Új Ifjúság, 1966 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1966-01-25 / 4. szám

mnniiuimimffmiflHnmiti» i N N e N Muriel Fay Humphrey-t, az Egyesült Államok alel- nökének feleségét tisztel­ték meg a „legjobb kala­pokat viselő nő" címmel. Lord Snowden Margaret an­gol hercegnő férjét pedig a „legjobban öltözködő fér­fi" cimmel. A felesége pe­dig a „legrosszabbul öltöz­ködő nő" elmet kapta.-O­Dél-Ausztráliában a ten­ger mélyén építettek fel egy házat, melyben villany és elektronikus gépekkel felszerelt laboratóriumot rendeztek be. A tudósok itt a halak nyelvét akarják ta­nulmányozni.-o­Khalid herceg Ibn Saud saudarábiai exkirály fia ru­letten egy éjszaka 265 ezer márkát veszített.-O­A ma 75 éves Antonio Fuscanl rászolgált rnár nyugdíjára. 45 évig Őrizte Dante sírját. Lelkiismere­tesen, nagy szakértelem­mel végezte feladatát. Kí­vülről tudja Dante főmü­vének, az Isteni színjáték­nak teljes szövegét.-O­Az elmúlt húsz évben a világ nagy részén számbe­lileg túlsúlyba kerültek a nők. Több férfi mint nő él Indiában, Ausztráliában, Ka­nadában, Albániában és Ír­országban. A házasulandó korban lévők közül csak Lengyelországban, a Szov­jetunióban, Indiában, az innen - onnan Egyesült Államokban van férfihiány. Négy-öt éven be­lül azonban ezekben az or­szágokban is kiegyenlítődik a nemek aránya.-O­Az Etna kétévi szünet után újból működik.-0­A Bulawayo Liwingstone vasútvonalon Rhodéslában egy elefánt nekiment a ro­bogó vonatnak és olyan ká­rokat okozott, hogy hat órára kénytelenek voltak leállítani a forgalmat.-0­Stirling Moss a neves angol autóversenyző, az örökös második ajánlatot kapott, hogy jelöltesse ma­gát a következő parlamenti választásokon a konzerva­tív párt képviselőjeként. — Az ajánlatot nyilván elfogadom, de ha már kép­viselő leszek, szeretnék egyúttal miniszter is lenni. Ügy vélem ehhez sokkal képzettebb vagyok, mint Barbara Castle, a jelenlegi közlekedésügyi miniszter, akinek — s ezt sokan el Sem hiszik — még hajtási jogosítványa sincs.-0­Frank Wall — szőkébb hazáján az angliai Surrey grófságon kívül senkisem hallott róla, most pedig az egész világot bejárja a ne­ve. A 63 éves pékmester, nyugdíjaztatás előtt állt, amikor az angol Totón 275 ezer fontsterlinget nyert. — Látják, milyen a sze­rencse. Meggörnyedtem, szinte alkalmatlanná vál­tam az életre és most sze­rencsésnek kell magamat vallanom.-0­Konrád Adenauer, az „el­pusztíthatatlan" volt német kancellár mesélte baráti körben: — Néhány nappal ezelőtt egy állatkereskedő egy tek­nősbékát ajánlott megvétel­re. Már-már elszántam ma­gam, hogy megveszem, de meggondoltam a dolgot. A kereskedő ugyanis közölte velem, hogy egy ilyen tek­nősbéka 100—150 évig él. Persze, hogy nem vettem meg, hiszen magatok is tudjátok, milyen szomorú dolog az, ha az ember ked­venc jószága elpusztul. o N N a N UJL Václav Pašek, a Szakszerve­zetek Központi Tanácsának titkára és Bedrich Kočírek, a nemzetközi kapcsolatok szak­osztályának vezetője most ér­keztek haza Vietnamból. Az újságírók kérdéseire a követ­kező interjút adták: — Hogy milyen az élet Viet­namban? Nappal mintha min­den kihalt volna. Az iskolákat kiürítették, de azért a tanítás folyik. A gyerekek hosszú gya­logtúrákat tesznek meg, míg a tanítás helyére érkeznek. Csak este térnek vissza a vá­rosokba, akkor nyitják az üz­leteket, a mozikat és a szín­házakat is. — Látni a bombázás nyo­mait? A városok közül különösen Hanoi nyújt rettenetes képet. A légvédelmet nagyszerűen építették ki, a földalatti Óvó­helyek hálózatát még tovább építik. Milyen az ellátás? Vietnamban jegyrendszert vezettek be, havonta mindenki 13,5 kg rizst kap. — Egy hónapra? — Igen, de ne felejtsük el, hogy a vietnamiak nem esznek kenyeret, krumplit, gombócot. Reggelire mindenki 15 dkg rizst eszik, délben és este Is ugyanannyit. Különbözőkép­pen készítik el, sok zöldségfé­lével és mártásokkal. — Elég hús van? — A húsfejadag kicsiny. A bombázásoknak csak az az egy „előnye van" hogy megkönnyí­tik a halászok munkáját. Ha a bombák a folyókba hullnak, akkor ezrével halásszák ki a döglött halakat. — A fejadagok mindenki számára egyformák! — A nehéz testi munkások 23 kg rizst kapnak. Megláto­gattunk Hanoi mellett egy ter­melőszövetkezetet, 3 ezer tag­ja van, 1958-ig mindent a há­tukon kellett cipelni, ma már 196 tagnak kerékpára van. — Az amerikaiak azt állít­ják, hogy csak a katonai tá­maszpontokat bombázzák? Igaz ez? —Nem Igaz. Rengeteg la­kóházat, iskolát, óvodát, kórhá­zat, üzemi konyhát bombáztak. Ha riadó van, a munkás le­megy az óvóhelyre és magá­val viszi a legfontosabb gép- alkatrészeket. Sok munkaidőt veszítenek el a bombázások miatt. A légiriadót már jóelö- re jelzik. A termelőszövetke­zetek idejében teljesítik a ter­veket, és emellett a munkások a munkaidő után segítenek a védelmi rendszer kiépítésében. — Puszta fegyverrel is le­het harcolni a repülőgépek el­len? — Egy puskával természete­sen nem, de ha többen össze­állnak, akkor már veszélyt je­lenthetnek az alacsonyan szál­ló bombázók számára. Thuy Huongban 14 fiatal fiú és leány öt repülőgépet lőtt le közön­séges puskával. — Nálunk sok vietnami diák tanul, hogy helyezkednek el ezek otthon a hazájukban? — Mi sok műszaki dolgozó­val, orvossal mérnökkel talál­koztunk, akik csehül vagy szlo­vákul beszéltek. Szívesen gon­dolnak vissza a nálunk töltött időre és igen hálásak. — Ml a beállításuk a Szov­jetunióval és Kínával szem­ben? — Sok olyan üzemet láttunk, amely a Szovjetunió vagy Kí­na segítségével épült fel. Az emberek nagyon megbecsülik a segítséget, bárhonnan is jön. — Milyen kilátásaik vannak az amerikaiaknak a vietnami háborúban? — Vietnamban mindenki meg van róla győződve, hogy ők győznek. Mégha 20 évig is kel­tene harcolniok. Nem félnek a légitámadásoktól. — Ho-Tsi-Minh mondotta: Mi kicsik vagyunk — Amerika nagy. ök modern fegyverekkel vannak felszerelve, de mi azért nem félünk tőlük. Minket ma­ga a természet, a dzsungel véd meg. Páncélosokkal és nehéz fegyverekkel itt nem mennek sokra. A fiatal fiúk és leányok nem riadnak vissza attól sem, hogy kígyókat és darazsakat szórjanak szét az ellenség tá­borában. Nemcsak Ho-Tsi-Minh, ha­nem az egész nép így gondol­kodik. A diplomácia aktivitásának fokozásáról tanúskodnak a vi­lág legkülönbözőbb részeiből érkező jelentések. Koszigin miniszterelnök indiai tartózko­dását arra használta fel, hogy az ugyancsak Sasztri temeté­sére érkezett Humphrey ameri­kai alelnökkel találkozzon. Az eszmecsere középpontjában a vietnami problémák álltak. Ulánbátorban Brezsnyev a mongol vezetőkkel tárgyalt nemzetközi problémákról. A vietnami ügyben afrikai kezde­ményezés várható. Bumedien Algéria elnöke, Harriman nagy­követtel, Johnson diplomatájá­val folytatott beszélgetéseket a vietnami konfliktusra vonat­kozólag. Johnson elnök a szo­kásos kongresszusi üzenetében kihangsúlyozta, hogy semmit sem tud mondani a jövőről, de az Egyesült Államok a béke létrejöttéig vagy létre nem jöt­téig úgy fog cselekdni, ahogy arra Dél-Vietnam népe füg­getlenségének védelmében szükség lesz. Nem kívánja a rombolás és a veszély növe­kedését, de minden fegyvert, minden dollárt megad a harcoló katonáknak. A nigériai válság beleillik ab­ba az általános folyamatba, melynek Közép-Afrikai a szín­helye. A nigériai fordulatnak érdekes vonása, hogy Wilson brit miniszterelnök a rhodéslai kérdésben Laposban féléves haladékot kapott a Smith re­zsim megdöntésére. A kompro­misszum létrejöttében jelentős szerepe volt a nigériai kor­mánynak is. A válság másik vonatkozása nigériai belső ter­mészetű. Az északi tartomány most meggyilkolt muzulmán miniszterelnöke valóságos kény­úrként kezelte a nigériai föde­ráció három kisebb államát. Ben Barka elrablásának és meggyilkolásának Ugye komoly francia belpolitikai problémát képez. A Közös piac luxmburgi ér­tekezlete holtpontra jutott. Couve de Murvllle francia kül­ügyminiszter memorandumban terjesztette elő kormányának álláspontját. Követeli, vezessék be a vétójogot s ne dönthesse­nek többségi szavazással sem­milyen kérdésben. Megválasztották India új mi­niszterelnökét Indira Gandhi asszonyt, ő lett Sasztri utóda. A havannai szolidaritási ér­tekezlet Fidel Castro minisz­terelnök beszédével zárult le. Az értekezlet tükrözte azokat a véleménykülönbségeket, ame­lyek az egyes csoportok között fennállnak. De érdeme, hogy mégsem az ellentétek határoz­ták meg a jellegét, hanem a közös célok érdekében, közö­sen hozott fontos döntések. A haladó erők harcára a leg­nagyobb hatással bizonnyal a trlkontinentálls szervezet meg­alakítása lesz. Latin-Amerika szerepe annyira megnövekedett a világpolitikában, helyzete teljesen azonos Ázsiával és Afrikával. A fejlődésnek jobban megfelelő trlkonttnentális szer­vezet megalakítása a harc jobb koordinálását bizonyltja. Ez olyan jelentős eredmény, amely a szolidaritási mozgalom nagy eseményévé avatta a havannai találkozást. Accrában lesz a IX. VIT Ghana fővárosában Accrá­ban rendezik meg a IX. Vi­lágifjúsági Találkozót ez év nyarán — Így döntött a fesztivál előkészítő bizott­ságának Bécsben e napok­ban befejeződött illése. India sok érdekeset nyújt az Idegennek, Kasmír hegy-völ­gyeitől kezdve a Kap Kormorin-l pálmaligetekig annyi a változatosság, hogy mindent megnézni nem is lehet. A turis­ta úton útfélen a hhindu és iszlámi kultúra felbecsülhetetlen műemlékeivel találkozik. Aki Dél-Indiában jár, az ne mulassza el a Mahabalipuram templom és Kancheepuram templomváros megtekintését. Az utóbbi a híres hét szent városhoz tartozik. Aki Észak-Indlát keresi fel, az elmegy Benaresbe, ahol a hívők a Ganges vizében megtisztulnak bűneiktől, és ahol a régi rítus szerint a holttesteket máglyán porrá égetik és a fo­lyóba szórják. Az európai számára India ma Is a csodák országa, amely felfedezésre vár. A turista, aki Lahoremél lépi át a határt, azonnal észreve­szi, hogy az országutakon milyen sok a kerékpár és az ökör- fogat. Az országutak állandóan forgalmasak, sok fiatal lány­nyal találkozunk, fehér nadrágot viselnek és felette szűk, de hosszú szoknyát. Ezt az öltözéket ma punjabinak hívják. A férfiak egy dothiba nevú fehér gyolcsanyagba göngyölik tes­tüket. Közel a határhoz fekszik Amritsar, a szikhek szent vá­rosa. A virágvásár a legérdekesebb, majd megnézzük a híres ,.arany templomot", ahová évente több ezer ember zarándo­kol. A szikh templomokban a hindu templomokkal ellentétben nincsenek képek és szobrok, éjjel-nappal szünet nélkül folyik az istentisztelet. Harmőnium-klséret mellett egy férfi állandó­an énekel. A szentlrás szövegét olvassa ’fel. Az oltáron ott fekszik az adi grant, a szánt könyv, melynek alapján Guru Nanah, a szikhizmus megalapítója a mohamedánokat és a hindukat az egy istenséghez vezette. A mesterséges tó közepén fekszik az arany templom, mely­nek falai valóban színtiszta arannyal vannak bevonva. Aki a szentélybe akar belépni, annak a templomőr előtt ld kell üríteni a zsebeit. Nem vihet magával cigarettát és szeszes ita­lokat. Miután a látogató megmosta a lábát, beléphet. Virág­koszorút akasztanak a nyakába annak jeléül, hogy szívesen fogadják. Ha a látogató éhes, akkor leülhet és ehet. A szik­hek faj és felekezeti különbség nélkül mindenkit megvendé­gelnek. Minden szikh férfi selyem turbánt visel. Rendszerint hosszú hajuk van, mert Guru Namak betiltotta a hajvágást és a borotválkozást. Miután a hosszú szakáll zavarja őket a munkában, szakállukat felkötik. Az út a Pandzsáb völgyön, rizsföldek mellett vezet tovább. A kőházak nagysága szerint ítélhetik meg a tulajdonosok gazdagságát. A házak rendszer­telenül épültek. Az utak nincsenek kiépítve Dílllből a Madhya Pradeshen, Agrán, Gvolioron keresztül az Arab tengerig, sőt Bombayig vezető út. Egy másik út, a Gangesz folyó mentén Benaresig, egész Kalkuttáig vezet Vagy 1300 kilométer hosszú a pálmafákkal szegélyezett „Trumroag“, amely Maharasztrától Miysoreig épült ki. Az utakon csak nehezen haladhatunk előre, mert igen keskenyek. Autóbuszjáratokkal csak ritkán találko­zunk. Indián keresztül utazni még manapság is igen kalandos. Szállást a falusiaknál könnyen találhatunk, az emberek szívé­lyesek, megbarátkoznak az Idegennel. Oton-ütfélen találko­zunk elefántcsordákkal és majmokkal. Ezek csak a külföldiek számára feltűnőek. Alig vesszük észre, csak egy tábla figyel­meztet minket arra, hogy Pakisztánba érkeztünk. Még egy tábla nyújt meglepetést:, ezen a következőt olvassuk: Balra hajts! Noh-Kundi határváros, ahol tüzetesen megvizsgálják útleve­lünket. A vizsgálat után a vámőrök forró teával kínáltak. Igaz, hogy két óráig várattak az útlevélvizsgálattal, mert ép­pen imádkoztak és ájtatosságukat nem hagyták abba. Dalbandinban egy kis szállodában megpihentünk, folyóvíz, villanyvilágítás majdnelm természetes, hogy nincs. Petróleum- világítás mellett tálalják fel a forró Kebab nevű étéit. Reggel a sivatagon keresztül folytatjuk utunkat. Fáradsá­gos 200 km után érkezünk meg Quiettába. Hiába kíséreljük meg a Khallfal hegyi úton további utunkat. A magas hó miatt képtelenek voltunk előre haladni. Így tehát dél felé vettük u- tunkat és elértük Sibith-t, ahol leírhatatlan zaj, lárma, kia­bálás, gyerekek, ökrök, szőnyegkereskedők tolongnak az utcán. Csak nehezen sikerült a városka tekervényes útcáin keresz­tül tömi újból sivatagszerü egyhangú vidékre jutottunk. Egy­re jobban közeledtünk az Indus folyóhoz. A több km hosszú Lloyd duzzasztógáton keresztül Sukurnál léptük át az In­dus folyót, és mintha egész más országban járnánk, friss, üde zöld növényzet fogad bennünket. A legcsodálatosabbak a szí­nek, a tarka virágok között zöld és kékszinü madarak rep­kednek. Pálmaerdők, narancsligetek váltakoznak, mlnthacsak a mesék paradicsomában járnánk. A lakosság öltözéke is más, a Beludzsisztánban látott fehér gyolcsöltözék helyett mlntha­csak versenyre kelnének a természet színeivel, olyan rikító, tarka színeket hordanak. Festői képet nyújtanak a zöldellö mezőkön dolgozó színes ruhába öltözött asszonyok és férfiak. Amikor Ubaurotoan egy benzinkútnál megpihenünk, a tulaj­donos asztalkát gördít az országútra és friss vacsorával kí­nál. Chapatit kaptunk — igen ízletes lepényszerü ételt és hoz­zá curry-mártást, amely szörnyen égette a torkunkat. Teát it­tunk. Langyos szelek fújdogáltak, felettünk a csodálatos csil­lagos indiai ég ragyogott. Nehezen búcsúztunk, kárpótlásul további utunk még változatosabb lett, még színesebb, míg Laboréba érkeztünk. Ott már európai árakon, kényelmes szállodák álltak rendel­kezésünkre. A hosszú út után örültünk a folyóvíznek és a kényelemnek. Nőm maradtunk sokáig szobánkban, a reklá­mok, a bazárok csábítgattak. Egymás mellett üldögél és kí­nálja áruját a patikus, a győkérkereskedő és nem messze ta­láltunk egy fogorvost Is, aki a közönség szemeláttára húzza ki a páciensek fogait Míg a mellette lévő asztalnál egy lmok megrendelésre leveleket és távirati szövegeket fogalmaz. „Az illetéket" szavak szerint számítja ki. Aki megúnta a bábeli zűrzavart, az a mecsetek csöndjébe vonulhat vissza, és megcsodálhatja a fafaragásokat és reliefe­ket. Gyorsan múltak a napok, sok érdekes benyomással hagytuk el az országot. India a fények és árnyak országa. A határ napkeltétől naplementéig nyitva van, erre figyelmeztetett a határállomás őrsége. furcsaságok LONDON Gwen Malthewne asszony Yorkshire-ban világcsúcsot állított fel. Az elmúlt év­ben 36 pulióvert, 10 bébi­garnitúrát, 22 kabátot, 25 hálókabátot, 4 fiúruhát, 2 kosztümöt, 5 sapkát, 12 pár kesztyűt, 5 pár sportharis­nyát, 25 pár csecsemőcipőt, 6 ujjnélküli pulóvert kö­tött. Ezekhez a kézimun­kákhoz 65 kg pamutot hasz­nált fel. WASHINGTON „Az életmeghosszabltók társasága" nevű klub tagjai kijelentették, hogy a hal­hatatlanság legfontosabb eszköze a „jégszekrény". Ev Cooper, az egyesület el­nöke a társaság alakulásá­nak első évfordulóján kije­lentette, hogy kísérletkép­pen már több kutyát „befa­gyasztottak", ezeket idővel életre kívánják kelteni, és ugyanilyen kísérleteket tesznek majd emberekkel is. HAMBURG . ' .: r — Amint látom a kerti fenyőjük beteg. Sürgősen be kellene oltani — ezekkel a szavakkal állított be a ham­burgi villanegyed házába egy férfi. Sokan meg Is bíz­ták, hogy vegye kezelésbe a fákat. Aktatáskájából fú­rót húzott elé és kifúrta a fákat. Darabonként 17.50 márkát számított a kezelé­sért. Azután továbbálit. A rendőrség most körözi a „híres" fadoktort. TOULON Amikor az 58 éves D. asz- szony megtudta, hogy férje egy fiatalabb nővel meg­csalja, bosszút akart állni. D. asszony vegyész és egy vörösszínű vegyszerrel be­kente a vetélytársnő arcát. A szín nem ment le és idő­járás-változásnál mindig zöldre változik. ROMA Egy rendőr, amikor ész­revette, hogy három gyanús alak settenkedik egy autó körül, felszólította kutyáját, hogy ugassa meg a betörő­nek látszó férfiakat. A ku­tya azonban megtagadta az engedelmességet. Valóban az autót szerették volna el­rabolni, nekiestek a rendőr­nek és agyonharapták. A kutya pedig behúzta a far­kát és nézte a jelenetet.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom