Új Ifjúság, 1966 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1966-03-22 / 12. szám

— tň-------------Az Űj Ifjúság olvasóinak nyilatkozik

—fii------------Fiúk, l

a műhelyben

Krisch Béla: Tavaszi munka a kertben.

m hangulat tavaszias, XI csak a távolabbi he- " ■ gyeken csillog a téli hó maradéka. Frissebben érkeznek most már reggelenkét 20 faluból a tanulók a pelsöci alapiskolába. A téli ruhák lekerülnek lassanként róluk, úgy néz ki, mintha ók hoznák meg a tavaszt Pelsőcre.

A kilencedik évfolyam 111 tanulója húsz faluból jár ide. Vajon mi ebben az érdekes? Látszólag semmi. Hiszen a gö- möri falnak csak akkorák, hogy kalappal le lehet őket takarni. Akad olyan hely is, a- hol valóban csak néhány ház van. Ezért nagy körzete vem egy alapiskolának. De a tanítókra hálátlan feladat hárul. Húsz falu gyermekét kell ösz- szeszoktatni, lehetőleg a tanulmányi színvonalat összeegyeztetni, a helyi szokások különféle maradványait kitörölni a tanulók emlékezetéből, nem éppen kevés pedagógiai feladat. Mert jó eredményeket csak úgy érhetnek el, ha egy- gyé kooácsolódik az iskola. Mennyivel könnyebb ott tanítani, ahol csak egy vagy két helyről járnak a gyerekek az iskolába.

Az elemi nehézségek ellenére is színvonalas az iskola. Talán ez abból is adódik, mert az itteni tanítók nemcsak foglalkozásnak tekintik a tanítást, hanem hivatásnak. Az életre készítik elő és nevelik a tanulókat, ezt tekintik elsődleges szempontnak. A tanítás ezt a célt szolgálja részükről, nem pedig egy munkanap agyonüté- se. Az életre való neveléshez tartozik a munkára való nevelés, a politechnikai oktatás is. m politechnikai mühe- XI lyek fölszerelése, a- " " nyagellátása kielégítőnek mondható. Több szakembert alkalmaznak, akik megfelelő szakoktatást biztosítanak a gyermekeknek.

Hornyák József, az iskola i- gazgatója kitart amellett, hogy a munkára nevelés nem ti- zedrangú, hanem elsőrangú tantárgy a vezetése alatt álló iskolában. Minek olyan iskola, ahol a gyermekek nem tanulnak meg dolgozni,, csak elméletileg kívánja megalapozni és biztosítani a tanulók nevelését, Hála ez lehetetlenség. A gyakorlati ismeretek elsődlegességét tartja fontosnak.

Az egyik műhelyben lányok • «

és fiúk vegyesen villanymotor tekercselését tanulják. Hibát is vétenek, de mellettük áll György Béla technikus és Brezina Árpád műhelyvezető, akik baráti módon segítik a hibákat korrigálni. Különösen a lányokra ügyelnek. A villanymotor - tekercselés jól fizetett szakma, és ezek a lányok jövőre pályát választanak, hátha többen közülük erre a szakmára jelentkeznek. Milyen jó lesz, ha már itt megtanulják szakmájuk a- lapjait.

Fúrógép, esztergapad, különböző villany-berendezések,

szerszámgépek vannak a munkaasztalokon. Valamennyi korszerű szerszámgéppel megtanítják dolgozni a fiatalokat. Rádiót és televíziós-készüléket szerelnek. A villanyszerelés technikájával is megismerked- nek. Dekát mit javítsanak ki ebben a műhelyben?

Gyerekek, ha odahaza rádió, villanyvasaló vagy más berendezés elromlik, hozzátok el, — támadt ötlete egyszer a műhelyvezetőnek.

f

~ s azóta gyakran cipelnek a tanulók elromlott háztartási gépeket a politechnikai miihelybe. A javítás ingyenes. De a haszon óriási a tanulók részére így is, mert szétszedik apró darabokra és szakképzett vezetők segítségével hozzák rendbe. Odahaza örülnek is, hogy nem kellett a városba vinni, mégis kijavították,

Hegeszteni, forrasztani, szerszámokkal dolgozni minden diák megtanul.

Külön rendeztek be famegmunkáló- műhelyt. Gyaltdnak, fűrészelnek a tanulók, készül a kerítés. Ablakokat, ajtókat készítenek, megtanulják az asztalos-mesterség alapjait is.

Méhészeti, nyúltenyésztési és kertészeti szakkört is szerveztek. Az üvegházban, ahol gyönyörű virágok nyílnak, lányok szorgoskodnak. A fűtőbe - rendezést, üvegtetőt, vízszivattyúikat szintén a diákok szerelték. A jamegmunkáló műhelyben készítették a méhészszakkör számára a kaptárokat. Egy-egy szakkör így segíti egymást, sajátítja el kölcsönösen a különböző szakismereteket.

A tanulók és szüleik között egyszer közvélemény-kút at ást szerveztek. Arra voltak kíváncsiak a tanítók és főleg az igazgató, hogy melyik tantárgyat szeretik legjobban a gyerekek és tanulják legszívesebben, Kitűnti hogy a matemati- 00

ka-fizika és a munkára névé* lés a legkedveltebb tantárgy az iskolában. Kilencvenkilenc százalékban erre szavaztak. Mondani sem kell, hogy a műhelygyakorlatokat fizikai és matematikai oktatással is egybekötik, hiszen rádiót készíteni fizikai és matematikai ismeretek nélkül lehetelmMűszaki rajzokat mutogatnak a kiképző mesterek. Bonyolult villamos-berendezések műszaki rajzai. Én csak szeretnék érteni hozzájuk. A tanulók rajzolták.

m pelsöci iskola valóban

XI az életre nevel. Czn- kó József igazgatóhelyettes éppen a lubeníki,Magnezit müvek küldöttjével tárgyal, aki azért jött, hogy tanulókat adjanak neki az üzemi iskolába, ahol Magnezit-ipari szakemberekké képezik ki őket.

Az iskolából kimaradt tanulókkal is állandó kapcsolatban vannak. Az iskola igazgatósága már csak azért is érdeklődik gyakrabban utánuk, hogy azon a helyen, ahová kerültek milyen hiányosságok merültek fel velük kapcsolatban. így a hiányosságokat eleve kijavíthatják a pályaválasztásra kerülő tanulók között.

A végzős tanulók elhelyezése itt nem probléma. Annyi gyakorlati ismeretre tesznek az üzemek és a szakiskolák szert az itteni tanulók, hogy versengenek értük. A pályaválasztók kilencven százaléka szakiskolák, illetve a szakmai tanulás iránt érdeklődik. JÓI kereső, életrevaló, ügyes embereket nevelnek itt.

'lyennek kellene lennie minden iskolának. Pedig ide sem az égből pottyantak le a poli- teohnikai műhelyek gépei és maga a műhely sem. A műhely már rég rom lenne, ha társadalmi munkával nem állították volna helyre. A műhelyben gépeket és munkaanyagot szereznek. Most a kúntapolcai tízembe mennek a diákok, elvállalták brigádban a nagytakarítási és a hulladék-anyagból kiválasztják a javát, amiből ők sokmindent csinálhatnak még. Ilyen módon szerzik a gépeket is. Az üyesmit majdnem minden Iskolá tanulói megtehetnék. Az iskolák igazgatóin és a tanítók lelkesedésén, odaadásán midik az ilyesmi. Kár, hogy a legtöbb helyen keveset tőrödnek a munkára neveléssel, ami az iskola színvonalának határozott csökkenésével jár.

Bagota István

ľ.

HIRES SZÜLÖK GYEREKEI

S-ibor Bartla, a CSISZ KB titkára

A közelmúltban ért véget a „Párt beszélget az ifjúsággal“ akció.

A beszélgetés alatt sok szó esett a fiatalok apolitikusságáról. Mi a nézete erről és hogy értékeli a beszélgetést?

Bevezetésül azt szeretném megjegyezni, hogy az akció nem ért véget. A beszélgetésnek csak az egyik szakasza lett befejezve. Az első szakaszban főleg pártunk közelgő kongresszusának tézisei lettek megtárgyalva, természetesen applikálva a helyi körülményekhez.

A beszélgetés folyamán megmutatkozott, hogy fia- I táljainkat messzemenőieg érdekli pártunk politikája, | népgazdaságunk jelenlegi helyzete, a távlati tervek és I nem utolsó sorban hazánk bel- és külpolitikája. A be- 9 szélgetéseken több mint egy millió fiatal vett részt. ||

Megállapítottuk, hogy lehetetlen beszélni az ifjúság, 8 apolitikusságáról. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy 9 nincsenek egyének vagy kisebb csoportok, akikre azt | lehetne mondani, hogy apolitikusak. De nyíltan elvetem 9 azt a nézetet is, hogy a mai fiatalok apolitikusak.

Ami pedig a beszélgetések menetét illeti, nagyon szívélyes légkörben folytak le. Az egész akciót az ifjúság vélemény-nyilvánítása seregszemléjének lehetne nevezni.

Bebizonyosodott, hogy ifjúságunkat érdekli társadalmunk fejlődése. Fiataljaink tudatában vannak, hogy hozzászólhatnak társadalmunk minden kérdéséhez. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy a beszélgetések alatt számos új kezdeményezés született, mellyel a CSKP XIII. kongresszusát köszöntik.

— Mi a véleménye azokról a nézetekről, hogy a CSISZ nem biztosít kellő teret az ifjúság érdekeinek és kezdeményezéseinek?

Valóban az utóbbi időben sokat vitatkoztunk arról, hogy mi a CSISZ szerepe és küldetése a mai társadalomban. Ilyen vitát indítványozott a múlt évben a CSISZ Központi Bizottsága napilapjain keresztül. A vita keretén belül lehetősége volt nemcsak a CSISZ-tagok- nak, de lakosságunk széles tömegének hozzászólni az ifjúságot érintő aktuális problémákhoz.

A vita megmutatta a CSISZ küldetésének helyét és szerepét. A CSISZ keretén belül meg vannak a feltételek — figyelembe véve az ifjúság érdekeit — a legmesszebbmenőig színes és érdekes szórakozást biztosítani.

Emellett meg keil említenem, hogy vannak problémák, hiányosságok, főleg a középiskolák szervezeteméi, ugyanis a vezetőségnek még nincs kellő tapasztalata.

Az utóbbi időben a CSISZ nagy gor.dot fordít a fiatalok szabad idejének kihasználására, ez főleg a falusi és helyi szervezetekre vonatkozik. Itt nagy szerep jut a kultúrának, a sportnak és a turisztikának. A CSISZ az utóbbi időben több konkrét intézkedést foganatosított a helyzet megjavítására.

— Mi lesz a küldetése az ifjúsági hétnek, melyet a CSISZ járási bizottságai fognak rendezni ez év májusában?

A múlt évi CSISZ KB IX. plenáris ülésének határozata alapján a CSISZ járási bizottságainak 1966 tavaszán meg kell rendezniük a CSISZ tevékenységének seregszemléjét. Elgondolásuk szerint az ifjúsági szervezetek nyilvánosság elé fogják hozni munkájuk eredményeit. Különféle kiállításokat, műsoros esteket és sporttalálkozókat rendeznek. A szervezetek összejőve- teleiken jelentést fognak tenni a pártvezetőségeknek kötelezettségvállalásuk teljesítéséről, és e jelentéseket átadják a CSKP XIII. kongresszusa küldötteinek.

— Mit tudna'- mondani olvasóinknak a CSISZ V. kongresszusának előkészítéséről, eltekintve attól, hogy csak a jövő évben lesz?

Minden egyes kongresszus bizonyos határkő a szervezet életében. Az V. kongresszus előkészítése hosszú folyamat. E folyamat alatt több olyan intézkedés megtörténik, mely a szervezeti élet megszilárdításához vezet. Ezen intézkedések a jelenlegi helyzet megítéléséből indulnak ki, és az új, bevált módszereket a kongresszus minden bizonnyal figyelembe veszi az új célkitűzéseknél.

Az előkészítés időszakában nagy súlyt fektetnek a szervezet korbeli összetételére, itt főleg a 14—18 éves korosztályra gondolok. Ezt a problémát már az előbbi kérdésnél kifejtettem. Tehát a kongresszus előkészítésénél figyelembe vesszük az ifjúság egyes korbeli és specifikus problémáit, melyeket a kongresszus elé akarunk terjeszteni, hogy a kitűzött célok reálisak legyenek az egész szervezet számára.

— Milyen változások várhatók a jövőben a CSISZ

Ideológiai nevelése terén? t

Bebizonyosodott, hogy a politikai nevelésnek ez a formája bevált. Kellő teret nyújt az alapszervezeteknek ahhoz, hogy saját körülményeikhez viszonyítva a politikai nevelést összhangba hozzák az ifjúság érdekével. Feltételezzük, hogy a jövőben is hasonlóképpen lesz megszervezve a CSISZ politikai nevelésének munkája.

A CSISZ Központi Bizottsága arra törekszik, hogy a fiatalok megfelelő módon a politikai oktatás keretén belül ismerkedjenek meg a kongresszus határozataival.

Továbbra is javasoljuk az alapszervezeteknek, hogy az ideológiai nevelés keretén belül foglalkozzanak nép- gazdasági, bel- és külpolitikai kérdésekkel.

Feljegyezte: Magyarics Vine«

Milyen a világhírességek gyerekeinek sorsa? ® Megköny- nyíti-e a szülői dicsfény életútjukat? % Öröklik-e a gyerekek a tehetséget, a szépséget és sikert? ® Hogyan tanulnak? ® Családi környezetben nevelik-e őket?

★ RITA HA1WORTH már 46 éves. A filmvászon a legszebb nőjének csillaga már letűnt. Orson Welles színésszel kötött házasságából született Rebecca lányuk. A lány sem apja tehetségét, sem pedig anyja szépségét nem örökölte. Rita Hayworth életét eddig a filmnek szentelte s öt házassága alatt férjére és lányára kevés ideje maradt. Lánya tanul — és kerüli a férfiakat; nem akar az anyja nyomdokain járni.

★ CHARLIE CHAPLIN-nek tíz gyereke van, közülük nyolc az Oono-val kötött házasságból. A Chaplin-család rendezett családi életéről eddig jó hírek keringtek. A gyerekek családi környezetben nevelkedtek a svájci Vevey-ban. Az utóbbi időben a gyerekek közül ketten, a szép Geraldina éjnek idején elhagyta a szülői házat, hogy színésznő lehessen. Alma teljesült, filmszerepekben táncol és játszik, ha nem is nagy sikerrel. Az apa megbocsátott a lányának. Nem tud azonban megbékélni lánya „nagy szerelmeivel“, mivel Geraldine „választottjai" nem felelnek meg Chaplin ízlésének.

Mike, Chaplin húsz éves fia, szintén világotlátni ment, és Londonban telepedett meg. Mikádót növesztett, csak hébe- hóba mosakszik, állítólag tiltakozásul egy közelebbről meg nem jelölt ügy miatt. Ügy tesz, akárcsak a többi „beatles“ Angliában. Feleségül vett egy 26- éves másodrendű színésznőt, s egyidőben munkanélküli segélyből élt. Csak akkor, amidőn Michael hajlandó lett együttműködni világhíres apja emlékiratainak összeállításában, fogadták kegyelembe, hogy a kirobbanni készülő botrányt csírájában elfojtsák.

★ A kis Milko Szkofics, Gina Lollobrigida fia nyolc éves, s nem panaszkodhat, hogy az anyja nem törődik vele. Gina Lollobrigida, habár idejét leköti a filmezés, mindig szakít egy kis időt, hogy fiával foglalkozhasson. Állítólag még fia házifeladata számtanpéldáinak megoldásában is segít, mivel fia számtanból nagy nehézségekkel küzd.

★ Egy példa arra, hogy a nagy csillagok gyerekei nem tartoznak a legszerencsésebbek közé: — Christian, Catherine. Denevue fia. Az anyja most van a népszerűsége csúcspontján, egy filmből a másikba ugrik be, s a fiával nagyon keveset foglalkozik.

És az apja? Vadim Roger, a híres rendező, akinek Dene- vue-val kötött házassága kérészéletű volt csupán, • fiával sem sokat törődik.

★ Nézd meg az anyját, vedd el a lányát, — tartja a közmondás. A 18 esztendős Catherine AUegret-ra ez kivételesen ráillik. Simone Signorét francia színésznő lánya, anyja első házasságából. A filmen már most sikereket arat. Első nagy szerepét az anyjával és Yves Montond-al játszotta.

★ A másik népszerű Catherina-nak — keresztnéven Valente — ab amerikai televízióban elért sikeréin kívül Erikkel, hét éves fiával vannak problémái. Az anya sokáig az Amerikai Egyesült Államokban időzött s a távol léte nem" használt fiának. Bizonyítványa csupa hármas, s ráadásul magaviseletből négyest kapott. Catherina Valente elhatározta, több gondot fordít a fiára, hogy rájöjjön iskola balsikereinek okára.

★ A Sinimberger családban sem esett messze az alma a fájától. Ida Sinimberger, Gino, a híres olasz tenorista lánya s a nemkevésbé híres Albert unokája, figyelemreméltóan híres énekesnő. A szakértők véleménye megegyezik abban, hogy jelenleg Olaszország egyik legjobb énekesnője. Ida Sinimberger eddig még nem lépett fel, az apja irányításával gyakorol, s csak szükkörü szakértői körben mutatkozik fellépésével, akiket azzal lep meg, hogy Delibes „Lakme“, operájából, Verdi „Rigolettójából és Mozart „Varázsfuvola“ című müvéből énekelt el egész sor nehéz szoprán szerepet.

★ Maria Riva, a világhírű Marlene Dietrich lánya — 39 éves. Szerencsét próbált — mint színésznő, aztán rendező, de csekély sikerrel. Mindig csak Marlene Dietrich lánya maradt.

★ Shirley Temple, a filmvászon egykori csodagyereke, aki hetenként 10.000 dollárt is keresett, most 37 éves. Az évek múlásával elvonultam az amerikai televízióban való szereplése mellett gyerekeivel, a 13 éves Charles, a 14 éves Lore és a 17 éves Susanne-val foglalkozik. Gyerekeit élete legnagyobb szerencséjének és sikerének tekinti.

★ Jennie Ann, Ingrid Bergman, a híres amerikai fiiszínésznő lánya, jelenleg 26 éves — és balsikerei közismertek. Anyja nyomdokain akart haladni, színésznő akart lenni, de nem volt sikere. Férjhez ment, de a házassága nem egészen egy év után zátonyra futott.

Bonyolult az emberi sors, s amint látjuk, a közmondásban sem lehet bízni. S ha igen, akkor is csak ritkán. A fényűző, dúsgazdag és határtalan lehetőségek közepette nevelkedő gyerekek felnőttkorukban sem éppen kimondottan tehetségek. De gyermekkorukban sem. S a szülőknek vagy örömet, vagy bánatot okoznak. Éppen úgy, mint az egyszerű emberek gyermekei. (A)