Új Ifjúság, 1967 (16. évfolyam, 1-50. szám)

1967-09-19 / 38. szám

£ új ifjúság ^ „Albatrosz“: Beküldött versei közül a legsikerültebb az Emlékezés című, bár az ilyen kitételek (még hallom hangod lágy neszét) eléggé glccsesek, pontatlanok. Ennek az egy versnek az alapján bíztatjuk — tanulásra is! A „Lenni, vagy nem lenni": Valóban igaz! Az elutasító kri­tikákon túl is számoltunk veled — fejlődtél! A most beküldött versek alapján csak bíztatha­tunk. A legközelebbi FIATALOK OLDALÁ-n pedig be is muta­tunk majd. Küldj fényképet és pár soros életrajzot. (Jó lenne személyesen találkozni, hogy a verseidet megbeszélhessük — nagyon sok kassáki ízt, fordu­latot látunk ugyanis bennük — s azokat bizony jó lenne mie­lőbb levetkezned, kiküszöböl­nöd. Különösen érződik ez A GARAM PÁRTJÁN című máso­dik és harmadik részén, de a többiben is kimutatható.) A „Homokóra“: Annyira fia-1 tál. hogy verseivel kapcsolato­san nem is tudunk mit vála­szolni. Tanuljon, olvasson so­kat! Ami a másik kérését illeti ha van a szakmához tehetsége, eléq a „gimi“ is (ezt persze cikkekkel kell bebizonyítani), vagy pedig az öt éves újságírói főiskola (persze ezt is csak akkor lehet elvégezni ha tehet­séges)! A „Falevél“: Ezt a versét már annyiszor olvastuk, és min­dig rosszabb, rosszabb átköl- tésben, hogy ha újabbakat nem küld, kénytelenek leszünk önt is lebeszélni. A „B. ág István“: Ugyanazok az észrevételeink, mint az első írásánál voltak. Próbáljon meg jobban megismerkedni a novel­la követelményeivel (már mi is többször írtunk róla). Az alapgondolat mindig jó — a kivitelezése, kifejtése azonban túl felszínes, elhamarkodott. Az alapgondolat drámaiságával nincs semmiképp sem össz­hangban a könnyed csevegő hangnem, amit az írás követ. Bíztatjuk — tanulásra és több türelemre hőseivel valamint önmagával szemben is. A „Szeretnék alkotni": Mi is biztatjuk! írogasson, tanuljon. Küldjön újabb Írásokat. A S. E.: A most beküldött versei közül a Vigyáztam rád című a legsikerültebb. A leg­közelebbi bemutató oldalunkon lehozzuk. Addig is küldjön PILLANATFELVÉTEL: Az utcáról egy lépéssel bent vagy a hosszúkás teremben; a fa­lak mentén könyvekkel rakott re­gélők, könyvespolcok, s azok előtt böngészgető, keresgélő., válogató emberek. A „hivatalos“ asztal mö­gött (az asztal azért hivatalos mert ezen és ebben kaptak helyet a nyilvántartási lapok, a hivatalos levelek, a bírósági jelentések stb.) mosolygós, kedves asszony — a könyvtár vezetője — GREK Imré- né. Ö elé járulnak a könyveket hozó és könyveket vivő olvasók, s Grek Imrénének mindükhöz van egy-egy kedves (tehát egyáltalán nem hivatalos) szava, tanácsa, ér­deklődő kérdése. Az az érzésem, hogy a szemem előtt elvonulók mind-mind az ö személyes isme­rősei. Nézze, tíz év nagy idő, s a könyvtár törzsolvasó-gardája nem­igen változott és változik. S az is­merőseim? A mi munkánk nem­csak abból áll, hogy beírjuk, ezt meg ezt vitte el az olvasó, hanem sokkal inkább a pedagógiai és a psicholőgia egy bizonyos keveré­ke — könyvet, olyan olvasni va­lót javasolni az új tagoknak, per­sze a régieknek Is, hogy elégedet­tek legyenek vele, hogy ideszok­janak. Innen valók az én ismerő­seim. Elégedett olvasók. Ezt mutatja a pillanatfelvétel Bratislavában, a Štúr utcai Ma­gyar Könyvtárban.-0­NÉHÁNY ADAT: A könyvtár pillanatnyilag mint­egy 16.000 kötettel rendelkezik, s évente 1000—1500* kötettel gya­rapodik. Az olvasók száma (az első fél évet tekintve) összesen 875. Ebből 532 nő, 343 pedig férfi. Az olvasók rétegedozése, szociális csoport-megoszlása: 158 munkás, 1 földműves, 250 ér­telmiségi, 417 nyugdíjas és 49 diák. — Ahol ennyi a íiatal. nem ke­vés a diák-olvasók száma? — Szerintem nem — mondja a vezető. — Ugyanis a tizenöt éven aluliaknak a szülök hordják a könyvet, ezenkívül iskolai könyv­tárak valamint az egyetemi és a pedagógiai könyvtár is a fiatalok rendelkezésére áll. Az üzemi könyvtárakról nem is beszélve. Nem kell megijedni, sokkal többen ol­vasnak, mint amennyit mi kimu­tatunk.-0­LEVELEK: A leveleket, ahogy az már lenni szokott, küldik és kapják. A leve­lek tartalma aztán esetenként vál­tozik, de Itt a Štúr utcai Magyar Könyvtárban csak két változatot ismernek. Ha ök kapják, rendsze­rint ez van benne: „Ezúton iga­zoljuk a 30 db magyar könyv vé­telét. Az összeállítással nagyon elé­gedettek vagyunk. Köszönjük ké­résünk gyors, pontos kielégítését. Elvtársi üdvözlettel! Járási könyv­tár Karviná." Egy másik: „Nagyon köszönjük az újabb, 50 magyar könyvet tartalmazó küldeményüket. Magyar olvasóink mindig elégedet­tek az önök válogatásával... stb. Kerületi népkönyvtár, Brno.“ De idézhetnénk még hasonló hangú le­velet a wansdorfl, teplice! könyv­tárakból is. Tehát ez is a munká­jukhoz tartozik — a törődés azok szabad idejének a kitöltésével, akik messzire kerültek otthonuktól, vagy már ott alapítottak otthont maguknak. Azok a levelek, amelyeket ők fogalmaznak, korántsem ilyen ked­vesek, szépek. Rideg tényeket kö­zölnek cimzettükkel — legtöbb­ször azt, hogy ha ezután sem haj­landó visszahozni a régen elvitt könyveket, akkor... és legközelebb már bírósági idézéssel kopogtat a postás... — Én nem tudom, hogy miért Ilyen hanyagok az emberek. Olya­nok is vannak, akik még az 1963- ban elvitt könyveket sem hozták vissza. így aztán gyakran az is meg­történik, hogy a becsületes olva­sók hiába keresnek valamit, nem találhatják meg, mert azt valaki magánál „felejtette“.-0­EGY RÉGI OLVASÓ: — Kérem, én hat éve járok már ide — mondja PÁMER Elek nyug­díjas. — Sok szép dolgot össze­olvastam, hiszen két hetenként cserélem a könyveket, sajnos egy- egy Móricz, Mikszáth, Gárdonyi, vagy Maupassant könyvhöz nagyon nehez hozzájutni. Balzac-ot Is szí­vesen olvasnék... _-0­PANASZOK LEFELE: — Hogy egyes olvasók nem hoz­zák vissza a könyveket már mon­dottam — kezdi Grek Imréné, — hogy nem vigyáznak a könyvekre, hogy összeplszkolják, gyűrik, nyúz­zák, zsírozzák, azt hiszem még nem. Valahogyan mindenkinek aki a könyvtárba belép, azt kellene tudatosítania, hogy a közkincsek birodalmába került — s minél job­ban vigyázza, őrzi ő is azokat, annál tovább és annál többen él­vezhetik. részesülhetnek, belőle. PANASZOK FÖLFELE: — Könyvtárunk raktár-helyisége újabbakat. (Esetleg ha már van fényképe úgy azt is.) A „Gyötrő határozatlanság“: Nagyon fogas kérdés elé állí­tott bennünket. Az írás alap­ján, különösen, hogy fiatal, fej­lődőképes emberről van szó, lehet. Hogy az lesz-e, valójá­ban inkább az ön ügyességén múlik majd. A „Fájdalom“: A legújabb versei közül a Fájdalom és a Juventus érdemel említést, a többi hideg, üresjáratú vers. Talán aktuális lenne, ha min­den szeretetünk ellenére is Fábry Zoltánunkat idéznénk a fejére: „Kevesebb verset, több költészetet!“ Egyébként bíztat­juk! Próbálkozzon a Hét és az Irodalmi Szemle szerkesztősé­gében is. (A fent említett ver­sek közül az októberre terve­zett bemutató oldalon valame­lyiket majd közöljük!) A „Tövis“: Sajnáljuk, de másképp nem dönthettünk. Le­beszéljük — az írásról, a ta­nulásról nem! nem megfelelő — nedves kicsi. Ha új könyveket kapunk, a régiekből újra ki kell majd selejtezni. Eddig mintegy 4500 kötetet küldtünk szét hasonló okok miatt a járási könyv­tárakba. Jó lenne (régi fájdalom), egy olvasóterem is; megrendel­nénk az újságokat, s olvasóink ül­dögélhetnének, beszélgethetnének, és ismerkedhetnének is egy kicsit. Ha így lenne hiszem, hogy sokkal többen fordulnának be az ajtónkon.-O­TERVEK: — Valamikor (még nem is olyan régen) irodalmi esteket, könyvet, írót népszerűsítő beszélgetések egész sorát rendeztük. Hogy meny­nyire kell ez, talán egyik olvasónk mondása bizonyltja a legjobban: „Aki meghalt — jól ír, aki még nem halt meg — nem ir jól!“ Ebből Is látszik, hogy milyen nagy szükség lenne újra az élő iroda­lom népszerűsítésére. Mi ennek érdekében szeretnénk újra felven­ni a kapcsolatot az írószövetség magyar szekciójának vezetőségé­vel. S a NOSZF 50. évfordulójának tiszteletére újra szeretnénk meg­rendezni az irók, olvasók találko­zóját. -O­KÉP: A fénykép mindig egy pillanatot örökít meg; sokmindenre lehet azonban belőle következtetni. Ez a kis Írás is egy ilyen kép szeretett volna lenni a könyvtárról, s a könyvtárban Immár tíz éve dolgo­zó Grek Itnrénéről és munkájáról, Grek Imrénéről, aki azt vallja, hogy a könyvtáros munkája nemcsak abból áll, hogy beírja, bevezesse a megfelelő rub­rikába a kikölcsönzött vagy beho­zott könyveket, hanem elsősorban az emberek szolgálatából. Ezért van az, hogy a könyvtár talán min­den tagja személyes ismerőse. Tóth Elemér Kossuth Lajos, a magyar nép történetének kiemelkedően nagy alakja 1802. IX. 19-én született (1894-ben halt meg). Az egész évszázadot átfogó pá­lyája a hazája függetlenségéért népe felemelkedéséért folyta­tott lankadatlan küzdelem út­ja­Politikai pályafutását: az 1832 —36 országgyűlésén kezdte meg. Az országgyűlésen készí­tett jegyzeteit haladószellemü barátai segítségével lemásolta és terjesztette. Ezek az Or­szággyűlési Tudósítások főleg a reformpárti képviselők hoz­zászólásait népszerűsítették, a haladás eszméjét sugározták. Az országgyűlés befejezése után Kossuth Pest megye gyű­léseiről küldött szét Törvény­hatósági Tudósításokat s ezek az iratai is hamarosan nagy nép­szerűségre tettek szert. A kor­mány nem nézhette tovább te­Kossuth Lajos vékenységét, letartóztatták, be­börtönözték. Kóssuth azonban a négv éves fogsága alatt is szorgalmasan tanult, művelő­dött. Egyik írásában érdekes párhuzamot vont az ő „tudósí­tásainak“ terjesztése és az orosz dekabristák működése között. Kossuth mindig mint a szilárd, szabadságharcos maga­tartás példaképeire tekintett az orosz dekabristákra, a for­radalmi jellem megtestesítőire. Az orosz birodalmi forrongás című írásában így jellemzi a halállal bátran szembenéző de­kabristákat: Mindannyian fér­fiasán, nyugodtan haltak meg, mert eszmékért haltak meg stb. Kossuth 1841-ben indította meg híres napilapját a Pesti Hírlapot, s a határozott re­formpárti programmal induló lap hamarosan a haladó köz­vélemény irányítójává lett. Kos­suth szuggesztív egyénisége, eszméi és cikkei forrongásba hozták a haladás korabeli erőit, és döntően befolyásolták a re­formkori közvéleményt. A ha- ladószellemú írók és költők is, Széchényi hatása alól mind job­ban az ő radikálisabb elveinek hatása alá kerültek, és a ra­gyogó tollú politikus egyre na­gyobb népszerűségre tett szert a nép széles tömegeinek kö­rében is. Amikor a Pesti Hírlap 1844- ben a centralisták kezébe ke­rült. Kossuth az általa alapí­tott Védegylet lapjában, a He- tilap-ban folytatja nagyhatású politikai cikkeinek közlését. Lankadatlanul harcol a bécsi udvar, az arisztokrácia és a főpapság érdekeit védő, a nem­zeti függetlenség ügyét lábbal- tipró konzervatív politika el­len. Az 1847—48-as országgyűlé­sén Kossuth Pest megye köve­te. A februári forradalom, majd a bécsi és pesti megmozdulá­sok döntő fordulatot eredmé­nyeztek az országgyűlés mun­kájában. Kossuth, felismerve az új helyzet lehetőségeit, né­hány nap alatt kiharcolja mind­azt. amit hosszú évtizedek alatt nem sikerült keresztülvinni a reform-országgyűléseken. „Kossuth Lajos a liberális reformegység vezére is volt, de ennél egyben sokkal több: a nemzet vezére, a forrada­lomban, a polgári átalakulás­ban, a nemzeti függetlenség kivívásában érdekelt valameny- nyi osztály egységének, a sza­badságért felkelt magyarság nemzeti összefogásának meg­személyesítője. Ha Kossuth La­jos csak a nemesség vezére lett volna, nem lehetett volna a magyar szabadságharc leiké­vé és államférfiújává, néptri- bunjává és szervezőjévé egy személyben. Azzá lett, mert túl tudott lépni osztályának kor­látain. és össze mert fogni a népi erőkkel, szembefordulva saját osztályának a forradalom kérlelhetetlen logikájától meg­riadó, a visszavonulás és a megalkuvás útjait keresgélő elemeivel is.“ — mondja róla Révai József. Marx és Engelsz a magyar szabadságharcról írott fejtege­téseikben is kiemelik Kossuth forradalmi jellemét. Lapjuk a „Neue Rheinische Zeitung“ (Oj Rajnai Ojság) így írt róla: „Első ízben a 48-as forradalmi mozgalomban, első ízben 1793 óta meri szembeszegezni egy nemzet, melyet körülzárt az el­lenforradalmi túlerő, a gyáva ellenforradalmi dühnek a for­radalmi szenvedélyt... Hosszú idő óta első Ízben akadunk egy valóban forradalmi jellemre, egy férfira, ki népe nevében fel meri venni a kétségbeesett harc kesztyűjét, aki nemzete számára Danton és Carnot egy személyben — Kossuth Lajos. A tömegfelkelés, a nemzeti fegyvergyártás, papírpénz, a rövid úton való elintézése min­denkinek. aki a forradalmi moz­galmat gátolja, a forradalom permanenciájában. — vagyis a dicső 1793-as év valamennyi lő vonását' újra felleljük a Kos­suth felfegyverezte, szervezte, fellelkesítette Magyarországon." A szabadságharc bukása után Kossuth külföldre ment, s elő­adásaival, politikai tevékenysé­gével igyekezett felrázni a pol­gári államokat Magyarország megsegítésére — de csak Ígé­reteket kapott. A 67-es kie­gyezéssel Kossuth mindvégig következetesen szemben állott, sohasem nyugodott bele a 48- as eszmék megtagadásába. A XIX. századi magyar történe­lem e legnagyobb alakja 1894. március 20-án Torinóban fejez­te be életét. Emléke soha el nem homályosuló fénnyel ra­gyog. A bratislavai Magyar Könyvesbolt könyvajánlatai FIÜK! LÁNYOK! KEDVES OLVASÓINK! Talán felesleges idéznünk a régi bölcs mondást; i könyv a legjobb barát, mert hisszük, hogy olvasóink között senki sincs, aki ne szeretné a könyvet, aki ne szeretne olvasni. Tudjuk azonban azt is, hogy néha nagyon nehezen, körülmé­nyesen juthatnak csak olvasóink azokhoz a könyvekhez, ame­lyeket könyvtárukba szeretnének megvenni. Ezért vettük és közöljük különös örmmel a bratislavai Magyar Könyvesbolt hirdetését, hogy ezzel is szolgáljuk olvasóinkat, a könyv szerelmeseit, hogy a hosszú ószl-, téli esték szomorúságát egy-egy jő, érdekes, érdekfeszitő könyv vidíthassa, tehesse kellemesebbé. Jó választást kívánunk! BARABÄS: MÁGLYÁK FIRENZÉBEN Kés 17.59 Lebilincselő történelmi regény, mely eleven, mozgalmas képekben ábrázolja Firenze középkori színes és eseménydús korszakát. BODÖ: HA MENNÉL HIDEG SZÉLBEN Kés 15.— Szórakoztató, de egyben az emberi lélekbe mély betekintést nyújtó novellák, amelyek az élet összes problémájára kiterjednek. BOMBARD; ÖNKÉNrES HAJÓTÖRÖTT Kés 19.— A vállalkozó szellemű francia orvos merész kísérletéről számol be ez a könyv. Izgalmas, érdekfeszítő, hiteles leírása annak a 65 napos kalandos útnak, melyet a szerző gumicsónakjában a tengeren tett meg. F1KER: A C—L SOROZAI Kés 15.5« Korszerű, izgalmas, fordulatokban gazdag, szigorúan logikus záró­akkorddal végződő bűnügyi történet. GÁRDONYI: EGRI CSILLAGOK Kés 24.— Gárdonyinak ez a legolvasottabb műve a legnépszerűbb magyar re­gények közé tartozik. Több nemzedék fiatal évelt töltötte ki lelke­sedéssel Bornemissza Gergelynek kalandos élets és Eger-vár marok­nyi védöseregének hősiessége. JANÄČEK: KOLUMBUS ÖRÖKSÉGE Kés 16 __ A neves tudós és író könyve bizonyítja, hogy a történelemnek egyik' legerősebb hatóereje a haszonlesés, a pénzsóvárság és a gazdagság utáni kegyetlen hajsza. Rendkívül érdekasen mondja el a gyarmat- birodalmak keletkezésének drámai eseményeit, melyben merészség, gyilkosság, rablás, kalandvágy és pénzharácsolás keveredik törté­nelemmé. JÓKAI; HÁROM MÄRVÄNYFEJ Kés 19,50 Jókai történelmi regénye a keresztes háborúk első századában játszó­dik le Dalmáciában. Tárgya egy hercagovinai vajda fiának tragikus szerelme egy pásztorleány iránt. JÓKAI: LÉLEKIDOMÁR Kés 27.— Hőse egy egyszerű ember, aki csodákat művel, kitalálja embertársai gondolatát, kihallgatja titkaikat, a szívbe és lelkekbe lát és halálos ellenségét jőbarátjává tudja változtatni. Hogyan lett ez a nem kivé­teles lény lélakidomár, azt mondja el a regény. KOLOZS: REMÉNYTELEN NYOMOZÁS Kés 14.— Fordulatos, Izgalmas detektlvregény, mely sok meglepetést és kel­lemes szórakozást nyújt olvasóinak. STONE: VAN GOGH ÉLETE Kés 40.— Van Gogh életregénye az egyik legtragikusabb művészsors története, A nagy holland felső élete Irving Stone tolla nyomán elevenedik meg az olvasó előtt. A könyv 24 illusztrációja a nagy mester remekmű­veit mutatja be. VERNE: ÉSZAK DÉL ELLEN Kés 26.— Verne kalandos regényei sorából Is kiválik lzgalmasságával az „Észak Dél ellen“. Története az amerikai polgárháború korában játszódik le. ZWEIG: STUART MÁRIA Kés 21.— Egy régmúlt kor harcai és szenvedélyei képezik a hátterét Stuart Mária élete megkapó tragédiájának. A világtörténelemnek egyetlen más asszony alakja sem ihletett annyi Irodalmat, drámát, regényt és életrajzot. VERSEK gAly: Halkan szólok kís 6.5« A költőnő verseit meleg asszony! llraiság fűti át. Ä családi tematika mellett az asszonysors is hangot kap a kötetben, TÓTH: KETTEN Kčs 7.— Az örök emberi téma: — a szerelem — hívta életre ezeket a mo­dern, szép verseket, SZÉP VERSEK 1966 Kčs 21.— Válogatás a magyar költők legszebb verseiből, a költők' fényképeivel és életrajzi adataival. SZERELMES EZÜST KALENDARIUM Kčs 26.— Háromszázhatvanöt költö háromszázhatvanöt versét foglalja egybe ez a kalendárium, melynek egyetlen tematikája — a szerelem. KÉZIKÖNYVEK BRÓDY: FIÚKNAK LÁNYOKRÓL KČS 13.20 A szexuális élet kérdéséről 17—18 éveseknek. KOVÁCS—VERŐ: NŐK ZSEBKÖNYVE Kčs 11.— A kézitáskában hordozható könyvecske, mely nemcsak naptárt és jegyzetlapokat tartalmaz, hanem sok jőtanácsot la a nők részére. A NEMI BETEGSÉGEKRŐL Kčs 6.50 Fontos tudnivaló a nemi betegségek keletkezéséről, megelőzésükről és gyógyításukról. Megrendelés Á megrendelést a következő címre küldjék: Magyar Könyvesbolt, Bratislava, Michalská 6. Utánvéttel a következő könyveket rendelem: Szépirodalmi művek: a a«,. db Barabás: Máglyák Firenzében — Kčs 17.50 a a ■ < • db Bodő: Ha mennél hideg szélben — — — — 15.— * mt í > db Bombard: Önkéntes hajótörött — — — — — 19.— ..... db Fiker: A C—L sorozat — — — — — — 15.50 ,,.db Gárdonyi: Egri csillagok — — — — — 24.— ■ S ! .• • db Janáček: Kolumbus öröksége — — — — — 16.-: * i>». db Jókai: Három márványfej — — — — — 19.50 5 s i *p db Jókai: Lélekidomár — — — — — — — 27.— i a i a :• db Kolozs: Reménytelen nyomozás — — — — 14.— 13 •» s > db Stone: Van Gogh élete — — — — — 40.­...........db Verne: Észak Dél ellen — — — — — — 26.— ..........db Zweig: Stuart Mária — — — — _ — 21.— Verselt ...........db Gály: Halkan szólok — — _ _ 6.50 ..........db Tóth: Ketten — — — — — — — — 7.— ..........db Szép versek 1966 — — — 21.— ..........db Szerelmes ezüst kalendárium — — — — — 26.­Kézikönyvek ...........db Brődy: Fiúknak lányokról — _ _ _ 13.20 ..........db Kovács-Verő: Nők zsebkönyve — — — — 11.— ..........db A nemi betegségekről — — — — — 6.50 A rendelő elme: Név: . . i • i i ■ i i i i ■ i ■ , , , Utca, házszám: IllallallllIlll Lakóhely: IIIIlaaalltailll Járás: laaaaaiaaaaaall>| Posta: saaa aaaaaacta>«a| sajátkezű aláírás „Gondolatok a könyvtárban"

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom