Új Ifjúság, 1965 (14. évfolyam, 1-53. szám)

1965-06-15 / 24. szám

Á sportversenyeken sikere­ket aratnak a győztesek, csa­lódás az osztályrészük a vesz­teseknek. Egy-egy verseny­számban csak egy győztes van, a többieknek veszteniök kell. De veszteni is szépen lehet, sőt szépen veszteni gyakran nagyobb tett, mint győzni. Van az úgy is, hogy a vesztes az erkölcsi győztes. Lepontozzák, játékvezetői döntés fosztja meg a sikertől, vagy a balsze­rencsés körülmények okozzák a csalódást. Lezártunk egy sportesemé­nyekben gazdag hetet, és ne­héz elbírálnunk, sikeres volt-e versenyzőink szereplése, vagy sikertelen. Birkózóink arany­érmet nem szereztek ugyan, de bronzot igen. A magyar bir­kózók lemaradtak az aranyér­mekről, de szereztek két ezüs­töt. A súlyemelésben Zdražila szalasztotta el az aranyérmet, Otáhal viszont váratlanul bron­zot szerzett. Siker vagy ku­darc? Ugyan ki tudná meg­mondani. Ökölvívóink is csak két bronzérmet szereztek az Európa-bajnokságon, mégis ré­szint siker, részint kudarc a szereplésük. Kosárlabdázóink viszont a moszkvai Európa- bajnokságon a múlthoz viszo­nyítva csalódást okoztak. Az érmekhez való esély elröppent csakhamar, sőt a helyezésért folyó küzdelemben is alulma­radtak. Még rosszabbul szere­peltek a magyar kosarasok, az utolsók közt végeztek. — Fortuna szekerén okosan ülj— Nem mindig lehet betartani a jótanácsot. A siker és csa­lódás együtt jár. Az egyik szá­mára siker, ugyanakkor valaki más számára csalódás. A For­tuna szekerén nehéz okosan ülni. Nem mindig sikerül. Ugyan ki ne emlékezne az ausztrál Ron Clarke és a fran­cia Jazy tokiói kudarcára? Még mielőtt megkezdődtek az olim­piai játékok, az aranyéremre esélyesek sorában gyakran em­legették Clarkét és Jazyt. Jog­gal, mert nagyszerű verseny­zők. Clarke a versenyek előtt bejelentette, hogy Zátopek pél­dáját követi, elindul három versenyszámban. El is indult, de egyikben sem nyert ara­nyat. Jazy csak egy számra ké­szült, minden idegszálávai az 5000 méterre állította be a felkészülést, aztán túlságosan erős iramban kezdett és oda volt a nagy lehetőség. Clarke legalább egy bronz­érmet nyert a 10.000 méteres távon, legalább a győzelmi emelvény harmadik fokára si­került felkerülnie, de Jazy az 5000 méteren csak negyedik lett. Az olimpiai játékok utáni esztendőben aztán a két fiú ugyancsak megmutatta, hogy valóban esélyesek voltak az • • aranyéremre és nagyszerű ver­senyzők. Ron Clarke többször is feliratkozott a világcsúcs­tartók ranglistájára, de Jazy sem maradt el mögötte. Ron Clarke a 10.000 méteres távon ért el szenzációs világcsúcsot, majd az 5000 méteren is csú­csot javított és közben csak úgy „futtában“ a három mér­földön is ő lett a világcsúcs­tartó. Az 5000 méteres távon ideje 13:25.8 perc. Jazy az egy mértföldön vi­gasztalódott, 3:53.6 perces időt futott, tehát világcsúcsa 0.5 mp-cel jobb, mint az olimpiai aranyérmes Snellé. Jazy ideje az 5000 méteren is igen jó, 13:34.4 perc, ezzel ő az Euró- pa-csúcs tartója. Most az egész világ atlétikai tábora nagy érdeklődéssel várja a július 16-i párizsi versenyt, mert azon találkozik a három „nagyágyú“: Clarke, Jazy és Kibontott vitorlákkal - az idén még a vitorlák fehér vászna sem hozta meg a nyarat Schul. Hogy kicsoda Schul? Az olimpiai játékokon ez az ame­rikai versenyző szerezte meg az aranyérmet az 5000 méte­res távon, legyőzte Clarkét és Jazyt is. Örömmámor Kassán Péntek: 8.00 A KGST jelen­tőségéről, 8.30 Katonai film­híradó, 10.05 A II. Nemzet­közi TV Fesztivál filmjei­ből, 17.30 Fizika, 18.10 Ka­tonáink segítenek, 18.20 Né­pi muzsika, 19.00 TV Híra­dó, 19.30 Filmösszeállítás, 20.00 Gustav Brom táncze­nekara játszik, 21.15 Szét­szakított életek. A válások­ról 22.15 TV Híradó: Szom­bat: 10.00 Távolkeleti uta­zás, 10.30 Filmhíradó, 16.00 Sportdélután, 19.00 TV Hír­adó, 19.30 Külpolitikai kom­mentár, 19.50 Táncdalok, 20.00 Jónapot. Tokiói film­riport, 20.35 Dr. Kildare, 2. A páciens. Amerikai TV- film, 21.25 Ojra a csávában. Olasz film, 23.05 TV Hír­adó; Vasárnap: 9.50 Sziget a külvárosban. Szovjet gyer­mekfilm, 11.05 Kosárlabda- torna, 13.30 Hogyan élnek a spartakiádon résztvevő katonák a prágai sátorvá­rosban, 14.45 E. Suchoň: Az örvény. Operaközvetítés Dé­vényről, 18.15 Filmriport Kysucáról, 19.00 TV Híradó, 19.30 A vasárnap sportja, 20.10 Kis meglepetés Jirl Voskovecnek, 20.30 Közve­títés a Lengyel Dal Ünne­péről Opoléból, 22.30 TV Híradó. A BUDAPESTI TV MŰSORA: Kedd: 17.50 Hírek, 18.00 Tapasztalatok, tanulságok. A legelőgazdálkodás korszerü­BRATISLAVAI TV MŰSORA: Kedd: 9.15 Martin Kukučín, 9.35 Májusfák, 10.30 TV ér­dekességek, 18.10 Iskolai klubok műsora, 18.45 Ho­gyan készülünk fel az idei turistaidényre? 19.00 TV Híradó, 19.30 A horgászidény megnyitása alkalmából, 19.40 Ismerd meg magadat. Ve­télkedő, 21.00 Csend, csend, csend... TV-revüfilrtl, 21.40 TV Híradó, 22.10 A II. Nem­zetközi TV Fesztivál film­jeiből; Szerda: 9.15 Ipari diszpecsing, 10.00 Filmhír­adó, 10.10 Hét ország éne­keseinek találkozója, 17.20 Fizika, 18.00 Vidáman és komolyan a zenéről, 19.00 TV Híradó, 19.30 A III. Or­szágos Spartakiád előkészü­leteiről, 20.00 E. Gabollau: Bűntény Orcivalban, 21.20 TV revüfilm, 21.50 TV Hír­adó, 22.20 A II. Nemzetközi TV Fesztivál filmjeiből; Csütörtök: Ürkeze városka. Cseh film, 11.00 TV érde­kességek, 17.15 Kicsinyek­nek, 17.45 Filmmüsor gyer­mekeknek, 19.00 TV Híradó, 19.30 Máter Johanna. Len­gyel film, 21.15 A II. Nem­zetközi TV Fesztivál film­jeiből, 22.15 Katonai film­híradó, 22.30 TV Híradó; sítése, 18.15 A Magyar Hir­dető műsora, 18.25 Bagoly­mese, 19.30 TV Híradó, 19.50 Napi jegyzetünk, 19.55 Nó­taszó, 20.15 Visszapillantó tükör — repülőgépen az utak fölött, 20.25 Filmmo­zaik, 21.55 Látogatás Aprí­ly Lajosnál, 22.15 TV Hír­adó; Szerda: 17.40 Falusi dolgokról, 17.55 Kisfilmek, 18.55 Esti mese, 19.05 Dal­lamok szárnyán. Helyszíni közvetítés. Szünetben TV Híradó. Napi jegyzetünk, Csütörtök: 9.30 Kisfilm­összeállítás, 11.00 Stan és Pan kisfllmje, 11.30 TV-bé- bipostája, 17.45 Hírek, 17.50 Aranybörze, Ipari riportmű­sor, 18.05 Az orvos vála­szol, 18.20 Közvetítés a vá­rosépítési tervező irodából, 18.50 Napló, 18.55 Telesport, 19.20 Esti mese, 19.30 TV Híradó, 19.50 Napi jegyze­tünk, 19.55 A jövő hét mű­sora, 20.05 Tizen voltunk Magyarul beszélő csehszlo­vák filmvígjáték, 18.30 Ku­bai metszetek. Szovjet kis- film, 21.50 Szeberényi Le­hel- Lutri, 22.05 TV Híradó; Péntek: 9.30 Telesport, 9.45 Tizen voltunk. Cseh film, 1110 A jövő hét műsora; Szombat: 17.35 Újdonságok, érdekességek a mezőgazda­ságban, 17.45 Kisfilm Nagy­kanizsáról, 18.30 Alkotómű­hely, 18.40 A TV jelenti, 19.20 Esti mese, 19.30 TV Híradó, 19.50 Szirmay-Hel- tai: Tündérkali lányok. Ope­rett három felvonásban, .V.V.V.V 22.40 TV Híradó; Vasárnap: 8.30 Belépés csak TV né­zőknek, 10.35 Foxi Maxi ka­landjai, 11.00 Rajzolj ve­lünk! 16.35 A Magyar Hir­dető műsora. 16.45 Nyári mezőgazdasági filmsorozat, 17.25 FTC - MTK bajnoki labdarúgómérkőzés közve­títése a Népstadionból, 19.20 Esti mese, 19.30 TV Híradó, 19.50 Teiesport, 20.10 Fé­mek éjszakája, Francia film, 21.25 Delta. Tudományos híradó, 21.45 TV Híradó. A Bratislava! Rádió magyar adásából: Kedd: 12.30 Ismerd meg ha­zádat; Szerdia: 12.10 Ope­rettzene, 17 00 Népi muzsi­ka; Csütörtök: 12.10 Új könyvek, 12.30 Filmzene; Péntek: 12.10 Esztrádzene, 17.00 Tánczene; Szombat 14.00 A hét kommentárja, 14.40 A hét elbeszélése, 16.00 Lermontov: Korunk hőse, 16.20 Női szemmel, 16.50 Tánczene; Vasárnap: 8.25 Barangolás zeneországban, 9.10 Népi muzsika, 9.40 Mag­vető, Kulturális híradó, 10.50 Amiről beszélni kell, 11.00 Egy hazában. Irodalmi mű­sor, 12.00 Pillantás a nagy­világba. Moszkvai élmények, 13.10 Faluról falura, Mező- gazdasági műsor, 13.40 Szul- csányi Dezső népi zenekara játszik, 14.30 Szórakoztató zene, 15.45 Petrov: Arany­borjú. Rádiójáték, 17.00 Puc­cini: Tosca. Operaismétlés. W.W///.V.WAV,V.Vnr.W,V,,A,.W.W.V.V.VAr.VVAV.WJ,AW.,.V.W/.VAV.V.,AV.V.,.V.VWVM GRIGORIJ BAKLANOV: 1941. június Három héttel a háború kitörése előtt Scserbatov meglátogatta a hadsereg­csoport parancsnokát. Egy­ségei a határ közelében nyertek elhelyezést. A hely­beli lakosság között igen elterjedt az a hír, hogy a németek rövidesen megkez­dik a támadást. Az ilyen híresztelések ellen a ható­ságok ugyan szigorúan fel­léptek, de ennek ellenére a vásárcsarnokban és az üzlet előtti sorokban az em­berek a veszélyről nyíltan beszéltek. Egy alkalommal valamilyen értekezlet vé­geztével Scserbatovnak, a határőrség parancsnoka táv­csővel megmutatta a gyen­gén álcázott és alig fedett német ütegeket. — Megszámoltam őket, tegnapelőtt ismét új ágyúk érkeztek — mondotta. — Jelentette felfelé is? — kérdezte Scserbatov, még ha ez a kérdés felesleges is volt. — Természetesen, állan­dóan jelentem. — Na és? "• — Azt mondják, hogy a má feladatunk nem adni le­hetőséget a provokációra. Bizalmasan a határőrpa­rancsnok azt is elmondta, hogy tegnapelőtt éjjel egy német katona szökött át hozzájuk. Elmondta, hogy kommunista, és figyelmez­tetni szeretné a szovjet pa­rancsnokságot a támadás közvetlen veszélyére. Nálunk nem jó kíváncsis­kodni, azt tudom, hogy szi­gorú őrizet mellett küldték tovább, úgy hallottam, hogy az illető provokátor volt. Igaz, minden lehetséges, hi­szen az ember leikébe nem­igen láthatsz bele... Ebben az évben huszonötször vagy harmincszor több kémet fo­gunk el, mint tavaly, Mind­egyiknek van leadója is. Eleget láttam saját sze­memmel. Ez a fiú nem né­zett ki kémnek. Nincs jogom arra, hogy mindezt itt önnek .elmond­jam. Hiszen a fejemmel ját­szom. De mit ér az én fe­jem, ha semmi hasznot nem hoz? Ne gondoljon rosszat rólam, itt a feleségem és a kislányom is. A felesé­gemnek világosan meg is mondtam: aminek történnie kell, téged is érfcit. A hát­országba nem küldenek, hi­szen a határőrség parancs­nokának felesége vagy. Ha valóban nincs veszély, ak­kor nyugodt lehetsz te is, én is... Tulajdonképpen nem is rólam van itt szó. Ügy mon­dom ezt Önnek, mint kom­munistának. Az ön segítsé­gével talán könnyebben el­jut a hír a legfelsőbb veze­téshez. Talán önnek köny- nyebben elhiszik. Ügy gon­dolom, egész fent, Sztálin­nál. Amikor ezt a nevet ki­mondotta, körülnézett, mint­ha csak itt a határ köze­lében valami igen nagy ti­tokról beszélt volna. — Attól tartok — mon­dotta — hogy a mi jelenté­seink nem jutnak el hozzá. Talán nem akarják elszomo­rítani...? Scserbatov bizonytalan érzésekkel távozott. A ha­tár közelében különösen nyomasztóan hatott rá a háború kitörésének lehető­sége. Igen sok érvet a ha­tártól távol még valahogy meg lehetett magyarázni, itt azonban minden kilátásta­lannak tűnt. Valami furcsa dolgok történhettek. A szomszédos tankosoknál a tankok egyharmada volt csupán harcképes, a többi javításra szorult. Pótalkat­részek viszont nem voltak, sőt megrendeléseket is csak részben fogadtak el. Min­denütt az új tankokról be­széltek, a harmincnégyes­ről, meg a KV-röl. Egyelő­re azonban csak itt-ott lát­ná egyet-egyet beüőlük, mert sorozatban még nem gyárt­ják. A tankosok kiképzése is csak most folyik, ez pe­dig elég hosszú időt vesz igénybe. Lesz elég idő? Mennyi időnk van még? És mi lesz, ha a háború már valóban a határainkhoz ért? Minden különös magyará­zat nélkül hozzáláttak pél­dául a repülőtér átépítésé­hez. Az új típusú repülő­gépeknek hosszabb beton- pályára volt szükségük. Ezekből a repülőgépekből azonban abban az időben még nemigen láttak, de az­ért a körzet összes repülő­terén egyszerre indították el az átépítési munkaiato­kat. Az építkezéseket vi­szont a tervek szerint csak késő ősszel kellett befejez­ni. A pilótákat ideiglenesen a határ közelében fekvő polgári repülőterekre össz­pontosították. A repülőgé­pek itt szorosan egymás mellett álltak. A levegőből könnyűszerrel katasztrofá­lis csapást lehetett rájuk mérni. Hogy magyarázzam mindezt? Biztos meggyőző­dés ez afelől, hogy a háború az elkövetkezendő napokban nem tör ki? Vagy pedig hi­básan értékelik fent a hely­zetet? Hovatovább minden tény magyarázata nehezebbé vált. Scserbatov a tények tucat­ját sorolhatta fel. A vadász­repülő ezred parancsnoka mesélte Scserbatovnak, hogy repülőterükön váratlanul le­szállt egy német bombázó- gép: „Ha látta volna, hogy szállt ki a pilóta a gépből. A homlokáról is sugárzott, hogy fasiszta. Szemtelenül viselkedett velünk szemben. Nem hiszem, hogy a tájé­kozódást veszítette el. És látta volna a mi pa­rancsnokainkat, milyen fo­gadtatásban részesítették! A tiszti étkezdében megven­dégelték, még jó, hogy az útrabocsájtás előtt valami rendjelet nem tűztek a mel­lére. Azt mondják, ennek így kell lenni, ha már ba­rátok vagyunk“. Ha ez máshol történik, akkor Scserbatov kétségbe vonja az információ hite­lességét. Sajnos, mindez nem valahol távol történt, hanem itt nálunk. Miképp lehet közös nevezőre hoz­ni: az egész országban ké­mekre vadásznak, az újsá­gok éberségről cikkeznek, és ugyanakkor katonai pom­pával bocsátják útjukra a- zokat a német repülőket, akik repülőtereinket ponto­san kikutatták. A vak helyzete néha köny- nyebb, mint a látóé. Nem lát, és ezért vannak dolgok, amiről nem kell tudnia. Scserbatov saját szerencsét­lenségére nem volt vak. Minden hadosztályából egy- egy ezred erödépítésen dol­gozott. Ezek az erődítmé­nyek az új országhatár mentén épültek, befejezé­sükhöz azonban még igen sok időre volt szükség. A volt országhatár (az 1939 előtti határ) erődítmény­rendszerét lerombolták, a fegyvereket elszállították. Normális ember számára érthetetlen, hogy lehet meg­semmisíteni a régi erődít­ményrendszert, mikor az új még fel sem épült. Scserbatov elhatározta, hogy felkeresi a hadsereg­parancsnokot és meggyőzi a cselekvés szükségességé­ről. A hadsereg, melyhez Scserbatov lövészhadtestje is tartozott, Lapsin tábor­nok parancsnoksága alatt állott. (Befejező része a kö­vetkező számban) Közvetlenül a háború kitörése előtt Alfred Liskow, a német határőrség katonája, átszökött a szovjet oldalra és közölte, a hitleri támadás megindításának pontos dátumát. A szovjet helyőrség parancsnoka közölte a hírt Moszkvába, mire Sztálin elrendelte Liskownak, mint provokátornak az agyonlövetését*. A kivégzésre nem kerül sor, mert közben Hitler csapatai megindí­tották a támadást. Sajnos Liskow további sorsát még ma is homály fedi. Montgomery hasonmása című cikk befejező részét kö­vetkező számunkban közöljük A második liga hajrája a „C“ csoportban valóban nem nél­külözi a drámaiságot. Előzőleg a zsolnaiak lelkendeztek, le­győztek a legveszélyesebb el­lenfelet, a kassai Lokomotívát, és már biztos bajnokoknak lát­szottak. Ám soha sem szabad előre inni a medve bőrére. A következő forduló a kassaiak számára jelentett sikert, a nagy ellenfél egy bajnoki pon­tot Martinban hagyott, gól nélküli döntetlennel végződött a mérkőzés, s mert közben a Lokomotíva legyőzte a Ky­sucké Nové Mestot, egy bajno­ki ponttal a kassaiak vezetnek a táblázatban. — Csak a komáromaiak ne okozzanak kellemetlen megle­petést, akkor jövőre mégis két első ligás csapata lesz a keleti metropolisnak... A kassaiak utolsó ellenfele a, Dukla Komárno csapata. Ve­szélyes ellenfél, de a kassaiak bíznak benne, hogy odahaza győzelemmel fejezik be a liga­mérkőzések sorozatát és jövő­re már az első ligában folytat­hatják a jó szereplést. A komáromi csapat elég jó formában van, legyőzte a Spiš­ská Nová Ves együttesét. Az érsekújváriak is sikeresen sze­repeltek, pedig Vicán edző távozása válságot is Idézhetett volna elő. Ganzner edző azon­ban úgy látszik jól látja el feladatát és az érsekújvári csapat is jól hajrázva zárja az idényt. A tőketerebesiek ellen egyébként 5:0 (2:0) arányban győztek az újváriak. A komá­romi csapat 2:l-re győzött Spišská Nová Ves fölött. Meg kell említenünk a teni­szezők váratlan diadalát. Ja- vorský és Holeček a Davis Ku­pában 3:2 arányban legyőzte az olaszokat és továbbjutott a következő fordulóba. Az atléták is elég jól szere­peltek a Pravda nagydíján, pedig zuhogott az eső. A leg­jobb eredményt Varjú Vilmos, a magyar súlylőkö érte el. Bécsben vasárnap játszották le a 109. osztrák-magyar talál­kozót. Ennek a mérkőzésnek a jelentősége különösen nagy volt, mert a hagyományos nagy ellenfelek a világbajnoki selej­tezőben mérték össze tudásu­kat. Már a találkozó előtt ma­gasra csapott a futball-láz, valóban „futball-keringő" és „focicsárdás“ jellege bontako­zott ki Az osztrák televízióban lejátszották a két ország talál­kozóinak egy-egy érdekesebb eseményét, felvonultatták a képernyőn a régi mérkőzések hőseit, beszélt Sesta, Gschweidl, Horváth, Hanappi, Hiden, de ott láthattuk a képernyőn Sárósi Gyurkát, Puskás öcsit és Szepesi Györgyöt, a rádió­bemondót. Az osztrák veterá­nok hazai győzelmet, a magya­rok „nagyágyúi“ magyar sikert reméltek A vasárpapi mérkő­zés azután a magyar bizakodást igazolta, Baróti Lajos csapata kiharcolta a győzelmet a bécsi Práter-stadionban. A magyar csapat 1:0 (1:0) arányban győzött. A győzelmet jelentő gólt Fenyvesi szerezte. A magyar csapat megérdemel­te a győzelmet, kivált az első félidőben, okosabban, nyugod- tabban és ötletesebben játszot­tak Baróti játékosai. A bécsi győzelemmel jelentős lépést tett a magyar válogatott a vi­lágbajnoki tizenhatos döntő felé. Az NDK elleni döntetlen és a bécsi győzelem alapján most már igen előnyös a ma­gyar csapat helyzete. A világ- bajnoki selejtezők során a por­tugál csapat 2:1 arányban le­győzte a románokat és az eddigi mérkőzésekből nyolc pontot szerzett. Most már szin­te biztos, hogy Eusebióék is ott lesznek az angliai világbajnok­ságon. LV.V.W.V.W.W.VAV.*

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom