Új Ifjúság, 1966 (15. évfolyam, 1-52. szám)
1966-03-29 / 13. szám
T ársadalmunknak egyik igen lontos problémája a cigányszármazású polgárok átne- velése. A CSKP KB-nak 1958-ban hozott határozatai alapján ugyan elég szép eredményeket értünk el ezen a téren is, de be kell ismernünk, hogy még nagyon komoly feladatok várnak megoldásra a lehető legrövidebb időn belül. A cigányok nagyrésze mindmáig egészségtelen és társadalmi szempontból rossz környezetben él az úgynevezett párokban, emberhez méltatlan körülmények között. A jelen-* légi szaporodási statisztika szerint a cigányszármazású pol- gárok száma 150 ezerről 300 ezerre növekedik 1970-ig. Ha ezt tekintetbe vesszük, azonnal tisztában vagyunk azzal, mennyire fontos, hogy minden társadalmi szervezet és felelős hivatali szerv a lehető legkomolyabban foglalkozzon ezzel a problémával, hogy javaslataikkal és a határozatok következetes és alapos megvalósításával hathatósan hozzájáruljon a cigány-kérdés megoldásához köztársaságunk egész területén. A fenti probléma megoldása legnehezebb a keletszlovákiai kerületben, ahol a 150 ezer cigányszármazású polgár hatvan százaléka él. Ahhoz, hogy a keletszlovákiai kerület cigányai megfelelő környezetben, rendezettebb viszonyok között élhessen, legalább 435 pérót kell likvidálnunk, mert jelenleg 6638 család egészségtelen és rossz állapotban levő lakásban lakik. Egyetlen apró helyiségben tíz, tizenkét vagy még több személy él összezsúfolva. Az ilyen helyiségben gyakran még bútor sincs és a földön alszanak egymás mellett a szülők, a leányok a férjükkel, a fiúk a feleségükkel és a gyerekek. Megállapították, hogy a párokban összesen 222 megfelelő illemhely van, viszont 1779 rossz és 6670 kunyhólakónak 'egyáltalán nincsen illemhelye. A pérókban összesen 655 (egészségtelen vizű és 191 megfelelő kút van. A másik velük összefüggő és szintén igen komoly probléma az, hogy a cigányszármazású polgárok közül aránylag kevesen vannak állandó munkaviszonyban. A keletszlovákiai kerületben mindössze 16 900 polgár van rendes munkaviszonyban, rendszertelenül vagy az idénymunkákban körülbelül 4500 dolgozik és körülbelül 3000 egyáltalán nincsen munkaviszonyban. További 4647 cigányszármazású polgár rokkantsági segélyt kap, aránylag fiatalon. Az életkörülmények és munkaviszonyuk rendezése csupán az alapfeltétele annak a céltudatos és felelősségteljes nevelőmunkának, amit Hazánk felszabadítása óta folytatunk. Egyáltalán nem lehetünk elégedettek, ha megnézzük a cigányszármazású gyerekek iskolalátogatásának és tanulmányi eredményének a statisztikáját. A keletszlovákiai kerületben összesen 28 990 cigányszármazású gyermek él és ebből 17 967 iskolaköteles. Ezek közül csak 11.328 jár rendesen iskolába, a többi rendszertelenül vagy pedig egyáltalán nem. Tanítási idő alatt az utcán csavarognak és igen gyakran a felnőttek, legtöbbször a szüleik kényszerítik őket arra, hogy kolduljanak. A keletszlovákiai kerületben a cigányszármazású gyermekeknek osak körülbelül két százaléka végzi el a kilencedik osztályt. így természetesen nem is szerezhetnek szakképzettséget, tehát jobb munkát sem kaphatnak. A ciMájus 31-én megkezdi ülését a Csehszlovák Kommunista Párt XIII. kongresszusa. A kongresszus feladata lesz a soron levő időszakra feldolgozni és konkretizálni a szocialista társadalom további sokoldalú fejlesztésének irányvonalát. Ez kitűnik a tézisekből is, melyet a Központi Bizottság a dolgozók elé bocsátott, megvitatás céljából. A népgazdaságba előtérbe kerül az intenzív gazdálkodás, mely társadalmi fejlődése szempontjából döntő fontosságú. Pártunk különös figyelmét fordít majd a jövőben a gazdaság tervszerű irányítására, a dolgozók anyagi és erkölcsi érdekeltségére, a termelés hatékonyságára. Ezeknek a feladatoknak a teljesítésére mozgósítani kell hazánk valamennyi dolgozóját, és nem kis mértékben kell, hogy kivegye részét benne az ifjúsági szövetség valamennyi tagja, hazánk valameny- nyi fiatalja. A CSISZ Központi Bizottságának határozata értelmében a kongresszus előtti időszakban a márciusi és az áprilisi hónapokban tartják meg az alapszervezetek évzáró gyűléseit, májusban a CSISZ járási konferenciáit. Az évzáró közgyűlések jó elő- • készítése alkalom arra, hogy tovább aktivizáljuk a CSISZ munkáját a fiatalok között. A tudatos és célszerű munka terv hozzájárulhat a szövetség tekintélyének az emeléséhez, nemcsak a fiatalok, de az idősebbek szemében is. Széleskörű lehetőség nyílik arra, hogy több százezer fiatal részvételével értékeljük, hogy teljesítettük-e azokat a feladató' kát, javaslatokat, melyek az elmúlt év folyamán a CSISZ Központi Bizottság kezdeményezésére jöttek létre. Gondosan kell kiértékelni az elmúlt időszak alatti munkát és olyan feladatokat kitűzni, melyek gazdag és sokoldalú tartalmat adnak a szövetség mindennapi tevékenységére. Keresni kell az utat, a módot arra, hogy fel tudjuk becsülni, milyen a fiúk és lányok felkészültsége a pártkongresszus által kitűzött feladatok jövőbeni teljesítésére. Ehhez komolyan fel kell mérni az elmúlt egy év munkáját. ÉRTÜNK-E EL EREDMÉNYEKET? Állíthatjuk, hogy az elmúlt évben sok újjal gazdagodott a CSISZ tevékenysége. Előtérbe kerültek az olyan akciók, melyek vonzók a fiatalok többségének számára. A vak is láthatja, hogy a szervezetek túlnyomó többségében megszűnt az egyhelybeni topogás valamennyien az újat keresték. Nem egy szervezetben utat tört magának az egyéni érdeklődést kielégítő tevékenység. Falun, városon, ott, ahol fiatalok laknak, ha eddig elszórtan is, de mégis alakulnak ifjúsági klubok, s a CSISZ-szervezetek tevékenységükkel igyekeznek odahatni, hogy a klubokban érdekkörökben művelődjenek, szórakozzanak a fiatalok. Legtöbbet a szabad idő helyes kihasználásával, foglalkoztak a szervezetek. Ezt a nagymihá- lyi CSISZ-szervezet évzáró jelentése is bizonyította. Segítettek az óvoda építésében, tea-estéket és teadélutánokat rendeztek, ahová a fiatalok szívesen eljártak. Országos viszonylatban kisebb-nagyobb EDO IVANČIK, A CSISZ KB DOLGOZÖJA Hogyan élnek nálunk a cigány - fiatalok flányszáimazású gyermekek kőiül nagyon kevés * tanonc is (a tanoncok mindössze két százaléka), s ebből talán a fele tölti le a tanoncéveket. Szlovákia területén bár sok tanfolyamot rendeznek az írástudatlanság felszámolására, ennek ellenére a cigányszármazású polgárok negyed része írástudatlan. A tizenöt éven felüliek között az írástudatlanok száma egyáltalán nem csökken. Ez azután a tulajdonképpeni oka a rossz erkölcsnek és a gyakori bűnözésnek is. A nemzeti bizottságok, közbiztonKERESSÜK AZ ÚJ FORMÁKAT eredmények születtek a testnevelés terén. Már nem volt ritkaság a sátortábor, sőt a külföldi kirándulás sem. Mindamellett sikeres eredmények születtek a termelés szakaszán. Az iparban dolgozó fiatalok, ifjúsági kollektívák, többmillió korona értékű kötelezettségvállalást tettek a kongresszus tiszteletére. Tehát az elmúlt időszak értékelésének alapján fel lehet vázolni a további munkatervet is. Ez az évzáró gyűlések nagy és jelentős feladatai közé tartozik. Már az első tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a legtöbb szervezetben ezt helyesen értelmezik. A dunaszerdahelyi járásban ez idáig 45 évzáró közgyűlés munkaterve is bizonyíték. A légi és az illésházi CSISZ-gyűlésen az „új“ keresése nagy vitát váltott ki a fiatalok között. Sokat vitatkoztak a klubról, a tea-délutánokról, az esztrádműsorokról, a közös TV-látogatásokról, közben bírálták, hogy nincsen eléggé kihasználva az ifjúság nevelése szempontjából adott lehetőségek. A kultűrházak zárva vannak, vagy nincsenek eléggé berendezve. Egyesek a vitán csak a munkán kívüli feladatokra igyekeztek felkészülni. Azt akarták, hogy a CSISZ- szervezet csak ezzel foglalkozzon. Ez a probléma nemcsak a dunaszerdahelyi járás szervezeteit érinti, de gyakori jelenség ez a középszlovákiai kerületben is. A fiatalok túlnyomó többségének a nézete azonban olyan, hogy helytelen volna egyoldalúan dolgozni. Ha ez megtörténne, akkor a CSISZ elvesztené az ifjúság politikai szervezetének jellegzetességét. Ezért a CSISZ társadalmi küldetése megköveteli, hogy mind az elmúlt időszak, mind a további program kitűzése szorosan egybe legyen hangolva a szövetség politikai, társadalmi és érdek szerinti küldetésével. Erre nem egyszer hívta fel a Komszomol figyelmét Vlagyimir Iljics Lenin is. Lenin a III. kongresszuson ezt vallotta: „A kommunista ifjúsági szövetség csak akkor igazolja elnevezését, azt, hogy a kommunista ifjú nemzedék szövetsége, ha tanító, nevelő munkájának minden lépését egybekapcsolja azzal, hogy részt vesz a dolgozók közös harcában...“ Az ilyennemű tevékenység nem zárja ki az érdekes és vonzó munkát. Ezért a CSISZ-szervezeteknek az üzemekben intézkedéseket kell foganatosítani az iránt is, hogy ösztönözzék a fiatalokat a kezdeményezés további kifejlesztésére, a szocialista munkaversenyre, a továbbtanulásra, a minőség javítására. Sokoldalú munkát követel meg az a feladat is, hogy a fiatalok törekedjenek az új technika elsajátítására. vegyék ki részüket az újító mozgalomban. Ezt megköveteli az új irányítási elvek megvalósítása is. A fiataloknak meg kell érteniük, hogy mit jelent az anyagi érdekeltség. Ez a feladat vár nemcsak az — ftft ___________ sági szervek, bíróságok és törvényszékek gyakorlatából kitűnik, hogy a cigányszármazású polgárokat enyhébben bírálják el és az élósködést is elnézik náluk. Ez az elnéző és következeiden magatartás az állam részéről nagyon sok rossznak a melegágya. Nagyon sok járásban a cigányszármazású polgárokat sokkal elnézőbben ítélik el ugyanazért a bűncselekményért, mint a nem cigányszármazású polgárokat, s ezt azután az írástudatlansággal, primitívségükkel indokolják meg. Ezt tekintik enyhítő körülménynek az ő esetükben. Ezért azután a cigányszármazású polgárok helytelenül értelmezik a jogaikat, kötelességeiket és a demokráciát általában. A legutőbbi felmérésnek nagyjából ezek az eredményei. A ketetszlovákiai kerületben társadalomtudományi dolgozók, orvosok, lélekbúvárok és politikai dolgozók vizsgálták felül a cigányszármazású polgárok életkörülményeit. Beigazolódott, hogy ezeket a problémákat nem lehet frázisokkal megoldani. Tettek, tettek és újra csak tettek kellenek. A hivatalos szervek és a CSISZ elhatározták, hogy ezentúl még komolyabb figyelmet szentelnek a cigányszármazású gyermekek iskolalátogatásának és elhelyezésének az iskolai CSISZ és pionír-szervere teken keresztül. Konkrét feladatokkal bízzák meg őket, beszervezik őket az iskolák sportköreibe és kuitúrcso- portjaiba. Közben természetesen tekintetbe veszik a cigányszármazású gyermekek adottságait zene, tánc és ének területén. A szakszervezet, együttműködve a CSISZ-szel és az iskolával, külön figyelmet szentel majd az iskolalátogatásuknak, tanulmányi eredményüknek, elhelyezkedésüknek és elszállásolásuknak is. Az írástudatlanság felszámolásában igen nagy szerep jut majd a fiatal tanítóknak is. A CSISZ minden lehető módon iparkodik ezután csökkenteni a cigányszármazású fiatalok bűnözést arányit is. aló igaz, hogy a cigánykérdés Szlovákia és főként a keletszlovákiai kerület nagy problémája, de ennek ellenére mégsem esik" szlovákiai probléma. Nagyon sok cigány- származású polgár él a cseh határszélen, a bányász-központokban, továbbá az egész köztársaság területén szétszórva. Ha most, a SZKP XIII. kongresszusa előtt szocialista társadalmunk további fejlesztésére gondolunk, nem szabad megfeledkeznünk a cigányszármazású polgárok és gyermekek átneveléséről sem. A CSISZ nagyon sokat tehet ezen a téren is, és nagyban hozzájárulhat ennek a problémának a megoldásához. A probléma megoldásához azonban nem elég csak a nevelőmunka, bármilyen lelkiismeretes és következetes is legyen. Ha meghagyjuk őket eddigi viszonyaik között, ha nam változtatunk eddigi körülményeiken és környezetükön, a nevelő munka nem kecsegtet sok sikerrel. Tehát ez a probléma elsősorban gazdasági probléma. Köztársaságunk minden felelős tényezőjének és szervének összefogására szükség van, hogy ezt a problémát megoldhassuk. A keletszlovákiai kerületben a legsürgetőbb ennek a problémának a megoldása, de ne tekintsünk erre a problémára mint elszigetelt jelenségre! ford.: N. László Endre iparban, de a mezőgazdaságban működő CSISZ szervekre is. Foglalkozni kell az évzáró gyűléseken olyan kérdésekkel is, mint a hanyagság, a lógás, a felelőtlenség, mert annak ellenére, hogy az ifjúságot, mint egészet, úgy értékelhetjük, hogy aktív tényezője társadalmunknak, nem lehet szemet hunyni afelett, hogy vannak soraiban egyesek, akik a társadalmi aktivitás iránt passzív magatartást tanúsítanak. Nem egy fiú és leány becsmérel, bírál, de gyakran a szalmát sem teszi keresztbe. Az is előfordul, hogy egyesek szembekerülnek a törvénnyel, az erkölcsi normákkal. Mindezt elhallgatni vagy felületesen megítélni nem használna, de ártana az ifjúság további nevelésében. Az ilyen és hasonló nemkívánatos hiányosságoknak egyik oka abban rejlik, hogy az utóbbi évek folyamán gyengült a CSISZ politikai hatása a fiatalok többségére. Sok helyen az eszmei nevelés fokozására kidolgozott tervek papíron maradtak. Ezen a téren is keresni kell az újat. Igaz. hogy a fiatalok, saját maguk nehezen jönnek rá a nevelés új formájára. Ezért forduljanak bizalommal a pártszervezethez, a pedagógusokhoz, az idősebbekhez, s vitassák meg velük milyen formákkal bővítsék az ifjúsági szövetség hatását a fiatalokkal szemben. Ez évben rendezik meg; országszerte az ifjúsági hetet. Erre is fel kell készülni már az évzáró közgyűléseken. Sok függ a szervezéstől, a felkészültségtől, a tömegszervezetek egységes fellépésétől, ki mivel fogja meglepni a szomszéd falut, üzemet, iskolát, ezen a téren, döntő szerepe lesz. A CSISZ tevékenységébe a kitűzött program megvalósításában döntő tényezőként lép elő a közös ügy szervezője, a CSISZ vezetőség. Feladata mozgósítani és megnyerni valamennyi tagot a szervezet mun: kája számára. Hogy kit válasszunk be a CSISZ vezetőségbe, nehéz tanácsot adni. Egyet azonban le lehet szögezni; a legjobbakat. Olyanokat, akik bírják a fiatalok bizalmát, akiknek tehetségük, adottságuk van arra, hogy a fiatalok kollektívájának vezétőivé váljanak. Ha van rá lehetőség, ne.legyenek túl fiatalok. Nagy erőfeszítés kell ahhoz az ilyen kollektívában, hogy érdekessé és vonzóvá tudják tenni a szervezet munkáját, mind a 14 mind a 20 éven felüleik számára. Az újonnan megválasztott CSISZ vezetőknek, különösen az elnöknek, egyet meg kell jegyezniük; sokat kell, tanulniok, különösen ahhoz, hogy a fiúk és lányok érzelmi világába be tudjanak illeszkedni. Ugyanis, ha az, akit megválasztanak a CSISZ elnökévé, saját maga nem fog jó példával előljárni, ha nem fogja szabad idejét a CSISZ munkára feláldozni, akkor nehezen fog eredményt felmutatni. Az eddigi tapasztalatok bizonyítják, hogy Hehet ilyen CSISZ vezetőket találni. Keressük fel az ilyeneket és kérjük fel őket, hogy Vállaljanak munkát a CSISZ-ben, az ö segítségük, részvételük, nagyban hozzájárulhat ahhoz, hogy emelkedjen a CSISZ tekintélye. Szigl Ferenc
