Új Ifjúság, 1965 (14. évfolyam, 1-53. szám)

1965-02-09 / 6. szám

Kovács Péter biokémikust MEG EGYSZER az iskolai színjátszó csoportról — Tizenöt évvel ezelőtt vizsgáztam biológiából is,, kémiából is. — Akkor jó lesz egy ki­csit átismételni, mivel eb­ben a tudományágban, a- melyben dolgozom, a kettő összekapcsolódik, és külön- külön sem a biológiával, sem a kémiával nem mennék semmire. A biokémia ma­gyarul élet vegytan. Az élő szervezetek anyagi felépíté­sét és a szervezet anyagai­nak átalakulásával kapcso­latos vegyi folyamatokat vizsgálja. Vizsgálatának tár­gya biológiai: az élő szer­vezet: módszerei kémiai jel­legűek A szervezeteket fel­építő anyagok mennyiségé­vel a leíró biokémia foglal­kozik. Az élőkre jellemző állandó felépülés és lebom­lás (anyagcsere) eegyi fo­lyamatainak tanulmányozá­sa a dinamikus biokémia feladata. Az utóbbi években egyre nagyobb jelentőségű­vé válik az elméleti és a klinikai orvostudományok számára a normális kóros folyamatok biokémiai jel­lemzése. — Tudja, az úgy van, hogy napjainkban a tudo­mányok a határterületen fejlődnek tovább Az egyes tudományokon belül is to­vábbi osztódás áll be. így vagyunk a biokémiával is. — Valahogy ezekkel a szavakkal kezdődött a be­szélgetésünk Kovács Péter docenssel, a volt pedagó­giai főiskola épületében, Bratislavában. a Kalinéiak utcában, ahol most a gyógy­szerészeti fakultás kapott helyet Mindössze 34 éves ez a világot járt tudós. Bratislavában született, itt járt magyar elemibe, majd gimnáziumba 1945- ben megbukott, akkar nyel­vi nehézségei voltak Há­rom évre rá mégis kitün­tetéssel érettségizett Kitű­nő eredménnyel végezte el a műegyetemet is. Már har­madéves korában Tölgyes- sy Gyurkával közösen köny­vét irt, amely két év múl­va meg is jelent. Negyed­éves korában már gyakorla­tokat vezetett az egyete­men, tanított, magyarázott és közben maga is szorgal­masan tanult. Egyike volt azoknak a diákoknak, akik az iskola elvégzése után is folytatták tanulmányaikat. A biokémiai tanszéken he­lyezkedett el és 1961-ben az önálló gyógyszerészeti karra került. Ismereteit még tovább fejleszti, kutat­ja a természet törvénysze­rűségeit. Jó néhány tan­könyv társszerkesztője, ősz­szel jelenik meg az egyete­mi tankönyve. Ir, előad, vizsgáztat, tanul, egy cso­mó társadalmi funkció ja van, családot nevel Szórakozása ? Hangver­seny, film és kora tavasz­tól késő őszig a szenei ta­von vitorlázik. Mennyi erő kell mindehhez? Okos idő­beosztással minden sikerül. Valamiről mintha elfeled­keztem volna. Azt írtam, hogy világot járt ember. I- gen. Látta Európát, megis­merte Amerikát. Tavaly egy hónapot töltött az Egyesült Államokban, ahol a világ legjobb tudósai előtt tar­tott előadást egy biokémiai kongresszuson, angolul. Közben meglátogatta a tu­dományos intézeteket is. A tudós munkája elválasztha­tatlan az utazástól Egyre szélesebbre tárják a kapu­kat azok előtt, akik tudo­mányos téren dolgoznak, hogy ezáltal is fejlődjenek, A cél az, hogy megismer­jék a tudományos életet, elsajátítsák a neves embe­rek munkamódszereit. Per­sze az utazáshoz nyelvisme­ret is kell. Kovács Péter is tudja ezt Az anyanyelve magyar, szlovák iskolába járt 1945-től, tehát beszéli a szlovákot, tud angolul, né­metül és oroszul. A szakmá­jába vágó könyvek és fo- lyóiraok 80 százaléka angol nyelvű. Nyelvismeret nél­kül szinte meg sem tudna mozdulni. Kovács Péternek a lom­bikok világában telnek a napjai. Minden kísérlet va­lami meglepetést rejteget. A természet nem tárja fel könnyen a titkait az embe­rek előtt, A szigorú tör­vényszerűségeket és a dol­gok lényegét, azok össze­függéseit ki kell kutatni. Minden tudományág, amely az anyagi valóság és az ar­ra irányuló megismerés ob­jektív törvényszerűségeit kutatja, előbb vagy utóbb, közvetve vagy közvetlenül hasznos segítséget nyújt az emberiség haladásához. Így a biokémia is, amelynek e- gyik művelője Kovács Pé­ter. Csikmák Imre ****** Az előző cikkben szó volt arról, hogyan ne csináljunk szinielőadást Most azt szeret­ném vázolni, hogyan érdemes és kell csinálni. őszintén be kell vallani, hogy a színdarab Választék nagyon kicsi. És ami van, az sem a legmegfelelőbb. Nagyon sok az olyan népmese felhígítás (saj­nos nem feldolgozás), amelyet a legnagyobb jóakarattal és a legkisebb igénnyel sem lehet színdarabnak nyilvánítani. De nem kell görcsösen ragaszkod­ni a mesejátékhoz. Nyugodtan vágjunk belé olyan darabba, amely ifjúságunk mai életével foglalkozik. Nem mintha a mai témájú jó darabok olyan nagy választékban állnáhak rendel­kezésre, de aki egy kis fárad­ságot nem sajnál, az bizonyára talál majd megfelelőt. Ne döntsünk egyedül. Ha találtunk néhány alkalmas da­rabot, a szereplőkkel együtt válasszuk ki a legmegfelelőb­bet. Ha ez megtörtént, kez­dődhetnek a próbák. Már az első próbákon min­den szereplőnek tisztában kell lennie az egész darab monda­nivalójával, tudatosítva azt, hogy az a figura, amelyet ó alakit, milyen funkciót tölt be a cselekmény egészében. Vagy­is már az olvasópróbákon ala­kítsa ki elképzelését a szerep­ről. Az epizódszereplők is tu­datosítsák, hogy fontosak a cselekmény előbbrevitelében. A mozgópróbán használjuk ki a gyerekek természetes já­tékosságát, fantáziáját. Igye­kezzünk mozgásukról lefaragni minden természetellenes szín­padiasságot Mindjárt az első mozgópróbán ismertessük meg a szereplőkkel milyen is lesz a díszlet. A díszletről szólva Ismét le kell szögezni néhány fontos szempontot, hiszen itt még nagyon sok hibát követünk el. Ne utánozzuk az igazi, nagy színházak ötleteit, hanem in­kább alakítsuk át azokat saját', szőkébb lehetőségeinkhez. Hány elrontott előadás bizo­nyltja, hogy az utolsó pilla­natban kölcsönkért, kellőképp át nem gondolt díszlet, amely sem formailag, sem pedig han­gulatban nem Illik a darabhoz, tönkreteszi a lelkes színját­szók munkáját. A mi színpa­dunk az egyszerű stilizált dísz­letek színpada, ne féljünk hát attól hogy a díszlet díszletnek látszik, ellenkezőleg, bátran hangsúlyozzuk ki anyagszerű­ségét. Tudom, nehéz feladat szembeszállni a háromfalú szo­bák sematizmusával. De ezek a sima falak, meg a falvédőre illő giccs-hátterek rosszabbak az üres körfüggönynél, mert nem tudnak semlegesek ma­radni. Tönkretesznek minden játékos ötletet. A jó alaprajzú díszlet test­vére a darabnak, sőt még an­nál is több. vele születik, bon­takozik ki, és pályafutását is vele fejezi be. Mindig a cse­lekményhez alkalmazkodik. A gyerekek fantáziája köny- nyen tudja az ötletes, jelzett díszleteket a színpadon mese­beli kastéllyá varázsolni, külö­nösen, ha fantáziájukat még fényeffektusokkal is segítjük. Ehhez sem kell más, csak egy kis ötletesség. A próbák során beszéljük meg a szereplőkkel a jelmeze­ket is. A jelmez is hozzátar­tozik az alakított figura jelle­méhez, egyéniségéhez. Nem szabad elhanyagolni ezt sem. Nagyobb gyerekeknek a szín­házak kölcsönzőiből szerezhe­tünk be jelmezt, ezt azonban mindig nagy körültekintéssel kell csinálni, hiszen azok a jelmezek más és más darabok­hoz készültek, nehéz tehát úgy összeválogatni, hogy hangulat­ban és kortörténeti szempont­ból Is kiegészítsék a darabot Is, meg egymást Is. A jelmezeket egy kis befek­tetéssel, jóakarattal és a szü­lök segítségével magunk Is elkészíthetjük. Ennyi áldozatot lehet vállalni az ügy érdeké­ben. Ezekben a munkákban bizonyára szívesen segít a többi szakkör is. Mikor így előkészítettük a darabot, akkor már kitűzhet­jük az előadás időpontját. Az előadás előtt nem feledkezhe­tünk meg a dtszletprőbáról és a jelmezes főpróbáról. A jelmez kiegészítője a maszk is. A főpróbán ennek sem sza­bad hiányoznia. A maszkok elkészítését azonban hozzáértő végezze, hiszen a rossz maszk nem segíti a szereplőket a fi­gura jellemének kialakításá­ban, hanem csak elcsúfítja a kedves gyerekarcokat. Az előadás után. a színjátszó csoport összejövetelén beszél­jük meg a kör tagjaival a ta­pasztalatokat. Mutassunk rá az esetleges hiányosságokra, így a következő alkalommal köny- nyebben tudjuk kiküszöbölni azokat. Az ilyen gondosan előkészí­tett előadás hasznos lesz a szereplőknek is, a közönségnek is. Nem jelent majd munka- többletet sem a kör vezetőjé­nek, sem pedig a tagjainak. Az ilyen előadással valóban elégedett lehet mindenki. Hi­szen az erkölcsi és anyagi si­ker mellé elkönyvelhetünk még egy sokkal értékesebb ered­ményt is. Az iskola színjátszó csoportja teljesítette azt, ami tulajdonképpen a feladata: ne­velte az ifjúságot. Fokozta műveltségüket, finomította esztétikai érzéküket és meg­szerettette velük a színházat. Ezért pedig nemcsak, hogy ér­demes dolgozni, hanem elen­gedhetetlenül szükséges is. Pásztó András Mehet így tovább? Gyakran találkozunk manapság, főleg fal­vakban azzal a jelenséggel, hogy a fiatalok nem vesznek részt a különböző kulturális megmozdulásokon s passzív magatartást tanú­sítanak a falu kulturális élete iránt. Ez a passzivitás egyrészt annak tudható be, hogy sok faluban még nincs megfelelő helyiség, ahol kulturális tevékenységet lehetne kifejte­ni, másrészt pedig — cikkünkben épp ezzel foglalkozunk — a meglévő lehetőségeket sem használják ki. Inkább előnyben részesítik a TV-t, a mozit, a mulatságot és sok esetben ebben merül ki az egész szórakozás. Ezt a jelenséget tapasztaltam Nyárasdon Is. Nagy község, sok a fiatal, akik példamutató kulturális tevékenységet fejthetnének ki. Csak­hogy Nyárasdon a CSISZ szervezet egyáltalán nem működik. Szalay Károly, a szervezet el­nöke azt sem tudja, hány tagjuk van. A faluban a kultúrháznn kívül ifjúsági klub Is van. A klub két éve épült fél, s kezdetben állandó programjaként szerepelt a vasárna­ponként sorrakerülő teadélután és a kérdezz- felelek vetélkedő. De még ezeket a megmoz­dulásokat Is az idősebb korosztály rendezte, remélve, hogy a fiatalok majd folytatják. A reménységből nem lett semmi. A teadélutá­nokat meg kellett szünt tni, mert a fiatalok a klubhelyiségből már-tnár kocsmát alakítot­tak. Nem volt elég a rumos tea, teás rumot akartak fogyasztani. Azóta a klubban nincs semmiféle rendezvény. A falu egyetlen együttese az öttagú tánc- zenekar, amely Tóth Ferenc vezetésével elég jó eredményeket ér el. Vasárnaponként a he­lyi kultúrházban lépnek fel. Különben meg­van már az új kultúrház terve is, mert a régi nincs megfelelő állapotban. Hibája az Is, hogy közvetlen a vendéglő tőszomszédságában van és a fiatalok gyakran oda „tévednek be" a kultúrház helyett. Riedmajer elvtárs szerint nemcsak a fiata­lokban kell keresni a hibát. Tapasztalt, meg­felelő műveltséggel rendelkező vezetőkre len­ne szükség. Az új év kezdetén mindenekelőtt a szerve­zésen kell javítani. A CSISZ szervezetnek pe­dig végre nagyobb ambícióval kell hozzáfog­nia a munkához. Nem hinném, hogy a nyáras- di fiatalok nem vennének szívesen részt egy-egy iró-olvasó találkozón, tanulságos s egyben szórakoztató lenne a jelentősebb kül­földi könyvek Ismertetése, irodalmi vetélke­dők megrendezése is. A hasznos szórakozásnak számos fajtáját lehetne megvalósítani Nyárasdon. Csak kez­deményezni kell, minél előbb! Ivlcze Dóra Bárczi István versei: Az utca sarkán bömböl egy gyerek Az utca sarkán bömböl egy gyerek. — Ne írj, a vers ne legyen szomorú. Az utca sarkán bömböl egy gyerek. — Ne bőgj, most lettél éppen nagykorú. Az utca sarkán apró srácok sírnak, a kertben most hervadt el egy virág. Mennél, már mennél más utcába is, de itt van, hallod, bömböl, rád kiált. Rád kiált valami fura emlék, marad mindig ugyanaz a téma: az utca sarkán bömböl egy gyerek, éjjel-nappal hallod, pedig néma. A TÖ Mintha az ég pottyant volna mélyre — kéken, csodakéken — a rét tenyerébe. Közepében arany köszörűként szikra-esőt pattogat a Nap. A parti fákról — tornyok galambjai — leröppen egy nikkel levél-csapat. Csónak suhan — alig hallani. Vitorlája (mint égen a felhő) fehéren lengő. És mintha isten ülne trónusán: öreg halász, kezében varázspálca. Lesi, mint ki valamit gyanít lebeny-szárnyas hal-angyalait. Mert huncut az, ha angyal, ha márna: sistereg a csepp-pehely víz-párna. Kuncognak a hetyke szél-legények: fodra csendül minden szöszke fénynek. iMmí A Szlovák Nemzeti Múzeum- A kiállításon rajzokat, fest- ban Üt a művészethez elmen a ményeket, textil, kerámia és népi művészeti iskolák tanú- más iparművészeti munkákat lóinak munkáiból országos ki- mutatnak be. állítást nyitottak e napokban. M. M. tipónitoa Húsz évi már-már re­ménytelen kutatás után végre a nyomára akadtak annak, hogy a nácik hová rejtettték az egész Európá­ból összeharácsolt művészi alkotások legértékesebb da­rabjait. A megtalált műkin­csek között vannak Tizian, Tintoretto, Dürer, Raffaello és más világhírű alkotások.-O­A különböző zsebkiadások száma mutatja, hogy Fran­ciaországban, Mallarmé, V. Hugo, Stendhal, Balzac, Flaubert, tehát a XIX. szá­zadi nagyok iránt a legna­gyobb az érdeklődés,-O­Harminc verskötet kiadá­sára készül a budapesti Magvető kiadó. Üj kötettel köszönti az olvasót Aprily Lajos, Kassák Lajos, Ladá­nyi Miklós, Mátyás Ferenc, Mezei András, Somló György és Váci Mihály.-O­Hradec Králové-l pedagó­gia fakultáson most újabb távtanulási lehetőség nyílik. A 8 és 6 szemeszteres ta­nulmányt olyan fiúk és lá­nyok végezhetik, akik egy­részt nem rendelkeznek pe­dagógiai végzettséggel, más­részt pedig már mint pe­dagógusok működnek. A tanulmányok elvégzése ar­ra jogosít, hogy mint pio- nlrvezetők helyezkedjenek •1 az Iskolákban A tantár­gyak közé tartoznak a CSISZ PSZ-nek szervezése, mate­matika, természetrajz, kép­zőművészet, zene és test­nevelés.-O­Arthur Miller, amerikai drámaíró Belgrádba érke­zett, hogy részt vegyen a Vlchy-i közjáték című da­rabjának bemutatóján.-O­A Szlovák Nemzeti Szín­ház átütő sikert ért el Bécsben Goldoni A legyező című komédiájával.-0­Bienale de Paris 1965 né­ven szeptemberben Párizs­ban képzőművészeti kiállí­tás nyílik, amelyre 30 éves korig az egész világon je­lentkezni lehet.-0­A Szovjetunióban a sta­tisztikai számítások szerint minden lakos 18-szor megy évente moziba. Az Egyesült Államokban 12-szer Fran­ciaországban 8-szór.-O­A Szlovák Tudományos Akadémia nyelvtudományi intézete most készíti elő a szlovák helyesírás újabb ki­adását.-O­A nagy finn zeneszerző születésének 100. évfordu­lójára rendezendő Slbelius­év március 9-én kezdődik Washingtonban.-O­Hollywoodban közzétették ez Oscar-díj 13 színésznő jelöltjének névsorát, Olivia de Havilland, Bette Davies, Rita Tushfngham vezetnek a jegyzékben.-0­A televíziós filmek mon- tecartői nemzetközi feszti­váljának zsűrije az Arany Nimfa díjat az ők tudják mi a szerelem című magyar fűmnek Ítélte oda. A leg­jobb női alakítás díjat Shel­ley Winters amerikai film- sztnésznő kapta.-O­Nagy érdeklődés kísérte a San Remo-i zenei fesz­tivált Győztesként a 20 éves Bobby Solo került ki. A fesztivál megmutatta, hogy Olaszországban van a legtöbb tehetséges énekes. ☆ A brnői operaház együt­tese januárban spanyolor­szági turnéra indul, a Spejbl és Hurvinek színház pedig Franciaországba. * A világ első „úsző könyv- kiállítása" a zürichi tavon tekinthető meg. A Linth nevű hajó, fedélzetén 3500 kötettel minden nagyobb városban kiköt és igen sok látogatót vonz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom