután a gyár felépült, sokan az építők kö­zül is beletanultak valamilyen ott hasznosítható szakmába — letelepedtek. Ahol túlsúlyba kerülnek a fiatalok, ott az életstílus is gyorsan változik. A fiatalok kritikusabbak a hiányosságok ­őket is a Tajgába, ami igen megkapó élmény egy európai számára. A vendéglátóknak a- zonban feltűnt, hogy a város­ban oly kedélyes franciák, va­lahogy állandóan nyugtalanok, ingerlékenyek. Nagynehezen sikerült csak kipuhatolni a nyugtalanság okát. Kiderült, hogy a képviselők a hires szi­bériai rablóktól, útonálióktól, vagy magyarosabban betyárok­tól féltek, akikről annyit ol­vastak Az is lehet, hogy vic­celődés közben az irkutszki polgármester kicsit eltúlozta a dolgot, mindenesetre Szibéria romantikus korszaka, ahogy azt Verne Sztrogoff Mihályából is­merjük, nem létezik többé. Végighallgatni egy pravo­szláv istentiszteletet — zenei élménynek számít. A pravo­kév'émí. A Szovjetunióban még inkább megérti az idegen, mi­ért fordulnak az emberek oly gyakran Lenin hagyatékához, miért beszólnák annyit az ő nemes gondolkedásáről, lelki­tisztaságáról. Lenin a dolgozó ember személyi szabadságának legmesszebbmenő biztosítását nem jelszónak, hanem éppen­séggel szükségszerűségnek tar­totta. Egy ilyen hosszú korszakot nem lehet egyszerűen kiradí­rozni a tudatból. Könnyebb megváltoztatni a politikát, a gazdaságot, mint az emberi tu­datot — mondja Hja Ehren- burg — és bizonyára igaza is van. S ha már ismét Ehren- burgot említem, legyen ő e probléma leghivatottabb tanú­ja. Emlékirataiból szeretnék i- dézni. „Gyakran találkoztam emberekkel, akik nem tudtak megszabadulni a lelki béklyók­tól, a rettegéstől, a kazuiszti- kától, amelyet az előző évek beléjük plántáltak. De felnövő­ben van egy nemzedék, amely nem ismerte a „viharos tapsot, amely ovációba megy át", sem az éjszakákat, amikor a lép­csőház zajait figyeltük. Nagyon hosszú ideig tartott, amíg az emberek áttértek a vallásról a tudományos tudatra, viszont a negyvenes évek elején szüle­tett kamaszokat egyetlen nap elvezette a vakhittől a kritikai gondolkodáshoz. Még egyszer köszönetét kell mondani azok­nak, akiknek elég erejük és belátásuk volt, hogy felismer­jék: az önkény leleplezése Ok­tóber eszméit erősíti. Az én számomra pedig nincs nagyobb öröm, mint azt hallani, hogyan ítélkeznek olykor értetlenül, de j őszintén és szenvedélyesen az I életbe most elinduló fiatal em­bereink." Kétségtelenül az ifjúság kép­viseli a jövőt és ezt a tényt Szibériában hatványozottan é- rezni. Lomonoszov már vanv két és fél évszázaddal ezelőtt Jaroslav Haíek«*t a Svejk a derék katona világhírű Íróját ir- kutszkban különösen tisztelik. Ez érthető, hiszen Haíeket nemcsak mint Írót. hanem mint forradalmárt is ismerik. 1919-ben az irkutszki városi szovjet tagja volt. emlékét ejJv csöndes kedves utca órzi. \ A Tajgában nincsenek utak, de a modem technika a vadá­szokon ia segit. Helikoptereken utaznak a vadászat szinhelyé­vi rwia«»—mmammmm kai szemben, kulturáltabb élet­re vágynak. Mozik, színházak klubok kávéházak építését szorgalmazzák, tegyük hozzá nem is eredménytelenül. Ir- kutszknak például 48 ezer fő­iskolai hallgatója van. Elkép­zelhető. milyen erőt képvisel a fiatal érzelmlségiek ilyen tö­mege egy 400 ezres városban Kétségteienül nagy mértékben befolyásolják a civilizációs színvonal emelkedését és an­nak a bizonyos európai légkör­nek a kialakítását. amelyről már az előző részekben Is szó esett. A városi szovjet elnöké­től hallottuk, hogy néhánv hó­nappal ezelőtt francia parla­menti képviselők egv csoport­ja járt Irkutszkban. Kivitték Nyekraszov nagy orosz költő e- gyik legszebb költeménye: Az orosz asszonyok megírására ih­lette. Néhány nappal később több mint ötezer km-rel nyugatabbá ra a Volga felső szakaszán fekvő ősrégi Jaroszlavl város­ban jártunk és az egyik délu- rint bármelyik hazai opera nyugodtan szerződtethetné, tán Karabicha faluba rándul- tunk ki. Itt élte le életének nagy részét családi birtokán Nyekraszov. A kastélyban min­den úgy áll, ahogy egy évszá­zaddal ezelőtt a költő életében. Csupán néhány kisebb szoba tartalmazza Nyekraszov művei­nek állandó újabb és újabb ki­adásait, többek között magyar nyelven is. Ez a példa azt is bizonyít­ja, milyen kicsi a világ, öt­hatezer kilométer nem is tá­volság. Este nyolckor indult repülőgépünk Irkutszkból és féltízkor már Moszkvában vol­tunk, persze az irkutszki idő szerint már éjfél után fél ket­tő lett volna, de Moszkvában öt órával kevesebb volt. Ez is egyik érdekessége az ilyen nagykiterjedésű országnak. Peter Pavlenko szovjet író e- gyik útirajzában a modern technikai civilizációt bírálja. I- gazat kell adnunk neki. Hiszen egykor az utazók gyalog, sze­kereken vagy vadevezösként ismerkedtek meg az idegen tá­jakkal. Óceánokon keresztül vitorláshajókon, Pétervárról Becsbe postakocsin utaztak. Ez volt az igazi kalandos utazás. Ma a gyorsaság a döntő ténye­ző. A százszemélyes kényelmes repülőgépek lehetetlenné te­szik, hogy az ember mindig azt nézze meg, ami érdekelné. Gyorsan, gyorsan újabb tájak feléi Vége szláv templomokból ugyanis hiányzik az orgona, itt min­dent a kórus helyettesít. Ir- kutszk legnagyobb templomá­nak kórusát véleménvem sze- Nem iárna rosszul. Most azon­ban nem Is az istentiszteletről akarok szólni, hanem Trtibec- kaja hercegnő sírjáról, amely a templom falánál fekszik. Je- katyerina Ivanovna Trubeeka- ja azzal vált híressé, hogy ön­ként követte száműzetésbe gvekahrista férjét. Hajthatat­lan maradt elhatározásában még akkor is, amikor a cári rendőrség életét veszélyeztet­te, nem riadt vissza a várható viszontagságos élettől sem. A hitvesi hűség drámai erőssé­gű megnyilvánulása Nyikojaj A hazai hagyományok fel- használása a divatban az új szovjet modellek egyik e- rőssége. Az itt bemutatott ruha tervezője a polgárhá­borús évek híres Bugyon- nij egyenruhájából mérífaí-* le az alapötletet TALLÓZÁS Chicagóban történt. Né-* hány betörő több órás ve-* rejtékes munkával nagy nehezen feltörte egy nagy bank páncélszekrényét, ám egy megveszekedett fityin- get sem talált benne: Másnap a bank igazgató­ja az alábbi üzenetre buk­kant a megfúrt „mackó­ban": — Gazemberek! A Hawaii-szigetek benn­szülött lakosai rendszerint több szóból álló, rendkívül hangzatos nevet adnak gye­rekeiknek. Egy honolului szálloda portása például az alábbi clkornyás névfüzért akasztotta újszülött kislá­nya nyakába: „Bóditő illa­tával az egész környéket megmámorositó gyönyörű hegyi és völgyi virágok tündéri csokra". Amiből világosan látszik* hogy a derék portás még soha életében nem mosott pelenkát. Jayne Mansfieldet, a nem­rég szerencsétlenül járt a- merlkai filmszlnésznőt egy­szer megkérdezték, szokoťt- e valamit érezni a filmka- méra előtt, csókolózás köz­ben. — Hogyne! — válaszolta a dús domborzatú sexbom­ba. — A partnerem fogkré­mének Izét. Monaco uralkodója, Rai­ner herceg szerint a nő­ket csak a következő tu­lajdonságokkal lehet meg­hódítani: Kutyahűséggel, rókara­vaszsággal, párduchajlé­konysággal, pávaszépséggel és — Jaguarral. Philipe Boüvard párizsi politikus hónapokon át ti­losban parkolta autóját és bírságot birság után fize­tett, míg eszébe nem jutott az alábbi csel. Honnan, honnan ném, szerzett egy tábornoki sap­kát, és jól látható helyre, az autó hátsó ülése mögöt­ti párkányra tetté. Azóta békén hagyják. Szín: a London — Man­chesteri expressz egyik ko­csija, William Smith ame­rikai katona bőszen rágó­gumizva ül az ablak mellett, vele szemben egv idős hölgy. Nézi, nézi a katona be nem álló száját, aztán megszólal: — Igazán kedves, hogy i- lyen szépen elbeszélget ve­lem, de sajnos, süket va­gyok. Pearl Buck amerikai író­nő úgy végrendelkezett, hogv halála után összes hagyatékából — a már meg­lévő vagyonából és a lövő­ben befolyó szerzői tiszte- letdíiakbói — létesítsenek alapítványt az ázsiai orszá­gokban amerikai katonáktól születő félvér gyerekek tá­mogatására Becslések sze­rint az alapítvány mintegy hétmillió dollárral fog ren­delkezni. Szép pénz, de aligha lesz elég. Éjszaka dörömböltek Fer- nandel szálndai szobájának ajtaján. A világhírű film­színész álmosan dünnyögve kérdezte: — Ki az? — Ég a szálloda! — or­dította he a portás. — Mi közöm hozzá, nem vagyok tűzoltó — szólt ki dühösen Fernandel és (ál­lítólag) visszafeküdt ágyá­ba. Egy jól megtermett szín­művészünk belegyömöszöli magát egy kis taxiba. Ki­szuszogja magát, majd elö- reszól a sofőrhöz: — Vigyen a televízióhoz... A sofőr kedvesen vissza­mosolyog terebélyes utasá­ra: — Egyszerre?... TALLÓZÁS

Next

/
Oldalképek
Tartalom