Új Ifjúság, 1966 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1966-08-02 / 31. szám

TV-m BRATISLAVA űso r BUDAPEST Kedd: 17.45 Gyermekek mű­sora, 19.00 TV Híradó. 19.30 Fegyverek Barátsága. Kis- film, 20.05 Dunai Ferenc: A nadrág. TV-játék. 21.10 Skalpel: TV riport egy ope­rációról. 21.40 TV Híradó, 22.00 Filmmozaik, 22.35 Hí­rek. Szerda: 17.50 Kisfilmek gyermekeknek, 19.00 TV Híradó. 19.20 Macedonia gyöngyei. Filmriport, 19.30 Megjött a nyár. Zenés ösz- szeállítás, 19.50 Ismert ope­raáriák. 20.00 A. Sastre: A torreádor, TV játék, 21.20 Kisfilmek a Magas Tátra-i szolgálatról, 21.35 TV Híra­dó, 21.55 Az otthon és a világ. Zenés összeállítás, 22.20 Hírek. Csütörtök: 17.20 Kicsinyeknek, 17.50 Ilyenek vagyunk, 19.00 TV Híradó, 19.35 Egy gyilkosság törté­nete. Magyar kémfilm, 20.50 Gombázók. TV-beszélgetés, 21.30 TV Híradó. 22.00 Kis­filmek az Egyesült Álla­mokból, 22.25 Hírek. Pén­tek: 19.00 TV Híradó, 19.20 Mezőgazdasági adás. 19.30 Ha turista lennék... 20.00 Népi dalok, népi táncok, ro­mán népek zenéjéből, 20.10 Kamera az úton. Dokumen­tumfilmek, 20.40 Háziháború Lengyel film folytatásokban, 21.00 Három milliárd em­berért. TV film, 21.40 TV Híradó. Szombat: 13.30 Röp­labda-verseny a Szlovák Nemzeti Pohárért. 2. Ejtőer­nyős világbajnokság. 3. Könnyűatlétikai bajnokság, 18.00 Fecske, 19.00 TV Hír­adó, 19.45 Cook Kapitány III. rész, 20.30 Az ezüstió kin­cse. May Károly könyve nyomán készült film. 22.30 kétszer vagy semmit. NDK detektivfilm, 23.45 TV Híra­dó. Vasárnap: 9.20 Mesemű­sor, 9.30 Katonák műsora, 10.00 Gyermekek egy ide­gen planétán. TV játék, 11.00 Kisfilmek gyermekek­nek. 15.00 Sportdélután, 18.00 Faust háza. Kis TV film. 19.00 TV Híradó, 19.20 Gó­lok, pontok, másodpercek, 19.45 A vasárnap verse, 19.55 Charles Dickens: Twist Oliver. TV játék, 21.15 Az Edelweiss villában tör­tént. Dokumentumfilm, 21.45 TV Híradó. Kedd: 17.30 Hírek, 17.40 Rébusz Rejtvénymüsor. Is­métlés, 18.00 A Csillebérci Nagytábor. Helyszíni adás, 19.00 A Kapos völgyében, '19.20 Esti mese, 19.30 Csiky Gergely: Az udvari kalap. A Vígszínház előadása. 22.00 Reflektor fényben a közíz­lés, 22.30 TV Híradó. Szer­da: 18.00 Hírek, 18.05 A Képzőművészet története V. 18.45 Bélyegsarok. 19:00 Az orvos válaszol. Gyógyítha- tók-e a beszédhibák? 19.15 Somogyi mozaik, 19.45 Ha­zai tükör, 19.50 Esti mese, 20.00 TV Híradó. 20.20 Ke­serű aratás. Angol film, 21.50 Sopoti dalfesztivál. — 1965. 22.15 TV Híradó. Csü­törtök. 9.30 Keserű aratás, 11.00 Utazás jegy nélkül. II. A Csendes Óceán partjai­nál. 17.53 Anyagbörze. Ipari riportműsor. 18.10 Hírek, 18.15 Barkácsoljunk! Nyári humoros barkácsmunkák. 18.55 Telesport, 19.20 A TV könyvesboltjában, 19.50 Es-' ti mese. 20.00 TV Híradó, 20.20 Ahogy tetszik. Sha­kespeare vígjátékának film- változata, 21.50 A Goidon Gate együttes műsorából. Spirituálék, 22.35 TV Híra­dó. Péntek: 9.30 Ahogy tet­szik. 11.00 Telesport, Szom­bat: 17.10 Hírek, 17.15 A Római Birodalom határán. Filmösszeállítás, 17.30 Száz­éves az állatkert. Helyszíni adás, 18.10 Egy esztendő az Antarktiszon. Hirling György meteorológus beszámolója, 18.40 A TV jelenti. Aktuá­lis riportműsor, 19.20 A bé­ke egy napja. Égi randevú. Svéd kisfilmek. 19.45 Esti mese. 20.00 TV Híradó. 20.20 Monté Christo grófja. V. 21.10 Studio UNO II. Az o- lasz TV könnyűzenei műso­ra, 22.05 Két Babits vers. 22.15 TV Híradó. Vasárnap: 9.35 Az archangelski vár­múzeum. Közvetítés Moszk­vából. 10.10 Hétmérföldes kamera. Úttörő híradó, 10.25 Rébusz. Vasárnapi rejtvény. 10.45 A Tenkes kapitánya, IX. A puskapor. 18.40 Nyá­ri me'zőgazdasági szakfilm­sorozat, 17.50 Egy utcás vá­ros. Szovjet film, 19.00 Ber­ta. Tudományos Híradó, 19.20 Jelentés Magyarországról, 19.50 Esti mese, 20.00 TV Híradó, 20.20 Tamási Áron: Énekes madár. TV játék, 21.25 Sporthírek, 21.35 Az érem harmadik oldala. Köm- lós János műsora, 21.45 A Goldengaté fegyüítés műso­rából. Népszerű dzsessz, 22.30 TV Híradó, 22.50 Jó éjszakát felnőttek, Gusztáv sakkozik. Magyar rajzfilm. A nagy geológus emlékezetére Zsigmondy Vilmos neve ma már talán kissé megfakult — talán az sem jut mindenkinek az eszébe, hogy nemrég volt születésének 145. évfordulója — de az eredmények, melyek nevéhez fűződnek — ma is di­csérik azt. Elég ha szlovákiai vonatkozásban a ránkherlányi „szökő gejzírt“ említjük. 1821 május 25-én született a pozsonyi vár alatt, és itt töltötte fiatalabb éveit is. Már diákkorában a fizika és geoló­gia állt érdeklődésének kö­zéppontjában, s igy a Selmec­bányái bányászati akadémiára iratkozott be, amelyet siker­rel el is végzett. 1844-ben, a- mikor már Bécsben dolgozott — feltűnt egy statisztikájával, amely Magyarország és Auszt­ria első bányászati statisztikája volt. 1846-ban Resicére ne­vezték ki gondnoknak, majd pedig később igazgatónak. Itt érte a magyar szabadságharc kitörése, melynek első perctől kezdve lelkes híve volt, és amelyben egészen a világosi fegy­verletételig ki is vette részét. Éppen emiatt ítélték ezután öt évi fogházra, amelyet az olomouci várban kellett volna le­ülnie. Azonban sikerült innen megszöknie és így került az­tán az Esztergom-környéki Anna-völgy barnaszén-telepére, — amelynek ő lett az igazgatója. 1860-ban Budapestre köl­tözött bányászati felügyelői rangban. A mélyfúrások terén igen érdekes és rendkívüli eredményeket ért el. Egy ilyen szerencsés mélyfúrással fogta fel a harkányi hévvizeket is, majd 1867-ben a margitszigeti szökő-forrást. Később a lipi- ki hévvizet hozta felszínre és az alcsuti artézi kutat. Ezu­tán fogott egy igen nagyszabású munkába, amely tíz évet vett igénybe — de volt is eredménye. 940 méteres mélyfúrással a budapesti városligetben bukkant rá az ártézi kútra, amely 20 óránként 11917 hektoliter vizet lövell ki, 73 Celzius fokú hőmérséklettel. A Kassa melletti Ránk-Herlány (Herlany) „gejzírt“ 1876- ban tárta fel. Magyarország monográfiájá-ban azt írják erről a forrásról — amely már II. Rákóczi Ferenc idejében is meg­volt, — aki maga is sokszor keresett enyhülést a vízben fáj­dalmaira — hogy a legnagyobb megdöbbenésre a múlt század hatvanas éveiben a hőforrás apadni kezdett. Andrássy Gyula miniszterelnök küldte Zsigmondy Vilmost Ránkherlányba, hogy a forrásvíz apadásának okát kikutassa. Ezen kutatások közben bukkant rá egy másik, újabb forrásra, — mégpedig égy időszaki szökőforrásra — amely minden látogató csodá­latát kiváltja még ma is. A monográfia szerint a gejzír elne­vezés viszont helytelen, mert a gejzírek tudvalévőén vulkani­kus eredetűek, míg a Zsigmondy által felfedezett forrás nem az. A forráskutatás mellett azonban nem feledkezett meg a szénről sem — és így történt, hogy a Zsil völgyében feltár­ta a petrözsényi széntelepet, amely az akkori Magyarország leggazdagabb szénbányája lett. Sok szakmunkát írt — felsorolni sem lehet — legfőképpen magyarul, de néhány német nyelven is megjelent. 1861-ben résztvett az új bányatörvény megszerkesztésében, 1864-ben a bányászattal foglalkozó szakkönyvet írt. A hetvenes évek­ben, amikor félszemére megvakult — még ez sem tudta szorgalmát és munkásságát befolyásolni. Ő volt a kezdemé­nyezője al885-ös bányászkongresszusnak és ő volt az elnöke is. A Magyar Tudományos Akadémia 1868-ban tagjai közé a­Már a bölcsőtől megörökíti szerettei hangját a B 42-ES tranzisztoros négynyomos magnetofon, amely­nek előnye, hogy egy nyomra két különböző feljátszást rögzít. A négynyomos hangszalag megkétszerezi a feljátszási időt. Részletre is kapható az Elektro-szaküzle- tekben A vevő elégedett lesz. — ÜL------— vatta és még ugyanabban az évben elnyerte a Ferenc József rend lovagkeresztjét, majd később a francia becsületrend keresztjét is. Budapesten halt meg, 1888 december 21-én. Nemcsak nagy tudóst gyászoltak benne kortársai, hanem az igazi métyérzésű embert is. Mély szociális érzése vezette ab­ban a harcában, amelynek eredménye az elöregedett bányá- szók és özvegyeik eltartásáról gondoskodó szabályzat elfo­gadása volt. Szülőföldjével sohasem vesztette el kapcsolatát — hiszen 1875-től egészen haláláig Selmecbánya és Bélabá­nya képviselője maradt. A két város 1884-ben díszpolgárává is avatta nagy szülöttét Zsigmondy Vilmost. Megérdemli te­hát. hogy születésének 145. évfordulóján mi is megemlékez­zünk róla. Mártonvölgyi László Az intelligencia mérőeszköze Nap nap után hallunk az intelligencia-tesztről. Vajon miről is van szó? Az intelligencia-teszt mérőeszköz, mellyel felfogóképessé­günket ellenőrizzük. Számos feladatból áll, melyeket meg kel! oldanunk. Az első ilyen teszt összeállítója Binet francia pszicholó­gus volt, aki Simon nevű munkatársával 1904-ben hozta nyil­vánosságra módszerét. A francia közoktatásügyi minisztérium megbízta őket, hogy dolgozzanak ki valamilyen eljárást, amely segítségével az elemi iskolák növendékei közül kiválaszthatják a szellemileg fogyatékos gyerekeket. Binet meggyőződött róla. hogy az intelligenciát tárgyila­gosan felmérni csupán beszélgetés útján nem lehet, akárcsak egyetlen pszichikai képesség megfigyelésével sem. Mindeh­hez számos képesség ismerete szükséges, mert az általános intelligencia a képességek (pl. számbeli összefüggések felmé- merésének, a térbeli ábrázolásnak, az összefüggések felmé­résének, a szóhasználatnak a képessége stb.) összessége. Ezért Binet egész feladatsorozatot állított össze, amelyről feltételezte, hogy olyan tudást tartalmaz, melyet minden szabályosan fejlett gyermeknek ismernie kell. Természetesen a feladatok a gyermek korától is függnek. Más feladatot kap az ötéves és mást a kilencéves gyermek. így minden korosz­tály számára más-más feladatsorozatot — intelligencia-ská­lát — állított össze. A hároméves gyermeknek szánt feladatok a következők: meg kell mutatnia orrát, szemét, ismernie keli a körülötte levő tárgyak nevét, tudnia kell, hogy fiű-é vagy lány, még kell mondania a nevét és hasonlókat. Az idősebb gyermekek nehezebb kérdésekre válaszolnak. A megoldástól függően Binet pontozta az eredményi, te­hát számokban fejezte ki a szellemi fejlettség fokát. Az így kapott számot elosztotta a gyermek éveinek számával, s meg­kapta az intelligencia fokmérőjét (IQ). A 90-töl 110-ig terje­dő hányados az átlagos intelligencia kifejezője, ennél kisebb már fogyatékosságot jelez. Binet-ék ily módon eredményesen oldották meg a rájuk bízott feladatot a francia elemi iskolákban. Tesztjüket később mások módosították, s eredményesen használják a gyakorlatban. Alkalmazzák az iskolákban a pá­lyaválasztási tanácsadókban, a munkahelyeken, a kórházak­ban stb. A jobb oldalon ábrázolt nyolc dominóból egészítsük ki a bal oldali dominósorokat úgy, hogy a pontszámok összege minden vízszintes és függőleges sorban 15 legyen. MINT... A jó hasonlat mindig kifejező. Ezeket a rajzokat a megfele­lő hasonlatokkal egy egyenlőségjel köti össze. Milyen kifeje­zésekről van szó? A megfejtés olyan könnyű lesz, mint a.... És ha mégis nehéz lenne a megfejtés, nézzék át figyelme­sen lapunkat, és a helyes válaszokat megtalálják benne. T

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom