Új Ifjúság, 1965 (14. évfolyam, 1-53. szám)
1965-03-09 / 10. szám
Hajmássy Imre zongoraművészt Ä napokban hosszabb szünet után újból hangversenyt adott a Szlovák Filharmónia koncerttermében a Szlovák Kamarazenekar. Az est műsorának keretén belül Bach világhírű D-moll zongorahangversenyét játszotta a kamarazenekar kíséretében az NSZK-beli vendég: Haj- mássy Imre zongoraművész. Játékát a könnyedség, az igényes mű előadására való gondos felkészülés jellemezte. így természetesen a minden művész számára oly jóleső elismerés, a vastaps sem maradhatott el. A koncert befejeztével hosszú percekig ünnepelte a közönség a szólistát és a kamara- zenekart. Az ünneplés csak akkor szakadt félbe, amikor a vendég elégedett, hálás mosollyal visszaült a zongorához, hogy ráadást játsz- szom Annak ellenére, hogy Haj- mássy Imrét már az első koncertje óta az NSZK fiának tekintik, a világban, talán egy kissé mi is büszkék lehetünk rá, hiszen a délszlovákiai Uszoron született. Gyerekkorát Somorján töltötte, majd a nagyszombati gimnázium diákja lett Innen Pozsonyba a kereskedelmi akadémiára került. Tanulmányait azonban nem fejezte be. A matematika és a kereskedelem helyett egyre jobban vonzotta őt a kották birodalma. Bár sokan túl merésznek tekintették azt az elhatározását, hogy húszévesen kezdjen hozzá komolyan a zenetanuláshoz, ő mégis inkább Suchoň tanár tanácsa felé hajlott... — Ma már örülök, hogy akkor hallgattam Suchoň biztatására — mondja beszélgetésünk folyamán Haj- mássy művész —, bár hogy őszinte legyek, én is tartottam akkor egy kissé a kudarctól. A somorjai orgonista játékának csodálásán, gyenge zongorajátékomon és a gimnáziumi énekkar vezetésén kívül ugyanis vajmi keveset foglalkoztam eddig a zenével. Ha tehettem, inkább csak hallgattam... Suchoň tanár azonban nemcsak bíztatást adott a fiatal Hajmássynak, hanem komolyan foglalkozott is vele. ő volt az, aki előkészítette a zeneakadémiai felvételire. A fiatal zenerajongó szorgalma meghozta az eredményt, a felvételi sikeres volt. Az akadémián Kafen- dáné tanárnő irányítása alá került, aki már művészi fejlődésének alapjait teremtette meg benne. 1940-ben a pesti Zeneakadémiára került Pesti tartózkodása valóságos ugródeszka számára a sikerek felé. Innen Salzburgba került, majd 1945-ben Wies- badenbe jutott, ahol a világhírű Gieseking mester tanítványa lett. — Első koncertemre 1946- ban, ez akkor még összebombázott Münchenben került sor — emlékszik vissza, majd így folytatja: — Jártam azóta Francia- országban, Belgiumban, Hollandiában. 1951-ben egy délamerikai körút során játszottam Brazíliában, Uru- guajban, Chilében, Argentínában. Ezt a körütat azóta háromszor megismételtem, jövőre készülök a negyedikre... „Itthon" tizenhét év után, 1957-ben járt először, majd 1961 nyarán járt újfent nálunk. Hazánk fürdőhelyeire hívták meg akkor egy hang- versenykörútra. Ez alkalommal csak Bratislavába látogatott, és természetesen szülővidékére is, amit — ha csak teheti —, egyetlen itthoni látogatásakor sem felejt ki programjából. — Műsoromban nagyon gyakran szerepelnek Liszt, Kodály, Bartók művel. Ennek az a magyarázata, hogy zenei felfogásomon, stílusomon sokat formált a magyar zene sajátos ritmusa, temperamentuma. Ez valószínűleg az egykori „benső forrás“ eredménye — teszi hozzá enyhe mosollyal a művész. Beszélgetésünknek csöngetés vet véget. Kafendáné tanárnő érkezik, egykori diákját meglátogatni, vl- szintlátni. A most már nagy művész és egykori tanárnője, tán épp a bratislavai zeneakadémián tett első, kezdő lépésekre emlékszik majd vissza.Mindezekután remélem, nem haragszanak majd ránk az NSZK-ban, ha nem csak ők, hanem minden szerénytelenség nélkül mi is — legalább egy kissé — magunkénak tartjuk Hajmássy Imrét! P. M. A Rokokó Bratislavában várja a Marx emlékkönyvtár körüli viták ereményét.-ONapjaink emberére jellemző a rohamos fejlődésből és ütemes munkából származó fá- I radtság, ingerültség s ezért ösztönösen vonzódik a köny- nyebb fajsúlyú, felszabadító művészi alkotások felé. Talán ebben találnánk a legkielégí- tőbb magyarázatot az utóbbi években sorozatosan alakuló kisszínpadok népszerűségére. A prágai Szemafor, a Rokoko, a Paravan és a többi kisszínpad nagyszámú közönséget vonzanak és jelentős szerepet töltenek be a főváros kulturális életében. E társulatok bratislavai látogatása mindig jelentős eseménynek számít. A napokban ismét a szlovák fővárosba látogatott a Rokoko Színház művészgárdája. Felhasználjuk ezt az alkalmat arra, hogy bemutassuk olvasóinknak a főváros színházi é- leiének egyik jellegzetes színfoltját. Nem tesz talán felesleges néhány szót szólni a Rokoko név eredetéről. Jómagam annak idején a régi időből ránk maradt ízlés, gondolkodásmód kifigurázásának jelképét éreztem benne. A helyes magyarázat azonban egészen más. A színház ugyanis a Vencel-téren a Lucerna épületnek egyik termében talált otthont. Ez a rokokó stílusú terem a felszabadulás után jellegzetes prágai borozó volt, jóllehet az első köztársaság idejéből gazdag színházi múlttal rendelkezett. Vidám kisszínház működött itt, amelynek gárdájában több híres cseh színész, köztük Eduárd Bassz, Humberto cirkusz neves szerzője is ezen a színpadon aratta sikereit. Amikor Vaskövéé + Werich „Felszabadult színházát“ a belügyminiszter becsukatta, a művészpár egy évre a Rokokóban talált menedéket, s ebből a „Megkötözött színházból“ (Spoutané divadlo) támadta a beneši demokráciái. Az elmondottakból kitűnik, hogy a Rokokó Színház megalapítói hét évvel ezelőtt értékes hagyományok ápolására és továbbfejlesztésére vállalkoztak. A kezdeményezők: Dark Vostŕel, Hrí SaSek, Marie Presslovä, Vlastimil Bedrna és Václav Hybš, addig „A győztes szárnyak" katonaegyüttes tagjai, még most is a színház művészi élcsapatába tartoznak. Dark Vostŕel, a Rokokó igazgatója egyben kiváló konfe- ransziéja így emlékezik vissza a kezdeti időkre. — Fiatalok voltunk — nem mintha most nem lennénk a- z ok — tele alkotó kedvvel. Nevetni és nevettetni akartunk, s így egyben igazat mondani a ma emberéről, a ma emberének. Nagyon komolyan vettük a klasszikus színjátszás hagyományaiból választott jeligénket: Ridendo dicere verum, azaz nevetve mondani igazat. Első bemutatónk előkészítésében jóképp a lengyel kisszin- alkalmi szerepléssel magyaráz- házak tapasztalatait használ- ható, a Rokokó látogatottsága tűk jel. A hazai hagyományok Prágában is átlagosan 95 szá- ugyanis (E. F. Burian, V+W) zalékos. Ez az adat a színház inkább a kabaré és a revűszá- népszerűségére vall, és a nép- mokban szolgáltattak példát, szerűség a színház munkájának Műsorunk címe Jnnen-onnan“ legérzékenyebb fokmérője. volt, s valóban összelopkod- PETRIK JÓZSEF tűk az énekszámokat, jeleneteket a külföldi színházak sikeres műsoraiból. Az első siker megsokszorozta az ifjú színész gárda lelkesedését, de a felelősségüket is... Amint szaporodtak a bemutatók, úgy alakult ki a színház sajátos arculata. Műsorában helyet< kapott a modern dzsessz zene, a szellemes paródia, társadalmi életünk fogyatékosságainak karikatúrája, bohózatok, monológok, s mindez úgy ragadta megért a nézőket, hogy csak később döbbentek rá: nevetésükkel komoly kérdésekről mondottak ítéletet. 1960-ban a Rokokót berlini vendégszereplésre hívták meg. Cseh nyelvű műsorral léptek a közönség elé, s bár jó visszhangja volt szereplésüknek, maguk a művészek úgy látták, a taps inkább vendéglátói figyelmességből fakadt. Négy év múlva már németnyelvű műsorral mentek ugyancsak Berlinbe, s ennek a turnénak a nagyszerű művészi sikere joggal tölti el őket büszkeséggel. Hamarosan ausztriai, nyugatberlini és NSZK-beli szereplésre kaptak ajánlatot. A nyugatnémet televízió három kisfámét szeretne forgatni a Rokokóval. A Rokokó Színház művészi gárdája sokoldalú egyéniségekkel rendelkezik. Vostrel és SaSek, a két televízióból is ismert kiváló konferanszién egyaránt jó előadó és színész, de jól énekelnek is. A népszerű Ku- bíštooá Marta, Karel Štedrý és Waldemar Ma- tuška, akik elsősorban mint táncdal-énekesek tettek szert népszerűségre, a színpadi jelenetekben is egyenrangú művészi teljesítményt nyújtanak. A szaksajtó általában magasra értékeli a Rokokó zenekarát, és nem is csoda, hiszen e zenekarban az európai hírű karmester, Karel Krautgärtner együttesének művészei szere. pelnek. A Rokokó bratislavai fellépésére műiden Dark Vostŕel és Jiŕi šašek (balra) konferál. jegy elkelt. Ez Roller felvétele nem csupán az hpóni ka A Correio da Manha nevű brazil irodalmi ankét kérdésére, hogy melyik könyvet vinné magával, ha Noé bárkájára kellene beszállnia — a legtöbben Franz Kafka művelt tartották a legérdemesebbnek arra, hogy a jövő számára fennmaradjon.-0Az Európa Könyvkiadó Budapesten Modern Szlovák Líra Kincsesháza címen antológiát ad ki.-0A magyar kormány Amerikából haza akarja hozatni Bartók Béla, a nagy magyar zeneszerző hamvait. 1940- ben hagyta el Magyarországot és öt év múlva New Yorkban halt meg.-OLebontás veszélye fenyegeti a londoni Marx emlék- könyvtárat. A lebontás híre nagy visszhangot váltott ki a haladó angol körökben. Neves irodalomtörténészek, könyvtártudományi szakértők tiltakoznak a világhírű könyvtár lebontásának terve ellen, mivel véleményük szerint az épületet könnyen helyre lehetne állítani úgy hogy visszanyerje XVIII. századbeli eredeti alakját. A haladó világ kíváncsian ________________________ Budapesten november 19— 20-án tartják meg a fordítók konferenciáját, amelyen Bulgária, Jugoszlávia, az NDR, Lengyelország, a Szovjetunió és hazánk legnevesebb fordítói találkoznak.-OFélre a filmfeliratokkal. A filmet mindenkinek meg kell érteni, jelentették ki a fiatal francia filmrendezők és An- goraj címen jelenleg eszperantó nyelven forgatnak filmet.-OLatin-Amerikiban a legnagyobb könyvsikert Mario Vergas Luis, egy 26 éves perui író Város és kutyák című könyve érte el, amelyben könyörtelenül bírálja az ottani nevelési rendszert. A regényt eddig már 12 nyelvre fordították le.-OA szovjet irodalom legfigyelemreméltóbb könyvújdonságai 1964-ben: S. Zali- gin: Irtás felett, és Szimonov: Senki sem születik katonának című könyve.-OA Nobel-dáj várományosai H. Böll, Uwe Johnson. P. Weise, F. Dürenmatt és az afrikai írók közül Senkhor, a szenegáli köztársaság elnöke.-OA Kabuki, az évszázados japán színház első ízben látogat el Európába, Párizsban és Lisszabonban tart előadásokat.-OBudapesten nagy sikerrel mutatták be Milan Kundiera fiatal csehszlovák író Zárt ajtók mögött című darabját-OÄ költészet napját Magyarországon április 11-éti, József Attila születésének 60. évfordulóján tartják meg.-OFranciaországban a legnagyobb könyvsikert Karolina Glynn 15 éves angol leány érte el Félre az iskolával című könyvével.-OGina Lollobrigida, az ismert olasz filmcsillag irodalmi tevékenységet fejt ki. Jelenleg szövegkönyvet ír az életrajzi filmjéhez.-0A szovjet filmmütérmek- ben az idén Majakovszkij, Gorkij és Sosztakovics életéről forgatnak filmet.-0Anna Seghers, az ismert kelet-németországi írónő Nvuqat-Berlínben írói estet tartott.-OAz elmúlt években ha- hazánkban Edgar Allan Poé elbeszélései 204 ezer példányban jelentek meg. Az idén valószínűleg Feucht- wanger A zsidónő című könyve éri el a legnagyobb példányszámot, 270 ezer példányban adják ki. Két hónapja már új tájakon, más lakásban élek, de dúlt, zavart álmaimban még mindig visszatér a költözködés. A magánéletnek rémületes csatája ez, harc a holmikkal, bútorokkal, szögekkel, kisbaltával, a- mély hová lett? Továbbá villanykörtékkel — ezek kicsa- varhatatlanűl bele rozsdásodtak a foglalatukba, — dobozokkal s mütyrökkel — lomokkal, amelyek eddig fontos szerepet töltöttek be, de most kiderült róluk: nincs helyük az új háztartás színpadán, kegyeletből nem adhatunk nekik kegyelmet. Itt van például ez az idő, — molyette kávédaráló. Forgatója rokkant, szerkezete metyereg, sikoltozik darálás közben, néha fölhördül, fogai pedig vének, nem akarják i- dőnként megrágni a kávészemeket — vigyük el mégis, hiszen fél életen át szolgált hűséggel s zacc nélkül. Költözködéskor úgy éreztem: fellázadok a régi lakásom ellen. Tört küincs, csöpögő csap stb. — máskor jobbágyi hűséggel rohantam, hogy sietve rendbehozzak mindent, ö, e falak! Kedvem lett volna az u- tolsó napokban absztrakt ábrákat rajzolni rájuk, sőt, mázolni ezekre a falakra, lehető- lég piros tintával, de aztán eszembe jutott, nem tudok absztraktul, piros tintát pedig nem érdemes már venni erre a néhány napra. Hm De csodálkozásomra fellázadt az egész berendezés is. Ogy érezték: míg ott laktam, falhoz állították őket, most ne hagyjam ott őket, vigyem magammal, szinte tolonganak körülöttem. Szinte — így számoltam be? Valójában, hiszen a néhány nap alatt, míg teherautóra szálltam velük, el - ■ mozdult mind a helyéről, a székek a fotelek ölében csücsülnek, a virágállványok a szekrények tetején, a csillár az asztalon, a rádió elbújt az Íróasztal alá, a konyhasámli a legféltettebb kisbútoromon vetteti magát hanyatt, négy kopott lábát felém nyújtja, úgy könyörög. Hol van a...? Sehol nincs semmi, minden burokban, dobozokban és ládákban; szerencsémre senki nem kérdezi meg, mikor volt az utrechti béke; mert fejből nem tudom, a Világtörténeti Lexikonom, valamelyik könyvcsomagban van, de melyikben? Eltettük a...? Mindent eltettünk, hiszen kis feleségem éjjel-nappal csomagol, csak az a kérdés, a sok ládában, csomagban, burkolatban, a nagy földindulásban megtalálunk-e valamit. Ha a rend a lelke mindennek, akkor ezek a halmok, torlaszok, az összevissza mozdult bútorok maga a lelketlen- ség. A lakás labirintussá változott. Ariadne fonala pedig kilóg valamelyik túltelt bőröndből s a lábam körül tekerödzik, a- helyett, hogy vezetne. Rám dől egy öngyilkos váza, majd ösz- szetörök az ijedtségtől, kedvenc váza. Összecsavart, hurkává kötözött szőnyegek kígyóznak felém, ahogy lépegetek, nem a szőnyegkígyók sziszegnek, hanem én, mert esetlek a holmik közt s botiok, hol egy szék, ahol kipihenhetem bukásomat... Ja, elvisszük azt a kis plüss Brumit, amelyet első mackókönyvem megjelenésekor kaptam? — Elvisszük, hogyne... — És nem fog összenyomódni?... Persze ilyen zűrben, zavarban az ember butaságokat is többet kérdez, mint máskor, de kérdezni sokkal könnyebb, mint a csomagolásnál segíteni. Nagy izgalommal, mint aki éjszakai pályaudvaron lesi a sürgős, várt vonatot, nézem, hogyan ürülnek ki a fiókok, néptele- nedik el a szekrények belseje, vajon hány tál törik majd össze, hány porcelán, mi lesz a sorsuk régen gyűjtött üveg- kelyheimnek, a festett serlegeknek?... — Valahogy úgy kellene elpakolni a borotvakészüléket: holnap rátaláljak az új lakásban, nem elég, hogy költözködöm, még szakállas is legyek ? így éltem két napig, én, vert had, ruhák, törülközők, konyharuhák, huzatok, ládákba vándorlása idején, emelés, cipelés, hajlongás, tologatás, kötözés, spárgázás napjaiban, elvigyük- e, ne vigyük-e páros társasjáték verejtékeztető izgalmá- ban.Most derült ki, mi mindent őriz egy lakás féltitokban, tárgyak éltek velünk, amelyek most limlomnak degradálódtak. Pórul járt sok között például egy fiatalkori müvem, sole száz teleírt papír, hátha jobbat írok. Nehéz, nyomasztó napok voltak. Aztán egy reggel jött hat góliát s percek alatt végeztek bútorokkal, ládákkal, csórna- gokkál. Az új lakásban kalapáccsal felfegyverkezve, a friss falra én próbáltam meg az első képet feltenni. Nagyot ü- töttem — másodszorra a szög bement, A kép nem esik le. A körmöm igen. Badö Béla
