Új Ifjúság, 1966 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1966-12-06 / 49. szám

MMMi tu. Beszélgetés Nogell elvtárssal, a szövetkezet elnökével EL KELLENE OLVASNOTOK., Molnár Gábor: Pálma­kunyhó az őserdőben Jókai Mór: Az új föl­desúr Laki Pál: A prófétaság kora MEG KELLENE NÉZNETEK A háború és béke című filmet. Melvikinkáhb..? Női- vagy férfi-pedagógus eiöadásál szereted-e jobban hallgatni? Brre a kérdésre is érdekes válaszokat adtak a bokái iskola kilencedikes tanulói. Soroljunk fel csak néhányat a feleletekből. 9 Legszívesebben férfi- pedagógus előadását hallga­tom. Tanítónőmön keresztül a történelmet szerettem meg. 4P A tanító elvtárs előa­dásait jobban szeretem. A történelmet viszont a taní­tónőmön keresztül szeret­tem me.q. 9, A tanítónénik és a ta­nítóbácsik magyarázata kö­zött nem találok különbsé­aeV ­En a tanító elvtársa­kat jobban szeretem, mert szigorúbbak és inkább meg­követelik a fegyelmet, mint a tanítónők. 9 Ügy látom és érzem, hogy a tanító elvtársak és a tanító elvtársnők előadá­sai között nagy különbség van. A tanító eívtársak ma­gyarázatai érthetőbbek és nagyobb az előadások alatt a fegyelem is. A fizikát, i- rodalmat, rajtuk keresztül szerettem meg. 9,A tanító elvtársnő és a tanító elvtárs előadása .kö­zött szerintem óriási kü­lönbség van. A tanítónők szívesebben beszélgetnek ve­lünk. de a tanító elvtársak tudományosabban magyaráz­nak. <9. A tanító elvtárs előadá­sát szeretem hallgatni. Raj­ta keresztül szerettem meg a magyar nyelvtant és azt is szeretem, hogy nála nem lehet rendetlenkedni. Legszívesebben a tanító elvtársak előadásait hallga tóm, de nem nagy a kü­lönbség. ha tanítónő tartja is az előadást. 9- Mi lányok szívesebben hallgatjuk a tanító elvtárs­nőt. mert szívesebben be­szélgetnek a lányok problé­máiról. 9 A tanítónéni és a tatní- tóbácsi között az a különb­ség. hogy a tanítónéni nem olyan szigorú, nála súgni is könnyebben lehet. 9 Szerintem nagy kü­lönbség van. A tanítóbácsik sokkal jobban el tudják ma­gyarázni a tananyagot, mint a tanítónők. A magyar nyelvtant és irodalmat is a tanítőbácsik által kedveltem ujgg. • Azért szeretem hallgat­ni a tanítónénik előadását, mert szívesen beszélnek a lánvok problémáiról, 9 A különbség igen lé­nyeges, én a tanító elvtárs előadásait szeretem. 9. Algi van különbség taní­tónő. vagy tanító előadása között. 9, A tanító elvtársak ma­gyarázata tetszik a legjob­ban. mert érthetőbben ma­gyaráznak és nagyobb rend­nek kell lenni olyankor az osztályban. r 9 A tanítónénik és a ta- nitóbácsik előadásai között az a különbség, hogy a ta­nító elvtársak jobban ma­gyaráznak, könnyebb náluk a tanulás, így jobb osztály­zatot érhetünk el. Nem is beszélve a fegyelemről, mert olyankor nagyon nagy rend­nek kell lenni az osztályban. 9 A tanítónéni előadását csak azért szeretem lobban, mert női dolgokról beszél legtöbbet. Tudományos dol­gokról viszont a tanító elv- társaktól többet tanulunk, Milyen a szövetkezeti dolgo­zók átlagos életkora? A bakai Egységes Földmű-' vesszövetkezet 1350 ha mező- gazdasági földterületen gazdál­kodik. Utóbbi években a szö­vetkezet a járás legjobb szö­vetkezetei közé sorakozott fel. Hogy a szövetkezet anyagi helyzete szilárd alapokon nyug­szik, bizonyítja az a tény, hogy szövetkezetünk magas szinten gazdálkodik és ebbői kifolyó­lag szilárd jutalmazást-tud biz­tosítani tagjainak. A szilárd ju­talmazás főalapját biztosítja, hogy szövetkezetünk mindén i- dőkben elegendő anyagi esz­közzel, illetve pénzzel rendel­kezik. A tagok jó anyagi hely­zete és a jó keresd lehetőség ami 2000 Kčs körül mozog, biztosította azt az örvendetes tényt, hogy a 212 állandó dol­gozó átlaq életkora 42 év. Ebből 43 fiatal — 26 éven alul — dolgozik a szövetkezetben. Müven szerep jut az EFSZ- ben a dolgozó fiataloknak? Mit tett a szövetkezet annak ér­dekében, hogy minél több fia­tal legyen a szövetkezetben? A fiatalság szereplésé, illet­ve belépésé a szövetkezetbe, biztosítéka a szövetkezet jövő­beni további fejlődésének. Már Egy kilencedikes diák vajon mennyire érez a családjával? Ismeri szülei anyagi helyzetét, életük örömeit, nehézségeit, munkakörülményeiket, apróbb gondjaikat? Egy tizenötéves fiatal már nyitott szemmel iár a világban. Ha rosszak a fiata­lok. akkor a családjukhoz is rossz a viszonyuk, nem érdekli őket akkor testvéreik, szüleik sorsa, legföljebb illemtudásbői, ha egyáltalán van bennük — látszólag törődnek csak család­juk helyzetével. A bakai kilen­cedikeseknél azonban nem ezt tapasztaljuk. Nagyonis érdek­lődnek családjuk problémái i- ránt. szívükön viselik szüleik, testvéreik sorsát és az ott­hon melegéhez tőlük telhetőén ők is hozzájárulnak. Ismered-e családod anyagi helyzetét, körülményeit? Na­gyon kíváncsian vártuk a fele­leteket. s ők nem késtek a vá­lasszal. Családja anyagi körülményeit minden tanuló ismeri. A sor­sok és helyzetek mégis külön­bözők. De a többiek általában nagyon kimerítő válaszokat ad­tak. nagyon is érzik mennyi pénz kerül a házhoz és hogyan keresik meg a szüleik, esetleg idősebb testvéreik. Két tanuló így felelt: Mióta az apám il­csak azért is, mivel a fiatal lányok a kertészetben, illetve a baromfitenyésztésben vállal­tak munkát. A fiatalemberek nagy része, mint traktoros vagy kombájnös. más része pe­dig a javító-műhelyekben dol­gozik. Hogy néznek a másutt dolgo­zó fiatalok a szövetkezeti fia­talokra? Sajnos, elég sok fiatal akad még, aki távol falujától kere­si meg a kenyerét — talán ki­sebb kényelemmel és kevesebb jövedelemmel. Egyesek bizony — sajnos — lenézik a szövet­kezetben dolgozó fiatalokat és kérkednek vele, hogy ők a vá­mosban dolgoznak. Milyen terveik vannak a jö­vőben azokkal a fiatalokkal, a- kik elhagyták az alapfokú is­kolát vagy tovább tanulnak? Annak érdekében, hogy a szövetkezét vezetőségé még to­vábbi fiatalokat nyerjen még ietve az anyám meghalt, azó­ta eléggé rossz körülmények közé kerültem. Mindent meg­tárgyalunk odahaza, amikor vásárolni akarunk valamit. Min­den fillért örzünk és csak a legfontosabbakat vásároljuk. Sok tanuló ügy látja, hogy a- ráuylag jól élnek, nem nélkü­löznek és panasza sincs semmi­re. De azonnal hozzáteszik: az édesapám, ha nem takarékos­kodna és nem osztaná be a családunkhoz került keresetet, akkor másképp állna a helyzet, sokkal kevesebb mindenre jut­na, mint amennyit így megen­gedhetek magamnak. De mások is határozottan állítják, hogy takarékos, ügyes édesanyjuk van és ez a szerencse a csa­ládra nézve. Talán ennek kö­szönhető viszonylagos jólétük is. Közlünk három választ a ta­nulóktól: Édesapám annyit keres, hogy elég jól megélünk belőle. Tu­dom. hogy nehezen keresi a pénzt, azért nem akarok soha­sem olyan dolgot vásárolni, a- miről azt gondolom, hogy fe­lesleges számomra. Édesanyám a maga számára, olyan munka- beosztást biztosít részükre, a- mely .képzettségüknek, illetve kívánságuknak a legjobban megfelel. A családi házat’ épí­tő fiataloknak kamatmentes kölcsönt folyósítunk 10 000 Kčs összegben, de ennek ellenében kötelezik magukat, hogy 10 évig maradnak a szövetkezet­ben és jó viselkedésük esetén a szövetkezet a folyósított köl­csönt teljesen el is engedheti. Továbbá, a katonaságtól visz- szatérö fiataloknak fejenként 500 Kčs egyszeri jutalmat ad. A katonai szolgálatra bevonuló és a házasságra lépő fiatalo­kat a szövetkezet szintén meg­jutalmazza. ÉS nem utolsó sor­ban gondoskodik kirándulások megvalósításáról és sportren­dezvények biztosításáról is. Hogyan érvényesül az anya­gi ösztönzés elve és mennyi­re hat a fiatalokra? A bakai EFSZ — ahogy éd­jól beosztja a pénzt, ezért még takarékoskodni is tudunk. Szüleim anyagi körülményeit ismerem. Édesapám nem keres túlsókat, de édesanyám jól be tudja osztani a keresetét. Ismerem családom anyagi helyzetét. Tudom, hogy min­den fillért be kelt oszalni, hogy valamit elő tudjunk mutatni. A 15 éves tanulók odahaza megbeszélik, ha valamit vásá­rolni akarnak, akkor is. ha megtakarított zsebpénz élvá­sárlásáról van szó. Családjuk­hoz való szoros tartozásukat is demonstrálják ezzel. Szüleik főleg az 'édesapjuk munkakö­rülményei felöl állandóan ér­deklődnek nemcsak családi körben, hanem kialakult bará­ti társaságukban is beszélget­nek erről. Nehéz munkával ke­resi a pénzt, sokat dolgozik az apa, az anya nagyon taka­rékos, ha ezt mondják, mit te­hetnek saját maguk? Ők is takarékoskodnak, igye­keznek a lehető legkevesebb gondot okozni szüleiknek. Nem zaklatják őket napról-napra va­lamilyen vásárlási ötlettel, pár koronáért sem könyörögnek dig, úgy a jövőben is, még na­gyobb mérvű segítséget kíván nyújtani a szövetkezetben dol­gozó fiataloknak. Azt gondol­juk, hogy az életbe lépő gaz­dasági mechanizmus az eddigi­nél még előnyösebb feltételeket fog biztosítani a fiatalok meg­nyerésére a mezőgazdaság szá­mára. A szövetkezet gondoskodni kíván a jövőben az alapfokú is­kolát végzett fiatalokról. Ösz­töndíjat folyósít mind a ta- noncoknak, mind a továbbta­nulóknak, mindenesetre caak azoknak akik a tanulmányi idő­re szerződést kötöttek a szö­vetkezettel. Sajnos, még a mezőgazdasá­gi tanonciskoláktól sokan ide­genkednek. Pedig, aki nem ha­lad — az lemarad. Említésre méltó, hogy az iskola és a szö­vetkezet közötti kapcsolat na­gyon jó. Egyébként szövetkezetünknél a fiatalság részére az anyagi érdekeltség nem lebecsülendő tényező. Hiszen a munkaegv- ségenkénti 25.— Kčs, a ter­mészetbeni juttatások, prémiu­mok. stb., ahogy az idősebb tagoknak, úgy a fiataloknak is fényes megélhetést" biztosíta­nak. (ny—d) akkor, ha kitűnő is éppen a hangulat odahaza. Amire szük­ségük van. azzal rendelkeznek. Jól öltözködnek, kulturális igé­nyeiket kielégíthetik, az iskola által rendezett kirándulásokon is részt vesznek, a szükséges sporteszközöket is megvásárol­ják és azokat a könyveket, új­ságokat, amelyek okvetlen kel­lenek tanulmányi előmenete­lükhöz. A takarékoskodás, a kereset helyes beosztása te­hát egyáltalán nem nélkülözést jelent, hanem igényeik kielégí­téséhez tartozik. Saját maguk­kal szemben is igényt mulatnak abban, ha takarékoskodni tud­nak. A felesleges pénzköltést nem erénynek tartják, hanem épp az ellenkézőjének. A kor­szerű fiatalok tetteivel képte­lenek egy nevezőre hozni a pénz elverését. Családjuk helyzete nagyon is érdekli őket. Helyes pályavá­lasztással. jó tanulással kíván­nak hozzájárulni családjuk a- nyagi körülményihez és imele- géhez. Nem viszolyognak az előadódó házi vagy ház körüli tennivalók elvégzésétől sem, mert úgy érzik, ezzel is segíte­nek odahaza. Jól nevelt tanulók a családi nevelés mellett bizo­nyára sokat adott nekik az is­kola is. AZ ISKOLA LEGJOBB TANULÓI Kulcsár Mária, Tengeri Mária, Nogell Zoltán, Zsemlye Rudolf, Mészáros Franciska, Katona Erzsébet. r .- * -j * A III. európai fénykép­tárlaton Örömmel vettük tudomá­sul, hogy ez év májusában a Franciaországban, Feims városában megrendezett eu­rópai nemzetközi fénykép­tárlat on hajógyárunk két dolgozója Eliáš Ladislav és Zemaník Alojz képeit is ki­állították. A végleges kiér­tékelés után — erről az eseményről EUáf elvtárssal beszélgetést folytaltunk. Hatzánkléi Mnyan vettek részt a kiállításon? — Több városból, például Prágából, Urnából, Olamouc- bál és Szlovákiából, Trett- ■■tériből és Stará , Túrából tizenöten vettek részt kö­rülbelül 30 fényképpel ezen a nemzetközi tárlaton. Eu­rópából kb. 600 kép került kiállításra. Komáromból négyen je­lentkeztünk és 16 képet kiadtunk. Nagy megtisztel­tetés számunkra, hogy ket­tőnkét kedvezően értékelték és három képpel részt ve­hettünk a tárlaton. Nagy volt a . konkurreucia, de mégis sikerült bekerülnünk a legjobbak közé. — Ez volt az eis'ó alka­lom, hogy fotókörünkből nemzetközi kiállításra je­lentkeztünk — kivéve Flek­tier . Istvánt, a komáromi nyomda dolgozóját, aki már számos nemzetközi kiállítá­son vett részt. Fotókörünk­ről. kerületi viszonylatban, a KeriMeti Kultúrközpont gondoskodik. tőlük kaptunk élesítést, hogy a reimsi ki­állításra közvetlenül jelent­kezhetünk. Mi. élve az al­kalommal, rövid idő alatt elkészítettük a kiállításra szánt képeket, hátha lega­lább egy bekerül a tárlatra; meri már ez is nagy sikert jelentett volna a nagyon erős nemzetközi mezőnyben. Beszélne valamit a fotó­körük távlati terveiről ? Fotókörünk már elküldte a jelentkező tagok fényké­peit fi Martinban megrende­zésre került „AMFO 66" Szlovákiáé kiállításra, lövő hónapban viszont Gottwal- dovban rendezik meg az or­szágos (STMP) kiállítást, melyre szintén elküldtük már képeinket, valamint „Az európai fényképészek berlini kiállítására“ is. Fotókörünk két agilis tag­jának Eliáš és Zemantk elv- társnak a franciaországi tárlaton való részvételét hosszúéves tevékenységük gyümölcseként könyvelhet­jük el — és ez a siker, hajógyári dolgozókról lévén szó, minket is büszkévé tesz és joggal. Pflekner István vezetésével hétéves munka áll mögöttük es jó meglá­tásukról. színvonalas mun­kájukról tanúskodik, hogy olyan képeket válogattak ki, mélyekkel bekerültek a tár­latra. Ez úton is gratulá­lunk mindkettőjüknek és ‘ovábbi sikereket kívánunk! SZÉNÁSSI JÁNOS AZ OLDALT ö»S*EÁLLlTOTTA: B VCOTA I. ÉS SÁRKÁNY A. Baka nem nagy község. Lakosainak száma 1265. Alig egy km-nyire fekszik a Dunától. Főutcáját a Bacsfa— Bös-i országút szeli ketté. Sűrű autóbuszjárat köti össze a közeli DunaszerdaheHyel és Bratislavávai. Há­rom éve alakult általános iskolájában közel 300 diák- tanul. A tanulók többségét a helybeliek képezik, de idejárnak Dercsika és Csallóköznyárasd községek fia­A családi fészek faijai is a felsőbb évfolyamokba. Az elmúlt három év tapasztalatai bizonyítják, hogy az iskola jó kezekben van. Összeforrt tantestületének köszönhető, hogy az innen kikerült tanulók mindenütt megállják a helyüket. Az iskolán kívül azonban meglátogattuk a helyi EFSZ-t is, hogy átfogóbb képet nyújthassunk erről a község­ről rövid ismertetésünkben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom