Új Ifjúság, 1966 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1966-10-25 / 43. szám

f CJL SZOMBAT, OKTOBER 15. A nemzetközi politika figyelme az elmúlt héten to­vábbra is Vietnam felé, az Egyesült Államok érdeklő­dése pedig Európa felé fordult. Az amerikai kormány úgynevezett békekezdeményezéseket indított, miközben a vietnami háború kiterjesztésére törekszik. Arról akar­ja az Egyesült Államok meggyőzni a világot, hogy a vietnami agresszió nem lehet akadálya a sürgetően fon­tos nemzetközi kérdések rendezésének. A valóság azon­ban az, hogy a vietnami kérdést nem lehet elszigetelni más nemzetközi kérdésektől, sőt más kérdések rende­zése is attól függ, sikerül-e megszüntetni az agresz- sziót Vietnamban. VASÁRNAP, OKTOBER 16. A Kreml kongresszusi palotájában szombaton szov­jet-lengyel barátsági gyűlést tartottak, melyen Brezs- nyev és Gomulka mondott beszédet. Az SZKP főtitkára a világpolitika néhány alapvető fontosságú kérdéséről mondta el véleményét és beszélt a szocialista országok kapcsolatairól is. kifejtette kormánya álláspontját az európai határok megváltoztatására és Európa békéjét fenyegető bonni politikáról, valamint a vietnami hábo­rúról. Kemény bírálat hangzott el a kínai egységbontás­ról, amely nagyon megnehezíti a vietnami háború loka­lizálását, illetve megszüntetését. HÉTFŐ, OKTÓBER 17. A két német állam közeledésének lehetőségét vázolta Walter Ulbricht egy nyugatnémet lapnak adott interjú­ban. Bebizonyította, hogy a Demokratikus Németország mindig kész a párbeszédre Érdekes hír, hogy a Szovjet­unió NDK-beli nagykövete Kelet-Berlinben fogadta Wil­ly Brandt-ot, aki a találkozás után Bonnba utazott, hogy a beszélgetésről tájékoztassa az Erhard kormányt. KEDD, OKTÓBER 18. Az utóbbi két napon csak szórványos harci cselekmé­nyekről érkezett jelentés Vietnamból. Az amerikai lé­gierő taktikai repülőgépei folytatták a VDK területének bombázását, de a kedvezőtlen időjárás miatt a légi te­vékenység jóval csekélyebb. SZERDA, OKTÓBER 19. Az európai szocialista országok párt és állami veze­tői indultak Moszkvába. Továbbá Mongólia és Kuba kép­viselői is jelen lesznek a tárgyalásokon. A küldöttsé­gek egyforma összetételüek: a részvevő országok párt­vezetőiből, a kormányfőkből és honvédelmi miniszte­rekből állnak A tárgyalások iránt az egész világon nagy az érdeklődés. CSÜTÖRTÖK, OKTÓBER 20. A vietnami háború a legfőbb mozgató-rúgója amak a távolkeleti utazásnak, amelyre Johnson amerikai elnök vállalkozott. 17-napos kőrútján felkeresi azokat az or­szágokat, amelyektől az Egyesült Államok támogatást kap, vagy reméli, hogy segítik a vietnami háborúban. Az elnök villámlátogatást tett Danangban. A körútra a manilai értekezlet ad alkalmat Johnsonnak. PÉNTEK, OKTÓBER 21. Üjabb szovjet távközlési Szputnyik a világűrben. Fő­célja, hogy tovább tökéletesítsék és próbaképpen üze­meltessék a nagy távolságokra szolgáló televízió-rádió és telefon-távíró összeköttetési rendszereket. Svédországban sztrájkolnak a tanárok: nagyobb fizetést akarnak. Ennek per­sze örülnek a diákok, hiszen azok mindenütt egyformák. Amikor megtudták, hogy beszüntetik a tanítást, örömujjongásban törtek ki Bertrand Russel Nobel- díjas angol filozófus nem­zetközi bíróságot alakí­tott, hogy kivizsgálja és ítéletet mondjon az ame­rikaiak vietnami háborús bűntettei felett. A nem­zetközi bíróságban számos ismert író, filozófus és közéleti személyiség ka­pott helyet. Bertrand Russel, a na­pokban szakemberekből álló csoportot küldött Cszak-Vietnamba azzal a feladattal, hogy adatokat VÁDOLOK! gyűjtsenek az amerikaiak háborús bűntetteiről. A bíróság a szakértők ész­revételei és megfigyelései alapján hoz majd határo­zatot. Bertrand Russel levelet intézett Johnson elnök­höz, amelyben felszólítja, jelenjen meg a tárgyalá­son. Levelében szigorúan elítéli az Egyesült Álla­mok kormányát, mert mérges gázokat és vegy­szereket használ a viet­nami háborúban. ANGLIÁBAN Mr Greenville tanító egy nagy hajón vállalt alkalma­zást. A hajó világkörüli út­ra indult és a tanítóra az a feladat várt, hogy a matró­zokat, rajzolni és festeni tanítsa. A halál vőlegényei Amióta Algéria elnyerte függetlenségét, az idegenlégiót beolvasztották a reguláris had­seregbe. De azért a spanyol idegenlégió még ma is az egyetlen olyan fegyveres testület, ahová nem kell ajánlólevél és mindenki olyan nevet mond be, amilyet akar. A légió fénykora akkor kezdődött, amikor a kis spanyol Ma­rokkónál sokkal tágasabb gyakorlótereket kap­tak: magát Spanyolországot, 1934-ben kipró­bálhatták szuronyaikat a fellázadt astúriai bá­nyászok ellen, a polgárháborúban pedig Fran­co oldalán onthattak rengeteg vért minden di­csőség nélkül. A halál vőlegényeinek mai mű­ködési területe a nyugat-afrikai spanyol Sza­hara, melynek területét csak a 30-as években kezdték felkutatni. Az idegenlégió az unalmon, a nappali agyvelőtikkasztó hőségen és aztán az éjszakai csontfagyasztó hidegen kívül vajmi kevéssel kecsegteti a regrutákat. És mégis akadnak jelentkezők. Kik és miért? Akadnak naiv lelkek, akik anyagi előnyöket keresnek a légióban. Ezenkívül ott találjuk az úgynevezett ..szürke eminenciásokat“, akikről azt hírlik, hogy azért bírják olyan jól a meleget, mert az ausschwitzi kemencék mellett edzőitek meg. Ott találjuk az egykori SS-legényeket, az OAS terroristákat és ezeket most elönti az irigység, amikor délvietnami kollégáikra gon­dolnak. Az ám az igazi élet! — mondják azok a halál igazi vőlegényei. TORONTÓBAN betörő járt az egyik iskolá­ban és feltörte a páncél- szekrényt. Munka közben lepték meg, miközben qyor- san odébbállt, ott felejtette a pénztárcáját, amelyben csak néhány penny volt. DERBYSHIRE-ben a városi alkalmazottak fi­zetését emelték, de szolidá­risán titokban tartották a feleségek előtt, nehogy a pénzt otthon le kelljen ad­ni. L Fülöp, vagy Lyndon szigetek? Az Egyesült Államok törek­vése arra irányul, hogy a vi­lág közvéleménye szemében el­fogadhatóbbnak tűnjenek ag- ressziós lépései. Ennek jegyében már különböző békeoffenzívák fogantak, amelyeket kísérő ze­neként a fegyverek zaja fest alá. Ilyen manőver a manilai értekezlet is, amelyet október második felében tartanak meg. Hét iország vezetői gyűlnek majd össze a Fülöp-szigeteken, Manilában. Johnson is bejelen­tette részvételét. Az értekez­let terve Washingtonban szü­letett, amikor Ferdinand Mar­cos, a délkelet-ázsiai ország elnöke ott járt. Ez az úgynevezett béke-ér­tekezlet csak azért jön létre, mert Johnsonnak, a november 8-i kongresszusi választásakor szüksége van arra, hogy nép­szerűsége ne csökkenjen. A mostani választások csak par­lamenti választások, de már e- zek is erősen befolyásolják a két év múlva esedékes elnök­választást. A manilai luxusnegyed — a- hol az értekezletet rendezik, csak rövid ideig kápráztathatja el a résztvevő vendégeket. Ha­csak egy kicsit is szétnéznek, meglátják, hogy a hétezer szi­get országa milyen súlyos bel­ső nehézségekkel küzd. Az or­szág tulajdonképpen ma is a leghatalmasabb feudális csalá­dok kezében van, akik a leg­szívesebben spanyolul beszél­itek, bigott katolikusokj de támogatják az amerikai szö­vetséget. Ez természetes is, hiszen az ország amerikai se­gélyből tartja fenn magát. Jel­lemző, hogy a Fülöp-szigeti honatyák évi jövedelme ne­gyedmillió peso, míg egy föld­munkás legfeljebb 480 pesot keres egy évben. A tőkések csak akkor hajlandók hazai i- pari beruházásra fordítani pén­züket, ha az egyetlen eszten­dő alatt megtérül. Különben inkább külföldre viszik vagyo­nukat. A sokezer sziget, a- múgyis megnehezíti a közigaz­gatást. Az Egyesült Államok legú­jabban 45 millüó dolláros gaz­dasági segélyt, valamint jelen­tős katonai támogatást helye­zett kilátásba. Még ebben az évben átadnak egy rombolót a Fülöp-szigeti hadiflottának és az elkövetkező két év so­rán tíz zászlóaljat szerelnek fel teljesen. Az amerikai csekkekért a Fü- löp-szigetek elnöke kitöltetlen váltót adott az Egyesült Álla­mok vietnami politikájának tá­mogatására — ehhez tartozik a manilai haditanácsra vontkoző „kezdeményezés“ is. Már be­jelentették, hogy hétezer Fü­löp-szigeti katona hajózik be Dél-Vietnam felé, minden bi­zonnyal egy expediciós sereg előőrseként. A dél-kelet ázsiai országra Johnson nemcsak mint ágyú-, töltelékre néz, hanem mint az amerikai diplomácia „hű kö­vetőjére“ is. Johnson erősen érzi politikai elszigeteltségét és ezért igyekszik mindenáron „biztos“ szövetségesekre szert tenni. A 45 millió dolláros nagylelkű amerikai segély a- zonban csak átmenetileg haté­kony injekció. Washingtonban akkor jár le, felbontaná, fél- a szívük mélyén aggódnak a „hű szövetséges“ miatt. Olyan hangok is hallatszanak, hogy az országot, amely annakide­jén a spanyol trónörökösről, a későbbi II. Fülöpről kapta a nevét, ma Johnson érdemeinek elismeréséről, Johnson kereszt­nevéről, Lyndon szigetekre ke­reszteljék át. Lehet, hogy ez valóban be­következik, de lényegében semmisem változik. A manilai terv nem sok újat hoz, a ko­rábbi amerikai diplomáciai pró­bálkozások folytatását jelenti — egy másik vágányon. — m — Betiltott szerelem • Dr. Rita Orfels nem mehet férjhez • Egy n6, aki minden atomtitkot ismer. A neve: Dr. Rita Orfels, 38 éves. És hajadon marad, lega­lább hatvan éves koráig. U- gyanis a vele kötött egyez­ményben erre kötelezte magát. Sőt, mi több: az egyezmény­ben a következő kötelezvényt is elfogadta: — Kötelezem magam, hogy semmilyen férfivel nem kötök bizalmas ismeretséget. önként ráállt arra is, hogy sem moziba nem fog járni, senkit meg nem látogat, láto­gatót nem fogad, s hogy ha­vonta csak egyszer beszél te­lefonon az édesanyjával. S ugyanígy háromhavonként egy­szer a Cincinattiban élő test­vérével, Rita Orfels, ha fodrászhoz a- kar menni, legalább öt órával előbb jeleznie kell azt. Sétái előtt egész testét gépezettel kutatják át. E gépezet egy kis pont nagyságú mikroleleteket is lefényképez. Ha sétálni megy, tíz titkos rendőr kíséri. Lakóháza, akárcsak a munka­helye, tulajdonképpen bevehe­tetlen acél-zárka. Hat lakóhe­lyisége van, minden kényelem­mel és fényűzéssel berendezve. Van a lakóházában 18 televíziós készülék, amelyek a hiányzó társaságot, mozit, színházat és koncerteket pótolják. Ki ez a titokzatos nő? ö az „atom-lédi“. Fizikus, iskoláit a harwardi egyetemen végezte, s ott ismerkedett meg a Kenne- dy-testvérekkel. Az elnök aztán felkínálta neki, vállalja el a washingtoni Pentagon „atom- archívjának“ vezetését. Sokezer ajánlkozó félévi fe­lülvizsgálása után őt válasz­tották ki. — Inkább 1 férfinak kellett volna lennem — mondja tré­fásan Rita, aki jókedélyű, víg nő, habár önként vállalt ma­gára ilyen elviselhetetlen fel­tételeket. Éjjel-nappal bent ül az 1200 négyzetméteres acélkamrában, s várja „felülről" a különféle parancsokat. Körülbelül másfél millió iratot tart nyilván, s o- lyan titkokról tud, amelyekről egyes atomtudósok nem is ál­modhatnak. Munkahelyét éjjel­nappal televíziós készülékek fi­gyelik. Persze, Rita Orfels sok pénzt keres. Havonta legalább 16 e- zer deviza-koronát. De e mel­lett pénzt egyáltalán nem tart­hat magánál (talán titkos ü- zenetek közvetítésére is fel­használhatnák). Ha 1968-ban a vele kötött szerződést, amely millió lelépési összeget kapna De mit tegyen a gazdagsággal, ha sem házat, sem mást nem vehet (nehogy gazdasági és szociáilis függőségbe kerüljön. Továbbra is felügyelet alatt kell maradnia, s az ország terüle tét húsz évig nem hagyhatja el. Az emberek most kíváncsiak, hogyan dönt két év múlva. — Én vagyok az első ameri­kai robot-gép, — mondja Rita mosolyogva. Még j|ő, hogy humora van. A következő években valószínű leg szüksége lesz rá. (A) Megmenekül-e Huby a Üj fejlemény a Ruby-ügyben és ezen túlmenően talán a Kennedy gyilkossággal kapcso­latos egész kérdéskomplelcum- ban: Texas állam Ítélőtáblája megsemmisítette a dallasi tör­vényszéknek azt a döntését, a- mely Jack Rubyt halálra ítél­te Lee Harvey Oswald, Ken­nedy elnök feltételezett gyil­kosa megöléséért. A dallasi törvényszék 1964-ben hozta ezt az ítéletet és azóta egy­részt vár a villamosszék Ru- byra, másrészt Ruby és ügy­védei a per újratárgyalására, és esetleg az eredeti ítélet mó­dosítására. Pillanatnyilag, — amint a fenti hírből kitűnik — ebből a „versengésből“ a Ruby fél került ki győztesen. Milyen alapon semmisítették meg a halálos ítéletet? A te­xasi ítélőtábla által hozott í­télet arra hivatkozik, hogy a dallasi törvényszék figyelembe vette egy rendőrügynök tanú- vallomását, amely szerint Ruby a bűncselekmény elkövetése e- lőtt néhány órával hangoztatta gyilkolási szándékát. „Ez a tanúvallomás - szögezi le az íté­lőtábla — nyilván a vádlott el­len szól s így maga után vonja az ítélet megsemmisítését.“ Ennek az ítéletnek az alapján új Ruby-perre fog sor kerülni, de ezt már nem Dallas körze­tében tartják meg. Az ítélőtáb­la szerint ugyanis Dallasban nem lehet pártatlan esküdtszé­ket összeállítani. Ezzel az ítélettel a Ruby- ügy nemcsak a törvényszéki tárgyalások határidő naplójára fog kerülni, hanem újból az a- merikai — sőt a nemzetközi — közvélemény érdeklődésének előterébe is. A harc az új per körül tu­lajdonképpen már meg is kez­dődött. Wade ügyész, aki 1964 márciusában a Ruby perben az ügyészi szerepet töltötte be( közölte, hogy e döntés meg-: másítását fogja kérni az íté­lőtáblától. Ruby ügyvédei pedig most azt híresztelik, hogy ügy­felük meg fog menekülni a ha­lálbüntetéstől, Burleson védő­ügyvéd szerint nem biztos, hogy egy esetleges újabb tár­gyalás alkalmával az ügyész továbbra i9 fenntartja az eddi­gi vádpontokat. Az ügyvéd meggyőződése szerint „Ruby megmenekül a villamosszéktől". Valószínűnek tartja, ráveszik Rubyt arra, hogy „egy köny- nyebb^börtönbüntetés reményé­ben beismerje bűnösségét.“ Kétségtelen, hogy a végső í- téletig a tulajdonképpen soha le nem zárt Ruby-dosszié szá­mos új lappal fog gyarapodó ni, X

Next

/
Oldalképek
Tartalom