Új Ifjúság, 1966 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1966-01-25 / 4. szám

KUL

Népszerű emberek albuma:

1. Pierre Brice

Amióta mozijainkban May Károly megfilmesített regényeit vetítik, ifjúságunk körében Pierre Brice neve igen népszerű lett Sok millió néző szemében Winnetou- nak, az apacs tik nagy főnökének pótolhatatlan megszemélyesítője lett.

Életrajza egyszerű: Pierre Le Brice a neve, s Brestben született 1929 február 6-án. Már gyerekkorában vonzódott a színjátszáshoz. Tizennyolc esztendős korában besorozták katonának, s mivel a tengerészekhez került, a szolgálati idő meghosszabbodott. Összesen hat évet szolgált.

1953-ban újból feltűnt Párizsban, s mint akrobatatáncos lépett fel a színházban. Éppen azidótájt, amiko* a fiatal színészt a filmhez szerződtették, érte öt a szerencsétlenség. Egy autóbalesetnél olyannyira megsérült, hogy eredetileg amputálni akarták a lábát. Végül mégis szerencsésen megúszta a dolgot. Főleg a sportnak, rendkívüli szívósságának köszönheti, hogy aránylag rövid időn belül járni kezdett.

Pierre Brice 1959-ben, miután több filmben is szerepelt, Rómába megy. Akárcsak Lexa Barker-t, őt is ott fedezte fel Harold Remi, nyugatnémet rendező. Ot szemelte ki az Amerikában lejátszódó filmekhez, amelyeket elsősorban Jugoszláviában készítettek.

Az elmúlt év végén külföldön vetíteni kezdték a Winnetou 111. filmet, s May Károly müvei sorozatának nyolcadik része, az — Old Shatterhand is csakhamar kész lesz.

Pierre Brice, a „Vörös gentleman“ megszemélyesítője azt mondja:

— E hős jellemvonásai elragadóak. Igazi hős ő, minden körülmények között, bátor és tisztességes, nagyvonalú, készséges; kész segíteni, és hü barát. Winnetou tulajdonságait mind magán, mind pedig művészi kifejezéseimben példaképül vettem.

S most pedig sok ifjú olvasónk kérésének teszünk eleget. Pierre Brice nőtlen s a következő címeken található meg: — nyáron: Róma, Via Guilia 89 (Itália), októbertől aztán Vilié d'Avray, Route de Versailles (France).

a HŰ asszonyokról

Hamis képet kapna a cézárok Rómájáról, aki csupán a rossz asszonyok dolgait firtatná.

Egy régi sírkő felirata arról szól, hogy a halott asszony férje kéri Arriát, fogadja szívesen a felesége elszállt lelkét és legyen pártfogója a túlvilágon.

Ki volt ez az Arria? ez a gyámoiításra Hivatott tekintély a másvilág árnyai között?

Paetus, Arria férje, Iliyriában összeesküvésbe keveredett Claudius ellen. Elfogták, hajóra rakták. Arria könyörgött a katonáinak, engedjék meg, hogy ô is mellette maradhasson. Ha másként nem, mint kiszolgáló rabnő; hiszen a férjének rangja szerint joga van, hogy a személye körül szolgákat tarthasson. Elutasították. Ekkor az elszánt asszony bérelt egy halászbárkát s azon követte a hajót az itáliai partokig. Rómába érve, már tudta, hogy a férje élete elveszett Nem titkolta a családja előtt, hogy ő is követni fogja. Megpróbálták lebeszélni, de nem használt a szó, mire elhatároztták, hogy minden lépését órizni fogják, nehogy kárt tegyen magában. Az asszony keserűen fölnevetett: „Rendben van, a szép halálban megakadályozhattok, de akármilyenben nemí“ Felugrott, a falnak futott és fejét akkora erővel csapta oda, hogy eszméletlenül roskadt össze.

A kísérletbe nem halt bele. A sors mégis szebb véget tartogatott számára. Sikerült ki- esdekelnie, hogy még egyszer találkozhassék a férjével. Ennek a találkozásnak története tette halhatatlanná Arria nevét. Hogy férjét a kivégzés szégyenétől megóvja, maga ajánlotta fel neki a tőrt Paetus habozott. Ő hát a tőrt a saját mellébe döfte, s még volt annyi ereje, hogy kivonja és odanyújtsa a habozó- nak az örökké emlékezetes szavakkal: „Nem fáj, Paetus!“

Az őrjöngő cézárok könnyen osztogatták a halált. És ilyenkor sok római asszony a férje sorsához kötötte magát.

Seneca felesége, Paulina, ugyanúgy akart meghalni, ahogyan Nero parancsára férjének végeznie kellett magával. Felvágta ő is az ereit. A férj elvérzett, a nőt életre támogatták. Nem sokat értek el vele, lassan mégis a férje után hervadt.

Marcia, Brutus özvegye is a férje után akart halni. Családja megtudta, őriztette. Nem gondolhatták, mit fog tenni az elszánt asz- szony. A konyhában kimarkolt a serpenyőből egy csomó izzó parazsat, szájába tömte, s amit bírt, lenyelt belőle. A kínok kínjával pusztult el.-0Lehet-e egy tudós életének dicsőségesebb élménye, mint az, hogy szabadságát a feleség és a környék szövetségének köszönheti?

Hugo Grotius Hollandiának egyik legnagyobb elméje volt. Tlzenötéves korában a jogtudományok doktora, majd történész, teológus, humanista és államférfi. Mint Oldenbarne volt barátja és párthíve, ő is összeütközésbe került Orániai Móric helytartóval. Abban az időben a politikai szereplés meglehetős kockázatot jelentett. A helytartó Oldebarnevalt rendkívüli bíróság elé állította, és a nagy államférfit elítéltette és lenyakaztatta. Gro- tiust életfogytiglani várfogságra ítéltette. Loevenstein várában tartották fogva. Azt mégsem merték megtenni, hogy a világhírű tudóst, Hollandia büszkeségét holmi sötét zárkában sanyargassák. Megengedték, hogy könyveket olvasson és folytassa tudományos munkásságát.

A könyvekkel barátai látták el, a közvetítést a felesége vállalta. Olyankor, amikor a könyvcsere esedékes lett, meglátogathatta férjét, hogy gondoskodjék az oda- és visszaszállításról.

Tudni kell, hogy mit jelentettek abban az időben a tudományos müvek. Ívrét alakú, vaskos pergamentba kötött kapcsos könyvszörnyetegek ezek; kötetje négy-öt kilogrammon alul nem adta. Hatalmas láda kellett a szállításukhoz.

Erre alapította tervét a csüggedtlen feleség.

Az őrök eleinte szorgosan átkutatták a ládákat, de idővel beleuntak a fáradságos motozásba. Mindig csak könyv és könyv, semmi gyanús csempészés, a végén bele sem néztek a ládákba. Hagyták, hogy hordják-vigyék vizsgálatlanul.

Ekkor az asszony előállt a tervével. A tudományos könyvek helyett bújjon bele maga a tudós a ládába. A szállítómunkások mind az ő embereik, jó holland hazafiak; az őrség nem fog észrevenni semmit; odakünn pedig készen állnak a segítő kezek. A komoly és méltóságát féltő tudós mosolygott a romantikus terven. Már ő inkább itt marad az idők változásáig, vagy akár holta napjáig, de felsülésnek, nevetségnek nem teszi ,ki magát.

Hát jó. Egy napon becipelnek a szobájába egy nagy, n.ehéz deszkaládát. Fölemeli a fedelét: a felesége mosolyog ki alóla. Most már megadta magát. Belegörnyedezett a ládába — fejtől lyukakat fúrtak bele, hogy levegőt kapjon —, s a munkások kicepekedtek vele a várból. Minden simán ment. Az asszony meghúzódott a cellában a férje helyett, s ette a fekete kenyeret, amit az ajtó rácsán keresztül beadoqattak. Csak napok múlva leplezték le, s ekkor már a szökevény a határon túl járt.

A helytartó tajtékzott mérgében. Az asz- szonyt megkötöztette, a bíróság elé állította: ítéljék el öt a férje helyett életfogytiglani fogságra. A szolgalelkű bíróságban meg is volt a hajlandóság, de az ország rendel ezt már megsokallták, s közbeléptükre Móric herceg kénytelen volt zsákmányát elereszteni.

Európa visszhangzott a nagyszerű asszony dicsőítésétől. Szobrot érdemelne i- írták —, mert ki tudja, nélküle megmaradt volna-e a tudomány számára egy világító elme fényessége.

M'

IV.

choff professzorok a kivizsgálás után nyilatkozatot írtak alá, amelyben Matuskát komédiásnak, erkölcsileg elhajlott egyénnek nyilvánították, akinek szadista hajlamai vannak, és vétkéért teljes mértékig felelős. E kivizsgálás ellenére a bűntény motívuma mély rej- ■ ■ ■ tély marad.

, _ # Az ügy bírósági kimetetele

Tudatosította magában, hogy a sem voIt mindennapos. A bű- , bűnügyi vizsgálat megállapí- nös körül djpiomáciai huza- Az első. amit megállapított tóttá: Biatorbágynál a hidat vona kezdödött - a németek az a tény volt, hogy Matuska egyméter hosszú gázcsövekkel í ■, és a magyarok is ítélkez- Szilveszer milliomos; három robbantották fel, melyeket aLartak fölötte Mivelhogy

bérházzal, vasöntödével és kó- lőzőleg ekrazittal töltöttek Matuskát Ausztriában tartóz- bányával rendelkezett. Ezenkí- meg. Visszatért Budapestre és tattak le az anzbachi mérény- vül szeretett férj volt, atyja a rendőrkapitányságnak írás- ]etért 6 'év SŰIyos börtönre í- egy 10 éves lánynak, és köz- beli jelentést adott nyomozá- télték. Ezután' kikölcsönözték tiszteletben álló egyén. Habli sának eredményeiről. Rögtön Magyarországnak ahol az or-- csalódottnak érezte magát, de azután, hogy a miniszterelnök szágos bír6ság halálra ítélte, aztán ragyogó összefüggés öt- kézbe kapta a jelentést, szét- vissza kellett azonban adni lőtt az eszébe. Matuskának engedte Farkas ezredes kivizs- Ausztriának, hogy az első bün- kőbányája van. A kőbányában gáló csoportját, és másodszor letölthesse.... Eme csúrobbantószért alkalmaznak... És is megbízta Dr. Schweinitzer fos ügyvitel után Németország a vonatot Biatorbágynál rob- bűnügyi tanácsost az ügy fe- vjsszaIépett, nem kérte a kia- bantószerrel röpítették a leve- lülvizsgálásával. datását.

than'^tuľslríä 1 n-dr' 1931- október 7-én a bécsi Mire Matuska Szilveszter

^ ^ ... rendőrség ideiglenesen őrizet- Ausztriában letöltötte a 6 év

Ettől kezdve Habli kivizsgá- be vette Matuska Szilvesztert börtönt, Magyarországon aköz- lása gyorsan haladt, Megálla- as a bécsi biztonsági szervek ben kiadott amnesztiarendelet pította, hogy a kőbányát üze- főnöke, Wahlov udvari tanácsos alapján kegyelmet kapott, és men kívül helyezték és Matus- ejd vezette. A helységben ott a halálos ítéletet életfogytlg- ka csupán ez év áprilisa óta tartózkodott egy magyar és lanig tartó börtönbüntetésre bérli! Egy lőmestert is alkal- egy német bűnügyi nyomozó is. változtatták. Matuska 19'59-ben kalmazott, akit Weinertnek ^ kihallgatás után, amelynek kezdte meg börtönbüntetését hívtak, továbbá nagyobb meny- során Matuska kategorikusan a szegedi Csillag börtönben, nyiségű robbantószert vásárolt, visszautasította a napnál is Börtönben ült egészen Szeged — Talán követ robbantottak? világosabban bebizonyított bü- felszabadításáig, amikor is si— kérdezte Habli a lőmestert nösségét, az udvari tanácsos került megszöknie. Ezután

— Ugyan — hangzott a vá- elrendelte bebörtönözését. Né- 1947-ben Svédországban felfelasz. — Az igazgató úr csu- hány napon belül azonban a dezték és még időben ártalpán passzióból robbantgatott. delikvens beismerte az összes malanná tettek egy mérényle- Megkért ugyanis, hogy tanít- mérényletét, mivel a lakásán tét, amelyet nyílt pályán ké- sam meg erre a mesterségre, és a kőbányában elegendő tár- szítettek elő az egyik vonat mert a vasolvasztójában szán- gyi bizonyítékot találtak. A ellen. A bűnügyi szakemberek dékozik felrobbantani egy ö- kivizsgálők ama kérdésére, kijelentették, hogy a merényi reg, használaton kívüli álló ké- hogy miért robbantgatja fel let előkészületei hasonlítanak ményt. Ezért vásároltam gáz- Európaszerte a vonatokat, ezt Matuska módszereire. Hogy a csöveket, melyeket egy méte- válaszolta: szakemberek állítása igaz-e,

rés darabokra fűrészeltünk, és — Hoszas töprengés után ar- nehéz megmondani: egy biz- megtöltöttük ekrazittal. Ezek- ra a megállapításra jutottam, tos, a vonatok rémének nyo- kel a csövekkel robbantgattunk hogy az emberiség elfordult ma veszett. Csupán azt kell aztán a kőbányában, hogy az az istentől. Csakis katasztró- még ehhez hozzátennünk, hogy igazgató úr tudjon velük bán- fák fordíthatják vissza hozzá, az Interpol által ellene kiadott ni. A kéményt azonban még Tehát az emberiség jótevője elfogatóparancs még mindig nem robbantotta fel, mert lettem.... érvényes.

sürgősen! el kellett utaznia... Ügy tűnt, hogy nem normá- Habli nem hallgatta tovább, lis, de Dr. Hoewe és Dr. Bis- Fordította: sz. j.

TALLÓZÁS

Egy római nőegyesület javaslatot intézett az olasz parlamenthez és kérte, hogy kötelezze a házastársakat a jegygyűrű viselésére, és csak orvosi rendeletre engedje meg a karikagyűrű Ievetését.

A szervezet elnöknője szerint ugyanis a férjek rendszerint csak akkor vallják be szeretőjüknek, hogy nősek, amikor már késő.

Harry Síén amerikai festőművész vadonatúj módszerrel „alkot“. Képeit géppisztollyal „festi".

' Az újságírók előtt nem igen nyilatkozott művészetéről:

— A művészitek - nyíltságot kell mutatnia a műveiben is. Az én alkotásaimban géppisztolygolyók ütötte lyukak jelentik a teljes nyíltságot.

Egy kaliforniai, San Dle- go-i kereskedő minden este odahaza pókerezett barátaival. Felesége szakadatlanul zsörtölődött a folytonos kártyázás miatt, végül is közölte a férjével, hogy elhagyja, visszatér Los Angelesben élő édesanyjához.

Mondotta, összecsomagolt és vonatra ült.

A férj és társasága nem volt rest, repülőgépet béreitek és — nosza! — tüstént Los Angelesbe utaztak és az anyós lakására siettek.

Amikor a feleség beállított, volt mit látnia: édesanyja lakásának konyhájában ott ült férje és megszokott társasága, javában pókereztek

Lyndon Johnson, az Egyesült Államok elnöke mondta— Harmincegy évi házasságom alatt megtanultam, hogy két dolog teszi boldoggá az asszonyt. Az első: azt a látszatot kell kelteni, hogy ő az úr a házban. A második: valóban ö legyen az úr a házban.

Az olasz lapok teli voltak az alábbi hírrel:

Termi városában el akartak ítélni egy mént meg a gazdáját. A mént a „meg- férfiatianítás" veszélye, gazdáját ötvenezer lírás pénzbüntetés veszélye fenyegette.

A lapok szerint a dolog úgy történt, hogy két mezőőr tetten érte a mént, amint éppen két bájos kancának udvarolt, márpedig Olaszországban szigorú törvények tiltják a tenyészállattá nem nyilvánított mének — izé — széptevését.

A mén és gazdájának védőügyvédje alaposan megizzadt, mire bebizonyította, hogy a két mezőőr tévedett, a ménnek tisztességes szándékai voltak.

Walter Shirra, az űrrandevú egyik részvevője mondotta feleségének, amikor a nagy vállalkozás után hazaérkezett:

— Csak látnád, micsoda forgalom van odafönn!

Ralph Bunch Nobel-díjas amerikai tudós mondotta: — A békét nem lehet valóra váltani egy gombnyomással, mint ahogyan el lehet indítani a világot elpusztító új háborút.

Az egyik párizsi vicclap De Gaulle elnök beszéde után ezzel a fölirattal igyekezett fölkelteni olvasói érdeklődését:

— „Egyedülálló alkalom! A mi lapunk az egyetlen francia újság, amely nem közli De Gaulle elnök beszédét.“

TAU.Ó1 ÁS