Új Ifjúság, 1967 (16. évfolyam, 1-50. szám)
1967-05-02 / 18. szám
új ifjúság 3 TISZTELT SZERKESZTŐSÉG! Sohat töprengtünk rajta, amíg rászántuk magunkat a levélírásra, de most ... J?“ mert hátha kaphatunk néhány jótanácsot a szerkesztőségtől. Mi UAh dalgozunk ez EFSZ-ben, nem járunk minden este a szép új kultúr- nazba, mert itt nincs olyan, összetartó fiatalság, és különben is nagyon kevesen vagyunk. Néhányon, tanulnak, a fiuk másféle szórakozással (sokszor a <ocsmával) tőrödnek, hiába van tévé. így valahogy az sem vonzó. Mit csitulunk. Hogyan töltsük a? estét ? Ilyen kis faluban jól jönne a tanács, hátha másutt ts okulnának belőle ? Aláírás: lányok egy kis faluból. a keletszlovákiai kerületből. A szerkesztőség gyakran kap hasonló tartalmú leveleket. többször fordulnak hozzánk tanácskéréssel, megtörtént már, hogy express-külde- ménvt hozott pénteken délben • posta, s a borítékból kihámozott levélben csak ennyi állt: „Holnap, szombaton megyek férjhez: Milyen ruhát varrassak?“ De jött már hosszú lelkitusa után papírra-vetett könyörgő levél is, ..kérem segítsenek. tizenhétéves árva lány vagyok, és most egy negyvenéves özvegyember kérte meg a kezemet. Nincs senkim, hozzám nem volt jó még senki, és ez az idősebb ember nagyon qvöngéd. Mit tegyek ?“ A válaszadás rendkívül nehéz és kockázatos is. A szerkesztő is ember, neki is vannak néha keservesen nehéz gondjai, neki is fő néha a feje, és fogalma sincs arról, hogyan lehetne az adott bonyolult helyzetet rendbehozni. Az idézett levél másnak tűnt, mint a többi. Az országnak sok kis községe van, bizonyára más kerületekben Is előadódnak hasonló problémák. Vonatra ültem és elutaztam a kis keletszlovákiai faluba, hogy utánanézzek. milyen is az ott élő lányok helyzete. A kis falu valóban kicsi. Egy darabiq kerékpáron gördültem, mert nincs valami nagyon sűrű autóbusz-összeköttetés, meg olyan szép volt a vidék, hogy megérte lassabban haladni, s elgyönyörködni benne. Sok emberrel váltottam szót, és amikor este visszaindultam kirajzolódott elém egy kép, a- melv érdekes, és izgalmas is, ha beleéljük magunkat az ottaniak helyzetébe. Elmondom, miről szereztem tudomást: Annak a vidéknek akad néhány jellegzetessége: szép, nagy hegyek ölelik körül, szinte naponta süvít itt a szél, és több apró falucska van itt. Egy kormányhatározat értelmében (csökkentsük az adminisztratív erőket) egyesítették azt a három falucskát, amelynek e- qyikéből a levél érkezett. Az állam jól számított, amikor pénzmegtakarítást várt az e- gyesitéstől. Három helyi nemzeti bizottság helyett egy van most. három titkár helyett u- gyancsak egy. és az anyakönyv- vezetök száma is a minimálisra csökkent. Persze váratlan problémák álltak elő. Az emberek bajosan vették tudomásul, hogy a falu neve is megváltozott. és hogy minden ügyesbajos dolgukkal a központinak kinevezett községbe kell menniük. Bizonyos kiélezettség tapasztalható a települések között. mert most már duplán érzékeny mindegyik. A költség- vetést háromfelé kell osztani, de olyan igazságosan, hogy ne sértődjön meg senki. Egy közmondás arra céloz, hogy mióta szegény Mátyás meghalt, o- da az igazság. Ezt érzik néha a három, de mégis egy falu lakói Is. Ifjúsági klub is a- lakult. de csak az egyik faluban. és ez érthető. Á másik falu viszont hét kilométerre van. és munka után oda-visz- sza utazni onnan, amikor ráadásul hét után már autóbusz sem jár, kissé komplikált. Felmerült időközben az óvoda kérdése is. Az ifjúsági klubot alakítjuk át óvodának, mondta a titkár. Ha elveszitek az önerőnkből megszépített helyiséget, soha többé semmibe sem fogunk bele, mondják a fiatalok. Látszólag mindkettőnek igaza van: a HNB titkára tudja: az óvoda-kérdés megoldhatatlansága azt eredményezi maid. hogy az anyák otthon maradnak, és az EFSZ munkaerőket veszít. A klubvezetőt bántja viszont, hogy csak úgy, se szó, se beszéd elveszik azt a helyiséget, amiért annyit fáradoztak, és amelyet a nyár folyamán is kihasználhatnak. A szerkesztőség véleménye: mindkét intézményre szükség van. Egyiket sem szabad a másik rovására megszüntetni, meg kell egyezni valahogy. De hogyan? Mindhárom községnek úgy kellene éreznie, hogy nincs közöttük semmi különbség, egyik a másikért van. Viszont ember legyen a talpán, aki úgy összefogja őket, hogy ott semmi hiba ne legyen. A levelet Irő lányok csak délután értek haza. és elmondták, hogy időközben megváltozott a helyzetük, nem a szövetkezetben, hanem az útépítő vállalat egyik közeli építkezésén dolgoznak. Most elégedettek már, mondják, az csak átmeneti állapot volt. Elégedettek, de miért? — töprenghet az újságíró. A faluban azt hallottam, hogy a szomszéd község fiai udvarolnak nekik esténként. Kellemesen telik így az idő, és a tavasz megoldott minden problémát. Valószínű, és így van ez rendjén. De tegyük fel. hogy a lányok továbbra is abban a helyzetben maradtak volna, mint a levélírás Idején. És egyáltalán: mit csináljon egy fiatal lány az ország legkeletibb részének egyik legapróbb falujában, ha megunta, pontosabban: megszokta már a tévét, s negyedévenként rendeznek csak mulatságot? A helyi iskola igazgatónőié elmondta; legalább egy színdarabot tanulnak be évenként. Nehéz tanácsot adni. Mindenkinek önmagában kell az egyensúlyi megtalálnia. Ä jó könyv hagyományos tanács, de rendkívül hasznos. Renge* teg folyóirat jelenik meg a világ minden táján. Érdekes dolgokat tudhatnak meg belő-* lük. Sportegyletet alakíthatnak a lányok is. Edző nélkül is szép eredményeket érhetnek el; annyi a jó kézikönyv, hogy se szeri, se száma. Hol rop-1 labdázzanak télen? Bizonyára akad a faluban egy helyiség, amelv öt-hat lánynak megfe* lel. És ha gúnyolni fogják őket a többiek? istenem, csak csipkelődjenek. Mi jobb? Kel* lemesen eltölteni az estét, vagy egy két-három napig tartó nyelv-támadásnak en* gedni? Külföldiekkel levelez* hetnek, negyedévenként egy* szer kirándulhatnak Pozsony* ba, Prágába vagy Budapestre, színházba például, és ki tudja még mennyi a lehetőség. Csak az ember ne adja meg magát. Egyik legnagyobb ma élő írónk évekig olvasott angolnyelvü szakkönvveket petróleumfény* nél. mert érdekelte őt, mit írnak a külföldi tudósok az atomrobbantásról. Nehéz egy kis. távoleső faluban korszerű környezetet kialakítani. De nem lehetetlen. Hogy le kell győzni a hagyományokat? Vissza kell verni az idősebbek esetleges támadásait? Miért ne? Szüle* tett már, csak úgy önmagától, simán valami? Könnyű onnan fentről beszélni, jegyezhetik meg erre a lányok. Igen, könnyű. Csak nem szabad el* felejteni, hogy valamennyien lentről, vidékről, ilyen falucs* kákból kerültünk nagyvárosba. És mint a példa mutatja, nem haltunk bele, hogy falun is éltünk, sőt, sokmindent éppen itt tanultunk, itt értettünk meg. Az ember képes átalakí* tani a környezetét. És ez nem* csak a világűrre, meg a ten* perekre vonatkozik, hanem bolygónk minden négyzetmilli* méterére. Meg kell próbálni. Csak úgy suttogva: a harcban is. a küzdelemben is van szép- séq, gyönyörűség. Sokan vallják, hogy abban van csak iga* zán! BATXA GYÖRGY Reflektorfényben A mezőgazdaságban a munkaerő-felújítás az életkor és szakképzettség figyelembevételével bizonyos intézkedéseket követel meg többek között az anyagi érdekeltség vonalán is. A földművelésügyi minisztérium a CSKP KB 1966. évi határozatával összhangban, amely az anyagi érdekeltség növelésének megerősítésére hozott határozatot, javaslatokat dolgozott ki, amelyekben a felsorolt intézkedéseket a feltételezett országos bérkoncepció alapján 1970-ig rendezi. A béremelkedés a mezőgazdaságban lassúbb volt, mint a népgazdaság más ágazataiban, (gy például a mezőgazdasági dolgozók keresete 1960-ban az ipari dolgozók keresetének csak a 77,4 százalékát érte el. 1964-ben emelték a traktorosok, kombájnosok, gépjavítók és karbantartók, s a két műszakban dolgozó állattenyésztők bérét. 1966-ban a kézi munkát végző növénytermesztési dolgozók bérét rendezték. Ezzel egyidejűleg felemelték az állami gazdaságok igazgatóságai alkalmazottainak, s a többi műszaki dolgozónak a bérét is. Ilymö- don a mezőgazdaság állami szektorában dolgozók keresete eléri az ipari dolgozók keresetének a 84 százalékát. az idei Évre javasolt intézkedések 1967-ben azzal számolnak, hogy növelik az állattenyésztési dolgozók bérét, mivei a népgazdaságban az ő bérük a legalacsonyabb. Az órabér keretében az eddigi első fokozatba tartozó bért emelik. E bérösszeg 2,60-6 koronáig terjedt, most pedig 3 30-8 korona között mozog majd. A 2.90—6.60 koronáig terjedő akkordbért 3,65-8,80 koronáig növelik. A táblázatban konkrét változatokat ismertetünk az állattenyésztés négy bérosztályában. Bérosztály: 3 4 5 6 Eddigi órabér Kčs-ban 3,30 5,70 4,20 4,75 Javasolt órabér Kčs-ban 4,25 4,85 5,50 6,20 Eddigi akkord-bér Kčs-ban 3,65 4,15 4,70 5.25 Javaslót órabér Kčs-ban 4,70 5,35, 6,05 6,85 A bérosztály rendezésével egyidejűleg kiadják az állatgondozás időnormáit. E norma bevezetése az egyes állatok gondozási normájának teljesítését fejezi ki, 10-30 százalékos kü- lönbözetben. A javaslót intézedések realizálásával az átlagbérnek 1553 koronáról 1486 koronára kell emelkednie, ami 9.8 százalékot jelent. Ezek az intézkedések az állami szektor 75 608 dolgozóját érintik, s évente 120,7 millió koronát tesznek ki. Az említett intézkedés költségeinek fedezésére állami eszközökből 69 millió koronát fordítanak, az összeg másik részét pedig a mezőgazdasági üzemeknek kell előteremteniük. TOVÁBBI LEHETŐSÉGEI A földművelésügyi minisztérium anyagi lehetőségeinek keretében feltételezik továbbá hogy emelik a traktorosok és a kombájnosok órabér-tarifáját. Az új intézkedésektől azt vár* ják, hogy a havibér szélesebb körben is érvényesül. Az órabéres dolgozók bértarifája eddig a következő volt: Osztály órabér Kčs-ban 1 3,30 2 3,70 3 4,15 4 4,65 5 5,20 6 5.80 7 6,45 8 7,15 A javasolt béremelés: Osztály Órabér Kčs-ban 1 3,30 2 3,75 3 4.25 4 4.85 5 5,50 6 6.20 7 7,05 8 8,00 A mezőgazdasági üzemek a továbbiak folyamán anyagi lehetőségeikhez mérten a bérrendezésre előteremtett összegből növelhetik a gépesitök, a termelést irányító karbantartók, az iparosok és műszakiak bér- és fizetési tarifa-fokozatait, mégpedig a fő építőcsoport hasonlójellegű dolgozóinak keresetével arányban. a rEszbsedES n bontói Az alapbérek eme rendezésén kívül javaslatot tettek, hogy a dolgozók a 'gazdasági eredmények alapján nyereségrészesedést is kapjanak. Ez az arány eddig körülbelül 7-8 százalékot tett ki. Idén legalább tíz százalékot kell elérnie, s 1970-ig a dolgozók béralapjából 15 százalékra emelkedik. A javasolt bérintézkedések körülbelül 331 000 dolgozót érintenek a mezőgazdaságban. Realizálásuk által a mezőgazdaság állami szektorában dolgozók havi keresete 1965-höz viszonyítva 1970-ig 21,8 százalékkal emelkedne; vagyis havonként 1296 koronáról 1578 koronára. Ez az összeg az ipari dolgozók havi keresetének 91.8 százaléka, s összhangban áll a béralap 1970-ig bekövetkező országos fejlődésével. (Práca—Á)' Bérintézkedések az anyagi érdekeltség növelésére 1967-ben, s a következő évekre • A béreket és fizetéseket részben állami eszközökből, részben pedig az állami szektorba tartozó mezőgazdasági üzemek saját erőforrásaikból fizetik # A fizetésrendezés az állattenyésztésben a legindokoltabb. A VÁLLALATOK TEREBÉLYESEDIK AZ „ARANYKULCS" AKCIÓ A CSISZ poprádi JB közbelép A múlt év végén lévé! érkezett’ a CSISZ szlovákiai központi bizottsága mellett működő, úgynevezett „Aranykulcs" akció népszerűsítésére alakult külön bizottság címére. A levél annak a felhívásnak volt az eredménye, amelyet az említett bi* zottság az egyes gyermekotthonok címére menesztett azzal a kérelemmel, nyújtsanak anyagi, pénzbeli vagy egyéb segít* séget a Spišský Štiavnik-i járási gyermekotthonnak. Miért volt érre szükség? Az idézett járási gyermekotthon Szlovákia egyik légszé* gényebb intézményei közé tartozik. Régi, rendeltetésének meg nem felelő épületben talált elhelyezést, berendezése sem üti meg a legelemibb követelmények színvonalát. Befogadó ké* pessége nem haladja meg a 40 főt. A 6-től 15 éves leányok és fiúk 61 százaléka pedig cigány származású. Ebben a gyermekotthonban égető szükség lenne az élettel* tételek, a légkör, a környezet, az egészségügyi és szociális berendezések javítására, sportkellékek és játékszerek beszerzésére. Az intézetben egyebek között 20 szekrény hiányzik az ápoltak ruhájának és fehérneműjének elhelyezésére, a* mely egyéb alkalmatosság híján az éjjeliszekrényeken he* ver szabadon. Mindezen hiányosságok és fogyatékosságok megtárgyalása után a bizottság tagjainak mentő gondolata támadt: felkérték a CSISZ járási bizottságát Poprádon, vállaljon védnökséget az elhanyagolt gyermekotthon fölött, igyekezzen a CSISZ járási alapszervezeteivel karöltve megoldani a legsürgősebb problémákat. És a válasz nem váratott sokáig magára. Mint már annyiszer, újból beigazolódott, hogy ahol nem hiányzik a jóakarat és a segélynyújtás készsége, sok mindent el lehet érni. Meg lehet oldani az élettől megtépázott, bentlakó gyermekek fájó problémáit, akik nélkülözik a szülők szeretetét és a családi tűzhely melegét. Február 1-én tehát a CSISZ poprádi járási bizottsága az „Aranykulcs" akció keretében és a CSISZ V. kongresszusának alkalmával szerződést kötött a Spišský Štiavnik-i gyér* mekotthon vezetőségével. Arra kötelezte magát, hogy segéd* kezet nyújt a védencek politikai, kulturális és testedző ne* velése terén, valamint egyéb üzemekkel és iskolákkal vállvet* ve anyagi támogatásról is gondoskodik. Tartalmát illetőleg felette „szűkszavú" ez a szerződés, de annál több konkrét feladat szerepel benne. Többek között e* lőadásokat tervez a következő tárgykörökről: „Mi illik — mi nem illik?“, vagy: „Egészség és higiénia". Az előadásokkal egyidejűleg vitaértekezletek rendezésére, tanulságos filmek és képlemezek vetítésére kerül majd sor. Kulturális téren egyes iskolák ifjúsági szervezetei esztrád-műsorokkal tarkítják az előadásokat, az „Ci tehetségeket keresünk“ jelszó alatt ren* dezendő versenypályázatok után pedig ajándékot osztogatnak a bentlakó gyerekeknek, amelyek í poprádi iskolák és üzemek gyűjtéséből származnak. Nem feledkeztek meg sportrendezvények megváló* sitásáról sem. Labdarúgó- és jégkorong-mérkőzések készül* nek a 'gyermekotthon neveltjei és néhány poprádi iskola csapatai között. Szemléltető bemutatásokkal megkedveltetik a könnyű atlétikát, a ródlizást és síelést a bentlakók sorai* ban, valamint kirándulásokat szerveznek számukra. Maga a CSISZ poprádi járási bizottsága a Spišský Štiavnik-i gyermekotthon vezetésével együtt széleskörű propagandahad* járatot indított a védencek felsegélyezésére és az otthon karbantartására. Kívánatos lenne, ha a CSISZ már járási bizottságai. esetleg a Csehszlovák Ifjúsági Szövetség V. kong* zottságai is hasonló kampányt szerveznének gyermekottho* naink javára, esetleg a Csehszlovák Ifjúsági Szövetség V. kongresszusának fórumáról. Edo Ivančík
