Új Ifjúság, 1965 (14. évfolyam, 1-53. szám)

1965-01-05 / 1. szám

1945. január 6. Éppen húsz éve, 1945. ja " nuár 6-án új nap virradt fel a Garam partján. A máso­dik ukrán hadsereg egységei átkeltek a folyón, hatalmas páncélos erőkkel megkezdték az előrenyomulást Komárom és Érsekújvár irányában Igen fontos hadművelet volt ez. Ez­zel a hadműveleti tevékeny­séggel észak felől teljesen be­zárult és megszilárdult az a gyűrű, amelyet a szovjet had­sereg épített ki a magyar fő­város körül. A garami harcok közvetlen részei voltak Buda­pest felszabadításának is. Az említett napon hajnali három órakor morajlatt a Ga­ram partja. Aknavetők és tü­zérségi lövegek torkolattüzei villogtak, ezerféle módon szór­ták a pusztulást o. német vo­nalakra és a nyilas Szent Lász­ló hadosztályra. Irtózatos erő­vel. mindent elsöprő módon keltek át a folyón a szovjet katonák. A páncélos alakulatok föltartóztathatatlanul nyomul­tak előre, rajtuk fürtökben lóg­tak a gyalogosok. mert a gyors előnyomulás megkövetelte. hogy a tankokra kapaszkod­janak. A német védővonalak meginogtak. Öt percenként indultak hátrább és hátrább, visszakoztak a semmi felé. A tüzérségi ütegek azt sem tud­ták, hová lőjenek. Parancsno­kaik nem voltak tisztában a pontos helyzettel. A szovjet tankok hirtelen lepték meg ő- ket, fel sem eszméltek, már fogságban is voltak. A hó las­san hullott. Hajnali háromtól délelőtt tíz óráig Párkány, Na­na, Ebed, Muzsla, Bátorkeszi, Karva és több más község fel- szabadtilt. A második ukrán arcvonal egységei a Dua vona­lától északra, a Gorámtól nyu­gatra erős hídfőt építettek ki, ahonnan sakkban tartották a Duna déli oldalán lévő német erőket. Ezek a német erők szá­mottevőek voltak. Hitler egye­nes parancsára Varsó alól ren­delték őket ide. A garami hídfőről ma is so­kat beszélnek. A kiépítése igen fontos hadászati esemény volt. A magyar fővárosban 200 ezer főnyi német hadsereg zsúfoló­dott összeg és a közel kútmil­Párkány egyik részlete. Ez a város szabadult tel. is 1945. január 6-án liós város maga is komoly stratégiai pont volt. A német parancsnokság elszánta magát a város minden áron való vé­désére, A németek jelszava ez volt: „nekünk tíz Buda­pest nem ér meg egy Bécset" Nidosi Imre, Bu­dapest nyilas városparancsnoka és Hindy Iván, Budapest nyilas katonai parancsnoka a magyar fővárost terepfedezetnek te­kintették. A műemlékek, hidak, emberek ezreinek élete, épüle­tek, a vár, semmit sem szá­mítottak. Csak a saját életük, pozíciójuk mentésére gondol­tak. 1945 január 6-án, amikor a szovjet katonák átkeltek a folyón és megindultak észak­nyugat felé, oldalazni a német erőket, súlyos, élet-halál harc kezdődőit. Január 6-a a katolikusok szerint csillagos ünnep. A há­romkirályok csillaga miatt. A szép fényes csillag azonban nem kelt fel, helyette új nap ragyogott az égen, és fényétől lehullottak a régi csillagok. Ebbe a nagy csillaghullásba Közép-Európa beleremegett. Mikor a garami hídfőnél vég­legesen tisztázódott a helyzet — miközben három hónapig dühöngött o harc, falvak vál­tak romhalmazzá, hidak om­lottak a folyókba, vasútvona­lakat szaggattak ki, pályaud­varokat robbantottak fel — megindult o. nagy hullám nyu­gat felé. Utána napok alatt felszabadult Bratislava, az e- gész Csallóköz és Becs is. Hiá­ba állították a németek, hogy nekik tíz Budapest sem ér meg egy Bécset, mindkettőt el kel­let veszíteniük. Húsz évvel ezelőtt — 10 fok hideg volt, ködhomály, lassú havazás. A hópelyhek szemfe- döt borítottak az elesett ka­tonákra. Segítettek eloltani az A bényi templom. Ez a műem­lék is rommá vált a Garam menti harcok alatt. Azóta több­milliós költséggel újjáépült. égő páncélosok tüzet, eltakar­ták az ágyúgolyó hüvelyeket, a teherautó-roncsokat béké­sebbekké tették. A havazás te­metett. Megszépítette, álcázta a kormos, véres csatateret. É- pületek tüze lángolt, száz é- vés akácfák derékbatört tör­zset riasztottak Az aknatalá­latok törték azokat is össze. Szovjet páncélosok sorakoz­tak a falvak utcáin. A katonák vizet kértek. A harc szomjassá teszi az embert. Az arcuk kor­mos volt. lőportól vagy égő roncsoktól. Mint az óramutató, biztosan nyomultak előre cél­juk felé. A tíz fokos fagy ked­vezett a hadműveleteknek, i- lyenkor az aknatüz pusztítóbbá válik, a tüzérségi lövedékek és a lehulló bombák is mind fel­robbannak. A garami hídfő később is véres csaták színhelye volt, o második világháború egyik leg­véresebb csatatere. A háború csúnya dolog, de a felszabadu­lás akkor kezdődött és való­sult meg sok faluban. Erre emlékezünk január 6-án. Ä takarmányozás korszerű módszerei CD ■ CD ■ CD a CD ■ CD ■ CD I CD I CD ■ CD B CD ■ CD ■ CD B CD B CD Számtalan nehéz munka, amelyhez régebben sok-sok emberi erőre volt szükség, ma már nagyrészt mechanizálható. A megváltozott körülmények az utóbbi két évtizedben a táp­lálkozási igényeket is lényege­sen módosították. Régebben — mivel a nehéz fizikai munka általános volt — főleg nagy kalóriaértékű, tehát elsősorban zsíros ételeket fogyasztottak. Ma viszont — szinte általáno­san — inkább a fehérjékben gazdagabb, biológiailag értéke­sebb állati eredetű tápláléko­kat (sovány hús, tej, tojás stb.) keresik a vásárlók. A mezőgazdaság — közelebbről az állattenyésztés — ezekhez a megváltozott igényekhez az­zal alkalmazkodik, hogy kor­szerű állattartási és takarmá­nyozási módszerekkel több — és minőségileg jobb — állati termék előállítására törekszik. Ezt azonban itthon, de a vilá­gon szinte mindenütt, elsősor­ban az akadályozza, hogy a magas szintű állati termékhez nélkülözhetetlen fehérje csak korlátozott mennyiségben áll rendelkezésre. A szakemberek két problémával állnak szem­ben: hogyan lehet a fehérje- hiányt csökkenteni és hogyan lehet a meglevő fehérjét gaz­daságosan felhasználni? A KARBAMID FEHÉRJÉT PÓTOL Az állati termékek legérté­kesebb alkotórésze a fehérje. Fehérjét a szervezet csak fe­hérjéből képes előállítani. Ezért a nem kérődző állatok (sertés, baromfi) takarmányá­ban szerepelnie keli a hús, illetve tojás előállításához szükséges fehérjéknek, helye­sebben a fehérjét alkotó „épí­tőköveknek", az aminosavak- nak. Más a helyzet azonban a kérődző állatok (szarvasmarha juh) esetében: ezek nem fel­tétlenül igénylik takarmányuk­ban a fehérjéket, mivel egy­szerű nitrogéntartalmú anyag­ból is fedezni tudják fehérje- szükségletük egy részét. Ilyen egyszerű nitrogéntartalmú anyag a karba mid is. A karbamid (kémiai nyelven: a szénsav diamid ja) az első olyan szerves vegyület, ame­lyet szintetikusan is előállí­tottak (WöhJer, 1828.) Ebből a fehér színű, kristályos anyag­ból ma már sokat felhaszná­lunk. Ez igen jelentős fehérje - pótlást jelent, hiszen minden kilogramm karbamid kereken másfél kilogramm nyers fehér­jét helyettesít, és például egy kilogramm karbamid egyenlő értékű 10-15 kiló korpával vagy 4-5 kiló olajpogácsával. Az előbb azt mondottuk, hogy fehérje az állati szerve­zetben csak fehérjéből kelet­kezhet. Ez így igaz! A karba- mid viszont nem fehérje. Ak­kor hogyan hasznosítja a szar­vasmarha és a juh a tej vagy a hús fehérjének előállításá­hoz? Más szóval: hogyan lesz a karbamidből hasznosítható táplálóanyag, fehérje? A kar­bamid nem közvetlenül hasz­nosítható táplálóanyag a ké­rődző állatok számára, viszont a bendöben — a több üregű, összetett gyomor egy részében — a karbamid az úgynevezett ureáze-enzim hatására szén­savra és ammóniára bomlik. A szénsav, normális életfolya­matok esetén, kiürül a szerve­zetből. A visszamaradó ammó­nia viszont a bendöben élő milliárdnyi baktérium számára kiváló táplálékul szolgál, ami­ből a bendöbaktériumok fel­építik saját testáüományukat. testfehérjéjüket. Ez a milliárd­nyi baktérium az emésztőcső további szakaszaiban elpusztul, és az állat — emésztőnedvei segítségéve! — megemészti azokat. A megemésztett bak­tériumfehérje felszívódik, és az állat már ezt a felszívódott és aminosavakra bomlott fe­hérjét használja fel a hasznos állati termék (a tej- és hús­fehérjék) előállításához. Tehát ez esetben is a fehérje fehér­jéből keletkezett, mégpedig úgy, hogy a megetetett karba­mid közvetve (a baktériumok közbejöttével) hasznosul valódi fehérjeként. A tudósok körében még vi­tatkoznak arról, hogy a kérőd- '/.ő állatok febérjeszükségleté- nek milyen hányadát lehet karbamiddal — vagy esetleg más egyszerű nitrogéntartalmú anyaggal — fedezni. Egészen a közelmúltig az volt a felfo­gás, hogy a kérődző állat fehérjeszükségletének legfel­jebb egyharmadát lehet karba­middal pótolni Nemrég dr. Baíntner Károly professzor is­mertette A. 1. Virtanen Nobel- dijas finn tudósnak tavaly nyil­vánosságra hozott eredményeit. Eiru nevű kísérleti tehenének valódi fehérjét egyáltalán nem adott, ehelyett teljes egészé­ben karbamiddal etette. A te­hén mennyiségileg kevesebb, de — és ezen van a lényeg — fehérjében, valamint zsírban gazdagabb, tehát értékesebb tejet termelt, mint annak előt­te, amikor még nem fogyasz­tott karbamidot. Ugyanakkor a szokásosnál kisebb, de élet­erős borjút hozott a világra. Ez a nagy jelentőségű kísér­let még nagyobb távlatokat nyithat a karbamidtakarmünyo- zás terén. Az eredményes karbamid - etetésnek azonban szigorú sza­bályai is vannak. Erről is „be­szélnek“ majd a kiállítás ké­pei, tablói. Ezekből az érdek­lődő megtudhatja: ha egyszer­re csak kevés lassan bomló karbamid kerül a bendöbe, ak­kor a képződő ammóniát — az ismertetett módon — a bakté­riumok hasznosítják. Ameny- nyíben viszont a felhasználha­tónál több ammónia keletkezik, akkor már súlyos zavar támad­hat. Ha ugyanis a bendőből felszívódó, nem hasznosított ammóniát — éppen a nagy mennyiség miatt — a máj nem tudja ismét karbamiddá alakí­tani — és ezáltal közömbösí­teni —, akkor a véráramba kerülő és ott keringő ammónia súlyos esetekben elhullással is végződő megbetegedést okoz­hat. Mit lehet tenni, hogy erre ne kerüljön sor, hogy a karba­mid valóban hatékony fehérje­pótló takarmány legyen? Ter­mészetesen csak annyi karba­midot kell etetni, amennyit a bendöbaktériumok értékesíteni tudnak. Fokozatos hozzászok- tatással, napi kétszeri etetés­re, a takarmányba egyenlete­sen elkeverve, 600 kilós szar­vasmarhának 120-180 grammot, 50 kilós juhnak pedig 10-12 grammot kell adni. Ha ilyen elővigyázatosak vagyunk, az állat nem betegszik meg. De ha netán mégis — akkor van egy jól bevált óvintézkedés: 2 liter'/ ételecetet vízzel három­szorosára felhígítani és ezt kell a beteg szarvasmarhával megitatni. Ilyen kezelésre az állat félórán bélül rendbe jön. Nagy szakértelemre és szi­gorú fegyelemre van tehát szükség a karbamid etetésénél, viszont, ahol ezt betartják, ott? a siker nem marad el. Téli érd* Szüleim gyakran felidézik a régi időket, beszélnek ar­ról, amikor a kommunisták kezdeményezésére partizán­különítmények alakultak. Újbánya és Selmecbánya között. A dicső Csapajev j nevét viselő partizánegység Kelet Szlovákiában, Nógrá- \ dy Sándor vezetése alatt I pedig magyar partizánok Losonc környékén törtek í borsot a németek orra alá. A partizánegységek meg- I erősödését nagyban előse­gítették azok a szovjet ha­difoglyok is, akiknek sike- í rült megszökniük a fasisz- í ta fogolytáborból. Majerszky Márton j TANULMÁNYI KIRÁNDU­LÁSRÓL Az ipolysági magyar tan- ! nyelvű középiskola József Attila irodalmi színpadának i tagjai tanulmányi kirándu- [ láson vettek részt. Felke- ! restek Sklabinját, Mikszáth ! Kálmán szülőfaluját, majd j Sztregovára is ellátogattak, j ahol Madách Imre emléke­I zetére koszorút helyeztek el. Nagy érdeklődéssel néz­ték végig a múzeum anya- ■ gát. Nagyon hálásak va- i gyünk iskolánk vezetőségé- I nek, hogy lehetővé tette 1 számunkra ezt a szép és ta- I nulságos kirándulást. Zalabai Zsigmond, Ipolyság, SZÉP MUNKÁT . VÉGEZTEK , - ­> Az érsekujva- * ri AMNYKl-ban jji jí az utóbbi idő- ben aktív kul­turális tevékenység folyik, fii Az iskola tanulói Kerméth i László tanár vezetésével Í gazdag esztrádműsort állí- j tottak össze. A programot kisebb technikai hibáktól I eltekintve, igen ügyesen ol­dották meg. A legnagyobb I sikert Forró János és Vá­rj nyó Róbert aratták, akik u- $ tánzóképességükkel és bű­vészmutatványokkal nyerték i el a közönség tetszését Nagyon jól szerepeltek Ne- * héz Ágnes, Petricska Júlia, Száraz László, a két Vesz­prémi és Haricska István is I A jól sikerült műsort főleg I a II. osztály növendékeinek köszönhetjük. Roméljük e- I zentúl gyakrabban rendez­nek majd hasonló esztrád- müsorokat. Soóky Lajos, Kamocsa CSAK ÍGY TOVÁBB! A dunaszerdahelyi MMK! CSISZ szervezete még de­cemberben igen színvona­las délutánt rendezett. A szellemi vetélkedőn 20 ta­nuló vett részt. Nagy si­kert értek el Karácsonyi László, Sándor Ilona. Forró Margit és Nagy Mór, Pálfy László, Brunner Erzsébet, Mészáros Lajos, Krasztye- nics Emerencia, Feuer Er­zsébet és Méhes Péter. Ka­rácsonyi László' ügyes és talpraesett konferansziénak mutatkozott be. Szeretnénk, ha gyakrabban lennének i- lyen vetélkedők. Balogh I és Décsi E. Dunaszerdahely JÓL ÉREZZÜK MAGUNKAT AZ INTERNÁTUSBÁN I Pár évvel ezelőtt az ipoly­sági internátus már külső­leg is igen rossz benyomást keltett. Most új ablakokat kapott és alaposan tataroz­ták, modernizálták. E na­pokban ünnepélyesen fela­vatták az új klubtermet is. A diákok a gazdasági tech­nikum zenekarának kísérete mellett, igen jól szórakoz­tak. Mi, az internátus lakói nem is tudjuk, kinek mond­junk köszönetét a sok ké­nyelemért és a kellemes otthonért, melyet az inter­nátus nyújt számunkra. I- gérjük, hogy mindig ügye­lünk a tisztaságra és a rendre. Raffael János, Ipolyság ____ KEZDETNEK-i Cyc) jó A párkányi; középiskolában a Madách Im­re irodalmi szakkör nagyszabású irodal­mi és zenei vetélkedőt ren­dezett. Az irodalmi vetél­kedő alaptémáját Jókai Kár- páthy Zoltán című regénye képezte. A vetélkedőt Dá­vid László tanár vezette, aki megelégedettséggel fo­gadta a versenyzők színvo­nalas feleleteit. A legtöbb pontot Vibling Irén szerez­te. A zenei vetélkedőn ope­rettmuzsika részietek hang­zottak el. A versenyből Jung Loretta került ki győz­tesként. A győztesek érté­kes könyvjutalomban ré­szesültek. A diákok nagy lelkesedéssel fogadták a jól | sikerült vetélkedőt és vár- | ják a folytatást. Lokó Géza, Párkány I ÖRÖMTELI ÉRTESÍTÉS A magyarbéli iskola ta­nulói értékes iskolán kívüli | munkát végeztek. A tanú- 5 lók 550 kanadai jegenyefa- | csemetét ültettek ki az is- jj kolaudvarra és az iskola fj környékén. A tanulók egy- jj másai versenyezve végezték Sj el ezt a fontos feladatot, >j Katona Rólánd, Magyarbél .! JOBB KÉSŐN, MINT SOHA jj Kürtön végre, úgy látszik, j mégiscsak elkészül az -e- fi gészségügyi ház és január jj elején már meg is nyílik. \ Leírhatatlan, hogy mennyire '.1 örülünk neki. Betegeink egy fi kis fűtetlen várószobában j szorongnak, és bizony gyak- | ran előfordul, hogy még | betegebbek lesznek. Récsei Rózsi, Kürt sj NAGY AZ ÖRÖM FELEDEN | Csaknem teljesen elké- Í szült már az új kultúrház. Nehezen, de mégis megva- i lósul. Brigádokat szervez- íj tünk, hogy az építkezés j gyorsabban haladjon. Vasár- |j naponként már hat órakor 1« reggel zeneszóval ébresz- | tettük a fiatalokat és vi- dáman indultunk a munka- | ba. Hétről hétre mindig | számítgatjuk, hogy mikor | lesz már kész. Most végre í elkészült. Zagyi Ilona, Feled SZERKESZTŐI ÜZENETEK •; Utak: Forduljon a követ- kezó címre Strední prűmysl- ; lóvá škola odevní, Prostéjov. | Strední prúmyslová škola | textilní v Brne, Francouz- | ská č. 101. Tudni szeretném: Állás-S közvetítéssel nem foglalko- fj zunk. Forduljon a HNB i munkaügyi osztályához. Műkedvelő: Színdarab i- ránt a Delizia vállalatnál i érdeklődjön, Bratislava, Markušová ulica. SZÍVESEN LEVEI,EZNÉNK: Mező Ágnes, Keszthely, Kossuth Lajos u. 103. sz., 15 éves; Hegedűs Irén, Keszthely, Lehel u. 22. sz; Bach Ottilia, Keszthely, Kos­suth Lajos u. 52. sz; So­mogyi Ilona, Szekszárd, j Marx u. 8. sz., 18 éves; Ko­vács László, Kecskemét, Rá- kóczi u. 17-19. sz. 17 éves; Huszti István, Budapest II. B kér., Lövőház u. 16/a, 16 j’: éves; Kreskai János, Buda- : pest. XXL kér., Fürst L. u. ť- 11. sz, 16 éves; Zádori Klá- i ra, Budapest, XVII. kér., Rá-« koshegy. Kölesei u. 18. sz. i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom