Új Ifjúság, 1966 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1966-04-26 / 17. szám

«m Poszpis József neve túlnőtte faluja, Tornóc határait. Ma már Idős ember viharos, harcos időket élt át, régi kommunista, de azért a fiatalok példaképe marad. A párt XIII. kongresz- szusa előtt néhány kérdést teszünk fel neki, feleljen rá az Cj Ifjúság olvasóinak. 1. Miért lett kommunista? ________ ~ "' ' ‘ """" ............................. rtiWf.nirrMHi» limn inatii^y Miért lettem kommunista? Nem sokat kell törnöm a fejem a válaszon Pedig régen történt, amikor tagja lettem a CSKP- nak. De kommunista már hamarabb voltam. Csak nem lehet­tem a párt tagja, mert akkor még nem volt párt. Mezőgaz­dasági munkás voltam, az első világháborús viszony és az általános elnyomás gondolkozására kényszerített. Már 14 éves koromban megvertek a csendőrök, bizonyos kijelentések miatt. Erre nagyon emlékszem — akkor megfogadtam, hogy mindent visszafizetek azokért a csendőrpofonokért. Később, mikor le­hetett, tagja lettem a szociáldemokrata pártnak, majd 1921- ben alapítótagja voltam a Csehszlovákia Kommunista Pártjá­nak. Akkor már tudományos szempontból néztem az egészre és tudtam, hogy a világ nyomorultjain, elnyomottam — tehát rajtunk is — csak a párt segíthet. Ezért lettem kommunista. 2. Poszpis élvtárs számára mit jelent a párt? Erre egy szóval is felelni tudnék: mindent Elég is kell, hogy legyen ez a felelet, de mégis kell pár szót mondanom, kicsit körülírni az egészet. A párt számomra az életet is jelenti, mert ha nem álltak volna mellettem állandóan becsületes, jó elvtársak, bizonyá­ra meghaltam volna éhen vagypedig a börtönben. A fölszabadulás előtt az életem harcból állt. Állandóan pártfunkcionárius voltam, sztrájkokat szerveztem, választási hadjáratokat vezettem, tűntettünk, manifesztáltunk, gyűlé­seken jelentem meg, mint előadó, az 1958-as nagy tomóci manifesztációnak is én voltam egvik előkészítője. Az előké­szítő-bizottság elnöke voltam. Ezt csak azért mondom el, lássák meg a mai olvasók hogy mindezekért abban az időben büntetés járt, sokszor nehezen úsztam meg a börtönt Állan­dó rendőri megfigyelés alatt állottam, este nyolc óra után már nem léphettem az utcára. Ahol öt munkásnál több dol­gozott, oda engemet már nem vehettek fel hatodiknak dol­gozni. Ha valahol két ember beszélgetett — én már harma­diknak nem mehettem oda. még messziről köszönten! sem volt tanácsos őket. Nem mondom, hogy állandóan tartott ez a helyzet, de legtöbbször. Különösen akkor, mikor sztrájktól tartottak, vagy választások előtt, szóval, amikor fontos volt, hogy elhalgattassanak. Volt úgy. hogy hónapokig nem alkal­maztak munkára. Akkor én éhenhaltam volna, ha az elvtár­sak nem segítenek meg élelemmel is De szervezni akkor is szerveztem mindent, ami rám hárult A pártért mindent meg­tettem. s a harcok alatt annyira összeforrtam vele, hogy számomra mindent jelent — az életet Is. Ezt nem kényelmi szempontból mondom Többízben hónapokig álltak estétől reggelig a csendőrök őrséget a házam körül Ha milliomos lettem volna és a vagvonom az udvaron, akkor sem jöhetett volna egy betörő sem hozzám az őrség miatt. Ilyen helyzet­ben voltam én. Hát mit is jelenthet nekem a párt? Mindent! A kezem, a lábam, az eszem, a vérem és mindenem. négy KÉRD négy F E LEL É E S T A vidéki kultúrmozgalom égy kellemes mozzanatának voltam tanúja Szepsiben, egy Petőfi esten. Wl Az est fordulatos és ötletes megoldásokban bőveiké- dett. Nem az a megszokott, egyhangú témavezetés ala­kult ki, amire számítottam. Petőfi munkásságának is- | mertetése közben ügyesen beiktatták a verseket, da­lokat, jeleneteket', ami Pruszák Zoltánná pedagógus ér- demé. Petőfi hányatott és fordulatos életét verseivel ľj" interpetálták, és ezáltal harmonikus, hú tükörképet al- kották a világirodalom e nagyjáról. Az irodalmi est vezetésének a formája nagyon jól érvényesült. Különö- sen említésre méltó Bodnár Valéria előadásában „1st- ván öcsémhez“, Laczkó Anna „Szüleim halálára“, Sza- bő György „Távolból“ (melyet Balázs Géza pedagógus • aaw M D a; N kísért)’, valamint a „János Vitéz“, „Bolond Istók" és az „Apostol“ részleteinek színpadi előadása. A betanító érdemére írható a nem nagy rutinnal ren­delkező diákok átlagon felüli teljesítménye. Dicséretet érdemel Fagulya Márta pedagógus rendezői közreműkö­dése. Az est nagy negatívuma a kisszámú közönségben rej­lett. Nem volt valami jóleső látvány, hogy a valamikor közkedvelt irodalmi estek közönsége ennyire lereduká­lódott. Remélem, hogy az ilyen estek megismétlése po­zitívan fog hatni a közönség azon részére is, akiket az ilyen sokra értékelhető megmozdulás hidegen hagyott. Obsuth György (Szepsi) Húszán voltak, olyan húsz év körüliek. Különböző helyről jöttek össze, hogy szót ejtsenek a XIII. kongresszus előtti ifjúsági kezdeményezésekről. Elénk és érdekes volt ez a be­szélgetés. MIT CSINÁLNAK JELENLEG? Egyáltalán nem számolgatják, hány és mils Írtak be a „Példás tettek könyvébe.“ Árról besij tek eddig és milyen módon. František Bunka kezdte. Elmondta, hogy el Teslában a CSISZ szervezet munkájának jell^Kii^H a tétlenség volt. A fiatalok ezidôtájť 568000 koron^erteHt mun­kát jegyeztek fel a „Szabad utat“ mozgalom számlájára, védnökségi óvoda gyerekei is örülhetnek, hisz az ígért’ kör­hintát már szerelik a Teslában. Mások is szót kértek: a középcsehországi Vodochod-i gép­jük az egyik az üzé| igalc^n^t körűi gyár ifjúsága több versenyt szervez, mi tisztaságra irányul. A „Szemfüles“ zett minden zugban és feljegyezte, gyűjtőbe vinni. A tanonc-fiúk nekigyűrközt’ek? ségí| sági klubot’.' E napokban adják át' a kólának a felszerelést, amit a fiatal brigádosok készítettek. A CSISZ német' és angol nyelvtanfolyamot szervezett. — A XIII. kongresszus tiszteletére 13 becsületbeli felada­tot tűztünk ki, — mondta Hovorka elvtárs, a horovicei ČKD üzemből. — Egyik közülük: elérni a 110, normateljesítményt. S hogyan haladnak a munkálatokkal?' jobb dolgozókat, példának állítják a töb egyéni felajánlásokat tesznek. A felének A bizottsági tagok elbeszélgetnek azokka lemaradoznak a munkában, s igyekeznek" — Meggyőződtünk arról, hogy türelmesen kell dolgoznunk, — mondta végezetül Hovorka elvtárs. — De megéri, mert a teljesítmény-normát átlagosan 108 százalékra teljesítjük. Megemlítjük még, hogy a letňani (Közép Csehország) gép­gyárban a fiúk Seif dájukat az idősebb] rovi Buzuluk üze; port-megrendelés nünk, hogy az eml| mindent’. NEKIK IS MEGVAN A SAJÁT PROBLÉMÁJUK Moravec mérnök, a kolíni Tesla ifjú technikusai tanácsá­nak elnöke, kissé más végről fogta meg a dolgot. — Ezelőtt sok fiatal technikus itthagyta az üzemét, s én­nek íöbb oka volt. A föok? Az, hogy nem volt távlatuk. Nem tudták hová jutnak munkájukkal 4-5 év múlva. A utóbbi időben azonban a CSISZ szervezet már érdeklődik a fiatal műszakiak s általában a fiatalok problémái iránt. Lát­tuk. hogy saját erőnkből javítani tudunk a helyzetünkön. Je­lentős segítség volt „A párt beszélget a fiatalokkal“ akció. E beszélgetésekén annyi különféle nézet és ötlet gyűlt össze, hogy arra a végkövetkeztetésre jutottunk, jó lesz a fiatal mű­szakiakkal és a gazdasági dolgozókkal beszélgetés-sorozatot rendezni. Ilyen jellegű összijövetel több volt, s most már elmond­hatjuk, hogy hozzájárultak az álláspontok bizonyos azonosí­tásához és a problémák megoldásához. E beszélgetéseken szó jövőjéről, az,irányító és szervező munka fo- akciók következtében a CSISZ tekintélye Imec^Bt^l együtt a tagság tevékenysége is. HHrflp^^ztalatokról számoltak be Vodochodyből is.-TSert sikereinkért még kellett küzdeni — mondja Lein- wéb’ér elvtárs. — A fiatalokat is be kellett szervezni, hogy a CSISZ-ben dolgozzanak. Egyidejűleg be kellett bizonyítani az idősebb dolgozók felött, hogy nemcsak holmi suhanc-parti vagyunk, akik csak gondöt okoznak, de semmi haszon nincs belőlük. I léhét örökké csak brigádra szóló fel- aném komplex módon kell érdeklődni it.JEörődni gondjaikkal, bajaikkal, vá- yüttesén kell megoldani. Nemsokára ten probléma s nem kevés. Egyik h'e- a szakképzettség növelése, majd a másikon munkahely, a munkaérkölcs stb. Léinwébér élvtárs azonban több érdekes esetét mondott él, amelyekben a CSISZ bizottsága jelentős szerepét' játszott. Az egyik fiúnak lakás-nehézségéi voltak. A némzéti bizottság, — .j - 'alk’ozoft az üggyel, adogatta: pólyán szerencsétlen vagyok, nem tudom, i tagjai nem süllyesztették él ezt az ü- gyet. A tapasztaltabbak élménték a némzéti bizottságra, ott voltak a bírósági tárgyaláson is, segítettek a problémát jó útra téríteni. ÄMOLJÄK m FORMALIZMUST a gyűléseken. Azt is él- kolíni Teslában a fiatalság talál a pártszervezetnél, s \erek egyik oka. ___ zeté a versenymözgalom- __ sszúsan elvetették a formális vállalásokat, ami "előfordul, mint például: — betartjuk a munkai­dőt, a műszaki fegyelmet, minőségi munkát végzünk stb. A fiúk az ilyen beszédre azt mondták: — ez magától érte­tődő kötelesség, s hogy az ilyen vállalások csak lejáratják a fiatalok versenymozgalmát. Több különféle nézet is elhangzott. Ifjúi hév és elfogultság is akadt. Közülük egyiküknek sem mellékesek a fiatalok prob­lémái, akárcsak a többiek problémái. CSISZ szervezetüket ar­ra használják fel, hogy a feladatok megoldásában segítsen. Az üzem körülményei közepette új utakat keresnék, s ami a fő: felszámolják az előző évek formalizmusát. (A) 3. Összhangba tudjá-e hozni egyéni érdekeit, vágyait, . céljait a CSKP törekvéseivel? Erre a kérdésre elmosolyodik Nekem nincsenek egyéni céljaim, vágyaim, törekvéseim. Nem ts voltak soha. Személyes kívánságom ugyan volt van ma is, vágyam pedig az lenne, hogy meggyógyuljak, mert tönkretett az élet — de ebből már úgysem lesz semmi Cé­lom és törekvésem az, hogy unokáim jól tanuljanak ember váljék belőlük,/ és ezért meg Is teszek mindent Nekem min­dig csak közös célom és vágyam volt elsősorban, ezek nem különültek el általában az emberiség céljától és vágyától, így világos, hogy összhangba tudom hozni és összhangban is volt mindig, minden vágyam és célom a pért célkitűzéseivel. Jóindulattal, bátran szeretek beszélni az emberekkel. Rám sem mondanak semmit, sehol. Sok emberrel veszekedtem már — pártfunkcionáriusokkal is — de ez elvtársi vita volt, soha­sem volt harag az eredménye. Mit Is mondjak még? Nem szeretek kérkedni, de mégis talán a nyugdíjamról. Mint régi párttagnak elismerik, hogy több nyugdíj járna, mint jelenleg kapok. Sokat harcoltam, küzdöttem — mondják — megér- demlem. Elismerem, hogy megérdemelném, de nem fogadom el, ketten vagyunk a feleségemmel, a gyerekek elszakadtak tő­lünk, minek nekem a felemelt nyugdíj. Megélünk abból, amit jelenleg kapok. Ha más ember megél — akkor mi is meg­élünk és punktum. Nincsenek nekem egyéni céljaim és vá­gyaim Nem lumpotok, nem iszom, amennyire bírok dolgozom is és úgy élünk, hogy nem is panaszkodhatunk. 4. Poszpis elvtárs mit vár a C5KP XIII. kongresszusától? A XIII. kongresszus miről fog tárgyalni azt én előre nem tudom, meg nem is tudhatom. Egyben mégis biztos vagyok, hogy a kongresszuson szó lesz az új gazdasági irányításról és a fiatalokról is beszélni fognak majd Azt várom a CSKP XIII kongresszusától, hogv kevesebbet beszéljenek az új gazdasági irányításról. ehelyett maradéktalanul valósítsák meg az új irányítást népgazdaságunk minden ágában. A nép­gazdaság további fejlődése ezt okvetlenül megköveteli. El kell érnünk, hogy mindenki feleljen már a reábízott dolgo­kért s konkrétan tudja mindenki, hogy miért kell felelnie. Semmiféle kibúvót ne lehessen ez alól találni így majd nem kanhatnak prémiumot sem az olyan igazgatók, vállalatveze­tők, akik nem teljesítették a tervet Necsak a munkás fize­tése függjön a kitermelt áru vagv munkadarab mennyiségé­től, hanem a vállalatvezetőké az EFSZ elnököké és az állami gazdaságok vezetőié is. Ezt várom a kongresszustól. Meg azt is várom: a fiatalokról van sző, emeljék már végre valahára az Iskolák színvonalát világszínvonalra* Ogy veszem észre a tanításban és a nevelésben lemaradtunk Jobb tanítókat és tanárokat kellene kiképezni. Azok aztán olvan mérnököket képezhetnének ki, illetve értelmiséget, amely miatt nem kel­lene szégyenkezni Mert bizony a mérnökeinkkel — tisztelet a kivéteinek — elégedetlen vagyok Például ha a vágsellvel műtrágyagyár az enyém volna vagv egy nyugati kapitalistáé, aligha maradhatnának meg ott egyes mérnökök akik ielenleg ott vannak Azért, mert ráfizetéssel dolgozik a gyár És ho­gyan lehetséges ez a szocializmusban? A dolgozók zsebére megy talán a játék? Tehát újra mondom hogy az új gazda­ági irányítás maradék'slan megvalósítását és a fiatalok újabb evelési módszereinek kidolgozását és végrehajtását várom i kongresszusról. , Lejegyezte: Bagota István A vérhói állami gazdaságban 16 m mélységű kutat 4«<nk, amely vízzel látja el «n-t.» i trá­gyagazdálkodást. Beszélnek a jövő emberei Ülést tartott a III. osztály CSISZ vezetősége, amelyre en­gemet is meghívtak. Jelen vol­tak: Molnár László a CSISZ szervezet elnöke, Bolyő András pénztárnak. Búri Antal kultúr- felelős, továbbá Papp Gyula, Nagy Ferenc és Bátl Mihály, A vezetőség megtárgyalta a diákok záróvizsgákra való fel­készülését, a tabló-ügyet, to­vábbá a bankett előkészítését. Három évig küzdöttek a fiúk mezőgazdasági szafctanintézet- ben Léván, hogy megtanulják a gépek javításét, és mint me­zőgazdasági szakemberek ke­rüljenek vissza a szövetkeze­tekbe, ahol már várják őket. Elbeszélgettünk az elmúlt há­rom esztendőről. Hogyan is telt el ez a három év az iskolában? Molnár Lászlót, a Kéty-i szö­vetkezet küldte iskolába, ő vá­laszolt elsőnek: „Bizony nagyon gyorsan múltak az évek. A kezdet nehéz volt, főleg a szlo­vák nyelv, a matematika és a fizika, de igyekeztünk leküz­deni minden nehézséget". Nagy a különbség az új és a régi iskola között — mondja Nagy Feri. Amikor még a lévai várban volt az intemátus 10-15 fiú lakott egy szobában. Mostan 2-3 fiú jut egy-egy .szobára és minden két. szobához egy für­dőszoba tartozik. Van hely a szórakozásra, TV, gramorádió, klubhelyiség áll rendelkezé- 1 sünkre. Nagyon szép és kényel­mes az új internátus, ahol most lakunk. „Visszatérünk a szövetkeze­tekbe, ahol már várnak ránk“ — folytatta Báti Miska — „mert bizony a szövetkezetekben még kévés a szakember. Én az ipolyszakállasi szövetkezetbe megyek“. Nem félünk a műhelymunká­tól, mert az iskolában alapos és széleskörű szakismeretekre tettünk szert, és bízunk abban, hogy az életben előforduló ne­hézségeket sikerül Ieküadenünk. Štefan Sebő

Next

/
Oldalképek
Tartalom