Új Ifjúság, 1966 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1966-11-29 / 48. szám

I II— ■' »»I -rí" " ■ Hfl Szabó Géza bácsira, a vásár­id kilencéves iskola igazgató­jára tíz percig kellett várnom. Órája volt. Éppen elég volt ’ennyi ideig szoronganom a tan- testületi szobában. Aztán, mi­kor kezet fogtunk egymással, elmúlt minden feszélyezettsé- gem, még csak bemutatkoznom sem kellett, azonnal rám is­mert, amint a küszöbön betet­te lábát. Pillanatokmúlvamár mutogat­ta is iskolai birodalmát. Aztán még egy percre üljünk le az iroda jában. Legalább elmond­hatom, hogy itt is voltam. Szép új iskola, .ide nem er­re voltam kiváncsi, hanem ő rá. mert nagyon régen láttam utoljára. Akkor, amikor elbal­lagtunk a muzslai elemi isko­lából és könnyezve búcsúzta­tott minket, indított el az élet­be. — Nem sok útravalőt tu­dok nektek adni — mondotta akkor, — de amit adni vagyok képes, mindet odaadom. Nagyon szép tőled, hogy el­jöttél, Vendégül is örömmel látlak! — Ilyen élményben, ritkán van részem. Pálinka, bor és ebéd kerül az asztal­ra. A hegedűt, amit annyira sze­retett a hálószoba sarkában tá­masztja a tokjába helyezve. Az asztalon sárga őszi lombok, fa­levél, kissé hervadt virág, kint novemberi eső. A falon fényké­pek. A szőnyegre cipó nélkül lépek, mért valamikor a taní­tóm volt. Fiatalok voltunk még akkor. Gyerekek.' — mondta egyszer a hetedik osztályban, — ne rosszalkodjatok, mert fiatalok vagyunk! — így beszélt velünk. Aztán biztos, valami szabad ó- ra volt, mert elővette az álta­la annyira szeretett hegedűt és muzsikálni kezdett: Kék a bú­zavirág. Most amint körülné­zek, sehol nem látok kékséget. Sem az 6 szeme, sem a fele­LEVELEZNÉNK­Sohár Eszter, Pécs, Geis­ter Eta út 23 sz. Magyaror­szág, magyarul, oroszul le­velezne sportról, táncról és ismerkedne, 18 éves diák­lány. Nagy Ágnes, Agasegyháza, Rákóczi út 47 sz. Magyar- ország. Különféle témákról levelezne és ismerkedne, 17 éves közgazdasági tanuló. Szabó Hona, Lesence-To- mai, Kossuth Lajos u. 24 sz. Magyarország. Magyarul szeretne levelezni, 16 éves. Madár József, Budapest, iX. kér. Soroksári út 92. sz. Angolul, németül vagy ma­gyarul levelezne és ismer­kedne. 21 éves Barakovics Ilona, Kazinc­barcika, Széchenyi út 88 sz. Magyarország. Külömbözö témákról levelezne magya­rul, 13 éves Szűcs Irén, Nagyecsed, Honvéd u 2 sz. Magyaror­szág. Különböző témákról levelezne. Gáspár Piroska, Jakab- szállás I. 15 sz. Magyaror­szág. Magyarul levelezne és Ismerkedne, 17 éves. Lakatos Mária, Jászapáti, Széchenyi út 15 sz. Szolnok megye Magyarország. Ma­gyarul levelezne különböző témákról, 16 éves diáklány. Varga Antal, és Téglás József OU SEPAP Stetíokr. Litomefice. Magyarul vagy csehül levelezne különböző témákról. 17 évesek. Putnoky Sarolta, Streda nad/Bodrogom 187. okr. Tre- bišov. ČSSR. Magyarul leve­lezne különböző témákról 16 éves. Zentai István. Lenti MN 8783/18 Magyarország. Ma­gyarul levelezne és ismer­kedne, 21 éves Benke József, TG Mures mánia. Magyarul, németül (Marosvásárhely) str. Fab- ricilor 27 (Gyár utca) Ro- leveleznék és ismerkednék. Ötödéves orvostanhallgató. ségéé nem kék. Az öcskösé, a- ki már megnősült azóta és a családi fényképen mutatta őt, jelenleg a bratislavai transz- formátor-gyÜr technikusa, va­jon milyen lehet? A lánya, most fog érettségizni — annak sem láttam a szemét — így nem tudom megállapítani, hogy kék-e a búzavirág. Megmutatja a lakását, még a konyhába is bevezet. Milyen érdekes ez az egész. Eszembe jut. hogy tőle hallottam elő­ször az első nyelvemlékünk szavait, a Halotti beszédet, meg aztán őtőle hallottam e- lőször a Toldyt felolvasni. A Családi kört, meg a Puszta té­len című verseket kívülről kel­lett tudni nála. Semmit sem felejtett el ró­lam. Megkérdezi, még mindig olyan hanyagul csúnyán irok- e? Hogyne. Néha a gépírónő ol­vassa el a jegyzeteimet is. A bor, amit fogyasztunk, ta­lán azért kitűnő, mert ővele iszom együtt. A pohár összé- csendül, ö beszél a régi közös emlékekről. Mi lett belőlünk?: — arra is kíváncsi. Amint említi sorban az év­folyamtársaim nevét, úgy fele­lek, már akire emlékszem. Az András? Az textil-kémikus. Az Emil, az egy nagyobb kato­nai egység parancsnoka. Tábor­noki rendfokozattal. Az Ernő? Annak szerencséje volt. Vala­mit csinálhatott, amire felfi­gyeltek, mert soronkívül repü­lőezredessé nevezték ki. Három hete ittunk vele együtt Pes­ten, a Gül-Baba étteremben. Dehát a Béla az jól tudott raj­zolni. Igen, a budai Várpalota helyreállítási munkálatainál dolgozott mérnöki beosztásban. Azzal még a Hungáriában töl­töttem el egy délutánt' Buda­pesten, Én pedig itt állok tel­jes valóságomban, meggyőződ­het arról, hogy mi és ki va­gyok. A Jóska, a Schulzi odahaza, Muzslán a szövetkezet zoo- technikusa. Erről tudok, ha otthon já­rok mindig megnézem, mit csi­nál. Bemegyek az istállókba és V örülök, hogy egyik tanítványom milyen komoly eredményeket ér el. Arra tetszik emlékezni, hogy egyszer majdnem nyakon vert?­A kalapjába öntöttem vizet. Az egyik lány elárulta és pil­lanatok alatt bűnbakká változ­tam. Az egyetlen kalapom volt és este valahová menni akartam. Miattad kellett kalapot kölcsön kérném, mert összevizezted. Abból az évfolyamból szépen járjátok az élet útját, látszik, hogy még sem olyan kevés tu­dással indítottalak el bennete­ket az életbe. Az az érzésem, jól is neveltelek benneteket. Én is jól vagyok. A szövetke­zettől mosr is kaptam egy ko­csi takarmányrépát, hogv nyu- lakat tarthassak. Adtak egy kis földet is, hogy legyen ku­koricám a baromfinak. Nézz csak ki az ablakon, öt tvúkot látsz, az az én gazdaságom. Azóta a heged ülés mellett a nyúltenyésztés is mániám lett. Majd megnézheted, milyen szép szürkék. Lángoló szeműek, úgy világít a sötétben a szemük, mint a csiliag. Régen láttuk egymást. Azóta a legnagyobb, legörömteijesebb élményem az volt. amikor el­jöttek értem Muzsláról, hogy menjek oda a kilencéves alap­iskolát igazgatni. Aztán három év múlva megint jött égy kül­döttség, hogy most már okvet­len menjek haza az iskolát i- gazgatni. De sohasem kerülhe­tett rá a sor, mért már ide- nőttém, most már itt a lakás, a gyerekek idevalók és bármi­lyen nehéz is volt itt megszok­nom, hiányát érezném már az itteni környezetnek. A bor csillan a pohárban, a- mint újra szánkhoz emeljük. November ordít az utcákon, a fákról minden levél lehullott. Előveszi a hegedűt. Talán csak azért, hogy megmutassa, nem felejtette még el azí a régi nőt®t, hogy Kék a búzavirág kék az egész világ... Csak az ég olyan szürkí mint egy tengeralattjáró. Bagót« Istvá: Jé A cukorrépa-kampány .alatt, úgy gondolom, szólhatunk a cukor­gyártás .kezdetéről- is, A vistuki születésű Mikuláš Lačný 1830-ban Nagyfödémesen megkezdte a cukorgyártást; s aztán egymásután é- ptíltek a cukorgyárak Diószegen, , Tapolcsányban, Surányban. Tes- sedik Sámuel, evangélikus lelkész, pedagógus és főleg tertnészettudöa, a 18. század végén az Osztrák-Magyar Monarchiában, elsőnek pró­bált magatermesztette cukorrépából cukrot gyártani. Tőle kapta a cu­korrépamagot J. S. Gertinger, eperjesi gyógyszerész, s Debrecenben kísérleti cukorgyárat épített. A diószegi cukorgyár a nyugatsBovákisi kerületben a legnagyob­bak egyike. Ez idén ünnepli fennállásának 100 éves évfordulóját. 1867 tavaszán kezdték építeni, s a gyár még az ősszel cukrot gyár­tott. Az idei kampány alatt 2300 vagon cukrot gyártanak. A KÜLFÖLD IS ÉRDEKLŐDIK Diószegen nemcsak cukrot gyártanak. Ami nyáron megterem, zöld­séget, gyümölcsöt, stb. — igyekeznek konzerválni. Látunk itt kom­potokat', cseresznye, meggy, szilva, ribizli, ringlókompót, sterilizált zöldborsót, babot, uborkát, paradicsomkonzerveket. S bizony, mennyiségre is sok a termék: kompótból több mint. Mé tonn«, sterilizált zöldség 210 tonna, paradicaomkonzerv 240 tonna, s több mint 96 tonna export-uborka. IRÁNY A NAGYVILÁG. Külföldre csak minőségi áru tör utat. A kompótfélék iránt főleg » Német Szövetségi Köztársaságban, a Német Demokratikus Köztársa­ságban és Angliában érdeklődnek. Angliában a szlvakompótot ked­velték meg. s a ringló-kompót is tetszik nekik. — A Német De­mokratikus Köztársaságban a sterilizált zöldséget dicsérik. A paratfi- csom-konzerv az egész világba utat tört. A diószegi cukorgyárban a konzervált termékek értéke 2S millié korona. — informált bennünket Jozef šašk-o mérnök, aki *z üzem dolgozóival nagyon igyekszik, hogy hírnevüket minőségi termékekkel tartsák fenn. A jól bevált élmunkások közül Sebmid Mária kollektí­váját. említjük meg. S Diöszegen egyúttal nem idegenkednek semmilyen újj gondolattól. A legutóbbi újdonság a valóban kiváló Omnia patentzár. Oto Magnus igazgató elárulja nekünk, hogy a takarékosságra mindig akad lehe­tőség, s hogy egyúttal a termelés sem szenved kárt. A termékek mi­nőségét betartják, s az önköltségcsökkentéssel több mint 20 000 ko­ronát. takarítanak meg. AZ EPER KELENDŐ A nagyszombati cukorgyár diószegi üzeme dolgozóinak eddigi ta­pasztalatai és eredményei megmutatják, milyen irányban kell a ter­melést növelni és bővíteni, hogy a gazdasági eredmények fittnél na­gyobbak legyenek. S ezért a gyár a termelőkkel szemben követelmé­nyekkel áll elő. A nagyfödémesi. jókai és racsa! termelőket dicsérik. J6 lenne azonban, ha a többi szövetkezet és gy ü möiesten nesztó te több epret termelne. Az eper világszerte keresett Cikk- Az angol közmondás azt tartja róla: — A teremtő jobb gyümölcsöt is teremt­hetett volna az epeméi, de — nem teremtett. Az élet, az :olyan dolog, hogy néhakorban meg kell édesíteni fcs. Tessedik Sámuel cukorrépájától és répacukorjától lassan már 200 esztendő telt el, s Diószegen és Oroszkán közmegelégedésre azzal is tőrödnek, hogy terített asztalunkra sz édességeken kívül más egyéb jó dolog is kerüljön. (A) z RANY A szlovákiai gyermekotthonokban uralkodó viszonyokkal sajnos, nem le- hetimk elégedettek. Még mindig kevés gyermekotthonnal rendelkezünk, egy­re több gyermek szorul arra, hogy alfami otthonban helyezzék el, hiszen e- melftedik a fiatalkorúak erkölcsi kihágásainak száma és fokozottabb mér­\ gyermekotthonok túlnyomó része olyan régi épületekben nyert elhelye­zést, amelyek meg lo7ü előtt épülték lel és ezert természetesen nem rendel­keznek tornateremmel., műhelyekkel es más olyan helyiségekkel, amelyek a /et nreg ma is az, hogy a hiányokat ^ovid időn belül nem lehet eltávolítani. V lakosság koreben altalaban nagy az érdeklődés a gyermekotthonok iránt. hail hogyan oldják meg a gyermekotthonok kiépítésével összefüggő kérdése­A CSISZ szervek es szervezetek, valamint a fiatalok köreben is nagy' az ér­deklődés a gyermekotthonok iránt, a CSISZ KB még 1963-ban három gyer­mekváros felépítésére vonatkozólag dolgozott ki tervezetet. Minden kerület­ben olyan gyermekotthon felépítését javasolta, amelyben 500 gyermeket le­hetne elhelyezni. A CSISZ KB felájánlotta. hogy megfelelő számú brigádos toborzásáról gondoskodik. Más intézmények és egyének is felajánlották se­gítségüket es hajlandóknak mutatkoztak anyagi áldozatokat is hozni, hogy építésének céljaira, a bratisiavai Duna-utcai általános iskolában működő M. A CSISZ KB is hozzájárult az akció kiszélesítéséhez es e oél-hol külön fn­Pravda szerkesztője, dr. Vojtech felek, a Szlovák Nemzeti Tanács jogi bi- nek kibővítését. A bizottság figyelemmel kíséri a gyermekotthonok mükö­uiAuiijojij k' * "•» j <• y j * í 111“ k o 1111 o 11 ok od n Kellemes legyen a légkör, a gyermekek semmiben se szenvedjenek hiányt, megfelelő könyveik,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom