Új Ifjúság, 1965 (14. évfolyam, 1-53. szám)

1965-01-05 / 1. szám

Bizakodó igyekezettel Bizakodó igyekezette! kezd­jük az 1965-ös esztendőt, egy elég sikeres év után ismét jelentős feladatok előtt állnak sportolóink. Elsősorban a III. Országos Spartakiádot kell megemlítenünk, az erre való felkészülés egész ifjúságunkat, sőt az idősebbeket is érinti Szinte nemzeti ügy lett a spar­takiád nálunk, az eddigi kettő kivívta már a külföldiek elis­merését, a III. Országos Spar­takiád sem maradhat el a két előző mögött. Sportolóink közül jelenleg elsősorban a téli sportolók áll­nak az érdeklődés előterében. A- labdarúgás eseményei el­csendesedtek, a karácsonyi és újévi mérkőzések érdekessége nem szoríthatja háttérbe a téli sportolók nagyüzemét. Kivált a jégkorongozás az a sportág, amelyben történik valami, hi­szen a kanadai erőpróba kisebb világbajnokságnak is beillik. Az idény elejének nagy meg­lepetése a szovjet válogatott bombaformája volt. A hazai diadalokat a kanadai sikerso­rozat követte, a szovjet jégko- rongozők játszi könnyedséggel verték meg a kanadai amatőr­elitet, s közben a nagy lendü­let a csehszlovák csapattal szemben is elsöprő szovjet győzelmet eredményezett, a kanadai második mérkőzésen azonban Csehszlovákia győzött, A tamperei világbajnokságon mégis a szovjet jégkorongozó- ké lesz a prim, a második helyért viszont Igen szoros versengés várható a csehszlo­vák, kanadai és svéd csapat között. A síversenyek érdekessége a francia megtorpanás állan­dósulása. az osztrákok újabb térnyerése, a síugrásban pedig már az első versenyek azt mu­tatják, hogy az idén is a nor- végeké lesz a vezető szerep. Engan, Brandtzaeg klasszisát azonban már megközelíti a szovjet ugrók tudása jelentő­sen feljavultak az amerikai ugrók, az osztrák síugrók vi­szont még nem találták meg a felzárkózás kulcsát, sőt az NDK és NSZK ugrói sem je­lentik még azt, amit a múlt­ban. A csehszlovák ugrók ép­pen olyan gyengén kezdték az idényt, mint a magyar verseny­zők, pedig azt reméltük, hogy az 1965-ös esztendő lesz a tel­jes felzárkózás éve és Motej- lek, Matouš, Hubáé és Doubek csehszlovák részről, Gellér, Kiss, Sudár és Csávás pedig magyar részről szerez már né­hány komoly meglepetést a világ legjobbjai számára. Az obertsdorfi verseny egyelőre ezt a várakozást nem igazolta. Néhány szóval térjünk vissza a labdarúgásra. Az 1965-ös esztendőt a labdarúgó-világ­bajnokság éve követi, 1966-ban Angliában ismét a világbajnoki elmért küzdenek majd a 16-os döntőbe jutó csapatok. A cseh­szlovák válogatott ellenfele a selejtezők során Portugália, Törökország és Románia. A magyar csapat az NDK-val és Ausztriával küzd a továbbju­tásért. Egyik sem könnyű fela­dat. A csehszlovák labdarúgók csoportjában, különösen a por­tugálok jelentik a veszélyes „mumust“, annál is inkább, mert a portugál válogatott ki­szemelt játékosai egyre na­gyobb formába lendülnek. Ki­vált Eusebio, a Benfica Lisza- bon nagyszerű játékosa. Fő­képp neki köszönheti a portu­gál labdarúgás, hogy az európai válogatottak rangsorolásakor számos táblázaton a portugál csapat megelőzi a csehszlová­kokat, pedig az 1964 évi cseh­szlovák mérlegen szerepel a tokiói ezüstérem, győzelem az NSZK fölött, döntetlen Olasz, országban és Budapesten, s csupán a lengyelek elleni meglepő vereség rontja le a mérleget. A százalékos táblá­zatban Csehszlovákia jobban áll, mint Portugália, mert 50 °/o-os teljesítménye és 7:7 gól­aránya van, a portugáloknak viszont az 50 %-os teljesít­mény mellett passzív, 12:15-ös a gólarányuk. Portugália 3:2-re verte Svájcot, 2:l-re Belgiu­mot, 4:2-re kikapott Angliától, 2:0-ra Argentínától, Angliával 1:1 volt az eredmény, Brazí­liával 1:4, Spanyolországot 2:1- re verték a portugálok, s ez az utóbbi igen figyelemre mél„ tó teljesítmény, mert hiszen a spanyol csapatot még így is igen sok táblázaton az első helyen találjuk. Törökország a táblázatok alján kullog és a románok sem zavartak sok vizet az 1964-es esztendőben. Az európai országok kiérté­kelésekor az egyik táblázat a spanyolokat tette első hely­re. egy másik táblázat viszont Magyarországot és Spanyolor­szágot szerepelteti az élen. A spanyol csapat mérlege va­lóban igen jó, hiszen sokat nyom a latban a Nemzetek Kupájában megszerzett győ­zelme. íme az eredmények: Írország ellen 5:1 és 2:0, Ma­gyarország ellen 2:1, Szovjet­unió ellen 2:1, de Portugáliával 1:2. A lisszaboni vereség elle­nére is Spanyolország a VB egyik esélyese. Magyarország nyolc mérkőzésből ötöt meg­nyert, egyet döntetlenül ját­szott, kettőt vesztett. Szépség, hiba az osztrákok elleni l:0-ás vereség. Magyarország ellenfe­lei a világbajnoki selejtezőn az 1964-es esztendő sikeres oszt­rák válogatottja és az NDK. Ausztria váratlanul feljavult, legyőzte a magyar, szovjet és jugoszláv válogatottakat, az NDK viszont az 1964-es esz­tendőben egy kissé visszaesett, ám Sós Károly magyar edző irányításával még mindig igen veszélyes ellenfél. Ha már a táblázatoknál tar­tunk, néhány szót a legjobbak táblázatairól. Mint ismeretes, a csehszlovákok legjobb tiz sportolója közé csupán egy Popluhár a FIFA válogatottban is eredményesen képviselte a csehszlovák labdarúgást labdarúgó jutott: Popluhár, a Slovan és a válogatott kö­zéphátvédje. A magyar „leg­jobb tizek" közt is egy labda­rúgót találunk, B e n e Feren­cet, a tokiói olimpia gólkirá­lyát. A táblázat élén a férfiak között egyébként. Török Ferenc doktor, az öttusa aranyérmese szerepel, megelőzve a többi aranyérmest, Polyákot, a bir­kózót, Hammerlt, a céllövőt, Pézsa Tibort, a vivőt, Kulcsárt, az ezüstérmes gerelyhajltót. A legjobb női sportolók listá­ját a vívás aranyérmese. Rejtő Ildikó vezeti Rudané Antal Mária, az ezüstérmes gerely- hajító, Makray Katalin tornász­nő, ,Nagy Zsuzsa atléta és Földyné Koczián Éva asztalite­niszező előtt. A Szovjetunióban nem léte­sítettek külön csoportot a női sportolók számára. Az összesí­tett táblázat élére is női spor­toló került Lígyija Szkoblikova személyében. A cseljabinszki tanítónő négy aranyérmet szer­zett az innsbrucki téli olimpiai játékokon és ezzel az ered­ménnyel került a táblázat élé­re. Pedig nagy ellenfelekkel kellett kiállnia az összehason­lítást, hiszen a Szovjetunió sportjában remek versenyzőket találunk csaknem valamennyi sportágban. 1. Szkoblikova. 2. Prozumen- csikova, űszőnő, 5. Ivanov, eve­zős, 4. Zsabotyinszkij, súly­emelő, 5. Tamara Press, atlé­tanő. 6. Popencsenko, ökölvívó, 7.Vlaszov. súlyemelő, 8. Brunei, atléta, 9. Irina Press, atlétanő, 10. Antson, gyorskorcsolyázó. Kanadában is sikerrel szerepelt a csehszlovák jégkorong­válogatott . sikerült legyőznie a diadalsorozatot elért szovjet válogatottat. '.V.V.V.V, Í.V.V.V.V.V.V.V.'.V.VAV AVV.V.V.V, AVV­V.VAV.VAVV.V.V Kedd: 10.00 V. Nezval: Bújőcska a lépcsőn, 11.00 TV érdekességek, 17.30 An­gol nyelvlecke, 18.00 Ifjú­sági műsor, 19.00 TV Híra­dó, 19.30 A frankfurti ke­reszt alatt. Riportműsor. 10.00 A minőség olimpiája, 21.30 Leo Wright és a töb­biek. Interjú a prágai dzsesszfesztiválröl, 22.00 TV Híradó; Szerda: 9.15 Ipari diszpecsing, 9.45 Csehszlo­vák Filmhíradó, 10.00 Fidzsl emlék, 10.25 A Strahovon ta­lálkozunk, 15.00 Fejőnő-tan- folyam, 16.25 Ifjúsági Klu­bok műsora, 17.20 Matema­tikát tanulunk, 18.00 A Stra­hovon találkozunk, 19.00 TV Híradó, 19 30 Nézetek és kérdések. Vita, 20.00 F. Cho­pin zongoraműveiből, 20.10 Becque: A párizsi lány, TV-játék, 21.25 Fidzsl em­lék, 21.45 TV Híradó, 22.00 Angol nyelvlecke. Csütörtök: 9.00 Orosz nyelv­lecke, 9.30 Rusalka, 11.25 TV érdekességek, 17.00 Ki­csinyek műsora, 17.30 Orosz nyelvlecke, 18.00 Ifjúsági műsor, 19.00 TV Híradó, 19.30 František Burian aka­démikus, 20.00 Rövid film- történetek, 21.10 Bölcső, TV film: Péntek: 9.25 Angol nyelvlecke, 10.25 Matemati­kát tanulunk, 11.05 Matema­tikát tanulunk, II. 17.20 Ma­tematikát tanulunk, 17.50 Hogy kezdjük? 18.10 Három építkezés, 18.40 Csinálják meg egyedül, 19.00 TV Hír­adó. 19.30 Kamerával a Föld körül, 20.00 Gong, 21.00 K. Čapek: 75. évfordulója. J. Smutný: A jósnő, TV-játék, 21.40 Tárgyakról és embe­rektől, 22.00 TV Híradó; Szombat: 10.00 Angliai mo­zaik, 10.30 Óvodások műso­ra, 11.00 Filmhíradó, 11.15 František Burian akadémi­kus, 18.10 Ifjú szemmel, 19.00 TV Híradó, 19.30 Nemzetkö­zi eseményekről, 19.50 Tar­ka dallamok, 20.00 Ferdinánd bohóc és a koffer, 20.25 A fehér bálna. Amerikai film, 22.10 TV Híradó, 22.25 Film­dalok; Vasárnap: 10.00 Vi­dáman s komolyan, 11.00 Gyermekműsor, 11.30 Mező- gazdasági dolgozók műsora, 12.30 Nemzetközi síugróver­seny. Intervizió, 15.15 Ča­pek elbeszélések, 17.00 Ifjú­sági műsor, 17.45 Történe­tek a gyermekkorból, 19.00 TV Híradó, 19.30 Sportmű­sor, 19.55 Vasárnapi vers. 20.00 Egerek és emberek. Amerikai filmdráma, 21.30 Irány Prága, 21.50 TV Hír­adó. BUDAPESTI MŰSORA: TV Kedd: 17.35 Száz kérdés — száz felelet, 18.15 Csak egy kicsivel jobban. Közve­títés a Technika Házából, 18.45 Érmek és érmesek. Bemutatjuk Kozma Istvánt, 19.00 TSZ Budapest - pere­mén, 19.30 TV Híradó, 19.50 Napi jegyzetünk, 19.55 A zöld szörnyeteg. I. rész. NDK-film, 21.30 Magyar mesterek: Barabás Miklós, 22.00 TV Híradó II., 22.20 Vacsora után az Újságíró Klubban; Szerda: 9.30 TV Híradó, 9.40 A zöld ször­nyeteg I. 11.15 A francia irodalom képeskönyvéből, 11.40 TSZ Budapest - pere­mén, 17.35 A hátmérföldes kamera külön kiadása, 17.45 Falusi dolgokról, 17.50 Visz- szapillantó tükör, 18.00 Vál­lalta a felelősséget, 18.25 Dal. tánc, muzsika. Népze­ne, 18.55 Színházi jegyzet, 19.05 Shakespeare: III. Ri- chárd, A pécsi Nemzeti Szín­ház műsora. Szünetben TV Híradó, 22.10 TV Híradó, II. Csütörtök: 17.50 Bagolyvár. 18.30 Mezőgazdasági szak- filmmüsor, 18.55 Telesport, 19.30 TV Híradó. 19.50 Napi jegyzetek, 19.55 A jövő hét műsora, 20.10 A zöld ször­nyeteg, II. rész. NDK-film, 21.30 Parabola, 21.50 Róza a pódiumon, 22.00 Vendég­könyv, 22.20 TV Híradó; Péntek: 9.30 TV Híradó, 9.40 A zöld szörnyeteg. II. rész. 11.05 A jövő hét műsora. 18.30 Falusi téli tanfolyam; Szombat; 17.10 Házunktája. 17.15 Rajzolj velünk. Láto­gatás Kádár György festő­művésznél. 18.05 Napló. 18.15 Lányok, asszonyok, 18.55 Hétről hétre, 19.05 Szelis- tyei asszonyok. Közvetítés a győri Kisfaludy Színház­ból. A szünetben TV Híra­dó, kb. 22.00 TV Híradó, II.; Vasárnap: 9.30 Furfangos Iván. A leningrádi Bábszín­ház előadása képfelvételről, 11.00 Játék a hóban. Hely­színi közvetítés a Szabad­sághegyről, 12.00 Látogatás a Tretyakov képtárban. Az Intervizió műsora, 17.35 Me­zőgazdasági szakfilmmüsor, 18.00 Számítsd ki. Magyar kisfilm, 18.10 Sajonara—To­kió. A TV kisfilmje, 19.30 TV Híradó, 19.50 A zöld szörnyeteg III. NDK-film, 21.15 Az érem harmadik ol­dala. Komlós János műsora. 21.25 Telesport. Híradó II. 21.45 TV Bratislava! Rádió adásából: magyar Kedd: 12.30 Népdalok és táncok, 15.00 Hírek. 15.10 Népi együttesek műsorából, 15.30 Egy hazában: Irodal­mi műsor. Szerda: 12.30 Szlovák és magyar népi mu­zsika, 15.00 Hírek, 15.10 Operettzene, 15.30 Faluról falura, 15.50 Hírek, Csütör­tök: 12.30 Filmzene, 12.40 Tudomány és technika, 15.00 Hírek, 15.10 Az iskolások és pionírok műsora, 15.35 Szlo­vák nyelvlecke gyerekeknek, 15.45 A „Vodra Smena" bol­gár gyermekkórus énekel, Péntek: 12.30 Tánczene, 15.00 Hírek. 15.10 Esztrádzene, 15.35 Belpolitikai műsor, 15.50 Hírek, Szombat: 12.30 Tánczene koktél, 13.00 Szó­rakoztató zene, 13.40 Iro­dalmi műsor, 14.00 Szimfo­nikus hangverseny, 14.50 Ivan Olbracht: A harmadik hazaszeretet óra. Rádiójáték, 15.20 Női szemmel, 15.30 Szülők iskolája, 15.50 Hírek, Vasárnap: 8.00 Hírek. Az Oj Szó vezércikke, 8.15 Mese- müsor, 8.25 Barangolás ze­neországban, 9.00 Bálint bá­tyó beszél, 9.10 Magyar népi muzsika, 9.40 Oj könyvek, 10.00 Szórakoztató zene, 10.50 Amiről beszélni kell 11.00 Ritmus és melódia 12.00 Pillantás a nagyvilág­ba, 12.15 Zenés köszöntő, 13.00 A vasárnap verse, 13.03 Johann Nepomuk Hummel: La contemplazione, Opus 6. 3 tétel, 13.10 Faluról falura, 13.40 Magyar táncok, 14.00 Ilyenek vagyunk, 14.30 Leo Weiner: Csongor és Tünde, Szvit, 15.00 Fényszóró. ií V.V.V.V.V.V.V«V.V.V.V.V.V.V.V.V.V.V.%V.V.V.WAW.W.VJ,.*.V.WAVVA%SV.V.*.*.VW,*.%V.V.V»V Fiatalok fóruma SZOCIALIZMUS A HÄZBAN Egyik beérkezett levél Írója azt mondja, hogy a kér­dés „Elveszltheti-e a férfi a tekintélyét, ha segít fele­ségének a házimunkák elvégzésében?“ idejétmúlt és felesleges. A levél írója úgy véli, hogy manapság ná­lunk senki sem vonhatja kétségbe, hogy feleségünknek segíteni kelL Valóban így van ez? Általában igen, de vannak még egyesek, akik a fent! kérdésre igennel felelnek. Talán nem is azért, mert meg vannak győződve, hogy a férj elveszíti ún. „fér­fiúi tekintélyét", ha részt vesz a házimunkákban, ha­nem azért, mert önzöek és ilyen-olyan magyarázatot keresnek feleségük kihasználásának indokolására. Egyik ilyen választ-küldő (feltételezzük, hogy olyan valakiről van szó, aki valóban hiszi, hogy a házimunkák lealacso­nyítják a férfit), a következőket Írja: „Vannak férfi és női munkák, melyeket nem kell Összekeverni. A házimunkák többsége (kivételt képez­nek a legdurvább munkák — azok, amelyek nagy fizi­kai erőt követelnek), a nó hatáskörébe tartoznak. Ezt mindkét fél jöl tudja és nem sokat vitatkoznak arról, ki, mit végezzen el. A férfi, aki folyton beleavatkozik a nő dolgába, hasonló lesz az asszonyhoz; éppen ezért maguk az asszonyok sem igen szeretik, ha a férjük folyton házimunkát végez. Kérdezzük meg e nőket — meglátjuk, hogy éppen ők ellenzik leghevesebben a férj bekapcsolódását a női munkába. A lányok már előre tiltakoznak az ellen, hogy férjük „háziasszony“ legyen; ez a legbiztosabb jele annak, hogy a férfi és női munkák közötti határ eltörlése értelmetlenség.“ (P. I. fiú). Az ilyen vélemény és kijelentés mutatja, hogy nem idejétmúlt és felesleges dolog arról vitatkozni, hogy kell-e segíteni a nőknek a házimunkákban. Nemrégi­ben Is rámutattak arra, hogy szükséges a férjek komo­lyabb bevonása asszonyaik segítségére, elítélve azt e nézetet, hogy az ilyen támogatás nem méltó egy fér­fihez. Mint az feltételezhető volt, szinte mindegyik fiú és lány, akik írtak nekünk, megdöntik azt az állítást, me­lyet P. L. képvisel levelével. íme, mit mondanak: „Ma, amikor a nők többségének a házon kívül is van elfoglaltsága, a házimunka nemcsak a nő, hanem a férfi feladata is. Azaz, közös feladat. Mégha a nő nincs Is állásban — a férjnek akkor sincs joga megkövetel­ni, hogy az asszony végezzen el minden házimunkát Bizonyos segítségre, figyelemre akkor Is szükség van." (Sz. M. lány). — Már testi felépítése alapján is kötelessége a fér­finak, hogy elvégezze mindazokat a házimunkákat, me­lyek nagyobb fizikai erőt követelnek. De az egyéb munkákban is segítenie kell. Emlékszem, hogy gyakran ettem olyan ételt, melyet apám főzött, míg anyám va­lami mással volt elfoglalva. Apám ezzel nem veszítette el a tekintélyét: ellenkezőleg — minden okos ember szemében csak emelkedett.“ (Cz. J. fiú). „Miért veszítse el a tekintélyét az emberiesség és az emberi kötelesség teljesítése miatt?!“ (M. M. lány). „Az a férfi, aki segít feleségének, csak kizsákmá­nyoló és basáskodó „tekintélyét“ veszítheti el, de egy érző élettárs tekintélyére tesz szert... (Sz. 1. lány). Kommentárok nem szükségesek. Csak hozzáadhatunk egyet-mást az elmondottakhoz: Forradalmasítva a társadalmi viszonyokat hazánkban, forradalmasítottuk a nemek közötti viszonyokat is. A nő egyenlővé vált a férfival. És hogy ez az egyenjogú­ság ne maradjon csak a nők formális joga, támogatni kell őket, hogy megszabaduljanak legalább a házimun­kák egy részétől, melyek őket. mint társadalmi lénye­ket akadályozzák. Minden változik és fejlődik. Ez érvényes a férfi és női munka poiarizálására is. Valamikor minden otthoni munkát „női munkának“ neveztek. Miért? Azért, mert a házon kívüli munkák, társadalmi, nyilvános felada­tok, a férfi dolgát jelentették. Ma ez nem állhat fenn, mert a társadalmi tevékenységben a férfi és a nő is jelen van. Aki ezt még nem fogta fel — az a korszerűség leg­elemibb vizsgáját sem tette le.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom