Új Ifjúság, 1966 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1966-10-25 / 43. szám

UJL T V-m ű s o r BRATISLAVA BUDAPEST Kedd: 10.45 Korzák és gyer­mekei, 11.25 Vigyázat, az életről van sző! 19.00 TV Híradó. Szerda: 9.50 Csalá­di posta, 11.00_ Iskola TV, 17.45 Rejtett források. Do­kumentumfilm. Ľudo Zübek írói útjáról, 19.00 TV Híra­dó, 19.20 Mindenki érdeké­ben. A cigánykérdés, 19.55 Látogatás Örményország­ban. (Ch. Aznavour éne­kel), 20.25 Real Madrid — Peňarol Montevideo. Labda­rúgó-mérkőzés. Csütörtök: 16.15 Gyermekek műsora. 16.45 Vigyázat, az életről van szó! 17.45 Ifjú szem­mel, 19.00 TV Híradó, 19.35 Jégkorongozók. Szovjet film Péntek: 8.45 Egy kis mate­matika, 9.20 Gazdasági kér­dések, 10.40 TV-találkozó a tábortűznél, 15.40 Forró szí­vek. B. Némcová életéből, 17.15 Gyermekek műsora, 18.35 Rövidfilm, 19.00 TV Híradó, 20.05 Színes nap. Az ősz szégségéről. Szom­bat: 9.45 Gyermekek mű­sora, 10.15 Mesefilm, 11.25 Ikarusz. Balett, 14.25 Spar­tak Plzeň — SONP Kladno. Labdarúgó mérkőzés, 16.20 Visszatérek, 19.00 TV Hír­adó, 19.45 Lóversenytörté­netek, 20.55 Tánczene, 21.55 Találkozás a kémmel. Len­gyel film. Vasárnap: 9.00 katonai övezet. 9.30 Gyer­mekek műsora, 11.00 Nagy pillanatok. Akrobatarepülés, 13.30 Iskra Svit — Slávia VŠ Praha, kosárlabdamér­kőzés, 16.50 Charlie nénije. TV-játék, 18.05 Az Azovi tengertől a Tátráig. Doku­mentumfilm, 18.40 Esti me­se, 19.00 TV Híradó, 19.55 Ivanov. TV-játék. Kedd: 8.05 Iskola TV. Szám­tan-óra, 9.00 Környezetis­meret/ 9.55 Fizika, Í3.35 Is. kóla TV, 14.30 Környezetis­meret, 15.25 Fizika, 17.35 A Magyar Hirdető műsora, 17.50 Játék és matematika, 18.20 Pereskedő szövetkeze­tek, 18.40 A hét könyvei, 18.45 Esti mese, 18.55 Ber- náth László színházi jegy­zete. 19.05 Bertold Brecht: A nevelő úr. Kétrészes sza­tirikus játék, 21.30 Szomszé­daink életéből. 21.45 A köl­tészet napjai Budapesten, 18.15 Sokszemközt, 18.45 A barangolás vendégkönyve, 19.15 Hazai tükör, 19.20 Es­ti mese, 19.30 TV Híradó, 19.50 Levél az élőknek. Ma­gyarul beszélő szovjet film, 21.10 Parabola, 21.30 Kris­tályok a valóságban. Csü­törtök: 8.10 Iskola TV, 9.00 Környezetismeret, 9.55 Ma­gyar irodalom, 10.30 Levél az élőknek, 14.30 Környe­zetismeret, 15.25 Maqyar irodalom, 17.25 Hírek, 17.30 Bagolyvár, 18.00 Séta a Mű. csarnokban, 18.20 Telesport. 18.45 Oj létesítményeink, 19.05 Mai vendégünk: Kála- zi József vezérőrnagy, 19.20 Esti mese, 19.30 TV Híradó, 19.50 A világ térképe előtt. 20.00 A szerelmes rák. Ma­gyarul beszélő angol film­vígjáték, 21.25 Mi az RH faktor? 21.55 TV Híradó. Péntek: 9.30 A szerelmes rák, 10.55 Pereskedő szö­vetkezetek, 11.15 Telesport, 19.00 Pedagógusok fóruma. Szombat: 15.55 Ki minek mestere? 16.30 A televízió Ifjúsági táncklubja. 17.15 Ki minek mestere? 18.15 Hírek, 18.20 Napfényes Bul­gária I., 18.40 A TV jelenti. Í9.20 Esti mese, 19.30 TV Híradó, 19.50 Nótasző, 20.10 Rodolfo bűvésziskolája, 20.20 Sommerset Maugham. Imá­dok férjhezmenni. Három- felvonásos vígjáték zenével, 22.55 TV Híradó. Vasárnap: 9.15 Iskola TV. 9.50 Orosz nyelv, 10.15 Hétmérföldes kamera, 10.30 Foxi Maxi ka­landjai, 10.55 A művészet világából, 11.30 Habakuk se­gíts! Közlekedési rejtvény­műsor gyerekeknek, 15.35 A Magyar Hirdető műsora. 13.50 Magyarország—Ausz­tria labdarúgó mérkőzés, 15.50 Gusztáv az igazi fér­fi, 15.55 Rodolfo bűvészisko­lája, I., 16.05 A vörös zász­ló hőseinek útján... 16.55 Találkozás a stúdióban, 17.25 Sorsok, emberek, 17.45 Plusz egy fő. Zenés családi revű, 19.30 TV Híradó, 19.50 Esti mese, 20.00 Napfényes Bul­gária I., 20.20 Párizs fia dalol. 20.45 Jean Paul Sart­re: Temetetlen holtak. TV- játék, 22.15 Sporthírek, 22.25 TV Híradó, 22.45 Jő éjsza­kát felnőttek! Rajzfilm. MEGFEJTÉSEK A MÚLT SZÁMBÓL: Pénz van benne: A régi görögöknél, ahol egy obulust (ezüst apró­pénzt) tettek a halottak szájába, hogy az alvilági révész átszállít­sa őket a Sztüx folyón. — Vespasianus római császár. — Mark Twain: Az egymillió fontos bankjegy. — Petőfi: Alku. Ha énnékem száz forintom volna... — Beszegődtem Tamócára bojtárnak... — Jó­kai: Ahol a pénz nem isten. — Móricz Zsigmond. Első nagy sike­rét a „Hét krajcár"-ral aratta. Hová ült a papagály? A madár a kettes számú lián ágra csavarodott végén ül. Rejtvény az áruházból: A-4, B-10, C-5, D-llj E-lj g-3t G-6t H-94 1-2, J-8, K-12, L-Z, Az első gőzmoz Jony Angliában 1784 William Murdock 1754-ben Bellow Millben szüle­tett. Származására nézve skót. Apjának kis gépja­vító műhelye volt és már egészen kiskorában érdeklődött a gépalkatrészek iránt. Watt gőzgépe egész Angliában nagy feltűnést keltett és a kis William is megcsodálta. 23 éves korában a Boulton és Watt cégnél kapott állást és így valóban a leg­jobb helyre került. Mialatt ennél a cégnél dolgozott, az 1781—86-os években több háromkerekű kocsit szerkesztett. Ezeket már gőzgép hajtotta. Az utolsó modellje túlságosan nagyra sikerült és James Watt lebeszélte róla, hogy ezt a típust tovább fejlessze. A háromkerekű kocsit túlnyomó részben rézből készítette. Hajtóanyagként spirituszt használt. Az egyhengerű gép az egész munkaképességét egy hengerbe adta le. A gép munkájának szabályozására egy regulátor szolgált. A henger két végét két fedő zárta le a külső térségtől, s a dugattyút a henger előtt egyenesben vezetett keresztfejjel a henger fedelében levő tömítőszelencén át kinyúló erős rúd kapcsolta össze, melynek átmérője a dugattyú át­mérőjének körülbelül hatodrésze. A gőz a dugaty- tyút hol az egyik, hol a másik oldalon nyomta, s a henger belsejében a fedők között egyenes irányban ide-oda tolta. Ez volt az első gőzgép. Angliában. Az eredeti modellt Birminghamban a múzeumban őrzik. Azt beszélik, hogy Murdock egyszer a papiakhoz vezető mellékutcán próbálta ki kocsiját, amikor a lelkész az esti istentiszteletről hazatartott és megpillantotta a tűzetokádó ördöngős kocsit, azt hitte, hogy az ördög szekere. Murdock soha sem építette fel modelljeit a meg­felelő természetes nagyságban. Igen szerény ember volt és Watt tanácsára abbahagyta kísérletezéseit. A technika történetében azért mégis nagy szere­pet játszik, mert hiszen ő fejlesztett először kő­szénből gázt. 1808-ban a Királyi Tudományos Aka­démia a Rumford-féle aranyéremmel tüntette ki. A gázvilágítást a Boulton és Watt cég műhelyében, Sohoban vezette be, ahol pneumatikus felvonót is szerkesztett. Handsworthban, 1839 novemberében halt meg. VLADO HEYDUK Ki ül vajon e roppant tömbű márvány alakban itt, mint trónoló gigász? Száz műremeknél több — de csitt! vigyázz: az ajka nyíl... Vagy le sem zárta már tán? ...Fensége reng a dús szakállán; bölcs homlokán a .két ránc sem hibáz. A Hegyről jő, nagy kedve festi. Száz jelben dereng arcán az Ür s az állán. Ily arccal lépdelt sívó sivatagban, így csapta ketté, erején a szónak tenger tajtékát, zúgó zuhatagban. Fenséggel így ült a képfaragónak lelkén a Bölcs — és így kövült haragban szíve márvánnyá kemény Fáraónak. GIAMBATTISTA ZAPPI Tollán a rímek könnyen csordogáltak? — Nézd csak a feltépett zubbonyt nyakán! Füttyentve fricskát intett a halálnak? 1 — Nézd ujjait a kard markolatán! A dicsőség sugára homlokán? — Nézd e babéron tipró, konok lábat! És őt, amint világnyi igazán fölébe nő vézna kis önmagának. Mint víz, egyszerű volt, s mint érc, szilárd? — A szó s a tett, mely zengve összeállt, Hiadorok és Klapkák ellenére! Nézd megfeszített ajkát, nézz a két mindennel szembenéző, tág szemébe. Nem könnyű állni a tekintetét. Somlyó György 1. KIKET ÁBRÁZOLNAK A SZOBROK? 2. KIK A SZOBROK ALKOTÖI? A HELYES MEGFEJTÉST LEVELEZŐLAPON KÜLDJÉK BE. A MEGFEJTŐK KÖZT ÉRTÉKES KÖNYVEKET SOR­SOLUNK KI.

Next

/
Oldalképek
Tartalom