Új Ifjúság, 1966 (15. évfolyam, 1-52. szám)
1966-03-29 / 13. szám
m hajdani főgimnázium MX épületének falán, a m ■ szűk Klarissza utcában egy szürke emléktábla hirdeti, hogy századunk nagy magyar zenei géniusza, Bartók Béla, Bratislavában töltötte gimnáziumi éveit. Bartók az erdélyi Nagy- szentmiklóson született pe-' dagógus szülök gyermekeként. Apját azonban már nyolcéves korában elveszíti, s így különböző városokat útba ejtve — ahol é- desanyja tanított — jut el Bratislavába. Abba a Bra- tislavába, melynek élénk zenei élete lehetővé tette a csodagyerek számba menő fiú szakszerű zenei nevelését. A nem mindennapi tehetséggel megáldott gyermek irányítását Erkel Ferenc fia László veszi kezébe, aki zongorára és összhangzattanra tanítja. Itt Bratislavában kezd szélesedni zenei látóköre s módjában van megismerni — hangversenyeken és házi zenélések alkalmával — a zeneirodalom remekeit Bachtól egészen Bráhmsig. Ugyancsak itt Bratislavában indul el barátsága Dohnányi Ernővel, — aki később műBartók Béla 1881. március 25 1945. szept. 26 veinek lelkes propagátora lesz — és Albrecht Sándorral, ctki kisgimnazista korában lett az alig pár évvel idősebb hetedikes Bartók növendéke. Az ifjú Bartók hazasfisá- ga és öntudatos magyarsága eredményezi, hogy továbbképzésének helyéül nem a divatos Bécset, hanem a budapesti Zeneakadémiái választja, ahol ragyogó zongorajátékával olyan kirobbanó sikert ér el, hogy a fő- 'iskola vezetősége vizsgára sem kötelezi. Zeneszerzői sikerei főiskolai éveiben már nem üyen egyértelműek. Először Wagner és Richard Strauss zenéjéért lelkesedik, de hamarosan elmúlik ez a mámoros rajongás és ráeszmél arra, hogy nem ez az az út, melyen haladnia kell. A század első éveiben a millénium utáni függetlenségi hullám tetőfokára hágott, s ez a nemzeti irányzat Bartókot is hatalmába kerítette. Magyaros ruhában járt s minden vonalon harcolt a német nyelv használata ellen. De nemcsak ezekben a külsőségekben, hanem művészetében is kezd érvényesülni a kor szelleme, s ez ösztökéli, hogy valami magyar zenét alkosson. Ennek első eredménye a Kossuth-szimfónia és az az elhatározás, hogy behatóan tanulmányozza a magyar népzenét. Ezzel sorsa el is dőlt, s egy életre eljegyezte magát a nép ajkán élő dallamvilággal. így lassan megtalálja azt az utat, melyen járnia kell, s ezen az úton elválaszthatatlan pályatársra talált Kodály Zoltán személyében. épdalgyűjtő útjairól gazdag zsákmánnyal tért haza. Az ősi — a népszerű müdaloktól mentes — népi zene egy új világot nyitott meg Bartók e- iőtt és meghozta kompozícióiban a feloldódást a dur és a moll rendszerek egyeduralma alól. Ugyanis a gyűjtött dallamkincsek túlnyomó része régi egyházi és még ősibb ötödfokú penta- ton hangnemen épül. Természetesen tapasztalatait szerzeményeiben is érvényre juttatta, s így ebben a feldolgozásban rejlik a bartóki zene újdonsága, egyéni hangja és sajátos ritmusvilága, mely először az eltávolodáshoz, később az elidegenedéshez vezet. Nemcsak a közönség, de maiguk a zenészek is értetlenül, majd kimondottan ellenségesen fogadják müveit. Ennek az eredménye, hogy zeneakadémiai tanársága és zongoraművészi tevékenysége mellett munkásságának súlypontja a népdalgyűjtés, mely nemcsak magyar, de szlovák, román sőt arab nyelvterületre is kiterjed. Az első vűágháború kitörése, és az azt követő' események azonban ebben is meggátolják, s így közben szórványosan született kompozícióit mintegy íróasztal - fiókjának írja. 1917 azonban jelentős dátuma Bartók zeneszerzői pályájának. A pesti Operaház ugyanis bemutatja először, „A fából faragott királyfi“ című táncjátékát, majd egy év múlva „A kékszakállú herceg vára" című egyfeivonásos operáját. A siker nagy, de csak tiszavirág életű. A proletárdiktatúra bukása után kivándorlási tervekkel foglalkozik, de végül is itthon marad, s csupán hangversenyeket ad külföldön. Ezek sikerei eredményezik, hogy müveit Pesten is kezdik játszani. A „Csodálatos mandarin" c. pan- tomimjának bemutatása a- zonban újabb bonyodalmakat támaszt, úgy hogy végül nem Pesten, hanem Kölnben kerül először színre, de ott is betütás lett a sorsa. Müvei, nézetei és az uralkodó politikai irány között egyre mélyebb és mélyebb szakadék tátong, míg végül 1940 őszén Amerikába települ át. Önkéntes e- migrációját nem tekinti véglegesnek, de sajnos súlyos betegsége már nem engedi, hogy viszont láthassa imádott hazáját. New Yorkban a West Side Hősvitaiban alkotóerejének teljében éri utói a halál. Hamvai hát messze idegenben nyugszanak, de művei hazajöttek, s nemcsak a magyar nép, hanem az emberiség közkincsévé lettek. Bartók zenéjét megérteni és megszeretni nehéz, de hogy van hozzá vezető út, bizonyítja az a tény, hogy ma a legtöbbet játszott szerzők közé tartozik. Varga József r UJ FILMEK Várjuk az ifjúsági klubok küldötteit KOMÁROMI FIATALOK KÖZÖTT A mozilátogató közönségnek március hónapban is lehetősége nyílik megismerkedni a Csehszlovák filmgyártás néhány új alkotásával, amelyek közül most röviden hármat ismertetünk. A szlovák filmtermékek közül bemutatásra kerül Peter Solan „Mire véget ér az éjszaka“, (Kým sa skonči táto noc) című filmje. A forgatókönyvet Xibor Vichta írta, filmezte Vincent Rosinec. A történet egy éjszakai lokálban játszódik le, ahol különböző foglalkozású, korú és típusú emberek kerülnek össze. A bár néha derűs, de túlnyomó részben tragikusan nyomasztó légkörében, olyan emberekkel találkozunk, akik itt tesznek kísérletet egyéni boldogságuk megtalálására. Elképzeléseik néha torz tükörképei az igazi boldogságnak. A film erőssége, — nem a történet —, hanem a kitűnően megfogott atmoszféra, a színészek annyira közvetlen játéka, hogy a néző itt-ott spontán improvizálást érez, és a plasztikusan dolgozó kamera. Az „életszagú“ filmet átszövi Peter Solan biztoskezú művészi rendezése. *** „A boldog halál angyala“, (Anjel blaženej smrti), ez a címe az egyik új cseh filmnek. A forgatókönyvet Jan Procházka írta, rendezte Štepan Skaiský. Titkosszolgálatunk felfogja a külföldi kémszolgálat egyik rejtjeles adását. Valakinek meg kell halnia. A biztonsági szervek mindent elkövetnek, hogy ezt a halált megakadályozzák. Törekvésük azonban sikertelen marad. Későn érkeznek. Ellenben a további fárasztó és kitartó nyomozás során sikerül a külföldi ágensek felgöngyölítése. A modern eszközökkel készített film, nem aknázta ki a hálás téma lehetőségeit, és adós maradt a kémtörténetek izgalmas légkörével. *** Március végén kerül bemutatásra „A halál esőben érkezik“, (Smrť prichádza v daždi), című szlovák detektív film. Az érdekes és fordulatos filmet' Jozef Tallo forgatókönyve nyomán Andrej Letrich rendezte. Kameramán Václav Richter. Egy nem előre megfontolt gyilkossággal találkozunk, amelyet az önzés, a gyávaság és a felelőtlenség idézett elő. A történet hősei Bratislava utcáin járó szürke emberek, akik egy napon egyszerre csak gyilkosság gyanújába keverednek. A filmben Ladislav Chudík, Ivan Mistrík, Zdena Grúberová, Mikuláš Huba és sok más ismert szlovák színész szerepel. MONOSZLÖY ILONA Jókai szülővárosa a magyar kultúra hagyományos központja. Már a vándorszínészet ko-* rában, 1816-ban Komárom megyei tanácsa színházépítést szavaz, Balogh István neves társulatát állandósítani akarja. Nem véletlen, hogy 1954-ben a MATESZ megalakulásakor Komáromot nevezik ki székhelyéül. Innen indul a lelkes csoport Szlovákia magyarlakta területeire terjeszteni a színházkultúrát. Több éven keresztül ebben a dunaparti városban rendezik meg a műkedvelő csoportok seregszemléjét. A tavalyi Jókai-napokban a bratislavai József Attila Ifjúsági Klub műkedvelő csoportja is bemutatkozott. Különösen a résztvevő fiatalok figyeltek fel a klub tagjainak műsorára. A komáromi fiatalok közül többen Prágában, Bratislavában végzik főiskolai tanulmányaikat. Szülővárosukban sokat mesélnek a prágai Ady Endre kör és a bratislavai József Attila klub munkájáról. Ezek a beszélgetések és a Jókai-napok élménye adta azt az ötletet, hogy városunk fiataljait baráti közösségbe szervezzük, — mondja Bednárik Katalin, a komáromi Petőfi Ifjúsági Kör vezetője. — Először kevesen, kb. 30-an indultunk. Ma már a keddi összejöveteleken száz fiatal is részt vesz. Az Építkezési Vállalat üzemi klubja mellett működünk. A tagság műveltségi színvonala különböző; sorainkban munkásfiatalok és középiskolások vannak. Érdeklődési kutatást végeztünk, elsősorban az irodalomismeret bővítése áll a középpontban. Ezért irodalmi műsort állítottunk össze. Petőfi születési évfordulójára a nem megszokott iskolai anyagból „A bohém Petőfi“ cím alatt. A költő fiatalkori és szerelmes verseit, ifjúkoráról ' szóló anekdotákat, megzenésített költeményeit kötöttük csokorba, melyei Izsák' Lajos, hajógyári technikus rendezett. Nagy iroda!om-baJ rát feleségével együtt szívügyüknek tekintik irodalmi színpadunk működését, Műsorunkkal itthon és Lakszakállas községben mutatkoztunk be. Az előadásokhoz zenekart, autóbuszt az Építkezési Vállalat biztosít. Azóta esztrád csoportot is alakítottunk, mely vidám műsorával a gútai Csemadok évzáró gyűlésén, va-* lamint Imely és Bogya községekben vendég-* szerepelt. A téli hónapokban sikeres szellemi vetélkedők is voltak. A klubestéken előadásokat is tartunk. Gyúr-* cső Istvánnal a mai fiatalok szemléletéről, dr. Angyal jogásszal a szoc. erkölcsről, ifjú bű-* nözőkről, dr. Perczel György orvossal egész-* ségügyről rendeztünk közvetlen beszélgetést. Tompa Zoltán, komáromi festő egyszerű szavakkal a képzőművészet berkeibe vezette ifjú hallgatóit. Közérthető előadását rajzokkal, képekkel szemléltette. A közeljövőben Tőzsér Árpáddal szeretnénk költői estet rendezni. Fiataljaink közül néhányan szabadidejükben toliforgatással is foglalkoznak. Komlősi Lajos, a Duna Táj c. járási lap főszerkesztője igére-' tét tett, ha megfelelő anyagjuk lesz, akkor a lapban mellékleten közli szárnybontogatásaikat. A közeledő Jókai-napokra irodalmi színpa-* dunk Rácz Olivér Kassai dalok c. verses kötetéből Gyüre Lajos összeállításával készül. E- zekre a napokra baráti szeretettel várjuk az ifjúsági klubok küldötteit. Komárom városa ősszel ünnepelte alapításának 700 éves évfordulóját. A városnak gazdag múltja van. A komáromi fiatalok a jelenen keresztül a jövőt kovácsolják, hogy méltóan sorakozhassanak a város hagyományainak á- polóihoz. Kőszegi Zsuzsa G arcia Lorca drámája színhelyéül a valóságban nem Bernarda Alba házát, hanem egy vasrácsos börtönt tudok elképzelni. Egy háznak álcázott börtönt, ahol a rideg, számító anya zsarnokoskodik lányai fölött. (A cselédekről nem is szólva.) Ami a színpadon látható, az egy csepp spanyol társadalom, spanyol igazság: az elmaradottság, haszonlesés, babonáktól és előítéletektől terhes levegő. Ezekből a természetes életösztönöket fékező „bilincsekből“ akar kitörni az özvegyen maradt, gazdag, pénz- sóvár parasztasszony — Bernarda öt lánya: Angustias, Magdaléna, Amélla, Martíkióés Adela. Mindegyikük a maga módján veszi föl a kilátástalan küzdelmet. Legkönnyebb dolga e téren a harminckilenc éves Angustiasnak van, akit a tizennégy évvel fiatalabb Pepe el Romano menyasszonyául jelöl ki a zsarnok anya. Magdaléna és Amelia lázadása csak a belső ellenszenv kereteibe korlátozódik. A leghevesebben — természetesen — a két legfiatalabb lány küzd. Ráadásul mindkettőjüket a nővérük és egymás közti gyűlöletük is fűti, hiszen halálosan szerelmesek Pepebe. Az öt lány amúgy- Is nehéz helyzetét még a spanyol népszokás is súlyosbítja, mely szerint a család nyolc esztendeig gyászolja a családfő halálát. A cselekmény pedig épp azzal kezdődik, hogy talpig gyászban, mindannyian az ő temetéséről jönnek haza... Az élet, a valóság és a szerelem csupán a rácsos ablakokon keresztül jut be Ber- nalda házába. A külvilágot esetleg egy-egy merész éjszakai „szökés" jelenti — a kertbe. A rácsokon belül csak a tehetetlen gyötrődés, a komor, mosoly nélküli légkör és a gyűlölet uralkodik. A szerelmet ígérő Pépéért folyó „testvérharc“ tragédiává fejlődik. Egy éjszaka, amikor Adela a Pepevel megbeszélt találkára szökik, a féltékeny Maritírió leleplezi szándékát, és hangos kiabálással fölveri a ház csendjét. Bernarda éke- telen haraggal támad legfiatalabb lányára, aki, miután hevesen szembe száll anyjával, szobájába menekül. Tudja, nála elvesztette minden kegyét. Ráadásul a félelem és szégyenérzet is fojtogatja. Ér. zi, szíve alatt magzat fogam- zott — Pépétől... Kiutat egyedül az öngyilkosságban talál. Garcia Lorca utolsó befejezett színpadi műve ez a drá* ma. 1936-ban rendezte sajtó alá. A darab azonban ma sem vesztett időszerűségéből. Kiváló lírai hangvétellel, reális ábrázolással helyezi mondataiba a mű mondanivalóját. Kitűnő tisztánlátással mutatja be érzéki oldaláról az embert. Figyelmeztet arra, hogy az együttélés egyetlen járható útja a megértés 4s az emberi bánásmód. A szerelem pedig az az ösztönző erő, mely minden ember életének föltétien velejárója. L orca színművének bemutatása nehéz vállalkozás volt. Gondolom, nyugodtan állíthatom, hogy a MATESZ néhány kivételt eltekintve, sikerrel birkózott meg e feladattal. Ez annál is inkább örvendetes, hiszen a kulcsszerepnek is mondható Martíriót és Adelát a színház két fiatal tagja: Boldoghy Kata és Petrécs Anni játszották. A szerző alapgondolatát, célját fejezi ki Konrád József rendezése, akiben fejlődő rendezőt ismerhet meg a közönség. Helyesen ismerte föl azt a tényt, hogy — sajnos — a MATESZ pillanatnyilag nem rendelkezik olyan színigárdával, mely kifogástalanul .látszaná el e színmű nehéz szerepeit. így, inkább a darab mondanivalójára és légkörére helyezte a fő súlyt. Ezt a szándékát egy-kétszer kissé túlméretezte, ezért szakaszonkint némileg vontatottnak tűnt az előadás ritmusa. Bernardát Nagy Eszter alakította — sikerrel. Feladata ezúttal valóban nehéz volt, hiszen fiatal kora ellenére, egy hatvan éves, zsarnok öregasz- szonyt kellett megjátszania. Csupán egy-egy gesztus vagy arcmimika árulta el néha a nagy korkülönbséget. Budiás Idára (Magdaléna) és Ferenczy Annára (Amelia) nem hárult ez alkalommal különösebb feladat: Mindkét alakítás hiteles volt. A már emlitett két „újonc“: Boldoghy Kata és. Petrécs Anni játéka — de kiváltképpen Az önkény és zsarnokság vétója GARCIA LORCA BERNARDA HÁZA CÍMŰ DRÁMÁJÁNAK BEMUTATÓJA A KOMÁROMI MATESZ ELŐADÁSÁBAN az utóbbié — kellemes megle- tott Lengyel Ilona (Maria Jo- petés volt. Mindkettőjüknél zefa), Udvardy Anna (Angus- robbanékonyságuk, biztos moz- tias), Palotás Gabi (Pruden- gásuk, bátor játékuk imponált, cia), és Szentpétery Aranka Átlagos teljesítményt nyúj- (cseléd). Fenntartásokkal kell írnom Bottka Zsuzsa alakításáról Pon- cia szerepében. Házvezetőnő létére ugyanis bármennyire bennfentes volt Is Bernarda házában, nem valószínű, hogy még e kemény szívű asszonynyal szemben is annyira magabiztos legyen. És ha valóban megérti az öt sínylődő lányt, sőt, megérzi a közelgő vihart, úgy az együttérzés minden bizonnyal nem hangos külsőségekből, hanem belülről kell, hogy eredjen! A légkört és a cselekményt előnyösen domborították ki Vecsei V. József jelmezei és díszletei. Különösen a színpad célszerű megoldása nyújtott nagy segítséget e „női“ darab szereplőinek. Bár a műsorfüzetről ritkán szokás szót ejteni, ezúttal mégis meg kell tennem. Kissé ízléstelenül hatott benne, különösképpen a Lorca-dráma témáját figyelembe véve — a házimunkákhoz szánt „divatbemutató“. Még akkor is, ha a bratislavai premiert a Nőnap alkalmából rendezték! Említettem már, nehéz feladatot vállalt a MATESZ a Bernarda háza műsorra tűzésével. Hogy a felsorolt hibák ellenére sikerrel birkózott meg vele. ez mindannyiunk öröme. S bár a cselekmény a spanyolországi Kasztíliában játszódik, a komor légköréből áradó intelem mégis mindenki számára szól: önkény és rideg zsarnokság helyett, meleg szeretet és megértés... Miklósi Péter
