Új Ifjúság, 1965 (14. évfolyam, 1-53. szám)

1965-03-23 / 12. szám

N futballcsapatait erősítik. petésként kell ezt elkönyvel­S egyszer aztán mindennek nünk. Az agronómiái fakultás­vége. A víg diákélet befejező­dik, megkapják az elhelyezést — szövetkezetbe, olyan helyre, ahol ismeretlen a föld, az em­berek. Itt már a saját lábukon kell megállniok s megmutatni, hogy öt esztendő alatt tanultak egyet-mást. S e vizsga jól is, rosszul is sikerülhet. ftra diákváros. Az utcá- zete gyakran még bonyolult, az tál mérnök otthon is van a ba két mérnök került, Ševčíko- kon járva-kelve egymást emberek munkafegyelme eléggé szakmájában, az emberekkel va- vá és Kondula. Nem volt meg köszöntik a deákok. ^ Ott Laza, a falvakon mások az em- ló bánásmód nem kis problémát a beosztásuk. Ševčíková el akart ülnek az előadásokon, béri kapcsolatok is. A fiatal okozhat neki. Közülük sokak- menni a járásból, Kondula mér- szemináriumokon s nyá- mérnökök minderről tudtak és nak foghíjas az ismerete a szer- nők pedig ott akarta hagyni a ron a környékbeli falvak mégis munkába álltak. Megle- vezési munka terén s gyakran mezőgazdaságot, diplomája el­hiányzik a falusi ember leikivi- vesztése árán is. E példa is mu- lágának és jellemének alapos tatja, hogy a szövetkezetben és ről 177 fiatal mérnök került ki ismerete. A fiatal mérnök mun- állami gazdaságokban nem fo­gadják tárt karokkal a mérnö­köket, s főleg az elmaradozó üzemekben, félvállról kezelik őket. Ez megbocsájthatatlan hi­ba és bűn. Ezidén a Nyitrai Mezőgazda- sági Főiskolán több mint 700 főiskolás tanul. Évente 500 mér­nök hagyja el az iskolát, s tu­dását a termelés szolgálatába állítja. Minden egyes mérnök­ben ott van az iskolában öt év alatt felhalmozódott tőke. Még időbe telik, amíg elegendő mér­nök lesz a mezőgazdaságban. A terv szerint, amelynek alapján 1970-re a mezőgazdaságot az ipari termelés színvonalára kell emelni, 29.000 szakemberre, köztük 6.700 főiskolásra van szükségünk. A Nyitrai Mezőgaz­dasági Főiskola e teljesítmény­re képtelen s ezért helyes az az közülük tizenegyen nem léptek gyis még a főiskolai tanulmá- szakem^reket°9ykLé^skoeiásS u" -----nyok alatt, hogyan lehetne e fo- ?ľľ“ ?- ■ reK€í , kozepiskoIas, gyatékosságokat eredményeseb- terme!esí. Gyakorlattal bíró e- TALÁLKOZÁS AZ ÉLETTEL ben felszámolni. HOVÁ TŰNTEK? A Nyitrai Mezőgazdasági Fő­iskola minden évben több mint 500 végzett mérnököt bocsát út­jára. Eddig mintha szélnek eresztették volna őket. Habár Szlovákiában csaknem 5000 me­zőgazdasági mérnök is van, mé­gis valahová eltűntek; a kísér­leti intézetekbe, a mezőgazda- sági termelési igazgatóságokra, s a különféle intézményekbe. A szövetkezetben és az álla­mi gazdaságokban egy évvel ez­előtt mindössze 650 mérnök volt. Egy évre rá a helyzet javult. A mezőgazdaságba visszatértek az iparban dolgozó mezőgazdasági szakemberek s az elmúlt év ki­vételes volt a téren is, hogy az |AIB|K0ZÁG AZ ÉLETTEL 38 1 s közülük csak négyen nem je- kájában a helybeli szokások is- lentkeztek a munkahelyükön, merete nélkülözhetetlen. Érde- Az üzemviteli-közgazdasági fa- mes elgondolkodni azon, hogy kultáson 159 mérnök végzett, s már a nérnökképzés idején, va- közülük tizenegyen nem lé; be kijelölt munkahelyükre. . . A szövetkezetnek aranyat ér, Az első igazi találkozás az ka e jó mérnökszakembere gyénekből egészítik ki, akik munkájuk mellett tovább tanul­hatnak majd. Ha sok olyan szövetkezet len­berek nélkül ugyanazok a kom- tterm?!fS plikációk állnak elő, amelyek- minden a9at- «emleltetoen lát­nánk, hogy milyen érték a fia­tal mérnök s hogy milyen lehe­tőségeink vannak a termelés növelésére. Mindezt szem előtt tartva, az irántuk való viszony is jobb lenne. (Á) Q® újdonsült mérnökök a promóció élettel nem mindig kellemes, s van_ ^ fizetésére kiadott pénz . T , . után. csekély kivétellel mind- a fiatal mérnök, ha az indexe- sokszorosan megtérül. Szakem- «e m,nt Jarokon, ahol ot mer- nyájän a mezőgazdasági üze- ben benne is van minden vizs- 9 n"t Q mekben, a termelésben helyez- gája, meginog. Az iskola és a kedtek el. Általában ismert gyakorlat közti átmenet útja tény, hogy a mezőgazdaság hely- éles fordulókkal teli, s ha a fia­Hivatás, életpálya Kostyál Erzsébet nyolc éves — Ha hazamegyek, első dol- volt amikor unokanénjé- gom, hogy kimosok a kicsire, hez' Bratislavába került. A aztán sétálni megyünk. Este forgalmas, zajos városi é- zenét hallgatok es olvasok. Ha letet hamar megszokta. Észre mindkettőt meguntam, előre - sem vette, mily gyorsan múltak szem a kézimunkát, szvettert az évek. Már a nyolcadik ősz- kötök. Táncolni is eljárunk, de tályba járt. de még mindig ritkán. A férjem mozdonyve- nem tudta elhatározni, milyen zető. De ha csak egy mód van életpályát válasszon Hirtelen rá, elmegyünk a mulatságba, megbetegedett s egy hónapig Szeretek táncolni... s a kórházban feküdt Az ápo- — Tervek?... Iónok kedvesek voiták hozzá. — Szövetkezeti lakásra taka- Ekkor vetődött fel benne a rékoskodunk. Jelenleg ugyanis nek aztán az a kísérőjelenségük, hogy a szövetkezetesek a ma­gángazdálkodásból megmaradt gyakorlati tapasztalatokon re­kednek meg. S mindez a fogya­tékos ismeretekből ered. AZ ELEMZÉS EREDMÉNYEI Tomoviö mérnök, a Nyitrai Mezőgazdasági Főiskola docen­se nemrég elemzést készített a tavaly végzett főiskolások hely- . .. . Gernaross naovárl. 7ptprnl A ksnntt válss7nk Dec i rngross nagyeru fali ľľlľ.J házban március 20-án 14-napos tilLr kiállítás nyílik, amelyen cseh- t0^rÄaZ: szlovák árucikkeket mutatnak be.-O­gondolat — ápolónő lesz. Később, amikor újból három hónapig lett a kórház foglya, már tudta, hogy más életpá­lyát nem választhat. Határo­zott: elvégzi az egészségügyi iskolát.. A hosszas betegeskedés miatt nehezen sikerült a felvételt el­intéznem — emlékszik vissza — Végül mégis sikerült. Két év után állást vállalt... Az iskolát azonban nem hagyta félbe. Az esti tanjolyamot lá­togatta. Szorgalmát siker ko­ronázta Leérettségizett Most már hivatásának szentelhette az anyósoméknál lakunk. A kórházi szooa sarkából halk, könyörgő hang hallatszik. — Nővérke, vizet kérek... Kostyalné tekintetével kér bocsánatot a távozásért s für­ge léptekkel a beteg ágya mel­lett terem, a kezében teli vi­zespohár. Munkája nem foglalkozást, hanem hivatást, életpályát je­lent. Eszerint él és dolgozik.-né­dasági üzemben elutasítják a mérnököket, s a mérnökök nem kapják meg a nekik járó helye­ket. Húsz megkérdezett közül tizenketten elégedetlenek mun­kahelyükkel, 25 mérnök közül abban az időben hatnak nem volt vagy csak részben volt biz­tosítva a lakása és élelmezése. Amikor Nagy mérnöknő Egy­házfiakarcsán jelentkezett, csak ezaf,. ^ara^ poliamid ^harisnyát azután fogadták el, miután a —' A Napajedly-i Fatra üzem műanyagból készült hordozható „melegágyat“ gyárt, amely ki­tűnő szolgálatokat tesz a ki­sebb kertészetek számára.-O­A varnsdorfi Elite üzem 100 járási mezőgazdasági termelési igazgatóság meggyőzte a szö­vetkezet elnökét, hogy belépé­sével a pénztáros nem veszti el az állását. Tánczos mérnöknővel sem tö­rődött a vrakúni Állami Gazda­ság. Az úpori Állami Gazdaság­szállított fekete és barna ár­nyalatokban.-O­A bolevaci tóban 2080 tonna rizst termeltek, 300 tonnával többet, mint tavaly.-O­Csehszlovákia a lipcsei vásá­ron 8 aranyérmet kapott. A „csőrakó“ munka közben ü Barátság Kőolajvezeték nyugat felé halad Nemrég múlt három éve, hogy üzembe helyezték a Barátság Kőolajvezetéket. Hogy mekkora jelentőséggel bír népgazdasá­gunk számára az említett kőolajvezeték, érzékeltessük néhány számadattal. A vezeték üzembehelyezése óta eltelt három ét alatt több millió tonna nafta érkezett hazánkba. Ha ezt a szokásos módon — vasúti kocsikban hoztuk volna be, mintegy 1500 sze­relvényre lett volna szükségünk. így csupán a szállítási költ­ségeken évente másfél millió koronát takarítottunk meg, nem beszélve erről, hogy tehermentesítettük a vasúti forgalmat. Az említett tényezők csak fokozzák a Szovjetunió önzetlen segítségének súlyát. Kujbisevtől hazánk határáig saját költsé­gükön építették az „óriásvezetéket“, és hazánk csőépítőinek is hatékony műszaki segítséget nyújtottak a szovjet szakembe­rek. A szovjetl szakasz építőinek nehéz akadályokat kellett le­küzdeniük. Sűrű erdőkben, 57 kilométeres szakaszon 20 méter szélességben ki kellett irtaniok a fákat. A Kárpátok gerincén keííétt továbbvezetniük a csővezetéket. Másfélmillió köbmé­ter földet és kőzetet mozgattak meg, 15 vasúti pályatestet és 101 közutat hidalták át. A bratislavai Hydrostav dolgozói tavaly februárban megkezd­ték a Barátság Kőolajvezeték második szakaszának építését, mely Dél-Szlovákián, Morvaországon keresztül Észak-Csehor- szágba, a záluzíi kőolajfinomítóba irányul. A kőolajvezeték második szakaszának építői az eltelt egy év alatt figyelemre­méltó eredményeket értek el. A téli hónapokban sem szünetelt a csövek lerakása. A tapasztalt hegesztők, röntgenfényképé­szek, munkások és segédmunkások, a teljes műszaki gárda dolgozói mintegy 6000 hegesztést végeztek, és több mint száz kilométeren földbe helyezték a csővezetéket. Želinsky hegesztő munkacsoportjában tapasztalt szakembe­rek dolgoznak. Podlužanský, Klikáč, Pavlovié, Csányik hegesz­tők már a vezeték első részének a lerakásában is kitettek magukért, s ezúttal sem vallanak szégyent. Annak idején vál­lalták, hogy mindegyikük legalább 115 hibamentes hegesztést végez el havonta. Vállalásukat magasan túlteljesítették. Igye­kezetben a röntgen-ellenőrző csoport sem marad mögöttük, akik Peter Škrabák tapasztalt defektoszkópus vezetése alatt dolgoznak. Az építők legjobb segítőtársai ezúttal is a nagy teljesítményű szovjet gépek a mozgékony és jól kezelhető „ru- roukladcsikok“ (csőlerakó — a képen). A Barátság Kőolajvezeték teljes kiépítése után, 1970-ben évente előreláthatólag több millió tonna kőolaj továbbítását teszi lehtővé. Nem kizárt dolog, hogy a kőolajvezetéket a jö­vőben meghosszabbítják a balti államokba. P. L. minden idejét_ Munkahelyén kötelességtudó, szorgos lánynak ismerték A CSISZ-ben funkció­val bízták meg. A kollektíva amelyben dolgozott, elnyerte a szocialista munkabrigád meg tisztelő címet. A sors úgy hozta, hogy két évvel ezelőtt Érsekújvárba ment férjhez. Munkahelyet vál­toztatott. Ez nem okozott szá­mára nagyobb gondot. Tudta, az ottani kórházban is szük­ség van a dolgos kézre. Itt is hamar megszerették. Rövid i- dön belül a belgyógyászati osz­tály főnővér-helyettesévé ne­vezték ki. Sőt, még a párt cso­port-vezetővé is megválasztot­ták. Mindezek mellé még azt is el kell mondani róla, hogy egy 7 hónapos gyermek édesany­ja. S ha az osztályon helyet­tesíteni kell szó nélkül elvál­lalja A vasárnapi szabadját is hajlandó feláldozni Egyszóval mindenütt segít, ahol arra szükség van. Amint előttem ül, s elnézem mosolygó arcát, az a gondo­lat vetődik fel bennem: „Mi­kor van szabad ideje, mikor szórakozik?" Mintha csak gon­dolatolvasó lenne, erről kezd beszélni. Egri László vagyok, a ga- Iántai Gép- és Traktorállo­más igazgatóhelyettese. To­vábbi funkcióm: az üzemi pártszervezet elnöke, nem-y zetgyülési képviselő, vala­mint a CSISZ Központi Bi­zottsága mellett működő Fiatal Szakemberek Taná­csának tagja Tallóson lakom a galántai járásban. Feleségem a he­lyi óvoda igazgatónője. Egy kislányunk van. 1. HÉTFŐ: Ma kocsival me­gyek be a munkahelyemre. Háromnegyed nyolctól kez­dek dolgozni, de hogy mikor végzek, — azt sohasem tu­dom előre. Kilenctől terme­lési értekezlet. Délután azon töröm a fejem, hogy nincs-e valamilyen jobb megoldás, mint az, amit délelőtt meg­vitattunk. A Gépállomás át­szervezése óta rengeteg pro­bléma merült fel, amelyeket az üzemi pártszervezeten keresztül kell megoldani. Az alkatrészek biztosítása, szak­emberek nevelésével kap­csolatos tennivalók, fiatal traktor és kombájnista je­löltek vizsgáztatása. Délután ötre érek haza. Kislányom egy új verset szaval, ame­lyet ma az óvodában tanult. Vacsora után vele játszom. Fél nyolc. Nekikezdek a ta­nulásnak. Em híí az 6. lésen már várnak a válasz­tóim. A kérdés végre megol­dódott — mondom és a sze­mek felcsillannak. Ugyanis Szöllősön — ezen a falutól félreeső településen — még mindmáig nincs bevezetve a villany. A múlt héten voltam fent a Kerületi Nemzeti Bi­zottságon, ahol végre hatá­rozottan megígérték, hogy Szöllős villanyt kap. De jó, hogy a szemek felcsillan­nak! Sietek haza, mert meg akarom hallgatni a tízórai híreket 3. SZERDA: Ma autóbusszal megyek munkába. Nyílik az irodaajtó... — Egri elvtárs... — Kettőtől fél négyig a ma­gyar gimnazistáknak tartok elméleti oktatást. Este Po- zsony-Eperjesre, a szomszéd faluba megyünk színielőadás­ra. A Csemadok vásárúti he­lyi szervezetének színjátszói a Dankó Pista muzsikája cí­mű daljátékkal vendégszere­peinek. Nagyon tetszett Dan­kó Pista alakítója. Haza­menet a beszámolót fogal­mazom magamban a holnapi gyűlésre. Ma még meg is kell ezt írni! 4. 2. KEDD: Ez a nap nem sok­kal különbözik a tegnapitól. Még egyszer mindent átgon­dolok... — dehogy gondolha­tok — nyílik az irodaajtó: — Egri elvtárs... — Mire a „pil­lanatnyilag legfontosabba­kat“ elintéztem, sötétedik. Ma haza kellett volna men­nem korábban... Kocsival ro­hanok Tallósra, ahol a gyű­CSÜTÖRTÖK: Ma pártveze- töségi gyűlés. Gépbe diktá­lom az éjszaka írt beszámo­lót. Négykor vége a gyűlés­nek. Hatra otthon vagyok. Feleségem zsörtölődik, mert vacsora közben újságot ol­vasok. Vacsora után neki­kezdek a tanulásnak, mert holnap iskolába kell menni. A dunaszerdahelyi Mezőgaz­dasági Inštitút harmadik szemeszterét végzem. Egy kettesem van matematiká­ból, a többi kitűnő. Tanulás közben valamilyen kérdés nem világos. Odalépek a könyvespolchoz és perceken belül megtalálom a feleletet. Nagyon sok könyvem van. Szépirodalom, szakirodalom egyaránt. SZOMBAT: Ma reggel hat­tól dolgozom. Utána kime­gyek a körzetembe, valame­lyik faluba. Érdeklődöm, be­szélgetek az emberekkel, hogy megtudjam, hol tud­nék segíteni. Délután otthon kicsit rendbehozom a kocsit, de már lassan sötétedik. Va­csora után kocsiba ülünk és bemegyünk Galántára, a Ba­rátság szállóba szórakozni. Táncolunk, beszélgetünk. Ha valamilyen ünnepélyes ren­dezvényre kerül sor, mindig kapok meghívót. Nem szere­tem visszautasítani, meg az­tán kell is az embernek az a kis kikapcsolódás. Ha va­lamilyen rendkívüli esemény során szeszes italt fogyasz­tok, akkor a feleségem ül a volán mellé, mert neki is van jogosítványa. Hazaérve — alvó kislányomban gyö­nyörködöm. Édesanyám őriz­te, amíg mi távol voltunk. Egy udvarban lakunk a szü­leimmel. 7. 5. PÉNTEK: Kocsival megyek Szerdahelyre. Délután né- gyik tanulás. Utána beülünk osztálytársaimmal a Dunaj kávéházba — kicsit kikap­csolódni. Szakmai kérdések­ről beszélgetünk. Vacsora után kislányommal játszom és írni tanítom. Nagyon ér­telmes gyerek. Még csak az ősszel megy iskolába, de már le tudja írni a nevét és a számokat százig. Felesé­gem vaskos borítékot nyújt át. A Nemzetgyűléstől és a Járási Nemzeti Bizottságtól kaptam anyagot. Áttanulmá­nyozom és kivonatokat ké­szítek belőle. VASÁRNAP: Rendszerint fél kilenckor ébredek, de hosszabb ideig az ágyban maradok. Kislányom a tele­víziót nézi, feleségem az ebédet készíti. Ebéd után apósomékhoz megyünk Hi­daskürtre. Sietünk haza, mert este a tallősi Mezőgaz­dasági Iskola igazgatója, Kulcsár barátom látogat meg bennünket a feleségé­vel. Rendszeresen látogatjuk egymást. Tévét nézünk vagy beszélgetünk. Az utóbbi idő­ben asszonyaink nagyon megkedvelték a römizést, a- mi lassan ránk is átragadt, s most ezzel telnek el a va­sárnap-esték. (-keszeli-)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom