Új Ifjúság, 1966 (15. évfolyam, 1-52. szám)
1966-04-19 / 16. szám
fii Furcsaságok Az Arizonai Tucson városban bíróság elé jutott egy papagájkereskedő, akit azzal Vádoltak, hogy a madarakat Mexikóból csempészi. A vádlott azzal védekezett, hogy a madarak belföldiek és a vád csak rágalom. Alig fejezte be az utolsó mondatot, amikor az egyik elhozott papagáj mint corpus delicti hamisítatlan mexikói spanyol tájszólással hosz- szabb beszédbe fogott. A vádlottat azonnal elítélték. Erlangen német városból Stockholmba érkezett Európa legmagasabb férfiúja, aki 2 méter 38 cetiméter magas és 54-es cipőt visel. Svédországba a magas emberek klubját jött megalapítani, amint ezt már több országban megtették. Céljuk a magas emberek érdekeit megvédeni, szállodai ágyakat. olcsóbb ruhaneműt stb, biztosítani. Orvosokat is szeretnének megnyerni, hogy segítsenek a lelki komplexumokat kigyógyitani. A klub tagjai csak két méteren felüli egyének lehetnek. Az angol Whipsnade város állatkertjében műkéményeket kellett felépíteni, hogy a hazatéró gólyák fészket rakhassanak. A város vidékén már sehol nincs lehetőség erre. A minnesotai egyetemen Augustine Bucher befejezte egyetemi tanulmányait. Ámint kijelentette, nem hagyja abba a tudományt, hanem igyekezni fog tovább tanulni. A „diáklány“ csak 82 éves. Derbyshireben egy család fiacskája búcsúestélyt rendezett, amikor szüleivel más lakásba költözött. A társaság után körülbelül ötszáz dollár kárt csinált: szétrombolták a ház villany- és vlzvezetékberendezését. Április 9. Az SZKP XXIII. kongrész- szusa ünnepélyes záróüléssel befejezte munkáját Az új köz-1 ponti bizottság tagsága húsz fővel népesebb, mint az eddigi volt. április io. Dél-Vietnam három viharos központjában Saigonban, Hué- ban és Da Nang-ban változatlanul feszült a helyzet. Saigon egyik repülőterén elrendelték a legnagyobbfokú katonai ké- szenléti állapotot A buddhisták gyakorlatilag újból hadat üzenjek Ky tábor-“ noknak. ÁPRILIS 11. A hagyományos húsvéti bé- ke-meneteken Nyugat-Európá- ban tízezrek vonultak fel, na-1 gyobb zavargások nem fordul-1 tak elő. Április 12. KRÓNIKA Az ír köztársaság április 10-én ünnepelte függetlenségének 50. évfordulóját. A húsvét hétfő 1916-ban április 24-ére esett. Az ír forradalom vezérét Padraic Henry Pearse-t kivégezték. Most az évforduló alkalmából hatalmas béke-felvonulást rendeztek, amelyen a rendőrség és a felvonulók között több összeütközésre kergit a sor. olyannyira szembkerültek 1 saigoni rezsimmel, hogy kép* viselőik teljes mértékben boj- kottálták az amerikaiak báb* jainak politikai értekezletét. Az Egyesült Államok változat* lanul a katonai dáktatúra fenn* tartása mellett van. Ky-vel vagy nélküle. ÁPRILIS 13. Pompidou kormány-nyilatko* zatával általános politikai vi* ta kezdődött a francia nem* zeígyűlésen. Frjyjciaország ki* lépése a NATO-ból, ez a par* lamenti vita fő pontja. ÁPRILIS 14. Athénban kiéleződött a kor* mányzati válság, ÁPRILIS 15. i Arii marsall iraki feínök, az iraki belügyminiszter és Ipar* ügyi miniszter repülőszeren* csétlenség áldozata lejt. Dél-Vielnamban a Ky rend* szer válsága még jobban elmé* lyült. A délvietnami buddhisták Brazília egyiké a legtöbb ű* rán és egyéb radióaktlv ér* cekkel rendelkező országoknak. Most óriási botrány tört ki. Fantasztikus csempészügyet lepleztek lé. Urániumot és hasonló érceket csempészett Brazíliából az Egyesült Államokba egy szervezet, melybe dollármilliókat fektettek be. 1951 decemberében a brazíliai kormány dekrétumot bocsátott ki, melynek értelmében minden urán és egyéb rádióaktív érclelőhely az állam tulajdona. Brazília azonban óriási, és nincsen olyan dekrétum, amely i- lyen távolságban „ne kallódhatna el.“ Már 1960-ban gyanús tevékenységről adtak hírt az észak-keleti brazil partokról. Azidőtájt Jósé Nunez Gou- veja egyetemi tanár hat repülőteret fedezett fel Brazília és Venezuela határán. Az ország északi térségében amerikai helikopterek szálltak le, urániummal teli ládákat raktak rájuk és a nyílt tengeren horgonyzó amerikai hajóra szállították. Az idén február végén Trés Marlas város lakásait egy titokzatos B-26 bombázó akrobatikus manővere hozta lázba. Az ottani repülőtér kifutópályájának végén vagy tíz nagy ládát rakott le anélkül, hogy leállította volna motorjait. Ismét felszállt és elindult Brazília új fővárosa felé. A repülőtéren a hatóságok megállapították, hogy a titokzatos bombázó papírjai nincsenek rendben. Nyomban riadóztatták a brazil kémelhárltó szolgálatot, s így történt, hogy brazíliai börtönbe került öt vállalkozó szellemű amerikai. És befutottak brazil üzlettársaik is, A B-26-os bombázó szigorú őrizet alatt van Brazília repülőtéren. Trés Marias-ban. Néhány láda igen ritka radiőaktív ásvánnyal, nevezetesen tanta- littal, teli ládát dobtak ki belőle. A felgönygyölltés megkezdődött Eddig még kevés adatot bocsátottak a sajtó rendelkezésére, de már sikerült rekonstruálni az ügyet. A banda az utolsó 2—3 év leforgása alatt Brazíliából illegálisan óriási mennyiségű urániumot szállított el, körülbelül 4 milliárd dollár értékben. Kinek? A jelek arra mutattak, hogy a főmegrendelő egy amerikai társaság. De vajon csak ez az egy társaság lenne érdekelt és nem rejtőzik az ügy mögött még befolyásosabb tényező? Az amerikai félteke csempészési történetében már nagyon régen nem fordult elő hasonló eset. Néhány esztendő alatt annyit kerestek, hogy a banda már ércekben gazdag földterületeket kezdett vásárolni. A nyomozást irányító Kruel tábornok. a brazil kémelhárítők főnöke döbbenten állapította meg, mennyi brazil vesz részt a csempész-hálózatban. Neveket nem említett, de sejtetni engedte, hogy igen befolyásos emberekről van szó. Indián -Prágában A csók-belegség Az amerikai egyetemedén és kollégiumokban az uíőb* bi években különös betegség terjedt el. A fiatalok maguk csókbetegségnek nevezték el a kórt. Bizonyára azt a megfigyelést tették, hogyha valamelyikük ebben a betegségben megbetegszik, akkor barátjuk vagy barátnőjük is ugyanolyan tünetekről panaszkodik. Arra a következtetésre jutottak, hogy a betegséget csőkolő- zás útján lehet megkapni. HETEKIG TARTÓ FEJFÄJÄSOK A jelzett betegség nem veszélyes, dS igén kellemet* Jen. Lázzal és nagy fejfájással jár, s a mirigyek duz* zadtak. A fejfájás hetekig gyötrl a pácienseket még azután is, miután a láz már csökkent. Amerikában évente több mint egy félmillió fiatal kapja meg ezt a betegséget, különösen a 17-25 évesek. Ebben a korban csőkolőznak a fiatalok a legtöbbet, és a vírus ebben a korszakban támadja meg a fiatalokat leginkább. A legkellemetlenebb az, hogy a csőkbetegséget nehéz mégkülönböztetni a leukémiától, a fehérvérűségtől, vagy a hepatitisztől a fertőző sárgaságtól. A csókbetegség vírusának már meg van a maga neve. a tudomány mononukleózisnak nevezi. A vírus a fehér vérsejtek emelkedését idézi elő, de ugyanez a jelenség jellegzetes a két előbb említett betegségnél Is. A legutóbbi időkig csak hosszadalmas kivizsgálások után lehetett megállapítani, hogy adott esetben csókbeteg- ségról, fertőző sárgaságról vagy fehérvérűségről van szó. Magát a vírust még nem találták meg. Az amerikai szaklapok most közölték, hogy már égy percen belül megállapíthatják, hogy valaki csókbetegségben szenved-e vagy sem. A csőkbetegségben szenvedők vér-széruma ugyanis a lóvérben egész különös reakciót vált ki. Ezt a reakciót Gail Hoff — a Rudgers egyetem tanársegédje és dr. Stanely Bauer tanár fedezték fel. Gall Hoff különböző állat vérében figyelte, hogy milyen reakciót vált ki annak a vére, akiről feltételezik, hogy csőkbetegségben szenved. A legtöbb állat vére nem váltott ki valami különösebb reakciót. A fiatal biológus Sarolle nevű kedvenc lovának vére azonnal reagált a mononukleózis által fertőzött vérre. A vérsejtek azonnal összecsomósodtak. így jött rá a felfedezésére. Miután már megállapíthatták, hogy adott esetben valóban csókbetegségről van-e sző, elsősorban a Prince- town egyetem hallgatóit vizsgálták, akkor jöttek rá, hogy a diákok túlnyomó része fertőzött, de a betegség kellemetlen jelenségei nem kerültek minden esetben felszínre. Most tovább folynak a vizsgálatok és a lóvér- reakclő segítségével azt akarják megállapítani, hogy a betegséget valóban csókolózás útján kapták-e, vagy- pedig az már bennük lappangott. A diákok meg vannak róla győződve, hogy a csők- betegséget valóban fertőzés útján lehet megkapni, de egy percig sem gondblnak arra, hogy féljenek a fertőzéstől — és ne csókolózzanak. Amikor a prágai diákotthonban felkerestem Froylán So- tot, pont a Winnetou-t olvasta. — Azt hallottam, hogy te állítólag Igazi, vérbeli indián vagy. Igaz? — Igen. Szllleim a Nahuat- lacas törzsből származnak. Mexikóban, a Guererro államban élnek. Amíg házasságra nem léptek egy indián-rezer- vációban éltek. — Szóval te már nem Ismered a szabad indián életet? — Dehogynem. Szlileim egy kis tanyát vettek bérbe és már mint egész kis gyermek, kinn dolgoztam a földeken. Főleg kukoricát, babot, paprikát, termeltünk. Hamar megtanultam lovagolni. Az idősebb bátyámmal együtt vad lovakat fog- dostunk össze és idomítottuk őket. A ló azon a vidéken valóban pótolhatatlan. Nálunk a kisgyerekek biztosabban ülnek a lovon, mint az iskola padjaiban. Hatéves koromtól kezdve juhokat legeltettem. Egyszer, emlékszem elaludtam és mire felébredtem, két fiatal állatot széttépve találtam. Vásott kölykök tették. Nagyon féltem a szüleimtől, hogy mi lesz. Azután mégis nekibátorodtam, hazasomfordáltam, de juhbőrökkel béleltem ki a nadrágomat. Mifelénk a kígyók sok bajt okoznak. De már mint kisgyerek megtanultuk, hogy ha kígyót látunk a közelben, vessük le az ingünket és dobjuk rá a kígyóra. A kígyó nehezen tud kibújni az ingből és akkor kell valamivel agyoncsapni. Az apám egyszer kint a földeken szintén elaludt és amikor az anyám az ebéddel odajött látta, hogy egy kígyó bemászott az apám nadrágszárába. Apám nem is érezte, nem ébredt fel. Csodálatos módon a kígyó valahogy meggondolta magát és kifelé mászott. Anyámat kellett sürgősen kórházba szállítani. — Hogy néz ki egy indlán- rezerváció? — Több Indián falut összekötnek, és rendszerint ezekben a rezervációkban, ahol nem szabad semmit sem áttelepíteni, vagy megváltoztatni, csak egy növényt termesztenek: kukoricát. — Léteznek még törzsfőnö- kök? — Hogyne, a törzsfőnök rendszerint a falu feje. Védi az indiánok érdekeit és mindig indián öltözékben jár be a hivatalokba. — S ml van az ősi indián kultúrával? — A civilizáció nem nyomta háttérbe az ősi kultúrát. A régi szép és érdekes indiánszokások még mindig élnek. Itt nálatok az a szokás, hogy gyűrűt adtok annak a lánynak, a- kit eljegyeztek. Látod, miná- Iunk kendőt adnak, amelyre saját magunk festünk valami szépet. — És mindenki tud festeni? — Az iskolában nem tanulunk festeni. Egyáltalán vidéken csak hat évig járnak a gyerekek iskolába, a felsőbb osztályokat már egészen rendszertelenül látogatják. Nehéz helyzete van nálunk a tanítónak. Tudom, jómagam Is tanítottam. — Hát hogyan győzted? Lovakat Idomítottál, kígyókat togdostál és még tanultál is? — Tudod, az első négy évben egész rendszertelenül jártam az Iskolába. Csak sokkal később jöttem rá a tanulás í- zére, és magam kezdtem tanulni. ösztöndíjat kaptam és azután tanító lettem. — Hogy kerültél Csehazld* váklába? — Mexikóban a méxlkó* csehszlovákiai barátság tagja lettem. Nagyon érdekelt hazátok történelme, s így történt, hogy amikor külföldi ösztöndíjat ajánlottak fel, Csehszlovákiát választottam. — Nem sajnálod? — Nem. Nagyon jól érzem magam és sokat tanulok. Na* gyón sok a látnivaló. Kitűnő a pllzeni sör, szépek a lányok. És Itt hó is van. Itt láttam e* lőször havat, Eleinte bukd&* csoltam a havon, de aztán na* gyón élveztem. — Miért olvasod a Winnetou-t, hazavágyol? Nem. Csehül olvasom, tanulom a nyelvet, lehet azért is lapozgatom, mert néha elfog a honvágy., De erről kérlek ne írj egy szót sem...
