Új Ifjúság, 1966 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1966-08-23 / 34. szám

(U. VJ Az NDK népi hadseregé művészeti együttesének egy csoportját' mutatja hé felvételünk. Ezekben a nápöRlían az NDK had­serege a szocialista országok hazánkban megrendezendő szeptemberi hadgyakorlatára készül. A hadgyakorlat szüneteiben és a pihenés óráiban a művészeti együttesek szórakoztatják majd műsorukkal a katonákat SZOMBAT. AUGUSZTUS 13. Elutazott Magyarországról a dán külügyminiszter, aki a két országot érintő kérdésekről tárgyalt Péter János magyar külügyminiszterrel. VASÁRNAP, AUGUSZTUS 14. Holt, Ausztrália miniszterel­nöke bejelentette, hogy az ál­talános katonakötelezettséget kiterjesztik az országban lete­lepedett külföldiekre ,is. tik a közbiztonság kérdéseit éa biztosították a szovjet kor- mányt, hogy sokkal szigorúb­ban lépnek fel a rendbontók és a huligánok ellen. SZERDA, AUGUSZTUS 17. Indonéziában megemlékeztek a függetlenség napjáról, ame­lyen Sukarno elnök mondott be­szédet. Az ünnep alkalmából 4 ezer politikai foglyot bocsáj- tottak szabadön. Csaknem 300.000 amerikai, 30 ezer dél-kóreai, újzélandi, ausztráliai és fülöpszigeti kato­na, 2000 különféle típusú re­pülőgép, több mint 1700 heli­kopter, 145 hadihajó és 11 re- pülőgépanyahajó (a 7. amerikai flotta harcképességének 70 százaléka). A VNA hírügynök­ség számadatai ezek a dél­vietnami harcokban részt vevő amerikai erőkről. Ennyi embert, harci felszerelést, gépet küldött a Pentagon Dél-Vietnamba, hogy elnyomja az ország népé­nek megmozdulását, hogy ural­mon tartson egy népszerűtlen bábrendszert. És mindez elég­telen. Az amerikai csapatok. mindeddig nem voltak képesek számottevő sikert elérni. A tá­bornokok még több katonát, még több repülőt, hajót, bom­bát kérnek. Az amerikai kor­mányzat pedig teljesíti kíván­ságaikat. McNamara amerikai honvédelmi miniszter nemrégi­ben kijelentette, Bogy a viet­nami háborút továbD fogják fo­kozni, terjeszteni. Térben és időben. Johnson elnök hasonló véleményen van. A világon és Amerikában ezek a számok megdöbbenést Az amerikai intervenció számokban keltettek. Egyre többen teszik fel ď kérdést: mibe kerül ez a hatalmas hadsereg? Kinek használ az intervenció? Ha csak a rideg számoknál is maradunk, a feleletet egy­hamar megtaláljuk. De előző­leg idézzük az egyik kaliforniai nagyiparost a vietnami hábo­rúról: „A háború kiterjeszté­sének gazdasági eredményei ráadás az iparosok anélkül is nagy húsos fazekához“. Ezt csak akkor érthetjük meg iga­zán, ha tudjuk azt is, hogy az elmúlt esztendőben az ameri­kai monopóliumok rekord pro­fitot zsebeltek be: 45 millió dollárt. Azaz 20 százalékkal többet mint 1964-ben. A Kong­resszus pedig újabb és újabb pótkiadásokat szavaz meg. Leg­utóbb 17.480 millió dollárral növelték az 1966—67-es pénz­ügyi évre előirányzott katonai kiadásokat. De a kongresszus más törvényeket is megszava­zott és szavaz meg. Néhány évvel ezelőtt az úgynevezett „nagy társadalom“ program céljaira, vagyis a szegénység­gel vívott harc költségeinek fe­dezésére 1,2 milliárd dollárt irányzott elő. Ebből azonban a vietnami háború Jberjesztése miatt csak 0.2 m^Krd dollárt szenteltek az eredeti célra. A többi egy milliárd vaj helyett ágyúvá változott. A háború még így is több dollárt emészt fel, mint amennyit „megtakarítottak“ a szegénység elleni harc meze­jén. A kongresszus így ismét szavazott. 5 milliárd dollárral többet fognak behajtani ezen­túl az adófizetőktől mint ed­dig. De ezt is hogyan? A pro­fitok utáni jövedelmi adót 20 százalékkal növelték, az egy­szerű adófizető jövedelmi adó­ját viszont 23 százalékkal tol. dották meg. És a milliárdok még mindig nem fedezik a háború költsé­geit. Az egyszerű amerikait még mindig nem sajtolták ki egészen. Máris újabb pénzszer­zési tervek születnek. Ügy lát­szik, a Pentagon a háború fo­kozásával párhuzamosan fokoz­ni akarja az egyszerű amerikai elszegényesedését is. Nemcsak életére tör a gyilkos interven­cióval, hanem mindennapi ke­nyerére is. Az amerikai intervenciónak azonban van egy másik oldala Is, amelyről odahaza nem szí­vesen beszélnek. íme néhány szám, amely azt illusztrálja, hogy a hatalmas ember- és anyagbevetés nem hozhat ered­ményeket. A dél-vietnami ha­zafiak az év első hat hónapjá­ban 900 hadműveletet hajtottak végre, tízezrével teszik harc- képtelenné a saigoni és ameri­kai katonákat, komoly ember- és anyagveszteséget okoznak az intervenciósoknak. A Vietna­mi Demokratikus Köztársaság ellen intézett támadások sem maradnak felelet nélkül. 1964 augusztus 5 óta már 1300 ame­rikai repülőgépet lőttek le. Az amerikai veszteségek maguk helyett beszélnek: az Egyesült Államoknak semmilyen áron sem sikerül térdre kényszerí­teni a hősiesen harcoló viet­nami népet. Hegyi Károly HÉTFŐ, AUGUSZTUS 15. Montevideóban befejeződött az Uruguay-i Kommunista Párt XIX. kongresszusa. Dél-Vietnamban, Wung Tau közelében újabb 4000 amerikai katona szállt partra. Ezzel az amerikai csapatok létszáma Dél-Vietnamban 292 ezer főre emelkedett. McNamara ameri­kai hadügyminiszter becslése szerint júliusban az Amerikai Egyesült Államok 1.2 milliárd doilár értékű, 580 repülőgépet veszítettek. KEDD, AUGUSZTUS 16. Chikágóban folytatódott a néger lakosság tiltakozó harca. A város három pontján tartot­tak naggyűlést, amelyen tilta­koztak a faji megkülönböztetés ellen. A román minisztertanács el­nöke, Jon Gheorghe Maurer hi­vatalos látogatásra a dán fő­városba utazott. Moszkvában a városi párt- szervezet aktíváján megvitat­Mloszkvában aláírták az olasz Fiat-gyárral az egyezményt. A Fiat autógyárat épít a Volga mentén, amelynek évi terme­lése 600.000 kocsi lesz. CSÜTÖRTÖK, AUGUSZTUS 18. A Biztonsági Tanács ülése be­fejezte a Jemen és Nagy Bri­tannia közötti ellentétek tár­gyalását. Kongó bányászati miniszté­riuma bejelentette, hogy a Wats bányában 312 kg aranyat loptak el, mintegy 139.000 font­sterling értékben. PÉNTEK, AUGUSZTUS 19. Moszkvában megünnepelték a Szovjet Légierők napját. Pekingben a kulturális forra­dalom jegyében nagygyűlést tartottak a Mennyek Kapujánál, amelyen résztvetl Máo Ce-tung is. ...................................................................................................................................................................................................nimm....mi......... Elkésett nyilatkozat WHITMANN MÁR NÉGY HÓ­NAPPAL EZELŐTT BESZÉLT GYILKOS TERVEIBŐL Charles Whitman, az őrült austini tömeggyilkos négy hó­nappal ezelőtt kezelésre je­lentkezett dr. Miaurice Heatly ideggyógyásznál. Az orvos megállapítása szerint Whitman lelkiállapota igen zavaros volt, olyasmit mondott neki, hogy „tele van gyűlölettel“, és „fél, valami történni fog vele, mert ellenállhatatlan vágyat érez, hogy az egyetem tornyáról pus­kával vadásszon az emberek­re.“ Az egyetemi rendelőintézet ideggyógyásza kijelentette, hogy a diákok gyakran fenye­getőznek olyan erőszakos cse­lekményekkel, amilyeneket so­hasem követnének ti — mond­ja az ideggyógyász. A pszichiáter szerint a gyil­kos, akin már akkor mutatkoz­tak az elmezavar tünetei, meg­beszélte vele, hogy ismét fel­keresi, de többé nem jelent meg. Whitman holttestének fel­boncolásakor mogyoró nagy­ságú daganatot találtak az agyán, amely ugyan a logi­kus gondolkodásra nem lehe­tett hatással, de annál nagyobb fájdalmakat okozott. Talán a tűrhetetlen szenvedés befolyá­solta Whitman elmeállapotát. Whitman hagyatékában ta­láltak egy levelet, amelyben kérd a hatóságot, hogy holttes­tét boncolják fel és állapítsák meg tudományos szempontból, mi késztette tetteinek elköve­tésére. Az orvosok még min­dig tanulmányozzák az agyda­ganatot, de nem hiszik, hogy az agytumor késztette volna bor­zalmas tettének elkövetésére. A nyomozók két fényképező­gépet is találtak Whitman la­kásán. Az egyikben fekete-fe­hér film volt, a másikban szí­nes. Egy cédula volt melleit» a következő szavakkal: „Hív­ják elő a filmeket. Köszönöm! Charles Whitman“. A rendőrség közleménye sze­rint a fekete-fehér filmen a tömeggyilkos látható otthoná­ban, kiránduláson, kedvenc kutyájával. A színes filmet átadták a Szövetségi Nyomozó Irodának. Az FBI még nem hozta nyil­vánosságra a színes film tar­talmát. Menet közben meghalt a sofőr Egy 17 éves fiatalember szinte hihetetlen lélekjelenlé­tének köszönhető, hogy negy­vennyolc gyermek megmene­kült a haláltól. A gyerekek a franciaországi Le Havre-ból autóbuszon vakációra mentek. Amikor az autóbusz nagy se­bességgel egy kanyarhoz ért, az 58 éves kocsivezető szív- szélhüdésbem meghalt és a kormánykeréknél összerogyott. Az autóbusz veszélyesen kö­zeledett egy sziklafalhoz, ami­kor Jean-Francois Daniel, a gyermekek 17 éves csoportve­zetője, aki a sofőr mellett-ült', a másodperc tizedrésze alatt fölmérve a helyzetet, megra­gadta a kormánykereket, leta­szította a helyéről az össze­rogyott sofőrt és rálépett a fékpedálra. A jármű pontosan a sziklafal előtt állt meg. A kocsiban tartózkodó 6—10 éves gyermekek nem is ébred­tek tudatára a veszélynek. — Egészen magától értető­dik, amit cselekedtem - mond­ta szerényen az ifjúsági cso­portvezető, akit megdicsértek bátor magatartásáért. — Más is ugyanez! 'tette Volna a he­lyemben. Jemenben halállal büntetik a homoszexuálisokat Jemenben a homosexualitás főbenjáró bűn, amelyet halál­lal torolnak meg, mégpedig igen primitív módon. A „vét­kezőket“ egy magas sziklate­tőről vagy toronyról a mély­ségbe taszítják. Tekintettel a büntetés szigorúságára, a tett elkövetését minden kétséget kizáróan be kell bizonyítani, Négy tanú határozott vallomá­sára van szükség, azonkívül a gyanúsítottnak is beismerő val­lomást kell tennie. Sőt, ha a gyanúsított már egyszer beis­merte cselekedetét, a törvény engedélyezi, hogy megváltoz­tassa vallomását. Beismerő val­lomása nem lehet jogerős, ha azt háromszor, három különbö­ző alkalommal meg nem ismé­telte. Nemrég homoszexuális üzel­mekkel vádoltak egy hatvan­éves embert és egy tizenhét éves legényt. Az öreg két íz­ben is beismerte tettét, har­madszorra azonban ellenkező értelemben nyilatkozott. Tekin­tettel, hogy vallomása nem e- gyezett meg a fiatalember val­lomásával, nem is hoztak ha­lálos ítéletet. Ehelyett mind­kettőjüket különös büntetésben részesítették. A zsanai főtéren kikötötték őket egy karóhoz, ahol fizet ütöttek rájuk naponta egy egész hónapon át. A verésen kívül ki voltak téve az embe­rek gúnyolódásának és el kel­lett viselniök a szörnyű dél- arábiai hőséget. Az elszenve­dett büntetés után az öregnek még négy évű kell börtönben ülni». Lázadás . a spanyol egyházban „Liberális“ római katolikus püspökök egy csoportja a na­pokban Madridban zártkörű ta­nácskozást tartott, haragosan pálcát tört az egyház konzerva­tív hierarchiája által végrehaj­tott puccs felett, Barcelona kö­zelében két fiatal pap motor­kerékpárjavító műhelyt nyi­tott, hogy közelebb kerüljön a néphez. A benedekrendi szer­zetesek katalán nyelven megje­lenő és széles körben olvasott havi folyóiratának egyik vezér­cikkében — „Az igazság“ cím alatt elítélik a rendőrséget, mert májusban papokat vert meg. Az Actio Catholica cso­portok vezetőiben — mindenütt Spanyolországban — lángol a lázadás szelleme „az öregekkel“ szemben. Az idei események egész sora — attól kezdve, hogy május 11- én a barceloniai rendőrség több mint száz papot támadott meg és ütlegelt, egészen az egyházi hierarchia múlt heti vitatott pásztorleveléig — szinte a le­számolás határára sodorta a fiatal papokat és az Actio Cat- holica világi „aktivistáit“ a konzervatív öregekkel. Röviden összefoglalva, egy­szerűen arról van szó, hogy megoszlás tapasztalható egy­részt a vatikáni egyetemes zsi­nat liberális tételeinek Spa­nyolország politikai, gazdasági és társadalmi életére való sür­gős alkalmazását követelő „fia­tal egyház“-beli aktivisták és a konzervatív hierarchia között amely semmiféle változást sem akar az országban. Az egyébként zavaros spa­nyol egyházi képből egy dolog világlik ki: az egyházi fegye­lem gyors ölemben omlik ösz- szé. Változó idők... Római felvétel

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom