Új Ifjúság, 1967 (16. évfolyam, 1-50. szám)
1967-09-05 / 36. szám
4 új ifjúság Steiner Gábor Steiner Gábor a csehszlovákiai magyar forradalmi proletariátus kimagasló személyisége és a CSKP szlovákiai vezető funkcionáriusainak egyike volt. Komáromban született 1887-ben, szeptember 9-én, de az első világháború éveit, majd a háborút követőleg a forradalmi munkásmozgalom rohamos fejlődésének Időszakát Budapesten töltötte. A Magyar Tanácsköztársaság bukása után visszatért Komáromba ahol azonnal bekapcsolódott a politikai életbe és a munkásság osztályharcába. Steiner Gábort mint harcost, elméletileg képzett kommunistát és nagy szervezőkészséggel rendelkező embert hamarosan megismerték Komárom és a környék dolgozói, majd hova-tovább egész Dél-Szlo- vákiában, Ő irányította a mezőgazdasági munkások harcát, síkraszállt a komáromi városi képviselő-testületben a szegények érdekeiért, segített Csehszlovákiai Kommunista Pártja szervezeteinek megalakításában, megvilágította előttük feladataikat. Steiner Gábor 1925-ben nemzetgyűlési képviselő lett, 1929-ben pedig, a CSKP bolsevik irányzatának érvényesítéséért vívott döntő időkben a CSKP Központi Bizottságának tagjává választották. Egy évvel később, 1930-ban, a CSKP újonnan létesített szlovákiai országos irodájának és vezetőségének lett a tagja. Steiner Gábort 1929-ben mint a Magyar Tanácsköztársaság tevékeny tényezőjét a horthysta bíróság Budapesten halálra ítélte. Az ítélet végrehajtása elől azonban elmenekült, s miután visszatért Csehszlovákiába, nagy lendülettel folytatta a mozgalmi munkát. Naponta összeütközésbe került a csehszlovák elnyomó burzsoá államhatalom képviselőivel. Steiner Gábor személyiségének egyik legerősebb jellemvonása éppen a tántorithatatlanság és az egyéni bátorság volt: a szabadság és a börtön határán is helyt tudott állni és életét a szilárd derűlátás jellemezte. A GESTAPO 1939. március 30-án tartóztatta le Prágában. Hat hónapig a Pankrác börtönében sínylődött, majd a dachaui később pedig a buchenwaldi koncentrációs táborba hurcolták, ahol 1943 őszén agyonlőtték. Élete szorosan és elválaszthatatlanul összeforrt Szlovákiában a munkásosztály harcával, a haladó erőknek azzal a nagy küzdelmével, amely a fasizmus ellen, a köztársaság védelméért folyt. Ezért emlékezünk most Steiner Gábor születésének 80. évfordulójára. Otthonra találtak... Gömörhorka lakói korszerűen berendezett üzemi klubot és strandfürdőt építettek. Az üzemi klubot ez év május 9-én, a strandfürdőt a napokban nyitották meg. A klubban eddig az Ifjú Szívek, a rozsnyói színjátszók és néhány környékbeli együttes mutatkozott be. A hazai tesek közül a felnőtt ifjúsági zenekar működését övezi elismerés. A szombat- és vasárnaponként rendszeresen megtartott zeneestéken ezek az együttesek lépnek fel. A számos helyiséggel és egy mintegy ötszáz férőhelyes nagyteremmel rendelkező klubban a jövőben szakköröket szerveznek és fellendítik a színjátszó- és táncegyüttes munkáját. Jelenleg a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójának megünneplésére készülnek. Ebből az alkalomból a Szovjetunió életét bemutató kiállítást rendeznek, valamint előadássorozatot és ünnepi akadémiát tartanak. Színjátszóik a „Sportol az asszony“ című zenés vígjátékot tanulják. A bemutatót karácsonyra tervezik. A könyvtárban, az olvasó- és sakkteremben folyik a rendszeres munka. Prihradszký Lajosné könyvtáros, sajátos módszerrel dolgozik. A témakör szerint osztályzott könyvekről naplót vezet, amelybe sorszám és ábécé szerint írja be a műveket. A katalógust helyettesítő napló segítségével pillanatok alatt adja ki a kért könyvet. Amióta megnyílt a klub, együtt van az üzemi és a falusi könyvtár. A könyvek számával sajnos mégsem dicsekedhetnek. Jelenleg mintegy háromezer kötettel rendelkeznek, ez a szám azonban — mmmmmasmmmmmmmm wrnmfmmmmmmmmmmmmBmmmmmmmmrnammmmsm a falu lakosságának számához viszonyítva — még mindig kevés. Prihradszký Lajosné 1964 végén 750 kötettel és 74 olvasóval vette át a könyvtárat. Igyekezete és jó munkája eredményeképpen ma már nemcsak a könyvek, hanem az olvasók és a kölcsönzések száma is jelentősen növekedett. A tavalyi év mérlege: 2250 kötet, 364 olvasó és <3500 kölcsönzés. A siker titka az, hogy a könyvtáros jó kapcsolatban van a lakossággal. Az olvasókat tájékoztatja a könyvállományról és bevezette a könyvek házhozszállítását. Rendszeresen tart könyvtári beszélgetéseket és író-olvasó találkozókat rendez, ami szintén hozzájárul az olvasók számának növeléséhez és a könyvek népszerűsítéséhez. A könyvtárban a klasszikusok és a mai külföldi modern irodalom mellett megtalálhatók a csehszlovákiai magyar írók alkotásai is. Az olvasók egyaránt érdeklődnek mind a hazai, mind a külföldi irodalom iránt. A Z akcióban épült művelődési otthon költségvetését az üzem, a szövetkezet és a helyi nemzeti bizottság fedezi. A fürdő építésére az államtól százezer koronát kaptak, amihez a falu lakossága háromszázezer korona értékben, mintegy kétezer társadalmi munkaórával járult hozzá. Gömörhorka lakossága az üzemi klub és a fürdő építésénél egyaránt példás munkát végzett. A faluban a legnagyobb esemény most az, hogy a fiatalok otthonra találtak. A klubban azok is elszórakoznak, akik nemrégen még céltalanul töltötték a szabad időt. A rendezvények közül, különösen a szombati- és vasárnapi zenés összejövetelek népszerűek. Megnyerte azonban a fiatalok tetszését a többi szórakozási lehetőség is. A gömörhorkai fiatalok az üzemi klubot magukénak érzik és ésszerűen kihasználják. (-a) Huszonegy éves. A csehszlovák zenekedvelő közönségnek az Intervízió tavalyi Aranykulcs táncdalfeszéivái- ján mutatkozott be. Azóta már többször is járt Csehszlovákiában. Májusban az Illés zenekarral nagysikerű turnén szerepelt Dél-Szlová- kia magyarlakta városaiban. Mint a magyar kulturális küldöttség tagja. résztve-U a Bratislavai Televízió fennállásának 10 éves évfordulója alkalmából rendezett esztrádműsorban. Harmadéves főiskolai hallgató. Jogásznak készül és szentül hiszi, hogy az igazsághirdetés lesz a főfoglalkozása. Ez szép, de Villon sem akart tollforgató lenni... Mindenekelőtt szeretném megköszönni Koncz Zsuzsa szívességét és már itt is az első kérdés. Nem tudom, lehet-e egyáltalán pályafutásnak nevezni azt ■ g w ■ g^< a 3—4 sikeres évet, amióta IX | / énekel. Mégis, hogyan kezdte? 1 3 Vta 1962-ben a „Ki mit tud“-dal. A közönség fedezett fel amiért >w ä • • mug X % # A I máig is hálás vagyok neki. Ak- i I I / L \/ /\ I kor Gergely Ágnessel a Nagy- j M\ L mami című dalt énekeltük. Amióta egyedid énekelek, mindig —11 arra gondolok, hogy az Ágival jobban ment. Miért, talán fél, lámpalázas a fellépések előtt? Mindkettő. Érdekes, hogy rendkívül jól tudja leplezni ezeket az érzéseket Már többször láttam énekelni és mondhatom, hogy a közönség mint bátor lányt ismeri. Apropó, a rajongók! Kinek énekel és milyennek képzeli el az ideális közönséget? Ez a környezettől függ. Sok időt töltök például a fürdőszobában. Ott csak úgy, magamnak szoktam énekelni... Két fivéremnek minden dalom altatódal. Legtöbbet a tízen-éve- seknek éneklek. mert hiszen ők a leghálásabb közönség. Le kell kopognom, de eddig csak jó közönséget ismerek. Milyen ,,közönség" Koncz Zsuzsa? Kit hallgat ő a legszívesebben? Chris Andrewst, Francoise Hardyt. Nagyon szeretem a francia sanzónt, Gilbert Be- caud-t, Charles Aznavourt. Ügy tudom, Chris Andrews és Francoise Hardy repertoárjából 1—1 számot lemezre is énekelt ? Igen. Múlt év októberében. Chris Andrews, ez a fiatal angol zenész, szövegíró és énekes is egyszemélyben, sok új motívummal gazdagította a beat és pop zenét. Különös ritmus és temperamentum hatja át formailag és tartalmilag számait. Ami pedig a kivitelezést ületi, azt hiszem, 8 és Francoise Hardy áü a legközelebb hozzám. Miért éppen ők? Dalaik mondanivalója egybevág a fiatalok mondanivalójával. Őszinték, sallangmentesek, minden felesleges áttétel nélkül a „gitáros nemzedék" gondjaival foglalkoznak. A napokban jelent meg az első nagy beat-lemez Magyarországon. Az Ezek a fiatalok című új magyar film 12 sikeres slágere joggal részesült ebben a kitüntetésben. Koncz Zsuzsa élete első szerepét kapta ebben a filmben. Méghozzá főszerepet. Most már premier után van. sikeres premier után. Legyen szíves mutassa be Koncz Zsuzsát mint színésznőt. Nem vagyok hivatásos színész és örülök, hogy a filmben többet jutottam dalhoz, mint szóhoz. Nem volt nehéz dolgom, mert magamat játszottam. habár így sem biztos, hogy sikerült. Nem tudom mikor jut el a film a csehszlovák közönség elé. Addig is megkérem, pár mondattal jellemezze, milyenek is ezek a fiatalok. A főhős egy úgynevezett szürke fiatalember, akit Kosztolányi Balázs alakít. A film nem szokványos játékfilm. Hiányzik belőle a drámai konfliktus. Nem nevezhető zenés revüfümnek sem, annak ellenére, hogy 12 előadott dalnak vagyunk fültanúi. A szereplők ugyanis nem „fakadnak dalra“, a zene mint illusztráció, jellemzési eszköz szerepel. A fűm a mai fiatal generáció életérzésének dokumentuma. Rendezője, szereplői ? A filmet Banovtch Tamás rendezte. Főszereplői Kosztolányi Balázs, az III. és - zenekar és az Ómega-együttes tagjai, Za- latnay Sarolta és a magyar beat-zene képviselőinek színe- java. Köszönöm a tájékoztatót, de vissza kell térnem Koncz Zsuzsa személyéhez. Zsuzsa ugyanis nem szívesen beszél önmagáról. Néhány kurta kérdés: Legkedvesebb szórakozása ? A foglalkozásom. Kedvelt írója, regényhősei? Maupassant, Moravia. Szívesen elbeszélgetnék Bovaryné- val és szeretném megismerni Moravia Rómáját. Mit tartana a legrosszabbnak, ami érhetné? Ha még magasabbra nőnék, és ha fogorvoshoz kellene járnom. Kívánsága ? Hány oldala van az Oj Ifjúságnak? Külön kis kézikönyvet is kiadhatnának a kívánságaimmal A technika lassan betör minden művészeti ágba. Mit gondol. mit fognak az emberek 100 év múlva énekelni? A népdalok nem 100 évvel ezelőtt születtek. Ha egyáltalán les2 még valakinek énekes kedve, akkor biztosan dalokat fog énekelni. Szeretne még mondani valamit ? Ez az utolsó kérdés? Igen. Akkor „Keresem a szót" (Szörényi—Bródi, ének Koncz Zsuzsa) az Oj Ifjúság olvasóinak üdvözlésére. Nagyon szívélyesen köszöntök minden csehszlovákiai fiatalt. Köszönjük, Zsuzsa. Beszélgetett: Zsácsek Erzsébet L s: lerkesz •• to ti üzen ___ IÁ £ M. F. Ipolyság: Ria című írásával kapcsolatban, úgy hisszük jó lesz ha újra Bóka Lászlót idézzük: „A novella könyörtelen műfor- ma. Nem hágy időt az írónak mint a lassú áradású regény, hogy helyrehozza, feledtesse ihlete fáradtabb perceit, s nem nyújt olyan látványos, kápráztató segedelmeket, mint a színpad szemfényvesztő keretében virágzó dráma. Még a kötött formájú versnél is kegyetlenebb: éppen azzal a kevéssel, amivel kötetlenebb: ritmus nem segíti, rím nem díszíti, s nincs olyan vastörvény, mely határát megvonná. Az a kicsi szabadság, ami a novellaíró sajátja, csak arra jó, hogy örök bizonytalanságban maradjunk a novella törvényei felől. Minden novellának más a törvénye, magát a törvényt nem ismerjük, de halálos biztonsággal megérezzük mégis, ha vét ellene az író. Ha nem ragad meg első szavával, ha második szavára ellankad a figyelmünk, ha nem pereg, mint a rokka kereke, ha nem végzi úgy, mint a családi perpatvart a bevágott ajtó csattanása, akkor csatánál többet vesztett az író." Talán ennyi is elegendő. Küldjön újabb írásokat. A „Kati": íráskészsége van — ami önnél kifogásolható az a megírás szertelensége, illogizmusa. Dolgozzon és jelentkezzen több írásával. A „Szeretem a nyíló orgonát“: örülünk, hogy örült! A most beküldött két verse is magán viseli a tehetség jegyeit (különösen ami a versötletet illeti), de megírva túlságosan szárazak, prózagyanúsak. A Csendélet este címűt megpróbáljuk kijavítani és elküldjük önnek — hátha tanul valamit a „javításainkból". Jelentkezzen! A őszinteség": Nagyon szívesen eleget teszünk kérésének! Nézzük hát először az ön verseit (L. L. verseivel következő számunkban foglalkozunk majd). — / Zizzen a szélben a tűszál. / S a sok parányi üde virág, / Törékenyen jobbra balra leng. / A szél csalóka játéka gyanánt. / — kezdi Alkonyat a folyó partján című versét. Hogy miért ezt a négy sort idézzük? Mert ebben a négy sorban minden hiba, hiányosság benne van, amely az ön verseinek jellemzője — pongyolaság, igénytelenség. próza, magyartalanság, zavarosság (negyedik sor) stb. A költészet nem a jelenségek lefényképezésében, hanem azok újraálmodásá- ban van. A költői én többlete nélkül a vers csak ismétlésként hat, s értékét veszti. A költészet képes beszéd — az ön verseiből hiányoznak a képek, mint ahogy hiányzik belőlük a tűz, a költői izzás is. Nem beszéljük le. A „Virág": Versei kapcsán engedje meg, hogy Majakovszkijt idézzük: „A költői munka megtanulása nem bizonyos megszabott, meghatározott típusú költői művek elkészítésének tanulmányozása, hanem mindenféle költői munka módszereinek, termelési eljárásainak tanulmányozása. Ez segít hozzá bennünket, hogy újat adjunk. Újszerűség, az anyay és a műfogás újszerűsége nélkül egyetlenegy költői mű sem képzelhető el." A „Szemtelenség": Egyezik a véleményünk! A „L. P. Drahnya“: Versei. szólamos naivitások, a legkezdetlegesebb színvonalon. Lebeszéljük!
