Új Ifjúság, 1966 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1966-11-01 / 44. szám

UTAZNI JÓ

Ú T N A P L Ó

Fiatal vagy — szeretnél világot látni. Távoli országok érdekelnek. más népek szokásai izgatnak. Fantáziád rakétasebességgel száguld. Térkép fölé hajolsz, s a helyet kutatod, melyet nemsokára talán meglátogatsz. Könyvet fogsz és gyorsan lapozol benne. Nem akarsz teljesen ismeretlen földre lépni, sőt nem feledkezel meg a szótárról sem, hogy tökéletesítsd nyelvtudásodat, vagy ha másképp nem megv. legalább néhány szót, egy-két mondatot megtanulsz az illető nép nyelvéből. Tehát külföldre készülsz, mert úgy érzed, hogy a hazai táj már semmi újat nem nyújtana neked. Bejártad már keresz- tül-kasul. Mint diák, üdülővendég, katona, vagy mert' éppen foglalkozásoddal jár az utazás. Amikor pedig már jól meg- hánytad-vetetted a dolgot és kiszemelted az országot is, melyre kíváncsi vagy, nem feledkezel meg a számvetésről sem. Hogyan, meddig is futja a megtakarított pénzedből. Egy hét, tíz nap, két hét vagy talán három. Majd amikor ezzel is elkészülsz, felkeresed az Ifjúsági Utazási Irodát. És ettől a perctől kezdve minden a legjobb úton halad. Néhány nap múlva kedvező választ kapsz. Majd ismét vársz néhány napot és megkapod a végleges utasítást, az indulás időpontját. Pontosan megtudod, mit is vihetsz ki magaddal külföldre és mit hozhatsz be. Majd amikor fejből bevágod az utasítás minden pontját, úgy érezd, semmi hiba nem lehet, csak akkor mondd el az örömhírt barátaidnak és ismerőseidnek.

Ha jó kedvű vagy, csak ennyit mondasz: külföldre utazom. Látszólag nem tettél semmi olyat, ami helytelen lenne, sőt egyáltalán nem. Csupán annyit, hogy nem voltál eléggé pontos, csak annyit mondtál, hogy külföldre mész. Mert mit is csináljon ilyenkor a tapasztaltabb barát, vagy az ismerős. El sem képzeled, milyen gondot okoztál neki a tanácsadásban. Hogyan is mondhatná meg ezek után, mit vigyél magaddal? Mert hiszen ő pontosan tudja. Üvegholmit, dederon-inget, vagy esetleg' egy hegedűt, mert annak odakint nagy ára van ám. De csak így külföldre? Felesleges izgalom számára és időveszteség. Máskor az illető ország megnevezésével kezd. Könnyebb lesz neked és neki is. És ha már ezen is túlestél, akkor légy igazán óvatos. Ha megfogadod az illető jóbarát tanácsát, úgy érzi számíthat rád. Tranzisztoros készülékre vagy éppen másra számít ellenszolgáltatásul, persze nem ingyen. Ellenkező esetben? Ravasznak, esetleg számítónak tart. Mit csinál ilyenkor? Nehéz tanácsot adni.

Mások szerényebbek: — Nézz körül jól, járj nyitott szemmel. Aszerint fokozódik kíváncsiságuk, hogy hova utazol. Néhány jó tanács mellé nem hiányzik ilyenkor egy-egy alapos kaccsintás sem.

...Látod, előbb még teljesen nyugodt voltál. Ügy érezted, már csak utaznod kell és lám.. Valid be őszintén, nyugtalan vagy kissé, megzavart a sok jó tanács. Titokban talán meg is fogadsz néhányat és izgulsz. Ha nem ügyeskedsz eléggé, az elsődleges cél, amiért a külföldet választottad háttérbe szorul. Napokig tépelödsz, hogyan, miképp?

Az indulás előtt két nappal azonban megoldódik minden. Az utazási irodától újabb utasítást kapsz. Egy nappal hamarabb indultok, mint az eredeti terv szerint. Máért? Sohasem tudod meg. De ha átléped a határt, elcsodálkozol. Ott túl az eredeti érkezési időpont szerint várnak. Szervezetlenség — állapítod meg mindjárt. Lám ki számitana ilyesmire. Tehát marad a lényeg. Előbb: megoldódnak gondjaid. Nincs idő a tanácsokat mérlegelni, elfog az utazási láz.

A vonat indulását várod, a Dercek óráknak tűnnek... A vonatkerekek egyre gyorsabban kattognak a vasútmenti telefonoszlopok kerítésként futnak össze szemed előtt. Magadban az áiiamvasútakat szidod, a lassúnak vélt utazásért, pedig ha kitekintesz az ablakon, rájössz, hogy Puchovból villan.ymoz- dony robog a szerelvénnyel egyre gyorsabban. Amikor pedig már a zsolnai állomásról is kifut a szerelvény, együtt vagytok mind a harmincnégyen. Fiatalok valamennyien. Fiatalok, természetesen te is köztük, a kupé sarkában, az ablak mellett a magad negyven évével. Ülsz, hallgatsz, vagy oeszélgeísz — egyre megy. Ugyanazt kérdezik tőled is, mint I kocsi túlsó végében ülőktől. — Te sem először mész, ugye. — Többé-kevésbé a válasz ugyanaz. — Másodszor, vagy harmadszor — hallod itt is, ott is szundikálás közben. Majd mikor kissé kipihented magad, körülnézel, összehasonlítod a látottakat a hallottakkal. Valóban mind fiatalok, lányok és fiúk, úgy fele-fele. Nem is csodálkozhatsz hogy míq te szundikáltál, észrevették a közted és köztük levő korkülönbséget. Egy-egy tréfás megjegyzés sosem árt, sőt hasznos is, különösen, ha tizennégy napig együtt lesztek. Ha egyszer ifi lettél — örülj neki. Persze te úgy is teszel, illetve mindent megteszel, hogy az is légy. Igazad van. De te nem ezt akartad.

— Ja igen, az összehasonlítás — azt mondod, hoqy a mezőgazdaságban dolgozó fiatalok csoportjáról van szó. Persze hogy róluk. De te úgy gondolod, hogy kevés köztük az igazi mezőgazdasági dolgozó. Lehet. Hárman vannak talán traktorosok, kombájnosok, ahogy mondod. A többi alkalmazott, gépírónők, vagy hasonlók az EFSZ-ekből, az állami gazdaságokból és a termelési igazgatóságokról. Egyetértek veled. Talán mert sok a munka ott a földeken s azért nem jöttek többen traktorosok, szerelők, vagyis a szakmabeliek. Ez is lehet. Vagy mert az út lényegében ingyenes?! Felét’ a CSISZ KB. felét az üzem fizeti. Látod ebben is van valami. De miért is ráqódsz ezen? Fontos, hogy itt vannak és ami a legfontosabb nem késünk. Ha jól megy, úgy reggel négyre a határon túl, Csapon leszünk. De jobb is így. Nappal utazhatjuk végig egész Kárpátalját. De most elég, inkább szundítsunk egyet, majd érkezéskor szólok és folytatjuk

Látod, mennyivel jobb. hogy korán érkeztünk, mint eredetileg kellett volna. A vámvizsgálat is gyors volt, csupa formalitás az egész. Akár indulhatnánk is már. — Csak várj az indulással, éppen most jelentették, hogy csak 16.40 órakor indulunk tovább. — Ügylátszik nincs meg az összhang a két szervező fél között. Lényegében egynapos késésről van szó, de mit tehetsz? Sebaj. Körülnézünk, legalább jobban itt Csapon. Megkóstoljuk a bort, de kezdhetjük akár vodkával is. No jó, csak ne siess annyira, hagyjuk azt csak későbbre! Inkább majd hazafelé, ha majd futja a rubelből. Csak tedd azt amire úgyis készültél. Elvégre mégiscsak újságíró vagy. Látogasd meg a csapi középiskolát... Akad tennivaló bőven, nem kell unatkoznod. Látod, megy az könnyen. Minden nyelvnehézség nélkül, minthacsak Ágcsernyőn lennél, méq utazhatsz is egyet. Itt a salamoni busz, néhány perc alatt Salamonban vagy. De minek is fáradnál fölöslegesen. Elbeszélgethetsz itt is ezekkel a tizedik osztályosokkal, vagy ha úgy akarod, elkí- /■ sérnek iskolájukba is. Fiqyelj csak, élvezet hallqatni őket, oly szép magyarsággal beszélnek, nem úgy mint nálunk>Má- tyásföldön és a Csallóközben.

...Azt mondod, hogy nagyon kedvesek voltak hozzád, megmutatták az iskolát, belelapoztál a tankönyvekbe, meqnéztél egypár dolgozatot is és nagyon elégedett vagy mindennel. — Hogy sok a munkájuk? — Az vele iár. Nyolcszáz gyerek egy iskolában — bizony nem csekélység. Fontos, hogy nincs oka panaszra. Sem nekik, sem neked.

De amint látom jöl beosztottad az idődet. Visszafelé jövet még a könyvkereskedést is meglátogattad, és ha jól látom elégedett vagy. A könyvek olcsók és ami a legfontosabb, bő a választék. Az eredeti orosz kiadások mellett ott vannak klasszikusaink, és élő íróink művei is. Németh László, Illyés Gyula és a többiek kötetei között válogathatsz.

Ahogy érzem azonban megkóstoltad nem egy kárpátaljai bor ízét is. Jól 'tetted. Szolgálaton kívül vagy, elvégre üdülni jöttél, de úgy érzem, sietsz. Én még nem is gondoltam az indulásra.

... Igazad van, olyan ez a vidék, mint nálunk Máíyusföídön. Csak Munkács környékén kezdődnek majd az alacsonyabb hegyek. Teljesen hazai kép, méq a távolság is egyezik, ha mondjuk Diószegtől számítod az utat a Vág mentén felfelé.

De miért hasonlítod éppen Mátyusföldhöz? Van ennél sokkal eqyszerűbb is. Olyan itt minden mind a keletszlovákiai síkságon. Pontosan olyan. Eqyik is, másik is a Nagy Alföldi északi folytatása. Nézd csak a házakat, fehérre meszelt falaikkal, épp úgy festenek, mint Királvhelmec környékén. Vaqy a hosz- szúnyakú qémeskutak. Hát nem úgy néz itt ki minden, minthacsak otthon lenne? Ne is mondj semmit, ha erről a tájról felvételeket készítenénk a gulyával és a gémeskúttal eqyütt, senkisem mondaná meg. hol készült a Szovjetunió Kárpátokon túli területén, vaay valahol nálunk.

De bírjad ki már, ne aludj, lassan Munkácson leszünk, ahol jó tizenkét percig áll a moszkvai gyors. Jő. hoqy szóltam, már látni a várat is. Épp most kérdezi az egyik losonci fiú, hogy miről is nevezetes, kik építették és kik uralták a századok folyamán. Valamit mintha sejtene Rákóczi fejedelemmel és a várral kapcsolatban, mintha Munkácsi Mihályra is emlékezne, de nagyon kevés az egész, azért érdeklődik. Remélem, kisegíted maid némi magyarázattal, úgyis egyik erősséged a történelem. Különben is unatkoznál lassan. Nem a látnivaló miatt. Csuda szép ez a táj, a susogó fenyvesek és a völgyekben meghúzódó kárpátaljai falvak sok érdekességet nyújtanának — csak éppen sötétedni kezd.

... Figyelj csak! — a kalauz szólt, mindjárt Lvovba érkezünk. Öltözködhetsz Lám, most jut eszembe, mégiscsak jől emlékeztél. Még Csapon mondtad, közvetlenül az indulás után, hogy kár az ágyneműért, mert 21.30 órakor úgyis megérkezünk-. s ott pedig átszállunk az ogyesszai gyorsra. A kalauznő

akarta így, bizonyára nagyon fáradtnak látszottunk, mindenesetre kedves volt tőle... Meg is érkeztünk, pontosan a menetrend szerint. Nincs sok időnk, csupán egy kurta óra. Nagyon kevés ez a városnézésre. Kár a felesleges időpazarlásért — inkább gyerünk. Körülnézünk az állomáson és a környékén. Csak le ne késsük a vonat indulását. Igazán örülök, hogy velem tartottál, nem kellett kérdezősködni annyit, s megvallom, akik nem így tettek, csak sajnálhatják. Megfigyelted az államás méreteit? Ugye, feltűnően nagyok. Nem is beszélve az épület stílusáról, a várótermek, az egyes csarnokok belső kiképzéséről. Nagyon szépnek tűnt minden. Megfigyelhetted az automata poggyászmegőrzőket, nagyszerűen bele illenek a környezetbe, egyáltalán nem zavarták meg az épület neoklasszikus stílusát.

Amit mondtál, abban van valami. Itt Lvovban valóban érezni már Ázsia lehelletét. A színes, hömpölygő emberáradat egészen más képet nyújt, mint nálunk. Az egyes népfajok

keveredése a szláv elemmel, egymás között és külön-külön teszi ily színessé a várakozó, jövő-menő utasok tömegét. Örmény, grúz, tatár hangfoszlányok keverednek a lágyhang- zásű szláv beszédbe. Talán a kazáni pályaudvar környéke sem nyújtana színesebb képet, mint ez itt.

Amint mondod — meglepően javult a vasúti közlekedés első ittléted óta. Persze nyolc év mégis csak nagy idő. Ha nem feledkeztél meg erről sem, láthattad, hogy az egész vonal Ogyesszáig villamosított. Gőzmozdonnyal alig találkoztunk, de annál több hazai csehszlovák gyártmányú Diesel- motorral és lám mégis percnyi pontossággal indulnak és érkeznek a vonatok. Otthon se a mozdonyokban keresd a vonatok késésének okát.

...Hogy mivel is kezdjük az első napot Ogyesszában? Mindenesetre pihenjünk egyet elszállásolás után és körülnézünk. Készítünk egy-két felvételt a városról, a többi aztán magától jön, no meg a vodka is hozzásegít majd. De ha te kitartasz a bor mellett, az sem rossz. Bő a választék. Különben is, ma vasárnap van. A leg jobb alkalom a szórakozásra, a többit majd holnap folytatjuk.

Képek Ogyesszáról - szerző felvételei FOLYTATJUK

Sárkány Arpád