Új Ifjúság, 1967 (16. évfolyam, 1-50. szám)
1967-10-03 / 40. szám
6 ói ifjúság Schmidt Mária. Komló, Gorkij Út 5., Magyarország. Különféle témákról levelezne magyarul és ismerkedne, 22 éves. Román Magdolna, Hajdúhad - ház, Vasútállomás, Magyarország. Magyarul, angolul levelezne szinészkép-gyűjtésrő!. 16 éves. Katyó László, Bodajk. Kinizsi Pál u. 10., Magyarország. Általános témákról levelezne magyarul és ismerkedne, 19 éves. Wenczler Anikó. Budapest III.. Korvin Ottó U. 20. Képes- levéiezölap-gvüjtésröl levelezne magyarul és németül, 16 éves. Csik Anna Mária. Békés- szentandrás, Rákóczi út 7.. Magyarország. Magyarul, oroszul levelezne bármilyen témáról, 17 éves gimnáziumi tanuló. Tóth Imre. Jászberény, Ps 59'V. Magyarország. Magyarul levelezne különféle témáról és ismerkedne, 20 éves. Kurucz István Budapest XIV. kér.. Thököly út 70. Magyarul, angolul levelezne bélyeggyüj- tésrol. 17 éves. Szabó József, Székesfehérvár. Nagyszebeni út 5. Magyarország. Képeslap-gyűjtésről levelezne magyarul, 16 éves. Hajdú Mária. Budapest IV. kér., Gellért u. 22. Magyarul, németül levelezne általános témáról, 17 éves középiskolai tanuló. Bartha Erzsébet, Debrecen. Ruyter u. 44.. Magyarország. Különféle témáról levelezne magyarul. 17 éves közgazdasági technikumi tanuló. Szűcs Gabriella. Budapest. XIII. kér., Csata u. 30. Kulturális témákról levelezne magyarul vagy oroszul, 17 éves. Köteles Erzsébet, Bácsalmás, ÁG. Mosztanga 15., Magyarország. Magyarul és oroszul levelezne sportról, zenéről, 15 éves. Vörös Gyula. Komárom. Mártírok útja 8., Al. 3., Magyarország. Általános témákról levelezne magyarul és ismerkedne, 20 éves textil-technikus. Mészáros Csaba. Csépa, Béke u. 166.Szolnok megye, Magyarország. Magyarul levelezne sportról és ismerkedne, 22 éves technikus. Molnár Adrienne, Dombóvár, Dongó Pál u. 27., Magyarország. Magyarul, franciául levelezne irodalomról, zenéről, 18 éves. Bozerédi Zoltán, határőr. Ágfalva. PF 099 f. Magyarország. Különböző témáról levelezne magyarul. 20 éves. laász Katalin, Budapest 1. Ver., Krisztina körút 65-67. Színészkép-gyűjtésröl levelezne magyarul 14 éves. Fahók Katalin. Albertírsa. József Attila út 15. Magyar- ország. Magyarul, oroszul levelezne és ismerkedne, 20 éves vasúti alkalmazott. Tóth Hona. Budapest XIV kér.. Lőcsei út 22 6. Általános témáról levelezne magyarul, oroszul és ismerkedne, 22 éves. Szőke Anna, Budapest XIX. kér.. Gábor Áron u. 22. Sportról. zenéről levelezne magyarul, 15 éves. Kolláth József, Nagyatád, Hunyady u. 23.. Somogy megye, Magyarország. Magyarul levelezne bármilyen témáról, 17 éves. Tóth László. Debrecen. Honvédtemető u. 33.. Magyarország. Zenéről, sportról levelezne magyarul. 19 éves. Szakács László. Budapest VIII. kér.. Koszorú u. 24. Bármiről levelezne magyarul, németül és ismerkedne, 24 éves. Kondást Györgyi. Budapest, XIII. kér.. Országbíró ű. 48. Zenéről levelezne magyarul, 17 éves. • Kovács Zoltán Vilmos. Baja. Pf. 107. Magyarország. Sportról, fényképezésről levelezne és ismerkedne, 22 éves főiskolai hallgató. • Ráca Éva. Budapest. IV. kér.. Bán Tibor u. 53. Oroszul. magyarul levelezne általános témáról. 15 éves. • Kovács József, Budapest. XXII. ker., (Nagytétény), Vágóhíd .utca 1. Magyarul leve.- lezne és ismerkedne. 21 éves. cet Jóval elutazásom előtt olvastam. hogy Anton Pavlovics Csehov a nagy orosz író amikor a múlt: század vége felé meglátogatta Szibéria és Távol- Kelet jelentősebb városait Ir- kutszkot találta szívéhez legközelebb állónak. Csehov, aki tudvalévőén igazságszerető ember volt, bizonyára nem akarta a többi várost megbántani de ugyanakkor az sem tételezhető fel róla, hogy bókolgalni akart volna az irkutszki gubernátor, vagy a többi helyi előkelőség előtt Erre már azért sem gondolhatunk mert tudjuk, hogy Csehov mindig a kisembereket szerette, nem a hatalmasokat, az arisztokrácia közül is csak a szellemi arisztokráciát kedvelte nem pedig azokat akik öröklött címeiknek köszönhették pozíciójukat. Mindezt azért mondtam el bevezetésképpen, hogy éreztessem. Csehov már bizonyos mértékig előre befolyásolta elképzeléseimet és ugyanakkor kiváncsi is voltam, vajon mi lehet az ami Irkutsz- kot a többi szibériai város fölé helyezi. Igaz. több mint hetven év, amely eltelt Csehov irkutszki látogatása óta nagyon nagy idő a városok életében. Még földrengésre sincs szükség. hogy egv-egy város ennyi idő alatt eltűnjön a térképről és sokkal kevesebb idő alatt születnek új városok. S épp az ilyen újszülött városokból Szibériában több is van. Jómagam is láthattam a Novoszibirszk- tól 25 km-re fekvő Akademik- gorodot azt a 55 ezer lakosú várost, amelynek első lakosait csupán tíz évvel ezelőtt 1957- ben üdvözölték az építők. Mint azt a város neve is elárulja, itt főleg tudományos kutatók élnek és dolgoznak. Én azonban úgy vélem, hogyha az ilyen új városokat ismerhette is volna Csehov, kitartott volna eredeti véleménye mellett. Nem indokolatlan tehát a kérdés, mi tette ilyenné Ir- kutszkot, minek köszönheti azt, hogy a legjobb hagyományokra építve oly kellemes, kulturált, szimpatikus ma már 400 ezres nagyvárossá fejlődött. Hacsak a gazdasági tényezőket vesszük figyelembe, már akkor is magyarázatot kapunk. Irkutszk Szibéria legnagyobb légikikötője s egyben kapu Távol-Kelet irányában is. Számos ipari üzem épült az slmúlt években, mind a város közelében, mind a közigazgatásilag idetartozó kerületben (oroszul mondva oblasztyban). Az ottani méreteket szeretném érzékeltetni, például azzal, hogy megemlítem az irkutszki kerület 760 ezer négyzetkilométer kiterjedésű, hozzávetőlegesen számítva tehát Csehszlovákia területe hatszor férne él rajta. A terület nagysága persze közelsem minden, hiszen például a lakosság száma Csehszlovákiával szemben épp fordított arányban van, mert még ma sem haladja meg a 2 200 000 lelket. A terület méreteinél is lényegesebb az a felbecsülhetetlen érték a sok erdő — a faURÁIPn urab o N innen túl STRASSER GYÖRGY. (4) kitermelés, főleg a ceilulóze- gyártás most kezd csak igazán fellendülni — és kiaknázatlan természeti kincs. A geológusok véleménye szerint évszázadunk végéig is eltarthat, míg sikerül teljesen feltérképezni, mit rejteget a föld mélye. Biztos az, hogy van itt többek között arany, szén, olaj. földgáz és bauxit. Az utóbbi bizonyítéka egy hatalmas a Žiar nad/Hro- nom-inái jóval nagyobb alumínium-gyár. amely közös szovjet és japán tervezés alapján épült. A japánok egyébként más szibériai iparágakban is érdekeltek és résztvesznek néhány olyan üzem építésében, amelyben ők világviszonylatban is mesterek. Irkutszk utcáin és szállodáiban is látunk udvarias, örökké mosolygó japánokat. A japán rendszámú és gyártmányú — igen jókinézé- sű — autók már nem képezik csodálat tárgyát. Kezdetben állítólag még keltettek némi feltűnést, mert a japánokat itt a múltban csak mint hadifoglyokat ismerték. A második világháború mandzsúriai zárószakaszában szovjet fogságba esett japán katonák nagy része Irkutszk környéki fakitermelő munkákon dolgozott, állítólag igen nehezen viselve a zord telek viszontagságait. A kerület egyik nagy problémája ma is a munkaerő-gazdálkodás. Emberek kellenek mindenfele. Seholsem találkoztam olyan intenzív állásközvetítéssel, például rádió útján, mint Irkutszkban. Különösen szakmunkásokat keresnek és képzett adminisztratív dolgozókat, például könyvelőket, anyagbeszerzőket, stb. A nagy építkezéseken elég jelentős a népvándorlás, naiv romantikusok, meg azok, akik igen gyorsan szeretnék megszedni magukat. általában gyorsan továbbállnak. Az új munkaerők többsége azonban mégiscsak megmarad. Ezek után igyekeznek minél előbb családot alapítani. ami újabb problémákat szül. ezek a nálunk is jól ismert lakásbölcsöde — óvodagondokban jutnak leginkább a felszínre. A migráció természetesen egész sor erkölcsi és társadalmi jellegű kérdést is napirendre tűz, melyek közül hadd említsem csak az alkoholizmust a különböző asszociális elemek elleni küzdelmet, stb. A gazdasági tényezők kétségtelenül döntő módon befolyásolják a szellemi életet is. Néha a múltban azonban egyszerűsítettük a dolgokat, mintha csak a gazdasági tényezők lennének döntőek. Mély meggyőződésem például, hogy itt igen jelentős súllyal bírnak a helyi hagyományok is. Irkutszkot 300 évvel ezelőtt alapították Urál és Don-kör- nvéki kozákok. A feljegyzések szerint útjuk lóháton és szekereken három évig tartott. Ma már könnyű ezen egy irkutszki- nak mosolyognia, amikor a repülőgép hat óra alatt, a villamosított gyorsvonat három és fél nap alatt viszi Moszkvába. 300 évvel ezelőtt fiem voltak Az új gazdasági irányítás elvei a Szovjetunióban is lehetővé teszik a kolhozoknak és a háztáji gazdálkodó tagoknak, hogy terményfeleslegeiket értékesítsék. Az állami üzletekkel versengve csak javíthatnak a közellátás helyzetén. A múlt és a jelen találkozása. még utak sem és ameddig a kozákok az Angara partjait meg a Bajkált elérték különböző mongol és altáji törzsekkel kellett megverekedniök. Feltételezhetően az ilyen XVII. századbeli expedíciókban is elsősorban a keménykötésű és vállakozó szellemű emberek vettek részt, vagy — akik kibírták a hosszú utat, megedződtek. Az ükapák tulajdonságaiból a késői utódoknak is jutott még valami. Érdekes, hogy a helyi és kerületi vezetők között is találkoztam olyan dolgozókkal, akik határozottan tudják, hogy ők az első 300 év előtti telepesek utódai. Beszélgetés — az igazat megvallva poharazgatás — közben ezzel kapcsolatban párhuzamot vontam őseik és a vadnyugatot benépesítő amerikai telepesek között. Az irkutszkiak véleménye szerint van bizonyos hasonlatosság. de ők arra büszkék. hogy míg Amerika meghódításakor az ottani telepesek az indiánokat csaknem teljesen kiirtották. Szibériában a burját-mongolok, jakutok, naná- jok, nemcsak hogy megmaradtak, de az utóbbi évtizedekben szaporodtak és fejlődtek is. Ismert tény az is, hogy a cári Oroszország a politikai foglyokat Szibériába száműzte. A politikai bűncselekmények közül halálbüntetés csak a cár elleni merényletre, illetőleg a merényletre való összeesküvésre mondottak ki, így azután' az életfogytiglani vagy sokéves börtönt a politikai foglyoknál a száműzetés helyettesítette. Irkutszkot még a XIX. század elején szemelték ki a szám- üzöttek lakhelyéül és már a huszas években ide deportálták az úgynevezett dekábristák nagy csoportját. Később is sok európai műveltséggel rendelkező ember otthonává vált ez a város. Tevékeny szellemi élethez szokott értelmiségiek voltak nagyrészt, akik iskolákat, tudományos állomásokat, színházakat, zenekarokat létesítettek, már csak azért is, hogy elviselhetőbbé tegyék az ottani sivár életet. Nem túlzás azt állítani, hogy tulajdonképpen ők rakták le a művészetek és tudományok alapjait, amelyekre később a szovjet korszak oktatási intézményei épültek. A művelt légkör és forradalmi szellem különös hatással lehetett egész nemzedékek életére. Nem csoda, hogy a Nagy Október szelleme 1917-ben Irkutszkban és környékén oly nagy visszhangra talált. És tegyük hozzá azt is, hogy még azon sem kell csodálkoznunk, hogy 20 évvel később 1937-ben és az elkövetkező néhány esztendőben a személyi kultusz kicsúcsosodásának korszakában Irkutszkot, különösen sok veszteség érte. Keménykötésű elvhü, becsületes és bátor emberek váltak az önkény áldozataivá, talán épp azért, mert olyanok voltak, amilyenekké az élet faragta őket. (Folytatjuk) TALLÓZÁS A Hokkaido Simbun című japán lap a következő kommentárt közli az országban észlelhető drágulással kap* csoiatban: „Hiába no, praktikus nem* zet vagyunk. Elálltunk a létfenntartási költségek emelkedését" előidéző okok kivizsgálásától, meri kiderült. hogy — túl sokba kerülnek“. * * * Maurice Chevaljer-t, az ismert francia sanzonénekest kétségbeesetten rázza a házvezetőnője: — Művész úr,... Művész úr... Ébredjen! A könyv* tárban betörő van ...! Chevalier végre kinyitja a szemét és érdeklődve for* dul a házvezetőnő felé: — Ejha... 1 Ne mond-* ja ...! És mit olvas?, • * • LŐüis Lansana Béavőgül, a Guineái Köztársaság kül* ügyminisztere már két" hő* napja az abidjani börtönben ül. Az Elefántcsontpart ha* tóságai akkor tartóztatták le, amikor repülőgépével egy ENSZ-ülésről hazafelé menet Abidjanban leszállt, s csak azzal a föltétellel hajlandók szabadon bocsá* tani, ha kormánya elengedi azt a 22 elefántcsontpart! hivatalnokot és halászt, aki* két már két éve tart fogva. Guinea kormánya hallani sem akar a cseréről. Ennyit — úgy látszik — nem ér meg neki a külügyminisz* tere. » * • Lee Radziwill Hercegnő, Kennedyné húga, miután a színpadon megbukott, most Truman Capote író Galamb- bugás című tv-játékában kapott szerepet. Űjabb föllépése elé nagy derűlátással néz, mert — mint mondja — A televízióban minden darab csak egyszer megy, tehát a kritikusoknak nincs módjában, hogy a második előadásról elriasszák a közönséget. * * * Jésper Hansén 15 éves sundbyi (Dánia) diák az idei tanév végén megbukott a fuldokló-mentő vizsgán, mert nem bírta ki elég hosszú ideig a viz alatt. Néhány nappal később öt embert mentett ki az Északi-tengerből (három felnőt* tét és két gyereket), egy újabb hónap múltán pedig egy fuldokló kislányt húzott ki a vízből. Hőstettei után kijelen* tette: — Remélem, jövőre már átmegyek a vizsgán. Ügy szeretnék életmentő lenni! * * * Az utóbbi hónapok legtömörebben megfogalmazott híre Japánból érkezett: „Yuze Tamakuma tokiói sofőr rajta felejtette a szemét néhány alig-szoknyás lányon. Három ember a kórházba került“. * * * Rimini olasz város közlekedésrendészeti hivatalának egyik nyugdíjba vonult tisztviselőjét éremmel tüntették ki „szolgálata telje* sítése közben tanúsított ki* vételes lelkiismeretességé* nek elismeréséül“. A derék ‘"--ztviselő olyan példásan ‘e kötelességét, hogy évvel ezelőtt önmagát megbüntette tilos helyen való parkolás miatt. TALLÓZÁS
