Új Ifjúság, 1967 (16. évfolyam, 1-50. szám)

1967-01-17 / 3. szám

I Dj ifjúság „JANUÁR“ és „CARMEN““ kéréséne közlünk jelmezríihákat. Az első „HAWAI LÁNY“. A felsőrész sárga szatén, a szok- nyácska többféle színű; sárga, piros, kék, zöld, 1 cm széles szalagokból késüzl, derékban egy sárga szalagba foglalva. A nyakban lévő rózsafüzés művirágokból készül. Igen könnyen elkészíthető az „ISKOLÁS GYEREK“: A nad­rág fekete szatén, a blúz ipiros, esaik az alja van piros-fehér csíkos anyagból. A táska fekete vagy piros legyen. A jelmez­hez tartozik egy nagy lampion és egy kis kosár nyalóka. N6 is öltözhet SPANYOL FÉRFINEK. Az ing fehér szatén, a bolero aranybrokát vagy sárga szatén, arannyal sujtásoz- va. Az öv piros, a nadrág fekete szatén. A harisnya fehér, a kalap fekete, piros szalaggal. A SPANYOL NŐ jelmezt „CARMEN“-nek küldjük, de bizony ez eléggé költséges, mert csak akkor szép, ha nem vonunk el tóle semmit. A felsőrész' fekete bársony vagy szatén, a kivágás körül gazdag flitterezéssel és gyöngyözéssel. A szok­nya tulajdonképpen két nagy fodor, amelyek még külön is bé vannak fodrozva. Piros szaténból készül. A virágok anya­ga Is piros és fekete szatén. A fekete pártaszerü hajdíszt is pirosrózsák díszítik. A fejre majdnem rtfhahosszűságű fekete tüilcsipke stólát borítunk. Szép, ha a Jelmezt legyező egészíti ki Kötött divat nak „TESTVÉREK“: Nagyon szép pulóvert küldünk a kisfiái részére, de ne készítse egyforma színe­zésben. A nagyobb kis­fiú pulóverének alapja szürke legyen, fehér, fe­kete és piros bordűrrel, a kisebbé piros alapon fehér, középkék és sö­tétkék díszítésű legyen. Háta: 84 (90) szemre kezdjük és 3 cm patent­kötés után a színén si­mán, a visszájáin fordí­tottan folytatjuk. 32 cm írtán a leszámolható minta szerint belekötjük a mintát, miközben a minta 2. sorában mind­két oldalon elkezdjük a vállalt fogyasztását 3X7 szemenként. A megma­radt 42 szemmel a nyak­pántot kötjük, mindkét oldalon, minden 2 sor­ban 1 szemet fogyasztva. 2.5 cm után elfogyaszt­juk a szemeket. Eleje: Ügy készül, mint a háta, de a minta után a nyakki vágás részére a középső 22 szemet se­gédtűre vesszük és két részben dolgozunk to­vább. A nyakkivágást minden 2. sorban fo­gyasztjuk a következő­képpen: 3, 2X2, 3XL A váll elkészítése után 15 szemet felveszünk a bal oldali nyakkivágásból és simán kötjük a segédtün lévő 22 szemhez, majd 15 szemet felveszünk a jobb oldali nyakkivágás- ből. Ezt a 52 szemet együtt kötjük patentkö­téssel 2.5 cm magasra, miközben mindkét olda­lon minden 2. sorban 1 szemet fogyasztunk, Ujjaik: 40 szemre kezd­jük és patentkötéssel 5 cm-t kötünk. Ezután a színén simán, a visszáján fordítottan folytatjuk, az első sorban elosztva 8 szemet szaporítva. Ezu­tán mindkét oldalon min­den 8. sorban 1 szemet szaporítunk 9-szer (11- szer) 29 (29) om-né! be­lekötjük a minta 6 sorát és a 7. sornál a feketé­vel befejezzük. Jelmagyarázat: 0 — piros □ — fehér X — fekete A gyapjúholmik gondozása Nemcsak téli, de jóformán egész évi ruhatárunk nagy részét a kötött holmik teszik ki. Praktikussá­gukat fölösleges hangsúlyozni, a nők többségének kedvenc ruhadarabjai. De kevesebben vannak azok, akik szakszerűen gondozzák pulóvereiket, szvetterelket s ugyancsak ők azok, akik megcsúnyult, idő előtt tönkrement dolgaikért a gyapjú minőségét okolják. Pedig a hiba bennük, jobban mondva a hozzá nem értésükben rejHk. Nem kell hozzá „szerencsés kéz“, amint azt szintén sokan állítják; csak egyszerűen tisztában kell lenni néhány alapvető fogalommal. A gyapjúfonál igen érzékeny, és ezért nagyon körültekintő ápolást követel. A leggyakrabban azzal „vétkeznek“ ellene, hogy tűi meleg vízben mossák, s az erős dörzsöléssel, csavarással is igen ártanak ä szálaknak. Ebből világos az is, hogy gyapjú holmit nem szabad mosógépben sem mosni, sem csavarni. A LEGFŐBB TUDNIVALÓK, HOGY 0 a gyapjút hideg tűzben mossuk, olyan szappan habbal, ami hideg tűzben is oldódik, (pl. TIX, Korai) ^ nem dörzsöljük, csak könnyedén megnyomkodjuk, megforgatjuk a szappanos oldatban (Ha nagyon piszkos, tíz percig állni hagyjuk benne, 0 hideg tűzben öbiitjük, néhányszor, amíg a víz teljesen tiszta lesz, 0 csak gyengéden csavarjuk) s ezért, hogy némi nedvesség felszívódjék belőle, törülközőbe göngyöl­jük, azután formájára kihúzva, egy másik, száraz törülközőre tesszük száradni. EGY JŐ TIPP: a ned­ves' holmit két törülköző közé helyezzük, s nyújtóiéval „meggyúrjuk“. A két törülköző lényeges mennyiségű vizet szív magába, s így a pulóver vagy szvetter hamarább megszárad. ÉS MÉG NÉHÁNY JÓTANÁCS: Gyapjúholmit nem mosunk együtt semmivel, másik gyapjúval sem, csakis egymagában. Mindig azonnal öblítjük és tesszük száradni, nem hagyjuk állni nedvesen. Ez különösen a többféle színű dolgokra vonatkozik, amiknél úgy is bebiztosítjuk magunkat az esetleges befogás ellen, hogy az utolsó öblítő vízbe eeetet öntünk, s ezzel még a színek is élénkebbek lesznek. A nagyon piszkos helyeket vagy foltokat mosás előtt megjelöljük és száraz szappanhabbal beszórjuk. Az új kötött holmi általában összemegy az első mosásban. Hogy ne veszítse el formáját, ajánlatos előbb megmérni s azután a szárításnál, még nedvesen kihúzzuk a kívánt méretre. A MÜANYAGHOLMIT hasonlóképpen kezeljük, mint a gyapjút, azzal a különbséggel, hogy moshatjuk langyos vízben (mert nem megy össze), viszont egyáltalán nem szabad csavarni. Legjobb törülköző­vel bevont fogason szárítani, kád felett, vagy úgy, hogy a leosurgő víz egy előre odakészített edénybe folyjon. „Két éve járok egy falumbeU fiúval, aki már egy éve katona. Addig nagyon jól megértettük egymást, amíg az ő szülei és az én szüleim kö­zött nézeteltétrés nem történt. A fiúnak meg­tiltották, hogy velem járjon, mivel én szegény családból származom. Amikor itthon volt sza­badságon, találkoztunk, de nem volt hajlandó beszélni velem, mivel a szülei azt mondták, ha szóba áll velem, kitagadják a családból. Amikor üzent értem, nem mentem el a találkára. Nem tudom, helyesen tettem-e. Az utolsó levélben azt írta, hogy katonaság után továbbra is velem akar járni. A fiút szeretem, kicsit nehéz len­ne öt elfelejtenem. Vagy jobb lenne mégis in­kább most elfelejteni, mert később a válás még jobban fájna? Tanácsukat „TÉGY LE ARRÓL, HOGY VISSZAVÁRLAK“ jeligére várom. „Tizennyolc éves vagyok. Szeretek egy fiút, de a szüleim ellenzik őt, s az ő rábeszélésükre sza­kítottam is vele. Most már szüleim belátták, hogy hibát követtek el és nem bánnák, ha is­mét járnék a fiúval. De ő közben megismerke­dett egy lánnyal és udvarol neki, bár úgy gon­dolom, nem komolyan. Most nem tudom, mitévő legyek, mondjam meg a fiúnak, hogy a szü­leim már nem ellenzik öt, vagy pedig ne szóljak semmit. Szeretném, ha válaszukat „ÁLMATLAN ÉVEK“ jeligére közölnék. „Válasz a „BOLDOGSÁG, HOVÁ LETTÉL“ jel­igére: Kedves ismeretlen. Megértem, hogy már nem tud hinni férjének, mégis azt tanácsolom, próbálja meg. Talán titokban már válásra is gondolt, ha igen, azt ajánlom, vesse el magától ezt a gondolatot. Inkább minden igyekezetével azon legyen, hogy helyreállítsa a családi békét. Ha nem érzi magát ehhez elég erősnek, gondol­jon a gyermekeire, nekik szükségük van a csa­ládi összhangra, s úgy az aipáta, mint az anyára. Ha megértő lesz a férjével szemben, s nem hánytorgatja fel neki minduntalan ezt a ballé­pését, meglátja, rájön ő is, hogy a osaládja mellett a helye. SZ. J. LOSONC „Hozzászólásom a „BOLDOGSÁG HOVA LET­TÉL“ jeligéhez. Kedves Asszonyom! Bocsásson meg, hogy éppen én vagyok az, aki tanácsot ad önnek. Megnyugtatásul, hogy hihet a féri jenek, hallgassa meg az én történetemet. Pon­tosan egy évig voltam barátnője egy nálam fiai talabb férfinek. Mindkettőnknek családja van. .Ritkán találkoztunk, szerelmünk közé sok fáj­dalom vegyült, mégis boldogok voltunk, míg a barátom egy szép napon rádöbbent, hogy a fe­leségét jobban szereti, mint engem. Derült égből villámcsapás volt ez szántómra. Szerelmünk meg­szakadt, elvesztettem ót. Nem tudtam számára biztosítani a családi békét, az otthon melegét. Higyjen a férjének és hlgyje el, ha azt a mási­kat jobban szerette volna mint Önt, a problé­mák ellenére sem tudott volna szakítani. Ne hányja a szemére a hibáját, hiszen ha annak a másiknak csak kaland volt az egész, akkor szó­ra sem érdemes, ha pedig szerette a férjét, a szakítás, a lemondás, a szívettépő fájdalom elég büntetés, amely végigkíséri az égész életén. HOVA LETTÉL, HOVA?“ Munka közben tornázzunk (Folytatás) T ovábbi gyakorlatokat vasalás közben végezhetünk. Ez az izmok edzése mellett meg is pihenteti a hosszú ideig tartó állásban elfáradt lábakat. Lá­bunkat hátranyújtjuk, a lehető legmagasabbra, majd térdben néhányszor behajlítjuk. A lábakat váltva többször ismételünk. (Jobb oldali kép) Az utolsó napi munka az ágyazás is alkalmat nyújt a test­edzésre. Amint alsó képünkön látható, miközben kezünk edzésre. Amint alsó képünkön látható, miközben kezünk­kel az ágyazás megszokott mozdulatait végezzük, lábunkat — felváltva — egyenesen a magasba emeljük. Képsorozatunk csak példákat mutatott be a számos le­hetőség közül, rajtunk múlik, s főleg azon, hogy ne fe­ledkezzünk meg erről. Reméljük, sok hívet szereztünk en­nek az újfajta tomamődszernek — de azért biztosítjuk a kételkedőket, hogy továbbra is közlünk majd „rendes" tor­nagyakorlatokat. Téli kedvencünk: a palacsinta A háziasszonyok nemcsak enni szeretik, hanem azért is kedvenceik közé sorolják, mert sokszor ki­húzza őket a sárból“ - mármint az étrend össze állítását illetően. Mert a palacsinta amolyan .min­iig.)0“- Megfelel édességnek teljesen komplett ebéd után, de ugyanakkor egy kiadós leves és csak pa­lacsinta is kitűnő ebéd. Ilyenkora főtt tészta szerepét tölti be, s persze, az adagot is eszerint mérjük. De bármennyire is közismert ez a kedvenc étel ahány ház, annyi szokás - az alábbiakban néhány jó tippet adunk a készítésére vonatkozóan. A palacsinta tésztát lehetőleg előre készítsük el, úgy, hogy a sütésig legalább egy órát álljon ■ ■ (legjobb azonnal megcsinálni, amikor főzni kéz dtink) nem fog szakadni a tészta. 2 A Usztet és a tejet apránként adjuk hozzá a cukorral elkevert tojáshoz, s mindig úgy hogy a , tészta sürű le9yen (sűrűbb, mint amikor majd sütjük.) Készítés előtt kellően felhígítjuk Egy tojáshoz egy evőkanál kristálycukrot számítunk, ne vegyünk többet, mert akkor a tészta könnyen leragad. Sózni viszont a palacsintatésztát fölösleges 3 Nem baj, ha nincs annyi tejünk, hogy az egész tésztát készíthessük, keverhetjük nyugodtan viz- zel is, sőt, szükség esetén teljesen helyettesíthetjük a tejet vízzel, bár nem lesz olyan finom ■ a tészta, de kisebb lesz a felfújó tartalma. 4 A zsiradékot először olvasszuk fel - sőt legjobb, ha olajon sütjük - és csak az első palacsin- a 13 a,á tegyünk egy keveset, a többit így sütjük: a palacsintasütőbe beleöntjük a tésztát - eov tejmerőkanállal - s miután szétfolyt, körülöntjük egy kávéskanál zsiradékkal (a sütőt eov kissé megmozgatjuk, hogy a zsiradék a tészta alá is kerüljön). Általában csak a lekvárral vagy túróval töltött palacsintát ismerik, pedig számos változata van El­sőnek azt említjük meg, hogyan használhatjuk fel finoman az elrontott, vagyis szakadozott palacsintá­kat: ujjnyi vastagságú csíkokra vágjuk, összekeverjük cukrozott darált dióval és lekvárral lov is tálalhatjuk, de még finomabb, ha a tetejét egy felvert tojásfehérjével bevonjuk és sütőben megsütjük Nagyon ftaom a rakott túrós paUcsinta is. ami úgy készül, hogy tojássárgájával, kevés vaníliával éš citromhéjával turotolteléket készítünk, s utoljára belekeverjük a fehérjéből vert habot is A kisütött palacsintákat úgy töltjük meg, hogy az egész palacsintát megkenjük a töltelékkel, rájön a másik na- lacsinta, majd ismét töltelék, stb. (tehát nem göngyöljük), tejfellel leöntjük és sütőben átsütiük Tálalásnál tortaformájúra szeletelve vágjuk. J ' A rántott palacsintáit darált sonka, (vagy párizsi) párolt és összevagdalt gomba és tejfel keveréké­vel toltjuk meg és összehajtjuk vagy göngyöljük. Most lisztbe, tojásba, morzsába mártjuk és ólai- ban kisütjük. (A tésztába nem teszünk cukrot.) J J AM szereti a húsos tésztákat annak ízleni fog a hortobágyi palacsinta: vastagabb palacsintákat a szokásos módon elkészített sertéspörköltből kiszedett húsokkal töltjük meg, összegöngyöljük és visz- szahelyezzük A tejfellel ízesített pörköltbe, és még egyszer (elforraljuk, A bemutatást és bemutatkozást illetően sokan követnek «I kisebb-nagyobb hibákat. Ennek oka egyrészt, hogy nin­csenek tisztában az erre vonatkozó szabályokkal s ezért egészen zavarba jönnek, ha egy bemutatásra kerül sor, másrészt, mert nem tulajdonítanak neki jelentőséget. Nos, még mielőtt rátérnénk arra, hogyan kell valakit bemutatni, elöszőris nézzük azt, mikor van erre szükség. A szabály egyszerű: minden esetben, amikor a társaságunkban lévő személyek nem ismerik egymást. Kivételt képeznek az olyan esetek, amikor a két ismeretlen előreláthatólag csak néhány pillanatig lesz együtt. Az utcán megyünk barátunkkal s találkozunk valakivel, aki közben továbbmegy, adassál miamit hozzánk. Ilyenkor a bemutatás jolösleges. Más a helyzet azonban, ha az illetővel megállunk beszélgetni, még ha csak néhány percre is. Ilyen esetben a be­mutatás már kötelező. Hasonló helyzetre mutat rá a követ­kező példa is: vendégünk van, közben átjön a szomszédasz- szonyunk, kölcsönkérni a diódarálót. Ez nem ok arra, hogy bevigyük a szobába s bemutassuk a vendégnek. Ha viszont a szomszédasszony egy könyvért jött be, akkor bevezetjük a szobába, bemutatjuk a vendégnek, s úgy adjuk oda a köny­vet, nem pedig az előszobában hagyjuk őt várni s oda visszük ki utána. Természetesen számos helyzet adódhat, amücor nem tudjuk mitévők legyünk. Ilyenkor ahhoz az elvhez tartsuk magunkat, hogy a fölösleges bemutatás ugyan néha nevetséges, de sosem hiba, míg az elmulasztott megismertetés illetlenségnek, sőt sértésnek számít. ßgy kis illemtan Ezekután pedig lássuk a bemutatás módját. Az első, amit tudni kell, hogy mindig a férfit mutatjuk be a nőnek, a fiatalabbat az idősebbnek. az alacsonyabb beosztásban lévőt a magasabb beosztásúnak. De vigyázzunk, mert habár a férfit, a fiatalabbat, stb. mu­tatjuk be a kezét a nő, az idősebb, a magasabb állásban lévő nyújtja (amint azt a kéznyújtásról szóló fejezetünkben ismertettük). A férfi bemutatásnál kissé meghajol, s úgy várja a kéznyúj­tást. A bemutatási forrna a legegyszerűbb, legtömörebb és leg­közvetlenebb legyen, ami az jelenti, hogy nem mondunk el egy egész szónoklatot, hanem megmondjuk mindkét fél nevét. Nem hiba, ha úgy mondjuk, hogy „Engedje meg, hogy bemu­tassam a barátomat, X. Y.-t", vagy „Bemutatom a barátomat X. Y.-t, de ugyanezt leegyszerűsíthetjük úgy, hogy „Barátom, X. Y.", sőt a leghelyesebb így: „X. Y. — A. B.“, vagy hogy neveket használjunk, „Kovács István — Szabó Magda". (Folytatjuk)

Next

/
Oldalképek
Tartalom