Új Ifjúság, 1965 (14. évfolyam, 1-53. szám)

1965-02-16 / 7. szám

A német fasiszták a második világháborúban 20 millió szov­jet embert öltek meg brutális módon, a családok millióit tették tönkre. 1400 várost romboltak le és 70 ezer falut és települést égettek fel. A becsületes emberek milliói nem felejtették el a szörnyű gaztetteket.E felvételünk a németek keresi visszavonulása után a város környékén elkövetett bűntettekről készült fétt hozni. E munkában a szlo­vák hazafiak nagy áldozatkész­séget tanúsítottak. A dermesz­tő hideg és az ellenséges tü­zérségi tűz ellenére lankadat­lanul dolgoztak. Egységeink fáradtak voltak, de előre kel­lett menni, hogy megakadá­lyozzuk az ellenséget pusztító munkájában. A szovjet egysé­gekkel már január 27-én be­vonultunk Lőcsére, még aznap, közvetlenül éjfél előtt felsza­badítottuk Kézsmárkot. Katonáink átfáztak és fá­radtak voltak. Mennél köze­lebb kerültünk a Tátra-hegy- séghez. annál zordabb volt az időjárás. A heves szélvihar szinte a csontjainkat marta. Ha most visszaemlékezik az ember azokra az időkre, szin­te hihetetlen, hogy mi mindent ki lehet bírni. Nem lehetett megállni e he­lyen sem. Tovább kellett ül­dözni az ellenséget. Másnap Poprád felé indultunk. A 3. csehszlovák brigád egyidejűleg megtisztította az ellenségtől a Magas-Tátra területét. Lom- nictőJ Csorbáig. Keletről jött a szabadság Az I. Csehszlovák Hadsereg húsz évvel ezelőtt vállvetve harcolt a szovjet hadsereggel népünk szabadságáért Az el­lenség a duklai harcok után az Ondava folyó jobbpartján vetette meg a lábát, s e front­szakaszt foggal-körömmel véd­te. így akart időt nyerni arra, hogy e térségben mélyen ta­golt védelmi vonalat építhes­sen ki. Ai csehszlovák hadse­reg 1945. január 18-án — he­ves tüzérségi előkészítés után — reggel hat órakor a légi­erőkkel együttműködve áttörte az ellenség védelmi vonalát a Stropkov-Svfdník szakaszon. A németeket a front balszámyán a 18. szovjet hadsereg egységei támadták, és az ellenség szí­vós ellenállásának ellenére is betörtek Bardejovba és Zbo- rovba, s felszabadították e vá­rosok környékét is. Hadseregünk egységei még aznap átcsoportosították erői­ket Eperjes. Nižná Šebastová, Kapušany és Okružná irányá­ba. Parancsot kaptak, hogy együttműködve a szovjet had­sereggel, üldözzék az Eperjes, Poprád és Lipt. Mikuláš felé visszavonuló ellenséget. ROMBOLTAK, HA CSAK TEHETTÉK Az ellenség visszavonulása közben vasúti csomópontokat, hidakat rombolt, hogy csapa­taink előrenyomulását akadá­lyozza. Feltételezhető volt, hogy az utak teljes tönkreté­telére 3—4 napra lesz szüksé­gük. Ml ezt nem engedhettük meg a németeknek. A cseh­szlovák hadsereg parancsnoka elhatározta, hogy a Branisko hegyvonulatot megkerülve ol­dalba kapja az ellenséget. A németeknek ismét csak Lőcse télé kellett visszavonulniok. SEGÍT a lakosság Az elpusztított utakat a leg­rövidebb időn belül helyre kel-1 BELESZÓLNAK A PARTI­ZÁNCSOPORTOK Az I, Csehszlovák Hadsereg győzedelmes előrenyomulása után az ellenség már nem kockáztatott meg nagyobb el­lenállást, mivel időt akart nyerni arra, hogy Lipt. Miku­lás környékén kiépíthesse vé­delmi vonalát. Előrenyomulá­sunk sorén számos partizán- csoport is csatlakozott hozzánk, amelyek az alacsony-Tátra lej­tőiről támadták az ellenséget. Támogatásukkal, január 31-én felszabadult Lipt. Hrádok. Február elején a 24. szovjet lövészhadosztály s az I. Cseh­szlovák Hadsereg egységei Lipt. Sv. Peter, Jamník, Jaku­bovany s Veterná Porube kör­zetében az ellenség jól kiépí­tett védelmi vonalára bukkan­tak. A harcokba további szovjet egységek is beleavatkoztak. A németek ellenállása azonban olyan erős volt, hogy a harcok egészen április 4-ig elhúzód­tak e frontszakaszon. Lefolyá­suk és hevességük nagyon ha­sonlított a Duklai-hágó körüli harcokhoz. Nehéz kifejezni azt az ér­zést. amit városaink és fal- vaink felszabadításakor érez­tünk. Habár húsz év telt el azóta, az örömkönnyekre, még ma is jól emlékezünk. (A) Gibraltári disputa Évek óta folyik a disputa. Néha Nagy-Britanniában hang­zik el nyilatkozat, s akkor Ibériában felelnek rá, máskor Madrid intézkedik, s akkor London válaszol rá... A vita tárgya pedig egy alig másfél kilométer széles és néhány ki­lométer hosszú, világosszürke sziklatömb Spanyolország déli csücskén, amit a mórok eu­rópai behatolása óta úgy ne­veznek, hogy Gibraltár. De most különösen elmérgesedett a vita a Földközitenger bejá­ratánál levő. a közel- és tá­volkeleti tengeri út ellenőrzé­si pontján fekvő haditámasz­pont miatt. Madrid spanyol te­rületnek tekinti, s így az 1713 óta angol fennhatóság alatt lé­vő területet visszaköveteli ma­gának. Londonnak viszont más a véleménye. S a vitának leg­újabban spanyol szempontból más politikai összefüggései is vannak... Különösen a laburista kor­mány hatalomra jutása után mérgesedett el a helyzet a két főváros között. Olyannyira, hogy a spanyol és az angol küldöttek emiatt már az ENSZ- ben is kölcsönösen szidalmaz­ták egymást. A világszervezet mostani ülésszakának általános vitáján a spanyol delegátus a többi között azt állította, hogy Gibraltár végeredményben „brit katonai bázis Spanyolor­szág területén, s ezt az ősi spanyol földet az ENSZ gyar- mattalanítási határozatának szellemében vissza kell juttat­ni Spanyolországnak". Az angol megbízott pedig hangoztatta: a londoni kormány éppen az ENSZ említett nyilatkozata ér­telmében még a múlt évben önkormányzatot adott Gibral­tárnak s elhatározta, hogy füg­getlenné nyilvánítja a terüle­tet a Commonwealth kereté­ben Ez utóbbi viszont a spa­nyol kormánynak nem tefszlk... így hát Spanyolország és Anglia kölcsönösen igyekeznek egymást jobb belátásra bírni: egymást váltják a fenyegető nyilatkozatok, s már tettekhez is folyamodtak. Madrid példá­ul különböző megszorításokat alkalmazott a Gibraltárral szomszédos határain. A Reuter legújabb jelentése szerint a spanyol hatóságok kezdik meg­vonni a Gibraltárban dolgozó spanyol munkásoktól a határ- átlépési engedélyeket, hogy így az angol támaszpont munkaerő nélkül maradjon. Másrészt 300 Spanyolországban lakó, de Gib­raltárban dolgozó angol állam­polgárt értesítettek, hogy nem hosszabbítják meg spanyolor­szági tartózkodási engedélyü­ket. Persze, minderre Londonból megfelelő válasz érkezett. Az angol kormány megszüntette a 48 millió font sterling értékű hadihajó megrendeléseket. Majd felfüggesztették a „Spannex 6“ elnevezésű közös spanyol-an­gol hadgyakorlatokat. S leg­újabban pedig, mint a DPA írja: „A brit külügyminiszté­riumban közölték. hogy az utóbbi hetekben az angol kor­mány két éleshangú jegyzéket is intézett Madridhoz kifejez­ve aggodalmát a gibraltári ha­tárátlépéssel kapcsolatos intéz­kedések miatt. A brit kor­mány ugyanakkor célzást tett arra, hogy mindaddig nem szándékozik eleget tenni annak az ENSZ-től származó javas­latnak, hogy kezdjen tárgya­lásokat Spanyolországgal Gib­raltár ügyében, amíg a brit állampolgárokat meggátolják a spanyol-gibraltári határ átlé­pésében“. S a szabadságukat Spanyolországban töltő angol állampolgárokat figyelmeztet­ték, hogy „számoljanak az elő­állt helyzettel". Mivel a Spa­nyolországot látogató legtöbb külföldi turista angol, ez ko­moly kihatással lehet a Mad­ridnak jól jövedelmező idegen- forgalomra... Hogy meddig fajul el ez a vita, azt még nem lehet tudni. Mindenesetre Madridban már céloztak rá, hogy teljesen le­zárják a határokat a Gibral­tárban dolgozó tízezer spanyol munkás előtt. S erre számít­va, a gibraltári angol hatósá­gok már tárgyalásokat kezdtek portugáliai, máltai és marok­kói munkások behozataláról. Tény az, hogy — mint a Le Monde Diplomatique nemrégi­ben megjegyezte — „semmi sem utal a két kormány kö­zötti szenvedélyes disputa vár­ható enyhülésére“. Annál is in­kább. mert most már a vitában nem csak Gibraltár szerepel. Nyugati hírmagyarázók szerint ugyanis Madrid az angol kor­mányra gyakorolt nyomással meg szeretné változtani a la­burista kormány Spanyolor­szág iránti hűvös álláspontját. Spanyolország minden áron ki akar szabadulni az elszigetelt­ségből. részt akar venni a nyu­gat-európai politikai, gazdasá­gi. katonai szervezetekben és főként a NATO-ban. Ez a ter­ve azonban Nyugat-Európában jelentős politikai körök - ame­lyek között ott vannak az an­gol laburisták is - ellenállásba ütközik. A Franco-kormány most Gibraltárral akarja jobb belátásra bírni ebben a kér­désben Londont. Csakhogy mindezideig terve nem sike­rült Hiszen a laburista kor­mány éppen azért bírálja a konzervatív párti elődjét, hogy túlságosan kedvében járt Spa­nyolországnak és hadimegren­deléseket adott neki. Gibraltár körül tehát Vgyre szenvedélyesebbé válik a dis­puta. A VILÁG HALADÓ KÖZVÉ­LEMÉNYE felháborodással til­takozik a VDK ellen elkövetett amerikai agresszió ellen, és szerte a világon mindenütt nagy tömegek tüntetnek az amerikai követségek előtt. David csehszlovák külügymi­niszter szerdán fogadta a VDK prágai nagykövetét és átnyúj­totta neki kormányunk nyilat­kozatát az Egyesült Államok agresszív cselekedeteiről. A kormánynyilatkozat hangsú­lyozza: „A csehszlovák kor­mány teljes mértékben támo­gatja a testvéri szocialista VDK-t, és az a szilárd állás­pontja, hogy az Egyesült Álla­mok kormányának haladéktala­nul be kell tartania az 1954-es és az 1962-es genfi szerződé­seket, amelyek az indokínai probléma békés rendezését ír­ják elő“. Raul Roa külügyminiszter ugyancsak nyilatkozatban ítél­te el az amerikai agressziót. A kubai kormány felhívással fordul a szocialista tábor or­Amint felvételünkön láthatjuk, az alabami rendőrség hű ma­radt tradícióihoz. Marion város néger tüntetőit nem a leghu­mánusabb módszerekkel igyekezett feloszlatni A CSISZ évzáró gyűlései előtt A CSISZ évzáró tagsági gyű­léseire megkezdődtek az elő­készületek majdnem minden alapszervezetben. A Központi Bizottság határozata értelmé­ben ebben az évben a gyűlések március 1-től április végéig kerülnek lebonyolításra. Sok­szor felmerül a kérdés: Miért ilyen későn? A határozat vilá­gosén megmagyarázza. Ebben az évben ünnepli dolgozó né­pünk felszabadulásának husza­dik évfordulóját, s ugyancsak ez évben készül a világ demo­kratikus ifjúsága a kilencedik Világifjúsági Találkozóra, vala­mint hazánk fiatal sportoló nemzedékének III. Országos Spartakiádja is 1965-ben lesz A tagsági gyűlések alkalmat nyújtanak arra, hogy méltókép­pen megemlékezzünk hazánk felszabadításának huszadik év­fordulójáról, felkészüljünk a VIT-re és a III. Országos Spar- takiádra, de mindemellett nem szabad eddigi munkánk értéke­léséről sem megfeledkezni. Tu­datosítsuk munkánk küldetését és célját a CSISZ szervezetben, törekedjünk arra, hogy a CSISZ valóban a fiatalok szervezete legyen. Már az előkészületek­nél gondolkoznunk kell a jö­vendő vezetők kiválasztásán. E feladatra csak olyan ember ké­pes, aki megérti a fiatalok ér­deklődését, harcolni tud ügyü­kért. Igen helyes, ha mindenki átgondolja, mit tett eddig az­ért, hogy emelje ifjúsági szer­vezetünk színvonalát. Bár hasz­nos elképzeléseinkkel is, de mindenekelőtt aktív tevékeny­ségünkkel kell segítenünk szer­vezetünket az elkövetkező idő­szakban. Rendkívül fontos e klubhelyiségek létrehozása, a kulturális élet fellendítése fal- vainkban. Meg kell teremteni a kellő feltételeket a sportolás­ra, a turisztikára, tehát a sza­bad idő hasznos felhasználásá­ra. Ezekről a tervekről, elkép­zelésekről érdemes már most. az előkészületek ideje alatt el­beszélgetni a CSISZ tagokkal de azokkal a CSISZ-en kívüli­ekkel is, akik szeretnének és tudnak dolgozni, szervezni. Az eddigi tapasztalatok ezt mutatják, hogy a fiatalokat az előkészületi időszakban éppen ezek a problémák foglalkoztat­ják teginkábbr- - * A Lipt. Mikuláš-i járás fia­taljai e 20. évforduló tisztele­tére 20 felajánlást tettek „20 építő év“ címmel. Minden fiatal a húsz év min­den évére valamilyen vállalást tett. A Slovene üzem CSISZ fiataljai vasárnapi műszakban segítenek a terv túlteljesítésé­ben és ezt az összeget a szo­lidaritási alapra fordítják, a- mellyel hozzájárulnak a IX. VIT sikeréhez. Ez az összeg 20 ezer koronát tesz ki. A Banská Bystrica-i járás fiataljai az év­záró gyűlésükön már azzal di­csekedhetnek, hogy a Szolida­ritási Alapra szánt összeget átadták rendeltetésének. A fel­soroltak például szolgálhatnak minden CSISZ alapszervezet számára. A CSISZ szervezetre fontos feladat vár az ifjúság kommuni­sta szellemben való nevelése terén. Ezt a feladatát az Ideo­lógiai oktatás keretén belül tel­jesíti. Dönteni kell arról is. hogy az elkövetkező időszak­ban milyen formában kívánjuk szélesíteni és az ifjúság poli­tikai látókörét az előadások beszélgetések, film, kirándulá­sok keretén belül. Bizonyára e felvetetett gon­dolatok foglalkoztatják a CSISZ tagokat is az évzáró gyűlések előtt. Tapasztalatainkból és hi­báinkból okulva emeljük még magasabb színvonalra a CSISZ szervezet tevékenységét, hogy a CSISZ megnyerje a társada­lom teljes elismerését.-csai­A pilzenl V. I. Lenin művekben 40 indiai technikus végzi gyakorlatait. Felvételünkön a technikusok egyik csoportja egy modellt tanulmányoz szágalhoz és a világ minden népéhez egyesítsék erőiket az agresszió megfékezésére. Pekingben Mao Ce-tung és LIu Sao-csi jelenlétében szer­dán egymilliós tömeg tüntetett az amerikai agresszió ellen. Phenjanban is hatalmas tömeg- tüntetés zajlott le. A római amerikai nagykövet­ség épülete előtt kedden a nagy hóvihar ellenére hatalmas tömeg tüntetett. Hasonlóan Montevideóban az amerikai nagykövetség épülete, Buenos Airesben két amerikai bank előtt nagy tömegek gyűltek össze és követelték az ameri­kai agresszió megfékezését. Bertrand Russel, a világhírű 92 esztendős filozófus, béke­harcos személyesen ment el a londoni amerikai nagykövet­ségre, hogy tiltakozását kife­jezésre juttassa. AZ AMERIKAI NYOMÁS EL­LENÉRE a múlt évben a nem szocialista országok követelték részüket a Kubába Irányuló hajóforgalomban — jelenti AFP. Az amerikai kereskedelmi flotta által közzétett adatok szerint 1964-ben „a nem kom­munista országok hajói 388 utat tettek Kubába, 1963-ban csak 370-et“. Elsősorban Anglia növelté részvételét a kubai kereske­delmi forgalomban^ Az amerikai megtorló rend­szabályok értelmében jelenleg 233 külföldi hajót zártak ki az amerikai kormánymegrendelé­sekből, mert Kubába szállítot­tak árut. A FRANCIA MINISZTERTA­NÁCS szerdán de Gaulle elnök­letével ülést tartott, s utána Peyrefitte tájékoztatásügyi mi­niszter, a kormány szóvivője, az újságírók előtt kifejtette a francia kormány álláspontját a vietnami helyzettel kapcso­latban. — A francia kormány úgy véli, hogy a délkelet-ázsiai problémák nem rendezhetők fegyveres eszközzel — mon­dotta —. A délkelet-ázsiai or­szágok belső és külső békéjé­hez vezető utat csak olyan nemzetközi egyezmény nyit­hatja meg, amely kizár minden idegen beavatkozást Dél-Viet- nam, Észak-Vietnam, Laosz és Kambodzsa ügyeibe. A francia kormány — hangsúlyozta a miniszter .-*• az 1954-es genfi konferencián leszögezett elvek alapján kész részt venni egy ilyen egyezmény kidolgozásá­ban. A szakértő Hát nem gyönyörű? Az NSZK-ban tartományonként a náci bűnösök felkutatásá­ra alakított különleges köz­pontok működnek. Ludwigsburgban például Erwin Schule úr, a baden- württembergi tartomány fő- államügyésze áll a köz­pont élén. Az NSZK — a racionalizmus országa: min­denhová a megfelelő szak­embert ültetik. És Schüle úr szakember. De még mennyire az! Először is: jogász. Másodszor: állam­ügyész. tehát ért hozzá, hogy mit kell tenni azzal a náci bűnössel, akit felku­tat. Harmadszor: maga is egykori náci párttag, sőt a hírhedt SA-nak is tagja volt, tehát igazán ért hoz­zá, hogy ki a náci, s ki nem az, ki a bűnös, s ki nem... Furcsa, hogy amikor a Német Demokratikus Köz­társaság hivatalos hírügy­nöksége az ADN nyilvános­ságra hozta Schüle úr szak­értelmének eredetét, az NSZK jogügyi hatalmasságai mélyen megbántva érezték magukat. A tartományi igaz­ságügy-miniszter kardot rántott a felelőtlen kommu­nista vádaskodások ellen ..Nem igaz!" — állították Ludwigsburgban — külön­ben is. Schüle csak tagje­lölt volt „Hitlereknél“. Ez­után az ADN kénytelen volt nyilvánosságra hozni Schü­le dr. 1943-ban s. k. írt önéletrajzát. Mire az igaz­ságügy-miniszter úr olyér- telmü nyilatkozatot tette, amelyet magyarra tömören így lehet lefordítani: — Na bumm. és akkor ml van? Mert az NSZK-ban szak­emberekre van szükség. Olyanokra, akik értenek a náci bűnökhöz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom