Új Ifjúság, 1965 (14. évfolyam, 1-53. szám)

1965-03-09 / 10. szám

jutott megdönthetetlen dogmá­kat hirdetni erről a kérdésről, ellenkezőleg, nagyon jól látták, hogy a családi, nemi, házassági erkölcs kialakítása a szocialis­ta építés korának problémája lesz. Tehát a mi korunké. És súlyos mulasztása követünk el. ha nem igyekszünk telelni azok­ra a kérdésekre, melyeket a kor fölvet. Ennek ellenére a szocialista erkölcs konzervatív értelmezői helytelennek tartják, ha ennek a kérdésnek egyáltalán jelen­tőséget tulajdonítunk. Holott lehetetlen nem jelentőséget tu­lajdonítani egy olyan problémá­nak, mely — épp megoldatlan­sága miatt — emberek százez­reinek teszi tönkre vagy nehe­zíti meg jelentősen az életét. Azt hiszem az új konzervatí­vok tudatába is beleivódott a régi dogma, hogy a nemiség ti­tok, tehát jobb nem beszélni róla. Csakhogy ami titok, az bún is, különben miért kellene titkolni. Ebből származik, hogy újkori erkölcsprédikátoraink csak angyalt és ördögöt ismer­nek: az egyik megdicsőü] szű­zies tisztaságában, a másikat testileg-lelkileg romlásba dön­ti a titkolnivaló bűn. Vagy a szűzi tisztaság, a teljes önmeg­tartóztatás a házasságig - vagy a felelőtlen, gátlástalan nemi kicsapongás, a teljes rothadás Középút számukra nem létezik. Mert egyetlen formában ter­mészetesen „engedélyezik" a nemi életet: a házasság kere­tein belül. Tételükből, hogy a házasság előtti nemi élet er­kölcstelen. természetszerűleg következik a parancs: hogy a fiatalok elkerülhessék a bűnös ösztön zaklató kísértéseit, há­zasodjanak meg minél előbb, mert ez az egyetlen forma, ahol erkölcsösen élhetnek nemi éle­tet. (Folytatjuk) GYURKŐ LÁSZLÓ Gondolatok az erkölcsről Az elmúlt évek fejlődésének ^ egyik jellegzetessége, hogy az erkölcs kérdései egyre job­ban foglalkoztatják az embere­ket. Jól lemérhető ez a min­dennapi életben épp úgy, mint az irodalomban, művészetben. A fokozott érdeklődés szerintem természetes folyamat; egyrészt azért, mert a szocialista poli­tikai hatalom megszilárdulásá­val ez emberek politikai tudata jobbára hozzáidomult már a való helyzethez, tehát a követ­kező lépés a helyes erkölcsiség kialakítása, másrészt mert alig­ha van az ideológiának olyan te­rülete, ahol olyan zűrzavar ural­kodik, tehát az emberek sem a szokásjogban, sem az erkölcsi kódexekben nem találnak meg­felelő iránytűt. Ha ebben az írásban elsősor­ban a szexuális erkölcs problé­máival foglalkozom, ez nem azt jelenti, hogy a nemi erkölcsöt vélem a morál középpontjának. Vitathatatlan azonban, hogy olyan területe ez az erkölcsnek, mely minden ember életére ki­hat s elsősorban a fiataloknak jelent súlyos problémát. Ugyan­akkor azt hiszem, hogy ezen a területen hatnak a legerőseb­ben a régi erkölcsi normák és előítéletek, itt érvényesül a leg­jobban az álszemérem, a „jobb, ha nem beszélünk róla" szelle­me. Mivel a konzervatív erkölcsi felfogás hívei véleményüket a legritkább esetben fogalmazták meg, helyesebbnek érzem, ha nem egyes művekkel, hanem egy meglehetősen általános fel­fogással vitatkozom, melybe a mindennapi életben újra meg újra beleütközünk. Célom első­sorban nem a valláserkölcs vagy a polgári erkölcs híveinek bírálata — hisz ezeknek hatal­ma ma már vajmi kevés, — ha­nem azoké, akik szocialista er­kölcs címen egy régi, túlhala­dott erkölcsöt hirdetnek és vé­delmeznek. Azt ma már lehetetlen tagad­ni — legalább is annak, aki materialistának vallja magát —. hogy mióta a világ világ, a tár­sadalom, az emberek, a szoká­sok. a törvények állandóan vál­toznak. Ami tegnapelőtt he­lyes volt, tegnap már helytelen, s a tegnapi igazságok ma már tévedések vagy hazugságok. A marxizmus szerint a forradal­mi változás természetesen nem azt jelenti, hogy minden régit megtagadunk, hanem hogy fel­használjuk a múlt valamennyi helyes és hasznos eredményét, s erre építjük az újat — adott esetben az új erkölcsöt. Azt kell tehát eldöntenünk, hogy mi az, ami az elmúlt korok és társadalmak szexuális erkölcsé­ben helyes volt és hol kel! meg­újítani az erkölcsi törvényeket. De nem árt mindjárt elöljáró­ban leszögezni, hogy az a föl­fogás, hogy a történelem leg­nagyobb változása, a kizsákmá­nyolás megszűnése semmi lé­nyeges változást nem eredmé­nyez a morál területén — eny­hén szólva naivság. Mindenekelőtt nem árt tisz­tázni, hogy mi volt a vélemé­nye a marxizmus klasszikusai­nak erről a kérdésről. Tény hogy sem Marx, sem Engels, sem Lenin nem foglalkoztak önálló műben, összefüggő mó­don a szexuális erkölcs és eti­ka problémájával. A legtöbb támpontot mindenesetre En- gelsnek A család, a magántu­lajdon és az állam eredete cí­mű könyvében találhatjuk, melyben részletesen elemzi a család kialakulását — problé­mánk szempontjából ez a leg­lényegesebb — a történelem előtti kultúrfokoktól a polgári családig, s kimutatja, hogy a monogám családot a magántu­lajdon hozta létre. „A monogám család... alapja a férfi uralma, határozott célja olyan utódok nemzése, akiknek származása apai ágon kétségtelen. A biztos apaságot azért követelik meg. mert azok a gyerekek fogják egykor, mint vér szerinti örö­kösök, az apai vagyont átven­ni." Végső soron tehát a ma­gántulajdon az oka annak 8 kettős erkölcsnek", mely a férfiaknak csak elméletben til­totta a házasság előtti és a há­zasságon kívüli nemi életet — s ezt is csak némely korban —, a nőket viszont a legdrákóibb rendszabályokkal kényszerítet­te a szüzességre, illetve a há­zastársi monogámiára. A jövő­vel foglalkozva Engels.« megál­lapította, hogy a magántulajdon megszűnésével meg fog szűnni a nők ilyennemű elnyomása is, s csak az a kapcsolat lesz er­kölcsös, mely a szerelmen ala­pul, majd végkövetkeztetésként ezt írja: „Amit tehát a nemek viszonyának a tőkés társadalom előttünk álló elsöprése után kialakuló rendjéről ma előre láthatunk, az túlnyomóan ne­gatív jellegű, jóformán arra szorítkozunk, hogy ml fog meg­szűnni a mai viszonyokból. De mi lép a helyükbe? Ez csak ak­kor dől el, amikor felnőtt egy új nemzedék, olyan férfiak nem­zedéke, akik életük folyamán sohasem vásárolták meg a nők odaadását, sem pénzért, sem más társadalmi hatalmi eszkö- zökkkel - és olyan nők nemze­déke akik sohasem kénytelenek magukat más okokból odaadni, mint igaz szerelemből, sem pedig gazdasági következmé­nyektől való felelmük miatt visszautasítani azt. akit szeret­nek". Hasonlóképp nyilatkozik Le­nin is, aki 1920-ban azt mon­dotta Clara Zetkinnek: „Talán egyszer beszélek vagy írok majd ezekről a kérdésekről. De nem most — később. Most minden erőnket és időnket más dolgok­ra kell fordítani. Nagyobb, sú­lyosabb gondjaink vannak... De még előttünk áll a feladat leg­nehezebb része: az építés. En­nek során majd a szexuális kap­csolatok. a házasság és a csa­lád kérdésé is aktuálissá válnak, előtérbe nyomulnak.) (Kieme­lés tőlem). Nyilvánvaló: a marxizmus klasszikusainak eszükbe sem Átfogóbb értékelést... A CSISZ évzáró közgyűlései már javában folynak. És mint ilyenkor lenni szokott, akadnak most is aiapszervezetek, ahol már az újonnan elfogadott ha­tározati javaslatok keresztülvi­telén szorgoskodnak. Másutt — mert ilyenek is vannak mindig — még csak a vezetőségi gyű­lések vitáinál tartanak. Igaz ugyan, hogy mindenütt más a helyzet, de az idő sürget, az elmulasztottakat további mu­lasztásokkal tetézni nem lehet. Különösen vonatkozik ez a fa­lusi elapszervezetekre. Tavasz jöttével egyre kevesebb idő jut majd a megbeszélésekre, pedig komoly, mélyreható munka- elemzés nélkül alig számítha­tunk tevékeny szervezeti mun­kára, ha az idő tetteket köve­tel. Még mindig találkozunk olyan nézetekkel, amelyek helyesek voltak ugyan 8—10 évvel aze­lőtt, ám ma nem sokra me­gyünk velük. Annak ellenére, hogy nem mindenütt rendelke­zünk művelődési otthonnal vagy egyéb kulturális, szórakozási célokat szolgáló helyiségekkel, mindez mégsem befolyásolhat­ja a szervezet kulturális vagy egyéb tevékenységét. A televí­zió korában, amikor falvaink la­kosságának túlnyomó többsége rendszeres televízió-nézővé lett nem is beszélve arról, hogy két. sőt három televízió műsorában is válogathatnak, másképpen kell tekintenünk ifjúsági szer­vezeteink kulturális, oktatási, nevelési egyéb tevékenységére. Egy jó filmvetítés, színházi elő­adás, ki mit tud műsor, jégko­rong- vagy éppen labdarúgó­mérkőzés idején aligha vezet eredményre egy gyenge szín­vonalú kultúrműsor meghirde­tése, vagy éppen egy sebti­ben összehívott tagsági gyűlés. A CSISZ központi bizottságának nem egy határozata éppen az új nevelési lehetőségek foko­zottabb kihasználását szorgal­mazza. A szervezeti élet von­zóbbá tétele a szövetségen kí­vülállók részére is az adott esetben nem jelent mást, mint­hogy a mai helyzetből indul­junk ki. Természetesen nem te­hetjük meg, hogy hasonló mű­sorokkal, rendezvényekkel lép­jünk a mai 18—20 évesek elé, mint évekkel ezelőtt, nem is beszélve arról, hogy a CSISZ- ben különböző korú és érdeklő­dési körű fiatalokkal találko­zunk. Sajnos, számos helyen nemcsa maguk az if j. vezetők, de a falu, a szövetkezet illetéke­sei is egy-egy színdarab, kultu­rális műsor előadásával vagy éppen ellenkezőjével mérik a CSISZ, a fiatalok tevékenységét. Pedig az ifjúsági alapszervezet kulturális s egyéb munkájának csupán ez sosem volt a mércé­je, ám az ilyen mindig hangza­tosabbnak bizonyult, mint a szerény, de annál többet nyújtó tevékenység. A bajtai szövetkezet pl. állan­dó bérlettel rendelkezik a Komá­romi Területi Színház párkányi előadásaira. Részt vesznek eze­ken az előadásokon a bajtai fia­talok? Bizonyára. És megbe­szélik-e a látottakat, élményei­ket azokkal, akiket ez érdekel? Ez már viszont azokon múlik, akiket a bajtai fiatalok vezető­jükké választottak. Nemrég Diószegen jártam. Érdekeltek a fiatalok problémái, már csak azért is, mert évek­kel ezelőtt magam is jól ismer­tem az itteni helyzetet. Dió­szegnek amúgyis nagy munkás- és ifjúmunkás hagyományai vannak, sőt annak idején nap mint nap jómagam is megjelen­tem az itteni fiatalok között. Szántai elvtárs, a község leg­főbb illetékese, aki élég idős és egyúttal elég fiatal is ahhoz, hogy összehasonlítást tegyen a diószegi fiatalok mai és egyko­ri problémái között, többek kö­zött ezeket mondotta: Csak azon keresztül, hogy hány ösz- szejövetelük van havonta vagy pedig, hogy majdnem minden házban TV-t néznek a fiatalok, nem lehet megítélni egy-egy ifjúsági alapszervezet tevékeny­ségét. Elsősorban ismerni leéli őket. sőt nem hagyhatjuk fi­gyelmen kívül, egy-egy falu if­júsági hagyományait sem. Egyébként ezt a célt szolgálja az az igyekezetünk, hogy a dió­szegi fiatalok ismét visszakap­ják a tűzoltószertár emeleti he­lyiségeit. Többek között ezek is az említett hagyományokhoz tartoznak. Kétségtelen, hogy ifjúsági alapszervezeteink el­várják a községi szervek segít­ségét, hisz szükségük van erre. de végeredményben mégiscsak alapszervezeteink vezetőségé­nek a feladata, hogy mindent elkövessenek a tevékenység ér­dekében. Legjobb alkalmat nyújtanak erre az évzáró köz­gyűlés előtti vezetőségi megbe­szélések. Végső soron majd a? évzáró tagsági gyűlés dönt az elkövetkező időszak munkájá­ról. -ny -d Optikai csalás — ezt a nevet adta felvételének Petrlk Lász­ló. NAGY KITÜN­TETÉSBEN RÉ­SZESÜL Bujnyák Mária, a bárcai állami gazdaság- I ban dolgozik. Tavaly 2 448 1 literes fejésátlagot ért el, ■ ami járási méretekben is a I legjobbak közé tartozik. Március 8-án, a Nemzet- I közi Nőnap alkalmából ö S is azon 36 asszony között ; foglalt, majd helyet, akiket I barátságos összejövetelre 3 hívott meg a járási nemze- i ti bizottság elnöke. Iván Sándor, Kassa PÜSPÖKIBŐL ÍRJÁK A pozsonypüspöki AKI ta- I nulói szorgalmasan készül- 9 nek a szavalóvarsenyre és I az Irodalmi Színpad próbái- I ra is. Sajnos, a fiúk nem I járnak a próbákra, vajon § nem szeretik a költészetet? 1 Szeretnénk., ha minél előbb I ők is megjelennének á pró­bákon. Sárközi Rozália, Pozsonypüspöki GALÄNTAI LEVÉL Irodalmi kö­rünk meghívá­sára ellátoga­tott hozzánk Dobos László, a Messze vol­tak a csillagok leímü regény szerzője és az 9 Irodalmi Szemle főszerkesz­■ tője. Érdekes beszámolójá­■ val megnyerte a diákok ro- áj konszenvét, beszélgetést I folytatott velük, romániai és 1 jugoszláviai útjáról. Ezúton 1 köszönjük meg Dobos Lász- j ló látogatását. Vincze Attila. Galánta TÉLEN IS SPORTOLNAK A komáromi fiatalok a a csípős hideg ellenére is a sportolnak. Most került j megrendezésre a tájékozó- 3 dási verseny. A versenynek 1230 részvevője volt. A leg- I,jobbak Lengyel. Bitter. Ste- j fankovics voltak. 45 perc 3 alatt futották be a tere- y pet hibapont nélkül s így ^méltán állhatták a dobogó legmagasabb fokán. Bugár Éva. Komárom SZERETIK A KÖNYVET Szécsénkén Csemadok 1 klub létesült, ahol a fiata­lj lók is hasznosan eltölthe­2 tik szabad idejüket. A kis ■t klubhelyiség egyben könyv­4 tárként is szolgál. Jelenleg 1 már 170 állandó olvasója 5 van. Major Lajos. Szécsénk» KI MIT TUD BÜCSON? A búcsi AKI „I<i mit tud" I műsort rendezett. Az ered- I ménvek buzdítőan hatnak I nemcsak a diákokra, ha­ji nem a tanítókra is. Dicsé­retet érdemel Vígh Béla ta- Inító, aki az Arany János Birodalmi est rendezésébe is '• bevonta |a diákokat. Szabó Ferenc, Párkány MEGÉRDEMLIK A DI- ! CSÉRETET A felsőszecsei színjátszó ■ csoport is felébredt hosszú P évekig tartó álmából. Most I nagy sikerrel Siposs Jenő. i Bolondóra című háromfelvo- I násos vígjátékát adták elő. * A lelkiismeretes munka Ž meghozta az eredményét. Az 1 előadás nagyon tetszett, a I szereplők megérdemelték a I nagy tapsot. Tóth Éva. Felsőszecse MINDENT ELKÖVETNEK Az alsóbodoki fiatalok \ jólsikerült kultúrműsort "^rendeztek. Különösen Gye­pes László, Pindesz Boldi- jpsár, Bene Szilveszter, Gyepes Zsuzsanna és Gye­pes Ilona tetszett. Re­méljük. hogy ezentúl gyak­rabban lépnek a közönség elé. Gyepes Alfréd Kistapolcsány ÍRTAK A RESTEIEK IS A restei AKI tanulói feb­ruár 13-án álarcosbált ren­deztek. amelyen kicsinyek, nagyok jól érezték magu­kat. Láttuk, hogy mit je­lent ha a tanítók és a szü­lők együttműködnek. Laky Magdolna, Buzira ÖRÜLNEK A KISGYAF­MATIAK Nemrég új sportfelszere­lést kaptak, új sportpályát létesítettek. Nemsokára el­készül a sportöltöző is. Most már csak sok sikert kívánunk a sportegyesület tagjai számára. Nagy Mihály, Kisgyarmat KÖVETENDŐ PÉLDA A deméntíi AKI tanítói és pionírjai teljes mértékben bekapcsolódtak a kultúr,ilis akciókba. Fazekas Mihály: Ludas Matyi című színda­rabjának előadása is ezt bi­zonyítja. A darabnak nagy sikere volt. Sokat köszön­hetnek az iskola igazgató­jának. Lalik György elv- társnak. Kilment Klára. Deméwl Szerkesztői üzenetek: Fázunk: Ügyüket kivizs­gáltatjuk. nevét nem em­lítjük. Kenda Erzsébet: Színész- s fényképeket nem küldhe­tünk Emlékezés: írását nem közölhetjük. Hová tartozom: Reméljük helyzetében javulás állt be. Alkalomadtán keresse fel szerkesztőségünket. Láto­gatását élőre jelentse be. Eva M.: Ir.ia meg. milyen ipariskola címe érdekelné, mert különféle szakiskolák léteznek. Hegedűs Erzsébet: Beszá­molóját közöljük. címét nem tudjuk. Pompos Árpád: Anyagtor­lódás miatt cikkét nem kö­zöltük. ha felépül a kultúr- ház, írjon arról. S. S. Forduljon közvetle­nül erre a címre: Dekanát Filozofickej Fakulty UK, Katedra novinárstva. Bra­tislava, Gondova ulica 2. Beszámolóját közöljük. Február: Versét nem kö­zölhetjük. Tutti-frutti: Forduljon a következő címre: Gramofó­nové závody. Bratislava. Le­ningradská ulica. Vámőr: Ha tévúton akar tanulni, forduljon a követ­kező címre: Filozofická fa­kulta UK (Dialkové štú­dium, Bratislava, Šafáriko­vo námestie.) Lívia: Azt ajánljuk, ke­rülje a találkozást, szentel­je magát teljes szívvel a férjének és családjának. Nincs joga. hogy megboly­gassa a család nyugalmát. Szívesen leveleznénk: Farkas Zsuzsanna, Bony- hád. Perczel Mór u. 46. sz, 17 éves; Ágh Zsuzsanna. Szekszárd. Dózsa György u. 45. sz; Molnár Sarolta. Szek­szárd. Mérei u. 21. sz. Ba­lassa Éva. Szekszárd, Bési B. A. 26-28 sz. 17 éves (o- roszul és németül is); Dö­mötör Etelka. Szekszárd. Bezerédy u. 15. sz, 16 éves: Lovátka Margit, Maglódi nyaraló, Bajza u. 14. sz, 17 éves; Kaszab Margit, Buda­pest, XVII. kér. Rákosliget. X. u. 12. sz, 14 éves; Klug Mária, Szekszárd. Marx u. 8. sz, 17 éves; Kandi Judit. Székesfehérvár, Bulcsú u. 9/2, 14 éves.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom