Új Ifjúság, 1965 (14. évfolyam, 1-53. szám)

1965-02-02 / 5. szám

* Stefan Uher-t A jó film többnyire jó visszhangot kelt. Az „OR­GONA c. szlovák filmmel már még a bemutatója előtt sokat foglalkozott a sajtó. A filmet megelőzte a híre, és nem alaptalanul. Uher alkotása „esemény". Neve egycsapásrh lett is­mertté idehaza és külföldön is. 1962-ben „A Nap a háló­ban" c. filmjét a kritikusok az „Ev legjobb filmje“ díj­jal jutalmazták. Az őszinte és egyéni hangú film a kö­zönség tetszését is elnyerte. A film fiatal hőse, a kamasz és szkeptikus Fajolo foga­lom lett. A vetítést a po­zsonyi Slovan moziban több hétre meg kellett hosszab­bítani a nagy siker miatt. Kétévi munka után éppen most került közönség elé legújabb alkotása, az emlí­tett „ORGONA" Ügy tűnik, Uher még magasabbra emel­te az előzőkben elért művé­szi színvonalat. ja hívja.) Addig körülnézek a szobában. Puritán beren­dezés és temérdek könyv Zweig, Sartre, Brecht .. További beszélgetésünkbe belefér az olasz filmiskola, Bergman, az egzisztencio- nalizmus és Kafka, a nagy Fellini, a kommerszfilmek és a közönség problémája. — Nem célom, hogy kö­zönségsiker legyen a filmem. Nem azzal akarok modern lenni, hogy valamilyen ,di­vatos" stílusban alkotok. Csakis témám gondolata iz­gat, a formára csak azután gondolok Szeretném bemu­tatni a nemzetet (értékeit vagy bigottságát) a legne­hezebb, legválságosabb hely­zetekben, („ORGONA"). Most pl. a 38 as „avantgar. de-mozgalom“ lesz követ - kező filmem alaptémája. A provincionalizmus felől kérdezem. — Ogy gondolom, minden igaz és (tágabb értelemben — Hatéves koromban lán­colt magához a film világa. Akkortájt Prievidzán min­den filmet, pontosabban minden filmnek a második felét megnéztem. Pénzem jegyet váltani ugyanis nem volt, és így nem maradt más hátra, mint trükkökkel és „protekcióval" (az apám jó ismerőse volt a nézőtér- felügyelőnek) a szünetben bejutni a moziba Rengeteg fél-filmet láttam. Talán ez kényszerít ette ki belőlem azt a képességet, hogy kép­zeletemben megalkossam a film nem látott első részét. A mozi szeretete odáig fo­kozódott, hogy 1949-ben Prágában beiratkoztam a rendezői tanszakra. Már az első év végén kidobtak. Te­hetségtelennek tartottak. Szerencsére ezt nem hittem el és makacsságom eredmé­nyeként megismételhettem az évfolyamot. Öt év után eredményesen abszolváltam. Utána Pozsonyban diktált dokumentumfilmeket készí­tettem. Ez elmúlt. . . A töb­bit már tudhatja. Az utolsó filmjeimért már vállalom a felelősséget. Telefon!... (Alfonz Bednár, filmjeinek forgatókönyvíró. vett I realista alkotás szól­hat bárkinek a világon. A szövetkezetekről is lehet olyan filmet készíteni, hogy az érdekes legyen akár egy amerikainak is. Más kérdés, hogy filmjeink oda nem jutnak el idáig A művészet és dtsztribúció két ellenté­tes fogalom. — En annak örülnék, ha a néző megtalálná az utat — nem a filmjeimhez — hanem általuk saját magá­hoz. A végén ironikusan, ne­vetve mondja, hogy elárul még egy pár sztár-titkot: 34 éves, 92 kiló a súlya, két gyermek apja és „autó nél­kül“ él rendezett családi életet. Uher következetes, őszin­te és rokonszenves ember. és szerény. Külseje egysze­rű. Nem gazdag, mint azt egy filmrendezőről sokan gondolhatnák. Fiatal kora ellenére jócskán őszül már a haja. Uher a jövő embere. Merem állítani, hogy ezu­tán is minden alkotása „ese­mény" lesz. És nemcsak a határokon belül! VAVRECZKY GÉZA ÍT olvAssuNI/ I L m /m Barsi Imre: Tegnap és holnap között A tegnap és holnap közötti űrt a ma tölti ki. A múlt és a jövő közé a jelen ékelődik, ellentmondásaival és bonyo­lultságával, Ha az író riport­könyvét „Tegnap és holnap között" címen jelenteti meg, akkor az olvasó akaratlanul is azokat a tarka és szürke hét­köznapi eseményeket keresi benne, amelyek a szemünk láttára történnek, és neszte­lenül vagy szenzációt keltve vedlenek múlttá. Barsi Imre azonban áprilisi tréfát űz ve­tünk: az ország egyik felétől a másikig elkalauzol, várak és városok, könyvtárak és régi műemlékek történetét mondja el, de ahol jelenről beszél, ott elbizonytalanodik vagy hamis hangot üt meg. Persze — mondhatja bárki — egészen más az Író célja és szándéka, hiszen hazánkat akarja felfe­dezni — Domažlicétól Jasovig. Csakhogy a 291 oldalt elolvas­va még sokáig fejtörést okoz, hogy valójában mi is ebben a könyvben az egyéni, mi is az amit ír(5i alkotásnak szokás ne­vezni. Cím és tartalom egyaránt egy letűnt irodalmi korszak­ra emlékeztet, amely úgy él a köztudatban, mint a sematiz­mus időszaka. Rút emlékké merevedett dogmák ásftoznak Fiatalok problémái a CSEMADOK kassai járási konferenciáján Befejeződtek a CSEMADOK járási konferenciái. Több száz küldött két napon őt tanács­kozott, felmérte az eddig meg­tett utat. 2400 CSEMADOK tagot képviselt a kassai ta­nácskozás 110 résztvevője. A Hutník szálló nagytermében helyet foglaltak idősebbek és fiatalak. Az elmúlt év, különö­sen a népművészet vonalán mondható eredményesnek. A járás területén 26 állandó szín­játszó csoport működik, 18 ének-, zene- és táncegyüttes járja a falvakat. Az elnökség beszámolója kiemelte a somo- di és a CSEMADOK járási na­pokat, melyeken a tartalmas és színvonalas műsorokban 5000 néző gyönyörködött. A kassai csoport színjátszó gár­dája szép eredményt ért el a Komáromi Jókai Napokon. Az Oj Nemzedék ifjúsági irodalmi színpadának szereplői pedig József Attila élete címmel tol­mácsoltak színvonalas irodalmi műsort Dicséretet érdemelnek a szinai fiatalok is. akik Gom­baszögön és Kisgéresen tűntek ki népi táncaikkal. A másnapi vita során kide­rült. hogy a népművelési mun­ka területén még komoly hiá­nyosságok vannak. Mindössze 6 népi akadémia van a járás­ban Nagyon kevés ismeretter­jesztő előadást és szerzői estet rendeztek. A küldöttek egyöntetűen megállapították, hogy falusi dolgozóink életformájában, gondolkodásmódjában, érdek­lődésében nagy átalakulás tör­tént az elmúlt 20 év alatt. Az ipari és mezőgazdasági terme­lés korszerű és nagyarányú fejlesztése a CSEMADOK ve­zetőségeit is új feladatok elé állítja. A gondjaikra bízott, új érdeklődésre ébredt és a kor­szerű műveltség megszerzésé­ben egyre inkább érdekeltté váló dolgozók kulturális igé­nyeit magasabb színvonalon kell kielégíteniök. Nagy Olivér, a tornai helyi csoport küldötte felszólalásá­ban rámutatott arra, hogy az utóbbi időben bizonyos meg­torpanás észlelhető falvaink kulturális tevékenységben En­nek j>kát részben az emberek elfoglaltságában látja, bár na­gyon sokan csak kényelemsze­retetből menekülnek a felada­tok vállalása elöl. A fiatalok is vonakodnak az önálló mun­kától s így az utánpótlás terén Is vannak megoldásra váró problémáink. Kürti Lajos, az Oj Nemzedék vezetője felszólalásában más oldalról világította meg e kér­dést. — Lépten nyomon azt lát­juk. hogy falvainkban, váro­sainkban a műkedvelő mozga­lom már társadalmi szükség­let. A szereplési vágy, a tanu­lási kedv jellemzi száz tagú ifjúsági együttesünk valameny- nyi tagját. Tevékenységük kol­lektív. hiszen többezres közön­ségre gyakorolnak nevelő ha­tást De vajon tisztában van- nak-e ezzel a művelődést irányító felelős helyi, járási vagy kerületi szervek is? Meg- tesznek-e mindent, hozzájárul­nak-e az eredményes működés előfeltételeinek megteremtésé­hez? Bizony nem minden eset­ben. Már négy éve aktív mun­kát fejtünk ki, de nincsen egyetlen helyiségünk, ahol pró­bálhatnánk. Többször előfor­dul. hogy még az iskola kapuit is bezárják az orrunk előtt, és a próbára érkezők csalódot­tan, keserű szájízzel mennek haza. Ruháink, kellékeink, me­lyeket saját érőnkből szerez­tünk, szerteszéjjel vannak, nincsen raktárunk. Ha fellé­pésre készülünk napokig tart, míg összeszedjük holmijainkat. Kérésünk, követelésünk mind­eddig süket fülekre talált. Ígé­reteken kívül eddig még egye­bet nem kaptunk. A CSISZ sem segít. A városi, járási és ke­rületi NB költségvetéséből ki­maradunk. A szakcsoportok vezetői négy éven át díjtalanul tanítják a csoportokat. Mikor foglalják már határo­zatba hovatartozásunkat és mikor kapunk már némi erköl­csi segítséget az illetékesek részéről? Véleményünk szerint ideje volna már felkarolni ezt a fej­lődőképes ifjúsági együttest, hiszen a népművészeti tevé­kenység a nevelésnek egyik leghatásosabb eszköze. A fia­talok egyéniségét sokoldalúan fejleszti és müvészetkedveló, alkotó embereket formál. Béres József Bratislavában a P. O. Hviezdoslav Színház január 22-én be­mutatta Peter Karvaš, az ismert szlovák drámaíró Nagy paróka című legújabb darabját. a várromok mögül, sejtetvén, hogy a felpezsdült irodalmi és társadalmi életben ma már nincs létjogosultságuk. Ahol hiányzik a mondanivaló. ott nemhasznál a cfrádás és vál­tozatos stilus sem! Küzdő és az apró napi teendőktől nem­egyszer meggyötört emberek­ből nem lehet riportban sem hurrá-optimizmussal abszolút boldog és könnyen-elégedett típusokat gyártani. A könyv, amely azzal a szán­dékkal íródott, hogy az író felfedje előttünk hazánk tör­ténelmi nevezetességeit, a tu­ristákat és az érdeklődőket egyaránt vonzó helyeit, egy Chebről szóló riporttal kezdő­dik és a kelet-szlovákiai vá­rosok múltját visszatükröző írásokkal végződik. Barsi tehát keletről nyugatra barangoltat- va olvasóját úgyszólván min­denütt elidőz, ahol bemutathat és évszámokkal, históriákkal, mondákkal és név-zuhataggal feltérképezhet valamit. Ahol azonban embereket szólaltat meg vagy emberekről ír, ott mindenütt valamilyen írói a- risztokratizmus és problémán- kívüliség lopózik írásába. Az é- letünk változásaiból adódó megrázkódtatásokat is felüle­tes fölénnyel kezeli, s erre ..A tegnap és ma romantikája” c. riportjából hozhatunk fel példát. A gátépítés során el­öntött házak helyett új lakó­házakat kaptak, de egy anyó­ka minden szombaton eljár o- da, ahol régi háza állott. Lágy, simogató hang helyett Barsi mindezt könyörtelen sematikus leírással intézi el: „Sir néhány strófát, azután visszamegy für­dőszobás új házába. A férje a masaryki köztársaság „a- rany éveiben" hosszú időkön át kínlódott munka nélkül, most a gáton dolgozik a fiá­val együtt — jól keresnek. „Ezzel a fura, az élet gondjait és fájdalom-fázisait lényegte­lenné egyszerűsített hangnem­mel másutt is találkozhatunk. A riportok szereplőit sok he­lyen beszélteti is. de a hosszú monológ könnyed hömpölygése a százszázalékos tervteljesités- ben, a Kánaán eljövetelének köszöntésében és a sebaj-i- genlésben merül ki. „A hege­dűkészítők városában" járva Bošek igazgatóhelyettes sha- kespeare-i szóáradattal lep meg. a „Vér és olaj — olaj és búza" c. írásban Bohdanka Ca- balová olyan szám-viharral teszi próbára a felfogóképes­séget, hogy az olvasó feje szin­te belefájdul. A Mister Dol­lár tévedését Barsi a bombá­zás leírásával kezdi, de mi­helyt szóhoz juttatja Pasty- fik elvtársat, máris derűssé változik minden, mert — leg­alábbis az írói logika szerint — a mai termelés eredményei­nek kapcsán a bombázás okoz­ta szörnyűségek is azon nyom­ban mosollyá szelídülnek. A riportokban megszólaltatott emberek mindenütt olyan ma­gabiztosságot árulnak el, mint a — maradjunk a történelmi álom világban! — podolíni kí­sértet Nizsder várában. A riport századunk jellemző műfaja. Ismereteken és té­nyeken épül fel. tartalma axi- ómás igazságokból szövődik. Lényege és alapja a valóság. Nincs egyetlen műfaj sem, a- mely annyira kötődne a rea­litáshoz, mint a riport E. E. Kisch, a világhírű cseh szár­mazású riporter elsősorban ezt a tulajdonságát vette alapul, a- mikor a jövő műfaját látta benne. A riport tápanyaga és éltető ereje az igazság meg­közelítése. bátor és harcias ki­mondása. Olvassuk el. vagy la­pozzuk fel Mňačko Elkésett ri­portjait, és az elmondottak ér­telmet nyernek, beigazolódnak! Barsi riportjaiban azonban mindenek fölé helyezi a ruti­nos újságírói stílust. Sokszor az az érzésünk támad, hogy a tartalmat elnyeli a formai tökélyre való törekvés, a csil- logö-villogó mondatok mögött a történelemkönyvek adathal­mazát és a vezércikkek meg­csontosodott motívumait véljük felfedezni. Könyve az alkotó­munka automatizáltságának és mesterségből való gyakorlásá­nak minntapéldánya. A tech­nika századának jellegzetes terméke, amelyből kilúgozódott az értelmi átélés és minden sorában a törvény szabta logi­ka dominál. Olyan ez, mint egy sok ezer kilométert megtett gépkocsivezető munkája, aki Wartburgján már önkéntelenül, beszélgetés közben is képes sebességet váltani, mert a ve­zetés minden csínyja-bínja beidegződött szervezetébe. Ezekután szinte természetes, hogy a kötetben vannak Írások, amelyekben emberekről nem is esik szó, vagy az író csak mel­lékesen tesz róluk említést („Vadvizek alkonya", „A város, amely új életre ébredt“, „A kelyhes lobogó városában“, „Oj élet a régi kazamaták ár­nyékában“. stb.). Mindenen el-\ uralkodik a történelem, a múlt. de olyan tálalásban, hogy az legtöbb helyen élvezhetetlen. íme, hát ez hazánk felfede­zése! Bocsásson meg az író, bo­csássanak meg azok is, akik­nek ez a kritikai hangnem szo­katlan' lőnie azonban már ki­mondani az igazat, mert a rossz munkák örökös dédel- getése és babusgatása a cseh­szlovákiai magyar irodalom ká­rára van. Zsilka Tibor r V hpóniba Tizian, Rubens, Tintoret­to, valamint más világhírű festők műveit restaurálták többéves munkával Prágá­ban. A prágai vár történel­mi emlékű termeiben e na­pokban ünnepélyes keretek között nyitották meg a mintegy 70 remekművet bemutató új kiállítást. ‘ A kiállítás megtekintése nagy élvezetet nyújt a művésze­tek kedvelőinek. Itt talál­ható Rubens nagyméretű, majdnem 4 m széles fest­ménye az Olimpiai istenek tanácsa és Tizian remek színekben pompázó olaj- festménye. a Fésűlködő leány. Tintoretto alkotásai közül láthatjuk A házas­ságtörő Krisztus előtt és a Krisztus megkorbácsolása című művét. Veronese mü­vei közül a Szent Katalin az angyallal. A lábmosás című mestermüveket. ☆ Jókai, Vörösmarty és Mikszáth műveinek kiadá­sát folytatja az Akadémia az új év első felében Is. Nagy érdeklődésre tarthat számot Jókai feljegyzései­nek első kötete, Vörösmarty kétkötetes levelezése, vala­mint Mikszáth elbeszélései­nek harmadik kötete is. * A budapesti Csehszlovák Kultúra a felszabadulás 20. évfordulója alkalmából 70 dokumentációs kiállítás ke­retén belül mutatja be a csehszlovák nép életét. A csehszlovák és a magypr televízió Ki mit tud Ma­gyarországról — Ki mit tud Csehszlovákiáról címen szellemi vetélkedőt indít. ☆ Moszkvában bemutatták az I. Internacionále alapí­tásának 100. évfordulójára készített filmet: A történe­lem felejthetetlen nagyjai S címmel. A filmben első íz­ben jelenítették meg Marx és Engels alakját. ☆ Zenei körökben nagy je­lentőséget tulajdonítanak a Rómában rövidesen meg­nyíló nemzetközi kamara­zene akadémiának. Ez az egyedülálló zenei főiskola tanítványokat óhajt tobo­rozni az egész világ legjobb fiatal zenészei sorából. Elő. adói Gáspár Cassado. Jehu- di Menuhin és más világ­hírű művészek lesznek. ■6 Múmia hamisításra jöttek rá angol egyiptológusok. Most a British Museumban és más múzeumokban is megkezdődött a múmiák tüzetes vizsgálata. ☆ A Le Film francais című folyóirat megállapította, hogy az elmúlt év Iegnép. szerúbb filmszínészei Jean Paul Belmondo, utána kö­vetkezik Brigitte Bardot Jean Gabin és Alain Delon ☆ Grigorij Csuhraj szovjet rendező: A ballada a kato­náról és más nagysikerű filmek alkotója most fejez, te be Egy öregember és egy öregasszony című film­jét. ☆ A következő években sorra kiadásra kerülnek a magyarországi könyvészeti ritkaságok * Az idén ünnepli a világ Dante születésének 700. év- Babits Mihály Isteni szín­játék fordítása. ☆ James Aldruzge angol író Moszkvában tartózkodik, hogy ott egy angol-szovjet koprodukciós film forgatá. sát előkészítse. A film a népek békés egymás mellett élésének szükségességét akarja a filmben feldolgo­zott konkrét példa alapján dokumentálni. ☆ A bohócok első nemzet­közi fesztiválján, amelyet most Luganóban tartottak meg, az olasz Gigi Coralline nyerte el az 1959-ben meg­halt világhírű zenebohóc, Grock emlékére létesített olasz-francia Grock-díjat.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom