Új Ifjúság, 1967 (16. évfolyam, 1-50. szám)
1967-01-10 / 2. szám
€? új ifjúság Szeretnek olvasni E9y jó könyv elolvasása mindig élményt jelent számomra. Sajnálom azokat a fiatalokat, akik ezt az érzést nem ismerik. A jó könyv sok szépséget ad, szórakoztat. Ugyanakkor eszembe jutnak az iskolai vagy a községi közkönyvtárak porosodó könyvei, érintetlen polcai Lassanként vesszőparipámmá vált kutatni, mi lehet az oka, hogy a fiatalok jő része közömbös a könyvekkel szemben. Nemrég fezeket a gondolatokat fejtegetve ütötte meg a fülemet négy fiatal lány beszélgetése. Az egyik magabiztosan fejtegette három barátnőjének a könyvről szóló nézeteit. Szerinte a mai könyvek összehasonlíthatatlanok a régi ponyvaregényekkel. Melegen ajánlotta nekik, hogy mit olvassanak el abból a régi sárgafedeles ponyvairodalomból Aztán megkérdeztem tőle, hogy a mai irodalomból milyen könyveket ismer, mit olvas? Azt felelte, sokszor próbálkozott az új könyvek olvasásával, de alig sikerült végigolvasnia párat. Barátnői nem nyilatkoztak, csak azt, hogy a folytatásokban megjelent regényeket szeretik olvasni az újságokban. Hozzá kell tennem, hogy mind a négy lány középiskolai tanuló. Ki az oka. hogy sok fiatal idegenkedik a könyvtől, a szülő vagy az iskola?, Talán azok a kötelező iskolai olvasmányok idegenítik el a tanulókat a könyvektől? Amelyek nem is érdeklik őket, csak kötelességből lapozzák át? A napokban, szülői látogatás alkalmával, rábukkantam egy családra, ahol mindenki olvas, szereti a könyvet, Elsősorban klasszikusokat olvasnak, de a modern kiadványokat is ismerik. A családban a gyermekek is szabatosan megfogalmazott, értelmes mondatokkal beszélnek Tájékozottak, korukhoz képest látókörük van, járatosak elvontabb dolgokban is, és ebben a világban élnek, nem a múlt században. Érdeklődtem, mi az oka a család könyvszerete- tének, miből ered ez? Rájöttem, hogy az apa révén. Az apa szerettette meg az egész családdal a könyvet. A 14 éves fia, a mi tanulónk olvasott már Hem- mingwaytól, Tolsztojtól és több más világirodalmi nagyságtól. Vernét már korábban megismerte Sorolhatnám tovább is. Igaza volt az apának, amikor azt mondta, hogy a példaadás a legjobb tanítómester. Minden családfő és pedagógus megszívlelhetné ennek az apának a szavait. Az érdekesebb könyvek olvasásán keresztül megszeretik a fiatalok az irodalmat. De hasznosak lennének a rendszeres irodalmi-vita-délutánok vagy vita-estek is, amikor a szaktanító maga köré gyűjtené a fiatalokat, és megvitatnák egy-egy könyv tartalmát, vagy irodalmi kérdésekről beszélne velük. Az ilyesmi hozzátartozik egy pedagógus munkájához. A pedagógusok útbaigazíthatnák egy-egy falu fiatalságát, milyen könyvet olvassanak. Hogyan fedezzék fel a könyvben és az irodalomban az igazi barátot, az élményt, A jő könyv tanácsot ad, óv és tanít. Mi lehet egy 15 éves fiatal vágya? Hogy jó tanácsot kapjon, óvják és tanítsák. Ezt a könyvtől megkaphatja. Mi lehet egy pedagógus vágya? Hogy jól tanítson és neveljen. Ajánlja hát a fiataloknak, hogy mit és hogyan olvassanak. Morvay Laura, a berencsi alapiskola tanítója Érdemes CSISZ-tagnak lenni! Interjú Kónya Miklós ISKOLAIGAZGATÓVAL — Milyen kilátásaik vannak a végzős tanulók elhelyezésével kapcsolatban? — A tanulóink elhelyezésével kapcsolatosan ezidáig soha semmiféle nehézség nem volt. Az Iskolánkból az elmúlt tanévben Is minden végzős lényegében az előre kiszemelt, neki leginkább megfelelő pályán helyezkedett el. A tavalyi harmincegy végzősünk közül az ország minden táján tanulnak. Többen kerültek mezőgazda- sági és építészeti Iskolára. A legkülönbözőbb szakmákban is megállják a helyüket, és ezt főleg a matematika és a szlovák nyelv e- redményes tanításának köszönhetjük. Az iskolánkból kikerült tanulóink után még jelenleg is érdeklődünk, és ha kell, segítünk is rajtuk. A velük való kapcsolataink révén megállapíthatjuk, hogy volt tanulóink miképpen állják meg helyüket a felsőbb fokú iskolákban, vagy a munkahelyükön. Eddigi tapasztalataink szerint tudásuk színvonala alapján megállják helyüket az életben. A faluban működő tömegszervezetek segítségére vannak-e a tantestületnek? — Ami a tömegszervezetek segédmunkáját illeti, nem kielégítő. Nálunk csak a pedagógustól várják a segltőmunkát, ami részben helyes és jó is, de él a mi falunkban több más hasonló képességű egyén is, akiktől ugyanúgy el lehetne várni a segítő kezet « falu lakosságának, mint a tanítók, tói. Ellenben még ezek az egyének is a pedagógus munkáját i- génylik és kérik, ahelyett, hogy kissé sajátmagukra Is támaszkodnának. Valahogy általános fogalom, hogy a pedagógusnak mindent el kell végezni, amit mondanak neki. De mindez sokkal szebb és jobb lenne, ha a tanítók bírálói ugyanúgy segítenének a falunkban és befolyásolnák a dolgok menetét, — A szülői munkaközösség hogyan segíti a tantestületet, lehetne-e még javítani a munkaközösség tevékenységén?. A szülőt munkaközösségben nagy a jóindulat az iskolánkkal és a tantestülettel szemben. A tettek azonban egy kissé hiányoznak, ez abból is ered, hogy a tanítók személyi ügyeit nem intézhetik el, és abba nem avatkozhatnak bele. Ami pedig az iskola ügyelt illeti, sokszor nehézségekbe ütközik a járási szervek előtt, hogy valamit elintézzen a szülői munkaközösség. Helyes lenne, ha a szülői munkaközösségnek joga lenne arra, hogy az iskola anyagi ügyeibe Is beavatkozhasson és módja lenne a tantestület kialakításába Is beleszólni. Véleményem szerint, egyáltalában nem helyes intézkedés, hogy csak a felsőbb szerveken múlik egy iskola tantestületének léte vagy nemléte. Valamennyi kilencedikes tanuló, pionír volt valamikor, ma pedig már CSISZ-tag. Az Cj Ifjúságot és a Smenát is rendszeresen olvassák. Az Ifjúsági sajtóból sokat tanulnak és különböző problémáikra is választ, útmutatást, kapnak. A CSISZ Iskolai szervezetének vezetője C z a k ó Katalin. Igen ötletesen fejti ki tevékenységét. A kérdésünkre, hogy a tanév kezdete óta ml volt a legérdekesebb esemény számotokra az iskolában — például Így válaszoltak a tanulók. A legérdekesebb esemény a legutóbbi CSISZ tagsági gyűlésen lezajlott tánc volt. Czakó Katalin ugyanis arra gondolt, jó lenne már megtanítani ezeket a fiatalokat táncolni. Időt erre csak a legutóbbi CSISZ tagsági gyűlés után tudott szakítani. A tánctanitás Igen sikeres, volt mert a tanulók, különösen a lányok egész jói táncoltak. El is határozták, hogy minden tagsági gyűlést tánctanitással kapcsolnak össze. Nem csoda tehát, ha a berencsi fiatalok jól táncolnak, hiszen már az iskolában is tanítják őket erre. De nemcsak a tánc kedvéért van mindez. Az esztétikai nevelés egyik fontos részének tartják a jó megjelenésre való nevelést és a mozdulatok csiszolását. Helyi viszonylatban a tánctanitással sokat elérhetnek e téren. A tanulóknak pedig élményt jelent; szórakozást és lelki kifinomodást élnek át. A táncon kívül színpadon is megtanítják mozogni a fiatalokat. Eleinte, ha lámpalázas arcokkal jelennek is meg, mikor a függöny felgördül, lassanként mégis megszokják a tömegek előtt való mozgást és beszédet. Később fel sem veszik ezt a dolgot, olyan otthonosan mozognak a deszkákon, mintha csak erre nevelték volna őket. így is lehet esztétikára nevelni a fiatalokat. Mi az, ami a városban legjobban tetszik? — Nekem a városban az tetszik, hogyha bemegyek bármelyik üzletbe, mindjárt jön a kiszolgáló és azt kérdezi, hogy: „Mit parancsol?“ — A városban tetszik a tisztaság és este a kivilágított üzletek. — Nekem legjobban a szép, magas épületek tetszenek a városban. — A parkok és a sok szép autó tetszik nekem a városi utcákon. Ha azonnal lehetővé válna, hová utaznál legelőször? — Legelőször, ha lehetne. Moszkvába utaznék, mert vannak Moszkváról képeslapjaim és azok nagyon tetszenek. — Legelőször hazánk fővárosába, Prágába szeretnék elutazni. — Én Budapestre utaznék, mert szeretem azt a várost. — Azonnal Párizsba repülnék, mert nagyon szeretnék repülőgépen utazni, és Párizsra is kíváncsi vagyok. Melyik film tetszett legjobban és miért? — Legjobban eddig az Angyal kalandjai című film tetszétt, azért mert a főhős ügyesen végrehajt minden feladatot. — A Nyomorultak című TV-film nagyon tetszett nekem. — A sok film közül legjobban a Romulus és Rémus című film tetszeti, azj ért mert történelmi tárgyú. Róma városának alapításáról szól. — Eddigi legkedvesebb filmem a Tenkes kapitánya című című TV-film volt. Mi a véleményed az osztályfőnöködről? — Az osztályfőnökömről az a véleményem, hogy csak akkor szigorú, ha mi rosszak vagyunk. — Az én véleményem, hogy egy kissé szigorú, de egyúttal nagyon jő is. — Az osztályfőnökömet én nagyon kedvelem és szeretem. — A mi osztályfőnökünk jő tanítónő, Néha ugyan rosszkedvű... — Az osztályfőnökünk nagyon jól tanít, aprólékosan elmagyarázza a tananyagot, sokat lehet tőle tanulni. Hosszú, vagy rövid haj?! A berencsi alapiskola kilencedikes tanulói igen eredeti módon vélekednek a fiúk hosszú hajviseletéről. A legteljesebb mértékben elítélik a hosszú hajviseletet. Mi ebben az érdekes? A falujuk, Berencs igen szép városias település. Az utcákon járdák és neonfény-világitás. A lakosság nagy része a közeli városokban dolgozik, üzemekben, irodákban és a kereskedelemben. A város tehát nem hagyta érintetlenül ezt a községet, hanem erősen rányomta bélyegét, fejlődésére nagy hatással van. A falu fiatalsága is városias viselkedésében és életmódjában egyaránt. És mégis, mit mondanak a hosszú hajról? Az egyik tanuló véleménye a következő: — Szerintem igen csúnya és szörnyű látvány a lányokhoz hasonlóan hosszú hajat viselni, hiszen ezzel nem modernizálja magát senki, hanem nevetségessé válik és korszerűtlenné. Az ősemberek is hosszú hajat viseltek, mert célszerű volt nekik talán, vagy mert nem Ismerték a hajvágást. De ma nem az ősemberek korái éljük. EGV MÁSIK VÉI EMÉNY; — A hosszú hajviseletről az a véleményem, hogy elég csúnya és aki hosszú hajat visel, ápolatlan, gondozatlan, keveset törődik a hajmosással. Ebből jellembeli fogyatékosságokra is következtethetünk. A legtöbb hosszú hajat viselő nem gondozza a haját és csak huligánkodik. EGY HARMADIK VÉLEMÉNY: — A hosszú hajviselet csúnya. Nem lehet megkülönböztetni a férfit a nőtől. Múltkor az újságban, képen egy hosszúhajú férfi nyakába volt írva „csak a hóhérnak". Vajon mire való ez? A hosszú hajviseletet minden tanuld elítéli és állítják, hogy a berencsi fiataloknak általában véve szintén ez a véleményük. A közeli városokból tehát erkölcs-romboló hatás nem szivárog ebbe a faluba. De szeretik is falujukat ezek a fiatalok. Valamennyi megkérdezett igennel felelt arra a kérdésre, hogy szeretl-e a faluját. Szép, kényelmes benne lakni, kellemes itt élni — Így felelgettek. Minden ház előtt virágos kert van. Nyáron olyan mint a liget, mint az üdülőtelep A virágoskertek meg a kényelem váltja ki bennük a falujuk iránti szeretetet. As is lehet, hogy a tantestület neveli a tanulókat a falujuk Iránti szeretettre. A Zobor alját a Nyitra folyó völgyét csal szeretni lehet. A Berencs) Magyar Tannyelv vű Kilencéves Alapiskolába látogattunk el. A kilencedikes tanulókat kikérdeztük, mi a véleményük falujukról, miképpen készültek fel a pályaválasztásra és sok más egyébről. Meglepően jő válaszokat adtak a kérdésekre. Iskolájuk a nyit- rai járás egyik legszínvonalasabb iskolája. A tantestület a hivatalos tanítási Időn kívül is sokat foglalkozik a tanulókkal. Például szlovák nyelvkört is szerveztek. A tanulók hűen követik tanítójuk útmutatását, iskolai fegyelemsértésre sem került még sor, sem a tanulók, sem a tanítók részéről, ló itt a tantestület, ezért színvonalas az iskola is. Az oldalt összeállította: Bago- ta István Néhány válasz pár kérdésre Így válaszoltak a tanulok: A S OSZTÁLY LEGJOBB TANULÓI: Tóth Emii, Berecz Katalin, Kónya Ottilia, v Lőrincz Tibor, A kilencedikesek osztályfőnöké: Szöllősy Szilveszterné. AJÁNLJUK: a hosszú téli estéken olvassátok el Gárdonyi Géza: Az egri csillagok című művét és Molnár Ferenc: A pál- utcai fiúk című könyvéti 4
