Új Ifjúság, 1966 (15. évfolyam, 1-52. szám)
1966-09-06 / 36. szám
tJJL Leveleznénk0 Nagy István, Lenti 6783/28 Magyarország. Magyarul levelezne és ismerkedne 20 éves lányokkal. 0 Megyesl Jolán, Jakabsza- kállas, Petőfi út 16 sz. Magyarország. Magyarul, németül vagy angolul levelezne és ismerkedne. Kívánatra fényképet küld. 17 éves gimnáziumi tanúié. 0 Hegedűs Ildikó, Kecskemét. VIII. Joó Mária u. 1 sz. Magyarország. Levelezni és ismerkedni szeretne 23-24 éves fiúkkal. 17 éves gimnáziumi tanuló. Magyarul, németül, franciául várja a leveleket. 0 Regós László, Békéscsaba. Dobozi út 22-23 sz. Magyarország. Magyarul levelezne, 17 éves technikumi tanuló. 0 Muosi Agnes, Budapest, XV. kér. Eötvös út 124 sz. Képeslapgyüjtésröl levelezne magyarul, 15 éves diáklány. 0 Klein Judit, Miskolc. 1. kér. Széchényi út 47 sz. Magyarország. Csehszlovákiai fiatalokkal levelezne magyarul, 17 éves közgazdasági technikumi tanuló. 0 Berecz Irén, Monosbél, Béke út 28 sz. Magyarország. Magyarul — németül levelezne képeslap- és bélyeggyüjtésröl. 0 Schreiner Piroska, Köesk, Vas-megye, Magyarország. Különféle témáról levelezne magyarul, 17 éves diáklány. 0FU1ÖP Katalin, Celldömölk. Kossúth Lajos u. 9 sz. 11/1. Magyarország. Zenéről, sportról levelezne magyarul, 18 éves 'diáklány. 0 Pavel Mozola, čekovce č. 196. okr. Zvolen, ČSSR. Levelezne és ismerkedne. 32 éves orvostanhallgató. ismerkednénk Ifjúsági klub Csergé Károly mérnököt, az alistáli EFSZ fiatal agronómu- sát ritkán lehet rossz hangulatban találni. Az EFSZ mellett működő CSISZ alapszervezetnek is ő az elnöke. Teendőit Igen lelkiismeretesen végzi. A CSISZ járási vezetősége nemrég három hetes francia- országi tanulmányútra küldte, odaadó lelkiismeretes munkája jutalmán). Egy hónappal ezelőtt tért vissza, sok tapasztalattal. Bárkivel szívesen elbeszélget élményeiről és az ott szerzett benyomásairól. Mégis, mikor visszatért, elkeserítették őt az első hírek, amelyet a szövetkezetről és a CSISZ alapszervezetéről hallott. Az állandó esőzések késleltették az aratást és az utazás fáradalmait még ki sem pihente, máris munkához látott, hogy a gabonabetakarítás minél hamarabb véget érjen. Abban még reménykedett, hogy az u- tazás során szerzett tapasztat latairól, élményeiről majd az újonnan megnyílt ifjúsági klubban elbeszélgethet a fiatalokkal. Sajnos, ez a terve sem sikerült. Az esőzések és egy nagy vihar tönkretették a klub tetőzetét és beázott. Alistálon ilyen épületet biztosítanak csak az ifjúsági klubok számára. Pedig a Jednota és a CSISZ járási vezetősége közös megegyezése alapján rendezték be a klubot, 16 ezer koronába került. A klub ünnepélyes megnyitását az aratási ünnepély keretében tervezték. Az aratást már befejezték, de az átázott falak még mindig vizesek, a kőművesek, festők nem tudnak dolgozni. Vajon mikor készül el az alistáli fiatalok ifjúsági klubja? Esetleg, ha jó napsütéses időjárás lesz, két-három hét alatt rendbe tehetik a klubot és megindulhat a tevékenység — mondja Cser- ge Károly reménykedve. Állandó optimizmusa most sem hagyta el. A CSISZ szervezet működését még jobban fellendíti majd a klubtevékenység. Végre valahá- ra lesz már egy helyiség, ahol a kocsmán kívül összegyűlhetAlistálon nek a fiatalok, szórakozhatnak és szabad idejüket eltölthetik. A tervek már megvannak. A tagok már várják a klub megnyitását és ezért segítenek a rendbetételénél is. Többek között egészségügyi előadás-sorozatot és a fiúk-lányok kölcsönös viszonyáról is szeretnének előadásokat rendezni. A szombat-vasárnapi tea-délutánok sem maradnak el. Mezőgazdasági szakelőadásokat is terveznek a növénytermesztésről és az állattenyésztésről. A távlati tervükben szerepel egy irodalmi színpad létrehozása is. A tanítók segítségét várják a színpad létrehozásában. Ez a klub lesz a dunaszérda- helyi járás első ifjúsági klubja, amelyet a CSISZ járási vezetősége és a Jednota közösen adnak a fiataloknak. Az itt szerzett tapasztalatok alapján a dunaszerdahelyi járás más falvaiban is sor kerül majd ifjúsági klubok berendezésére. ’ Mácsai Gyufa Pár lépést tettem az utcán félé, hogy elérjem. Hátulról sikerült a vállát elkapnom, ö meglepődve fordult hátra. — Ezer éve nem láttalak. Mi van veled? Ogy elfutsz mellettem, hogy észre sem veszel. — Igen az utcán ezren vannak. Mi lenne, ha mindenkire ügyelnék? így a jó ismerős sem veszi észre az embert. Különben is nagyon foglalt vagyok, talán ez az oka, hogy régen találkoztunk. Még mindig a CSISZ dunaszerdahelyi járási titkárságán dolgozom és rengeteg munkánk van. Alig végezzük el az egyik feladatot — már oťť a másik. Járjuk a falvakat, beszélünk a fiatalokkal. Sok problémánk van. Most is égy teljesen érthetetlen eset miatt mérgelődöm. A turisztika, kirándulás és a külföldi utazások ma már nem tartoznak a ritkaságok közé. Mint az egész országban, a dunaszerdahelyi járás több szövetkezete is külföldi jutalomüdülésre küld sok fiatalt. A CSISZ utazási irodája segítségével a fiatalokat aránylag jó helyekre küldhetjük, s ez nem kerül túlságosan sok pénzbe sem. A CSISZ járási vezetősége mindig hirdeti a fiatalok között, hogy hová utazzanak, hová van erre lehetőség. A szövetkezetek vezetőségeivel tárgyalunk, hogy küld- íjék a fiatalokat. Azt hinnéd. Beszéljünk az erkölcsről! Mit tennék én ? Várjuk a válaszokat „Mit tennék én?“ címmel feleletet várunk az Oj Ifjúság népes olvasótáborától arra a kérdésre, hogy helyesen cselekszik-e az olyan anya, aki erkölcsi aggályok miatt nem egyezik bele lánya külföldi utazásába? A fiatalok bizonyára értékes tanácsokat adnak erre a problémára, mert sajnos, ilyen probléma még ma is létezik. A fiatalok bizonyára tárgyilagosan ítélik meg a helyzetet és örömmel várjuk a leveleket, amelyeket az Üj Ifjúság következő szálők. A lányokat külföldre engedni! — sóhajtoznak a csallóközi asszonyok — onnan csak egy gyereket hoz haza és akkor mi történik, hogyan megy férjhez? Azt hiszik, hogy minden külföldre utazó lány csak azért utazik, hogy valakivel lefeküdjön. A legtöbb lány ezért nem utazhat a Csallóközből külföldre még akkor sem, ha az EFSZ vagy az állami gazdaság fizetné is az útiköltséget. A nagypakai EFSZ-bén például legutóbb egyetlen egy fiatalt sem bírtunk megnyerni arra. hogy külföldre utazzon. Mi van ebben a faluban? Hogyan nevelik a fiatalokat', ha ennyi bátorság sincs bennük, hogy a szövetkezet kezdeményezésére egy remek külföldi kirándulást tegyenek. Mégis inkább a fiúk mennek el hamarabb, bár teljesen elfogadhatatlan indokokkal, mint az maiban közölni fogunk. a fiatalok örülnek ennék és az a mi legfőbb feladatunk, hogy a létszámon felül jelentkezőket meggyőzzük, majd máskor ménjének külföldre, mert jelenleg betelt a létszám. Hát •nem így van, kedves barátom, hanem épp az ellenkezőjéről győződünk meg nap nap után. A dunaszerdahelyi járás fiataljai — tisztelet a kivételnek — félnek utazni. Többen kitöltötték a jelentkezési íveket és az utolsó pillanatban lemondják az utazást, mert nincs erre idejük, illetve különféle okokkal indokolják. Különösen a lányok erkölcsét féltik a szüelőbb is mondtam, visszalépnek az utolsó pillanatban. Ilyenkor aztán a járási vezetőséget szidják a CSISZ utazási irodájában, mert a visszalépők helyére már képtelenek vagyunk másik fiatalt szervezni. Most is égy utazás szervezésé miatt járkálok Bratislavába. Kaptam is a fejemre, mert néhányan lemondták az utazást. Hát így vagyok én. Ezek a dolgok számomra érthetetlenek és elkeserítenek. De nem értem az asszonyokat sem. Egy anya félti a lányát, erkölcsi tanácsokat ad neki, neveli, óvja a rossztól, ez mind érthető, de hogy külföldre nem engedi azért, mert attól tart, hogy utána okvetlen gyermeke lesz, — ezt már nem értem. Hiszen az erkölcsök a Csallóközben sem jobbak és nem is rosszabbak, mint máshol az országban. A nevelésnek, az erkölcs- csőszködésnek miért nem lehet idehaza érezni a hatását? A túlzott bigott felfogás, azt' hiszem. inkább még jobban árt a fiatalok erkölcsének, mintha azt mondaná valaki a lányának, hogy utazz, lányom, láss világot, mert te megteheted. Művelődj, éld a civilizált életet, használd ki az életadta lehetőségeket is. Az erkölcsi színvonal különben is teljesen összefügg a kulturális színvonallal. Egy okos, világot látott, tanult lány, inkább lehet erkölcsös, mint az, akinek a látóköre csak két km-ré terjed faluja szélétől. Helyesen cselekednek-e ezek az asszonyok vagy nem — sokat gondolkoztam rajta. Erre a kérdésre’ feleljenek majd az Oj Ifjúság olvasói is, a CSISZ duna,szerdahelyi járási titkárának. BAGOTA ISTVÄN Amikor jött l'jságliír: „A harminchárom esztendős Trstiak József, csehszlovák állampolgár, fülckl lakos (losonci járás), Rje- ka közelében cápa áldozata lett.“ A tengerpartnak is van bizonyos, az idők folyamán kialakult napirendje. Tűz a nap. forró fémként lövellve sugarait a strandolókra. Van. aki a vízben lubickol és van. aki napozik. Az az augusztusi nap is olyannak indult, mint az előzőek. De most már hagyjuk a szemtanúkat, három cseh fiatalt beszélni“: Arra lettünk figyelmesek, hogy az a narancssárga gumimatracon napozó ember, aki a parttól távolabb lebegett a vízen, leperdül a matracról, majd kiáltozni kezd: Segítség! Azt hittük, rosszul lett és most fuldoklik. Abbahagytuk a röplabdázást, beugrottunk a vízbe és úszni kezdtünk. A következő pillanatban azonban ugyanaz a rekedtes hang, amely az e- lőző „segítséget“ üvöltötte, mintegy magyarázva, hogy nem úszótudománya hagyta cserben, nem azért hív segítséget; hozzátette: „cápa!“ Egyikünk megtorpant. Ketten folytattuk utunkat. Odaértünk és megállapítottuk: a víz azon a helyen inkább piros, mint kék. A matracra helyeztük a több sebből vérző szerencsétlent, és borzalommal állapítottuk meg: a lába a CAP A csonka már, és dereka táján is hatalmas seb tátong. A part télé igyekeztünk, miközben megérkezett az a motorcsónak, amely a vízisízőket vontatta. Az elsősegélynyújtó állomásról a kórházba telefonáltunk. Trstiak József füleki lakos azonban elvesztette a csatát az adriai tenger cápájával. Belehalt súlyos sérüléseibe. Az eset mindenkit felkavart. Trstiakról annyit tudtunk csak, hogy csehszlovák állampolgár. Később világlott ki. miért és hogyan jutott Bulgáriába. Feleségével, és még egy házaspárral jöttek motorkerékpáron. Itt is, ott is töltöttek egy kis időt, fürödtek egyet a tengerben, este táncoltak valamelyik kávéházban. Másnap pedig újabb városok felé igyekeztek. Kra- levicén egyetlen napot kívántak tölteni. Trstiak József utolsó napja volt ez! A fürdőző sereg sokáig nem tudott napirendre térni az eset fölött. Aznap és másnap is alig merészkedett valaki a tengerbe. Mindenki tudta ugyan, hogy ilyen szörnyű eset nem fordul elő naponként, nem naponként követeli áldozatait a cápa. mégis borzongott mindenki. Mi is visszatértünk Csehszlovákiába. A rémes látványt, a rekedt hangot azonban nem tudjuk elfelejteni.“ A professzor egyre közelebbről hallotta rikácsoló diadal- üvöltésüket — a majmok már fölötte voltak. „Meg fognak lincselni“ gondolta magában a professzor. „Nem kellett volna megfutamodnom, a menekülőt könnyebb legyőzni...“ Szíve hevesen kalapált mellében, arcáról csurgott a veríték, lábai mintha ki lettek volna tömve. De hirtelen, mintha egv könyörtelenül világos gondolat űzte volna el, elszállt belőle a félelem: Miért rohanni? Miért menekülni? A kísérlet véget ért! Megállt, átölelt egy fatörzset, s arcát üldözői felé fordította. Elsőként, a husángot lóbálva, a vezérállat ért oda himbálózó járásával. A professzor még látta apró, gonosz, vérben forgó szemét, kivicsorított fogait. Az állatbör a majom félvállára csúszott. „Már ismerik a tüzet“, villant át a professzor agyán. A majom nagyot ordított, majd husángjával lesújtott a professzor fejére. A tudós vértől borítva roskadt a földre. Egy pillanatra elvesztette öntudatát. Ám a következő pillanatban újra látta a feléje lendülő husángot s a rárohanó majmokat A kéklő égbolton valami ezüstös fény villant meg. „De mégiscsak egy új emberiség van kialakulóban", volt a professzor utolsó gondolata. VLAGYIMIR SZÄVCSENKO: BERN professzor feltámadása (Befejezés)-ONéhány nappal ezután a Világakadémia Közlönyében a következő tudósítás jelent meg: „FÉK (Felszabadult Ember Kora), 18.790. szeptember 12. Az egykori Gobi-sivatag térségében lévő ázsiai természet- védelmi parkban, súlyos sebesüléssel, eszméletlen állapotban egy férfit találtak, s gyorsrepülőn a legközelebbi életrekeltő állomásra szállították. A jelen pillanatig 'még nem tért magához, de már túl van az életveszélyen. Koponyaalkata, idegrendszere, valamint ruházatának maradványai, a férfi időszámításunk első évszázadaiból származik. Hogy annak a technikai és tudományos szempontból kezdetleges kornak egy embere hogyan tudta életét tizennyolc évezredre konzerválni, egyelőre még nem sikerült kideríteni. Az Akadémia egy különleges kutatócsoportja a vizsgálat lefolytatása céljából á természetvédelmi parkba utazott. Mint ismeretes, a biológusok nemzedékek óta folytatnak kísérleteket az ember és az emberi társadalom keletkezésére vonatkozó tudományos feltevések helyességének igazo- lása céljából. Fáradozásaik eredményeként olyan emberszabású majomfajtát tenyésztettek ki. amely fejlődési foka tekintetében nagyjában az emberszabású majmok és a néhány százezer évvel ezelőtt élt pithacantropus közti átmenetet képviseli. Ezeknek az emberszabású majmoknak az egyik törzse nem messze tanyázott attól a helytől, ahol a titokzatos embert megtalálták. Feltehető, hogy találkozás történt, amely tragikus következményekkel járt az emberre nézve. Az Akadémia őslénytani szakosztálya megbízást kapott, hogy (okozza megfigyelő munkáját a természetvédelmi parkban. Különös gondot kell fordítani arra, nehogy az emberszabású majmok fegyverként használják munkaszerszámaikat, mivel ez káros hatással volna gondolkozásuk és lelkiviláguk alakulására. A világakadémia Elnöksége“. VÉGE. J
