Új Ifjúság, 1966 (15. évfolyam, 1-52. szám)
1966-02-15 / 7. szám
PIROS RÖZSA: 17 éves és piros vékony szövetre kér modellt. A ruha eleje érdekes szabású és mindkét oldalról széles tűzés díszíti, lefelé kissé bővülőén van szabva. Elől az apró gombocskák csak díszként szolgálnak, mert a ruha ugyanilyen gombokkal hátul gombolódik. A különálló gallér fehér fekete pettyes selyemből készül. Láttatlanul nagyon nehéz megállapítani milyen kalap áll jól valakinek, kevés annyit tudnunk, hogy hosszú szőke haja van, hiszen ebből még nem tudjuk, hogy az arca gömbölyű vagy hosszúkás-e. Próbáljon fel többféle kalapot, köztük a legújabb „barett“ formájút is, és tüzetes megfontolás után azt vegye meg, amelyik a legjobban áll. „T. É. K.“ Fekete anyagjára kötényruhának megfelelő modellt kér. Miután molett és mellben erős, csupán a spicces kivágás előnyös, ezért ilyen megoldással rajzoltuk meg. Szabása igen sima, elől és hátul középen egy varással. Elől derékig ér a spicces kivágás, hátul magasan kerek és szélesen körül van tűzve. Fehér selyem blúzzal, ahogy a rajzon látható tea-délutánokra is viselhető. A barna tisztaselyemből egy fazonos (moletteknek magasan zárt előnytelen) hosszú újjú blúzt csináltasson, elől kétoldalt szegélyezéssel, kisebb arany gombokkal. A blúzt csakis kifelé viselje mint a rajzon van, mert így előnyösebb. „TÍMEA“ szürke tesil nya- gára fiatalos kosztüm modellt kér. A kabátka csak enyhén követi a test vonalát a derék vonala alatt egy külön keskeny öv van rávarrva. Az öv alatt a varrások sliccben végződnek, azaz nyitva vannak. A szoknya egyenes szabású, elől és hátul középen egy-egy még levasalt szemberánccal, a hozzávaló fehér blúz kikötésen és bekötésen is viselhető. A spicces gallér alatt levő fekete szatén masli széle rojtozott. A blúzon középen hói húzódik, melyet mindkét oldalról sűrű szegőzés diszit. A hosszú ujjak férfi manzsettába vannak foglalva. A kosztümbe viselhet fehér-piros csíkos vagy kék-fehér pettyes blúzt, azonkívül, egyszínű pirosat vagy sárgát is. Virágos vagy bármilyen más mintás is szép. A családi harmónia igen nagy mértékben összefügg a háztartási költségek igazságos rendezésével. Sok jövendőbeli férjnek vagy feleségnek hasznára válna, ha még az esküvő előtt aprólékosan meghánynák-vetnék egymással, hogyan is képzelik el jövendőbeli pénzgazdálkodásukat. Sajnos, Ilyesmi nagyon ritkán fordul elő. A továbbiakban idézek pár véleményt szószerint, s ezekből Is láthatják majd, hogy ezeket a problémákat még a házasság megkötése előtt meg kellett volna vitatniuk a fiataloknak egymással... Ugyanis nagyon sokszor éppen az ilyen pénzügyi okok miatt kerül sor a válásra. 1. típus: egyenlősdiskedő „Az édesapám azt mondta: „Ne légy szamár, sohase adj pénzt az asszonynak!“ Ugyanis bevezette azt, hogy egész keresetét az anyának adta, aki azután néha adott neki sörre pénzt. Ezért azután ezt gondoltam: Ha egyenjogúság — akkor mindent fizessünk egyformán! A lakbért, a bevásárlásokat, mindenki a kiadások felét fedezze a saját fizetéséből. Ha nem reggelizünk és ebédelünk otthon, akkor minek adnék neki több pénzt?“ Közben azonban ez a férj 1300 koronát keresett havonta, a felesége viszont csak 650 koronát. Hiába akarta meggyőzni őt: „£n nem akarlak semmitől sem megfosztani, csak azt szeretném, ha egy borítékba mindig félretennénk egy kis pénzt, hogy megtakarítsunk valamit a fizetésünkből.“ Soha nem adok az asszony kezébe pénzt — ez volt mindig a felelete. El kellett neki számolnom még egy negyed vajat is. Egyszer azután megharagudtam rá és így szóltam: „Ha annyira aka- , rod azt az egyenjogúságot, hát legyen! De akkor fizetni fogsz nekem a mosásért és a szappanért is!“ Ez viszont nem tetszett neki és így nem tudtunk azután sehogyan sem megegyezni.“ De hány hasonlóan groteszk és nevetséges jelenet játszódik le a családokban a pénz miatt, ha a házastársak ennyire furcsán fogják fel a jogaikat és a kötelességeiket. Az előbb említett apa szomorú tapasztalatainak oka ugyanis nem az, hogy rendesen leadta egész fizetését a feleségének, hanem inkább az, hogy nem bírta a feleségét meggyőzni arról, hogy ésszerűen és igazságosan gazdálkodjon vele. Hogy neki is juttasson belőle egy őt megillető részt a saját kiadásaira. így azután fiába belenevelte az önzést. És ez elég gyakran előfordul. Sőt: ezzel a típussal, akit én „egyenlősdieskedő“- nek neveztem, igen gyakran találkozom válásoknál. A bíróságon igen gyakran elhangzanak ilyen és ehhez hasonló szólamok: „Én keresem meg azt a pénzt és azt teszek vele, amit akarok!" Ezek az emberek a házasságot igen kényelmes intézménynek tartják, mely olyan gazdasszonyt és szeretőt biztosit nekik, aki keres magára. Nehogy azt gondolja valaki, hogy ez csak a műveletlen emberek véleménye... Egy fiatal orvos például így a fizetése feléből megtakarított annyit, hogy minden évben a tengerparton nyaralt. Egye- duť utazott el oda, mert a felesége fizetése feléből (havi 750 korona) nem engedhette meg magának ezt a fényűzést. Az igazsághoz híven azt is meg kell mondanunk, hogy a nők között is akadnak ilyen önző emberpéldányok. Nem egy feleség így vélekedik: „Akkor is gondoskodnod kellene rólam, ha nem keresnék! Amit tehát keresek, az az enyém!“ 2. típus: a nagyvonalú ember A másik csoportba azok a férjek tartoznak, akik egész keresetüket odaadják a feleségüknek. „Itt a pénz... ebből (UL ^éflU/rrvtutNO HÄTA 88 láncszemmel kezdünk és a leírt mintával horgolunk. 14 cm-es kezdésmagasságnál főoldalon először 1 ráhajtásos pálcát, ill. 1 rövidpálcát szaporítunk, majd ezt még 7—7 cm-ként 3-szor megismételjük. Ekkor 96 pálcánk lesz. A pálcák számításánál mindenkor 1 egyráhajtásos pálcát és 1 rövidpálcát együttesen értünk 1 pálcának. 41 cm-es horgolásmagasságnál kezdjük fogyasztani a karöltőt 2x3 és 3xi pálcánként. 15 cm-es karöltőma- gasságnál mindkét oldalon szaporítunk 1—1 pálcát, majd ezt megismételjük 3 cm-rel magasabban. 21 cm-es karöltő- magasságnál fogyasztjuk a vállat (24—24 pálca) 4x6 pálcánként. A második vállfogyasz- tással egyidejűleg kezdjük el a nyakkivágás fogyasztását. Először a középső 14 pálcát befejezzük, majd ettől jobbra és balra még 2x5 pálcát fejezünk be. JOBB ELEJE 60 láncszemmel kezdünk és a háta szerint horgolunk. A kezdéstől számított 10 cm-es magasságnál készítjük el az első gomblyukat 4 pálca szélességben, a munka szélétől számított 6. pálca után. A többi gomblyuk 11,5—11,5 cm magasságban követi egymást. 41 cm-es kezdésmagasságnál fogyasztjuk a karöltőt 2x3, 3x2 és 3x1 pálcánként. 15 cm-es karöltőmagasságnál szaporítunk 1 pálcát, majd ezt 3 cm- rel magasabban megismételjük. 59 cm-es kezdésmagasságnál, befejezünk a nyakkivágás számára 1x8, 2x4, 1x3 és 2x2 pálcát. A vállát a háta szerint fogyasztjuk. A bal eleje szimmetrikusan készül gomblyukak nélkül. UJJA: 50 láncszemmel kezdünk. 6 cm-es kezdésmagasságnál mindkét oldalon szaporítunk 1—1 pálcát és ezt még 6-szor megismételjük 4 cm-enként, majd 5-ször 2 és fél cm-enként. Ekkor a felső kar szélessége 74 pálca lesz. 45 cm-es kezdésmagasságnál kialakítjuk a kar felső részét: fogyasztunk mindkét oldalon 1x5, 1x4, 5x3, 1x4, pálcát, majd a maradék 18 pálcát egyszerre befejezzük. GALLÉR: 86 láncszemmel kezdünk és 6 cm szélességű gallért horgolunk. ZSEB: 26 láncszemmel kezdve a mintával 13 cm magasságra készítjük el a zsebet és azt 14 cm-es kezdésmagasságnál, valamint az eleje számított 14 cm-re erősítjük fel. Az átgőzölt részeket összeállítjuk, majd a gallért félbehajtva felvarrjuk. „Praktikus“ kérésére közöljük ezt a szép kardigánt. Elkészítésére kb. 80 deka középvastag gyapjúfonal szükséges. Horgolásminta első sora: Szükség szerinti láncszemsor. Második sor: 1 ráhajtásos pálca és 1 rövidpálca váltakozása a kezdő láncszemsor minden láncszemébe leöltve. Harmadik sor: A továbbiakban a második sorban leírtak szerint folyt, munkánkat, azaz az előző sor pálcájára 1 rövidpálcát és az előző sor rövidpálcájára 1 egyráhajtásos pálcát készítünk. Mintánkat szebbé tesszük, ha az alsó sor rövidpálcájának mindkét szálába öltünk le. Ügyeljünk arra is, hogy az öltéseket mindig kissé hosszabbra húzzuk fel, mert ezáltal horgolásunk lazább hatású - lesz. A modellnél 7 egyráhajtásos pálca és 6 sor=4 cm- rel. Javasoljuk, hogy kardigánunk horgolásának megkezdése előtt készítsük el a szabásrajzot, hogy horgolás közben munkánkat ezzel is ellenőrizhessük Ugyancsak javasoljuk a karós nyakkivágás lépcsőzetes kialakításánál a kezdő egy- ráíiajtásos pálca helyett egyráhajtásos félpálca (a ráhajtásokat egyszerre horgoljuk le) készítését. A pattanás Orvosi szaknyélven comedo« nak hívják, általában azonban a németes „mitesszer“ néven nevezik. Egyike azoknak • bőrelváltozásoknak, amelyek — sok serdülő lánynak és fiúnak szereznek bosszúságot. Azért a fiataloknak, mért a serdülés éveiben — a lhormon-» termelő mirigyek működésének összehangolása nem sikerüt minden esetben. Nemcsak az a (baj, hogy a rendesnél több zsiradékot termel a bőr, ha« nem annak összetétele is el« tér a rendestől. Egyik legfontosabb tennivaló a mindennapos melegvizes, szappanos mosakodás, lehetőleg lágy vízzel (esővíz, hóié, folyóvíz). A vidéki kemény kútvlzeket lágyítani lehet egy késhegynyi bórax-szal, vagy felforralás után kell használni. Szappan helyett jó a sampon. Mosakodás után a bőrt gondo« san és több ízben — arcvfzbé< vagy arcszeszbe mártott vat’« tavai — kell áttörölni. Ezek (a Pitralon, Miohel, Figaro) fér« tőtlenítő és összehúzó, gyulla« dáscsökkentő anyagokat tartalmaznak. Ezután meleg víz« be mártott kendővel kell boro« gatni az arcot. Tiszta kézzel, tiszta kendővel lehet kiprésel« ni a meglágyult zsírcsapokat'. Vigyázni kel] .arra, hogy a pat« tanások tartalma szét ne ké- nődjék, vattával, vagy papír« vattával itassuk le és ezt é« gessük el. A táplálkozásban kerülni kelt a „nehéz“, zsíros, húsos étele« két, éppen úgy, mint a kré« mekkel telt desszerteket, cső« kóládét, cukorkát. A sok gyű« mölcs, főzelék fogyasztása segít. Család .............. pénz ................. nézeteltérések .... adj nekem cigarettára, sörre és ebédjegyekre... a többivel gazdálkodj te.“ Sokan úgy vélik, hogy ez a helyes megoldás. Csakhogy — nem minden asszony jó gazdasszony. Valamikor az a mondás járta: „A jó gazdasszony többet ér, mint egy teli udvar.“ S ebben sok az igazság Csupán az a baj, hogy nem minden feleség nyújtózkodik addig, ameddig a takarója ér. Sok megvásárol mindent. amit csak meglát és a pénz hamarabb elfogy, mint elfogyhatna. Egy békítő tárgyaláson például nem sikerült meggyőznöm egy kétgyermekes, fiatal anyát, hogy 2100 koronából szépen kijöhetett volna. Állandóan azt ma- gyarázgatta. hogy a gyermekeknek meg kel] adni mindent. Ugyan a piacon volt elég olcsó alma. ďe ô csak banánt és narancsot vásárolt. Amikor a férje szemrehányást tett neki pazarlása miatt, az asztalra dobta a pénzt: „Itt a pénzed és főzz te!“ 2. típus: a könyvelő Az előző férfi — tehát az olyan férj. aki a feleségére bízza a pénzt — ellentéte a könyvelő típus Ezek azután állandóan beavatkoznak feleségük pénzgazdálkodásába. Nem sokkal a házasság megkötése után 10—15 koronát számolnak le naponta a feleségük elé a fizetésükből (még akkor is, ha a feleségük nincsen állásban) vagy azt követelik tőle, hogy minden fillérről számoljon le. De még ezzel sem érik be teljesen, képesek ők saját maguk elvégezni a szükséges bevásárlásokat. Egy tárgyaláson megismertem egy férjet, aki egy külön füzetbe írta a bevételeit és minden fillér kiadását, mennyit adott ki a közös reggelikre, mennyi volt a szombati és vasárnapi kiadás stb. Nem bírtam ellentál’ni a csábításnak és pár sort kiírtam ebből a füzetből: Önköltség: három sör — — — — 12,30 Családi kiadások: reggeli . kenyér, vaj és sajt — — — — — — — 17,25 Összesen ______ 29.55 Athozat — — - _ — — 392.15 Összesen ______ 421.70 Végül azonban csődöt mondott egész könyvelési rendszere, mert az asszony megtagadta annak folytatását és nem volt hajlandó minden fillérrel leszámolni oreciz férj-uiának. 4. típus: az ősközösség! Végül azután találkozunk tárgyalások alkalmával olyan esetekkel is, amikor gyermektelen családok egy helyre teszik a pénzüket és mindegyikük annyit vesz el belőle, amennyire szüksége van. Ez a módszer csak akkor jó, ha nem akarnak semmi nagyobb dolgot vásárolni és ha — mindketten nagyon józanok az ilyen pénzkérdésekben. Ha azonban gyermekük születik és a feleség egy évre otthon akar maradni, akkor minden kiadást alaposan meg kell gondolniuk Ekkor azután egy fizetésből — ha már a család harmadik tagjára is van kiadás — nehezebben jönnek ki és nehezen is szoknak rá az új pénzgazdálkodásra. Az igényeik és a lehetőségek között nincs már meg az egyenlőségi jel, és ez könnyen adhat okot veszekedésre. De azért van sok olyan család is, ahol nagyon ésszerűen gazdálkodnak a házastársak az úgynevezett borítékrendszerrel. Külön borítékokba teszik a zsebpénzüket, a heti kosztpénzt, a lakbért, a gázdíjat és a villanypénzt stb. Egy férj mondta el nekem: „Négytagú családom van, csak én keresek, mivel a feleségem két gyerekről gondoskodik. Ha nem osztanánk be okosan a pénzt, nagyon nehezen élnénk meg a fizetésemből. De így én pontosan tudom, hogy a fiúk két hónap múlva kapnak rollert, a második fizetés után ruhát kap a feleségem, én pedig fél év múlva vásárolok magamnak átmeneti kabátot. Es nálunk nincs veszekedés a pénz miatt soha, mint sok más helyen.“ Az ilyen embereken azután nagyon sokan csodálkoznak: „Hogyan is lehetnek ilyen emberek?“ — pedig nem nehéz eldönteni, hogy kiknek van igazuk. (L. E.) OJ íFJŰSAG — CSISZ Szlovákiai Központi Bizottságának lapja. Megjelenik minden kedden Kiadja a Smená a CSISZ Szlovákiai Központi Bizottságának kiadóhivatala Szerkesztőség és adminisztráció Bratislava, Pražská 9: — Tel. 485-44-45, — Postafiók 30 — Főszerkesztő Szőke .lőzsef — Nyomta Zá padoslovenké tlačiarne 01. Előfizetés 41.60, félévre 20.80, negyedévre 10.40. Terjeszti a Posta Hlrlapszolgálata, előfizetni lehet minden postán — Kéziratokat nem órzünk meg és nem adunk vissza. — A lapot külföld számára a PNS Ústredná expedícia tlača útján lehet megrendelni. Címe: Bratislava, Gottwaldovo námestie 181V11. K-08-61079
