Új Ifjúság, 1967 (16. évfolyam, 1-50. szám)

1967-06-13 / 24. szám

r új ifjúság 7 Ismeretlen zárt világ Mekka: Mohamed szent városába csak mohamedánok tehetik be a lá­bukat. A világ legnagyobb zarándokhelye. Minden moha­medán hívő igyekszik élete során legalább egyszer eljutni Mekkába, s a mohamedánok száma becslések szerint meg­haladja a háromszázmilliót. A zarándoklás hónapjaiban — tavasszal van minden évben, s a Hold állásából számítják ki a pontos idejét — több százezren keresik fel a híres szaudiarábiai várost. Mohamed (570—632-ig élt) arab próféta alapította a mo­hamedán vagy muzulmán val­lást. Mekkában élt, de tevé­kenysége miatt 622-ben el kellett hagynia a várost. Me­dinában telepedett le. innen irányította tovább az iszlám­hívőket. Röviddel halála előtt elfoglalta Mekkát, de Mediná­ban halt meg. itt is van elte­metve. Mekkát azóta nevezik „a próféta városának“. A mo­hamedán kalendárium jelenleg. 1385-öt ír, az Időt Mohamed menekülésének évétől számít­ják. Ázsiában, Afrikában s a világ más részén is élnek mo­hamedánok. A vallásalapítónak nagy szerepe volt az arábiai törzsek egyesítésében. Van, aki egy életen át ku- porgat arra, hogy egyszer el­zarándokolhasson Mekkába: a hívők öt előírt kötelessége között szerepel a hadzs — a zarándoklás. Hajón, repülőn, teveháton, autón, gyalog ér­keznek a zarándokok, ki-ki módja szerint. Dzsidda kikö­tővárosból még 100 kilométe­res út vezet a sivatagon át Mekkába. Víztároló állomáso­Ismeretlen világ kát, elsősegély sátrakat állí­tottak fel az út mellett a le­gyöngültek részére. A hőség szinte elviselhetetlen. Az el­csigázott utas hangvabolysze- rűen nyüzsgő városba ér. Hi­vatásos idegenvezetők, a mu- tawifok irányítják az érkező­ket. A ceremónia sorrendjét, a zarándoklás útját-módiát iránvítók vezetik, erre azért is szükség van. mert ha elhi­báznak csak egv szót is, újra kell kezdeniük az egészet. A férfiak öltözetet cserélnek, varratlan. két lepedőből álló köntöst terítenek magukra. Az asszonyok levehetik fátvlukat, s ők is hosszú fehér lepelbe burkolják testüket. Tilos az ékszerviselés, a parfüm, min­den. amivel magukra vonhat­ják a figyelmet. Tilos házas­ságot kötni sőt. házaséletet élni a zarándoklás idején. A nők csak férjük vagy kísérő­iük mellett jelenhetnek meg. Sok szabálvt lehetne még fel­sorolni. melvet a zarándoklás ideje alatt a ,,felavatott“-nak be kell tartania. Mekka legpompásabb épüle­tébe, a Maszdzsid al-Harám nagymecsetbe, az „üdvösség kapuján“ át lép be a zarándok. A gvönvörú épületet, az arab építészet remekét, az elmúlt tíz évben 111 millió dollárért tatarozták: tizenkilenc kapuja, hét minaretje és 152 kupolája A fáradt, szomjas, hőségtől el­gyötört zarándokok közül sok összeesik, elájul. Pedig ez csak a kezdet. Ezután hétszer kell mezítláb végigfutni a görön­gyös, forró utat a Szafa és Marva domb között, majd Mina völgyébe vonulnak. A zarán­doklat következő állomása Muzdalifa. ahol az áldozati ál­latokat: kecskét, bárányt, te­vét. — ki-ki tehetsége szerint — vágják le. A kereskedők a bibliai Ábrahámra emlékez­tető zarándokok pénztárcájába jó mélyen belenyúlnak, az ál­dozati állatok árát legalább is megduplázzák. Három nap után a 400 kilo­méterre fekvő Medinába mene­telnek. Ma is, mint évszáza­dokkal ezelőtt, végtelen teve­karavánok vonulnak a homok­tengeren át. Az oázisok pálma­fái árnvékot adnak a pihenők­nek, s a tenger felől fúvó szél envhíti a hőséget. Datolyapál­ma liget veszi körül a csipké­zett szélű várfalat, mely egy­kor Medinát védte. A 30 ezer lelket számláló kisváros — Mekka mellett — a legismer­tebb a mohamedánok között. Mohamed egy ötszögletes sír- kamrában nyugszik, közel ah­hoz a helyhez, ahol elhunyt. (Az egyetlen magyar, aki e zarándokutat végigjárta, Ger- manus Gyula.) A kimerítő útnak vége. A val­lási előírásoknak eleget téve, a hadzsik. a zarándokok ismét hajóra, repülőre szállnak. Sok pénzt és sok energiát emészt fel a mekkai utazás. Szaudi- Arábiának — az olaj hazájának — második nemzeti ipara a zarándokok százezreinek foga­dása. - é ­MEKKA Abdul Kadir, a mekkai nagymecset legfőbb őre. Elődei 600 éven át viselték ezt a posztot. Előtte a mecset udvara, közepén a Kába. van. Oszlopcsarnokos nagy ud- tett fekete kő — a mohámé- zarándok áramlik a Kába körül, varban hömpölyög a nép, itt dán vallás legfőbb szentsége a fő cél: megérinteni az ezüst őrzik a szentnek tartott követ, — valószínűleg meteorit. A* védőtölcsérrel körülvett követ, a Kábát, ami arabul kockát mohamedánok e kő felé for- A Kábát hétszer járja körül jelent. A Kába óriási, kocka- dúlva mondják el imáikat, a hömpölygő, gomolygó tömeg, alakú épület, a falába illesz- Sokezer fehér lepelbe burkolt Nem kis megpróbáltatás ez! Majd lefordult a székéről, úgy megijedt egy ünnepi fogadáson Harold Howe, ame­rikai közoktatásügyi miniszter. Szivarja nagy pukkanással felrobbant a szájában, és úgy szemközt csapta korommal, hogy a tulajdon édesanyja se ismert volna rá. Az incidens következménye: a minisz­ter menten elbocsátotta titkárát, aki a szivart beszerezte, de már másnap haj­nalban felhívta és bocsánatot kért tőle, mert kiderült, hogy a robbanótöltetet sa­ját gézengúz fia csúsztatta a dohányle­velek közé. Paul Brineau párizsi lakosnak a bíró­ság egy kihágás miatt két évre megtil­totta, hogy autót vezessen. — De hát se autóm, se hajtási jogo­sítványom! — csodálkozott Brineau az 1- télethirdetés után, a tárgyalóterem kö­zönsége pedig halkan kacarásznl kezdett a tekintetes bíróság baklövésén. — Az nem számít! — vágta ki magát a bíró a fonák helyzetből. — Elvégre bármikor eszébe juthat, hogy vegyen e- gyet, és letegye a sofőrvizsgát. Elia Kazannak, a török származású a- merikai filmrendezőnek, — miután első regényét kedvezően fogadta a kritika — annyira a fejébe szállt a dicsőség, hogy máris kezdett tanácsokat osztogatni a leendő íróknak. Többek között figyelmük­be ajánlja, hogy ne üljenek örökké a te­levízió előtt, hanem inkább idősebb em­berek bölcs beszédeit hallgassák, mint annak idején Tennessee Williams. A vitathatatlanul okos tanácsnak csak egy gyönge pontja van: Williams gyer­mekkorában még nem volt televízió. Salvador Dali, a szertelenségéről Is­mert vasvillabajszd spanyol festő, úgy látszik, nem akar lemaradni Leonardo da Vinci mögött. Amikor megtudta, hogy egy amerikai képtár 5 millió dollárt fi­zetett a híres olasz művész egyik fest­ményéért, kijelentette: Hát, ami azt illeti, kérni lehet... TALLÓZÁS Jayne Mansfield amerikai szexbomba 350 ezer dollár fájdalomdíjat követel volt fér­jétől, Matt Cimbertől. — Miért? — kérdezték az újságírók. — Ütött, vert, pofozott, dührohamai­ban pedig néha az arcomba és más test­részeimbe Is beleharapott — hangzott a válasz. Volt mibe harapnia. Rendkívül csábítő ajánlatot tett a hosz- szúhajú fiatalembereknek Achile Rossi, ilasz üzletember. Bejelentette az újsá­gokban. hogy aki ienylratja haját, és fel­mutatja neki, húszezer lírát kap tőle. Rossi mester vagyona néhány nap le­forgása alatt több mint 200 000 Urával csökkent. Feltűnően sok Időt töltöttek a borbély­nál az elmúlt hónapokban Minneapolis a- merikai város férfiai. Gyakori nyiratko- zásuknak és borotválkozásuknak okát vé- glil is a rendőrség derítette ki. Donald Chiep borbélymester üzletében a sorukra váró törzsvendégek egy gon­dosan elfüggönyzött helyiségben pornográf filmekben gyönyörködhettek. Chris Andrews 23 éves angol sláger­énekes, nemrég idegösszeroppanást szen­vedett, és orvosa tanácsára levegőváltoz­tatásra Svájcba utazott. A genfi repülőtéren svájci rajongóinak ujjongó tömege fogadta, és a nagy ün­neplésnek az lett a vége, hogy Andrews- ról szinte letépték a ruhát. Az eredmény: újabb idegösszeroppanás. A New York-i földalatti vasút igazgató­sága új forgalmi szabályzatot adott ki. A metró utasai ebből többek között meg­tudhatják, hogy: Tilos a kocsiba piszkos ágyneműt be­vinni, az állomásokon átöltözni, vagy pe­dig a szerelvény tetején furikázni. (m-sl) ták áldozatának a holttestéi. Gyorsan, nesztelenül a földre ugrott. Egy pillanatig mozdu­latlanul állott, és a tábor be­rendezését vizsgálta. Sehol senki. Tekintete a leg­közelebbi kunyhó nyitott be­járatára esett. Szeretett volna bepillantani: óvatosan az ala­csony szalmaépítmény felé kö­zeledett. Egy pillanatig kívül állott, figyelmesen hallgatózott. Néma csend — besurrant. A falon fegyverek függtek: lándzsák, kések, pajzsok. A szoba köze­pén főzőüst, a sarokban füha­lom. színes takaróval leterít­ve. Ez lehetett a tulajdonos fekvőhelye. Fölötte különböző nagyságú emberi koponyák hevertek a polcon. Tarzan mindent megtapoga­tott. leemelte a lándzsákat, megszagolta őket. Elhatározta, hogy egyet eltulajdonít a kü­lönös, hegyes, hosszú fegyve­rekből, de nem vihette magá­val, mert most minél több nyilat akart szerezni. A fegyvereket a kunyhó kö­zépére halmozta, tetejükbe tette a lefelé fordított főző­üstöt, erre helyezett egy ko­ponyát és feldíszítette a halott Kulonga fejdíszével. Így akar­ta megtréfálni a bennszülötte­ket. Kintről hangokat hallott. Hosszú, gyászos üvöltést, han­gos siránkozást. Oly sokáig maradt volna? Gyorsan kilé­pett és végigpillantott az utcán. Még nem látta a bennszü­lötteket. de tisztán hallotta a közeledésüket. Mint a villám, ott-termett a nyílvesszőknél, összeszedett egy nyalábra va­lót, egy rúgással feldöntötte a főzőkatlant, és éppen abban a pillanatban tűnt el a lombok között, amikor az első benn­szülött belépett a falu kapu­ján. Mint valami éber madár leült egy ágra. és onnan fi­gyelte az alatta történőket. Tarzan magas rejtekhelyéről figyelte a szalmafedeles kuny­hókat. Látta, hogy a falu egy helyen összeér az erdővel. Ide indult, hogy kilesse a feketék életét. Az őserdő szilaj vadjai közt nevelkedett. Nem volt hát ér­zelgős. Tudta, hogy a ellensé­gekkel áll szemben. Sejtelme se volt az emberek testvéri­ségéről. Tantoron, az elefán­ton. valamint törzsének tag­jain kívül, minden élőlényben ellenséget látott. De gyűlölet nem volt benne. Ez az öldök­lés ősi törvénye volt annak a világnak, amelyben élt. Na­gyon kevés élvezetet ismert, és ezek közé tartozott a va­dászat. az öldöklés. Különös életmódja azonban nem tette sem komorrá, sem vérszomjassá. Hogy élvezetet talált az öldöklésben, az még nem szólt kegyetlensége mel­lett. Legtöbbször azért ölt, hogy élelemhez jusson, de ember lévén, néha puszta él­vezetből is ölt, amit az állatok nem tesznek. Amikor tehát Mbonga falu­jához közeledett, el volt rá szánva, hogy öl, vagy őt ölik meg, ha megtalálják. Szokat­lanul óvatosan járt, mert Ku­longa kis. hegyes pálcája a maga gyors és biztos talála­taival óvatosságra intette. Végül egy nagy, dúslombú, kúszónövényekkel sűrűn benőtt fához ért. Erre kapaszkodott, és innen nézett le az alatta elterülő falura. Meztelen gyerekek ugráltak, játszadoztak, a kunyhók közt. Asszonyok kövek között száraz növényeket tördeltek, mások pogácsát sütöttek a porrá zú­zott lisztből. Kint az ültetvé­nyen gyűjtögető, kapáló asz- szonyokat pillantott meg. Különös övét viseltek, szá­raz fű lengett a csípőjükön, sokan fényes karperecét visel­tek a kezükön, lábukon. Né­melyiknek a nyakában különös lánc lógott, és az orrában ha­talmas karika díszlett. E. R. BURROUGHS SZŐKE J.: vesszőkből. Ha egy pillanatra elhagyná a munkahelyét a nő, leugorhatna, felkapna egy cso­mót. és ismét eltűnne. Éppen valami ügyes terven törte a fejét, hogy eltávolítsa a nőt, amikor az erdő- felől ordítozást hallott. A tisztás másik oldalán egy fegyverest látott a fa alatt, ott, ahol Kala gyilkosát megölte. A harcos ordított, feje felett forgatta a lándzsáját. Több­ször egymás után a földre mutatott. Egy pillanat alatt talpon volt a falu. A kunyhókból fegyve­res férfiak rohantak elő, és vad futással a kiáltozás szín­helyére törtettek. Utánuk cso­portokban mentek az öregek, asszonyok és gyerekek. A falu teljesen kiürült. Tarzan tudta, hogy megtalál­X. A FÉLELMETES SZÖRNY Tarzan csodálkozva nézté a különös teremtményeket. A férfiak ott szunnyadoztak az árnyékban, míg a falut kö­rülölelő tisztás legszélén fegy­veres katonák álltak; váratlan támadástól védték a falut. Feltűnt neki, hogy csak a nők dolgoznak. Sehol egyetlen földet művelő, vagy házi mun­kát végző férfi. Végül egy közvetlenül alatta ■álló nőn akadt meg a tekinte­te. Nagy üst függött a tűz fölött, és az üstben valami különös sűrű, barnás anyag bugyborékolt. Mellette egész csomó nyílvessző feküdt, ezek­nek a végét belemártotta a sűrű anyagba, aztán ráfektette őket egy keskeny állványra. Tarzant meglepte ez a lát­vány. Tehát itt van a nyílvesz- szők halált osztó titka. Észre­vette azt is, milyen óvatosan dolgozik a nő, hogy keze belé ne érjen a folyadékba, és amikor mégis rácsöppent az ujjára, gyorsan a mellette álló vizesedénybe mártotta, és fa­levéllel lesúrolta. Tarzannak fogalma sem volt a méregről, de éles eszével rájött, hogy az a halált osztó anyag öl, nem pedig a kis nyíl, amely elszállítja a mérget az áldozat testébe. Nagyon szeretett volna sze­rezni ezekből • halált osztó Kopócs Tibor rajz Négyen hozták Kulonga holt­testét. Mindenki ott szorongott az utcán. Hátul vonultak az asszonyok, gyászosan sirán­koztak, kiáltoztak. Ahhoz a kunyhóhoz vonultak, amelyben Tarzan garázdálkodott. Alig léptek be, rögtön vad, rémült kiáltozással rohantak ki. Zűrzavar keletkezett. Izga­tott taglejtésekkel a kunyhó fe'é mutogattak, kiáltoztak. Végre néhány harcos ismét benézett a kunyhóba. Egy öreg alak. karján, lábán sok fém- dísszel. száraz emberi ujjak csontjából ékesített nyaklánc­cal lépett be elsőnek. Mbonga volt, a király, Ku­longa apja. Néhány percig néma csend uralkodott. Végre Mbonga is­mét előbukkant. Düh és babo­nás félelem ült arcán. Mondott valamit a harcosoknak, azok rögtön szétfutottak, benéztek minden kunyhóba, átkutatták az egész falut. Rögtön felfedezték a felfor- ditott üstöt és a hiányzó nyíl­vesszőket. Mást nem találtak. Rémülten tódultak ismét a ki­rályhoz. Mbonga nem tudta megma­gyarázni, hogy mi történt. Kulonga teteme még meleg volt, amikor egy nyíllövésnyi- re az otthonától megtalálták. Már ez is elég titokzatos, de amit a faluban találtak, az egyenesen hallatlan! Szegényes agyuk csak a legrémesebb ba­bonákban talált magyarázatot. Csoportokba verődve beszél­gettek, és ijedten tekintgettek a hátuk mögé. Tarzan figyelte őket. Sok mindent nem értett a viselkedésükből, mert sem a babonát, sem a félelmet nem ismerte. A nap már magasra hágott az égen. Tarzan még nem evetj, és Horta, a vaddisznó húsa nagy távolságra volt. Hátat fordított a falunak és eitünt az őserdő sűrűjében. Következik: A MAJMOK KI­RÁLYA.

Next

/
Oldalképek
Tartalom