Új Ifjúság, 1965 (14. évfolyam, 1-53. szám)

1965-11-23 / 47. szám

A CSISZ kassai járási és vá­rosi bizottsága, a Magasépítő Vállalat 05 számú igazgatósá­ga, a Kertészeti Vállalat és Technikai Szolgáltatások segít­ségéve] „Kassa-Üjváros lakó­negyed rendezése és begyepe- sítése — a kassai járás ifjai ajándéka hazánk felszabadítá­sának 20. évfordulója tisztele­tére“ jelszó alatt minél előbb rendezni szeretnék a Kassa- Ojváros negyedét. Csaknem 40 hektáron 1 millió 260 ezer ko­rona értékben rendezik a te­repet, amelynek 1967-ben kel­lett készen lenni. A felajánlás időpontjától itt több mint 4800 fiú és lány 35 000 brigádórát dolgozott le. A munka értéke 800 000 koro­na. Többek között a teraszon áthelyeztek 40 000 köbméter ; földet rendeztek és 16 hektárt ' begyepesítettek, további' 12 hektár befejezés előtt van és 6 hektárt most rendeznek. 9 000 négyzetméter területet asztfal- toztak, 7 km hosszú járdát, továbbá utakat, csatornázást, közvilágítást, sportpályákat. játszótereket létesítettek. Á példás munkáért dicséretet ér­demelnek az éttermek, a zdroj- odevy, posta és vasmű tanonc- intézet, építészeti középiskola a Kovács és Srobár utcai álta­lános műveltséget nyújtó kö­zépiskola, az egészségügyi is­kola, a középfokú ökonómiai iskola tanulói, a kohóépítő vállalat, magasépítő vállalat és vasutak szaktanoncintézeti növendékei, Prefa, Drevovýro­ba, Kovoslužba, Keletszlovákiai Gépgyárak, Járási Építő Válla­lat, Csehszlovák Autójavító Üzemek és Módna tvorba ifjai sem. A CSISZ kassai járási bizott­sága dicsérő levelet küldött a legjobb kollektíváknak a vá­ros csinosításán való részvé­telért és a jó munkáért. A Vasmű szaktanoncintézetéböl a 20-24. sz. csoport végzett legjobb munkát Rychvalszky mester vezetése alatt és a 22- 23. számú csoport Beer mester vezetése alatt. Knyizso László és Kendra Milan voltak a leg­jobbak. Mató Pál, Kassa A leghivatottabbak nyilatkoztak Gerhard Opitz és Hans Münchov, keletnémetországi vendégek a göhleni szénkombinát ve­zető dolgozói, ellátogattak a bratislavai Figaro üzembe. Képünkön a vendégek Hudec Auré­ljával, az üzem dolgozójával beszélgetnek Ismeri önmagát? E módszerrel megismerheti A kérdésekre a legjobb belátása, lelkiismerete szerint, őszintén válaszoljon. A köz' ... szöveg egyúttal lehetővé teszi, hogy ön állapítsa meg, pszihológiailag melyik alaptípusba, az elmélkedő (introvert), vagy a cselekvő (extrovert) típusba tartozik. Felvilágosítás: Az elmélkedő egyén. Jung svájci psziholőgus szerint az az ember, akit in­kább a saját érzelmei és gon­dolatai . érdekelnek, mintsem a külvilág. Olyan típus ez, amely inkább a saját gondolataival van elfoglalva, mint a konkrét tevékenységgel. A cselekvő típusú egyén sze­mélyisége inkább a külső vi­lágra irányul, mindenekelőtt a környezetére. Amíg az elmél­kedő típus magábamélyedt, e cselekvő típus gyakran a tett embere. A nőket természetesen nem zárjuk ki a fogalmak kö­réből A kérdések a következők: 1. Ha valaki valamit kérdez öntől, vagy valakivel beszélget, rögtön válaszol-e a kérdéseire? a) rögtön válaszolok, b) na­gyon keveset gondolkodok, c) egy kissé elgondolkodom a kér­désen, d) lassan reagálok a kérdésekre, e) igen lassan re­agálok a kérdésekre. 2. Szereti-e a gyorsan elin­tézendő ügyeket? a) nagyon szeretem, b) sze­retem, c) nekem mindegy, d) nem szeretem, e) utálom az ilyen ügyeket. 3. Temperamentumosnak, élénknek tartja-e magát? a) nagyon temperamentumos vágjuk, b) temperamentumos vagyok, c) ahogy vesszük, d) nem vagyok temperamentumos, e) nem szeretem az ilyen em­bereket. 4. Első szóra elhisz mindent, avagy gondolkodik a dolgokon? a) erősen gondolkodom, b) gondolkodom, c) kissé gondol­kodom, d) ritkán gondolkodom, e) egyáltalán nem gondolko­dom, hanem cselekszem. 5. Tudja-e a társaságot szó­rakoztatni? a) nagyon, b) tudom, c) mi­kor hogy, d) nem tudom, e) semmilyen körülmények között sem. 6. Szeret-e vicceket monda­ni, főleg pikánsakat? a) imádok viccelni, b) sze­retek viccelni, c) mikor hogy, d) nem szeretek vicceket mon­dani, e) ki nem állhatom az ilyen szórakozást. 7. Szereti-e a pikáns étele­ket? a) ki nem átlhatom, b) nem szeretem, c) egyiket-másikat, d) nekem mindegy, e) szere­tem őket. 8. Figyelmetlen és könnyel- mű-e? a) nagyon, b) igen, c) íélig- meddig, d) nem, e) komoly és óvatos vagyok. 9. Borúlátásra, vagy derűlá­tásra van-e inkább hajlama (optimista—peszimista). a) kimondottan borúlátó vá­gjuk, b) inkább borúlátásra, mint derűlátásra van hajlamom, c) mikor hogyan, d) nem va­gyok borúlátó, e) kimondottan derűlátó vagyok. 10. Ha valaki durva Önnel szemben, viszonozza-e azt? a) minden esetben, b) .igen, c) akárcsak mások, d) nem viszonozom, e) sohasem viszo­nozom. 11. A tettet, vagy az elgon­dolást értékeli inkább? a) mindenekelőtt az elgon­dolást, b) az elgondolást, c) egyformán, d) a tettet, e) min­denekelőtt a tettet. 12. Lobbanékony természe­tű-e? a) nagyon lobbanékony va­gyok, b) az vagyok, c) e téren átlagos vagyok, d) nem vagyok lobbanékony, e) egyáltalán nem vagyok lobbanékony. 13. Szeret-e új ismeretsége­ket kötni? a) nagyon, b) szeretek, c) hébe-hóba, d) nem, e) egyál­talán. 14. A komolyabb akcióhoz, mint a szabadság, hosszabb utazás, készít-e tervet, s álta­lában az élete, munkája, terv szerint zajlik-e le? a) gondos tervet készítek, b) foglalkozom a dologgal, c) akárcsak mások, d) nem ter­vezem a dolgokat, e) egyálta­lán nem tervezek. 15. Durva vicceket szokott-e csinálni? a) nagjun szeretem azokat, b) szeretem őket, c) akárcsak mások, d) nem szeretem az A csehszlovákiai magyar is­kolaügy leghivatottabb dolgo­zói nyilatkoztak az Üj Ifjúság hasábjain iskolájukról és egyé­ni vágyaikról, a felettes szer­vektől és a sajtótól, pontosab­ban, az egész társadalomtól várt segítségről. Summásan összegezni ezt a széles skálájú, sok gondolatot felvető ankétot csak azzal az örvendetes tény­megállapítással lehet, hogy pe­dagógusaink teljes egészében tudatosították: minden iskolai oktatás köznevelési méretek­ben csak akkor eredményes, ha a tanulókat a célhoz vezeti. Eb­ből a szempontból keli minden oktató-nevelő munkát értékel­ni, és ez a mérce a nemzetisé­gi iskolák számára — minden objektív nehézség és esetleges akadály ellenére is — még fo­kozottabban érvényes. Ezt a végeredményt követelő, a be- érést sürgető társadalmi igényt éreztük az ankét minden részt­vevőjének minden mondata mögött. Az elmúlt évek verba- lisztlkus, deklaratív - demon­stratív hangvétele helyett a hozzászólások alaphangja az eredmények számszerű és kéz­zelfoghatóan meggyőző érvei­nek felsorakoztatása volt. Töb­ben, mint például Ondró Ernő Búcsról, Varga Béla Köbölkút- ról és mások is, — éppen ezért visszapillantottak iskolájuk 15 éves múltjára. És ez így van rendjén, mert ha csak egy kis­sé is érzékeltetni akarjuk a fejlődés ütemét, ha meg akar­juk érteni az ebben az évben éppen 15 éves csehszlovákiai magyar tannyelvű szocialista iskolaügy problémáit, akkor ezt — úgy véljük — csak a közel­múlt és a jelen összevetésé­nek ötvözete nyújthatja. Csak ez festhet a csehszlovákiai ma­gyar tanítóság munkájáról, an­nak eredményeiről egy sze­rény, vázlatos képet. Nem szívesen emlékezünk a második világháború véres ka­vargó képeire és a csehszlová­kiai magyar dolgozók áldatlan helyzetére a háborút követő években. A csehszlovákiai ma­gyar iskolaügyi szocialista idő­számításának kezdete az 1948- as februári események utáni időre, az 1949—50-es tanévre esik. A politikai fiatalom átvé­telével hazánk népének évszá­zados szabadságvágya telje­sült, s nekünk csehszlovákiai magyaroknak meghozta a nem­zetiségi jogok szabad gyakor­lását. A kizsákmányolás és osz­tály nélküli társadalom építé­sének és a magyarul szólásnak boldog érzése hatalmas ösz­tönző erővel sarkallta munkára a csehszlovákiai magyar dolgo­zókat. Ma már büszkén megállapít­hatjuk, a csehszlovákiai ma­gyar pedagógusok megtették, amit a munkásosztály, dolgozó népünk, egy hősi kor megkö­vetelt. Szinte egyik napról a másikra csaknem a semmiből hozták létre Csehszlovákia Kommunista Pártja vezetésé­vel, a munkásosztály első kor­ilyesmit, e) irtózom az ilyes­mitől A válaszok értékelésének módja Az alább közölt táblázat se­gítségével megismerheti önma­gát. Számok vannak rajta, ame­lyek az egyes válaszok pont- értékelését adják. 1. a—5, b—4, c—3, d—2, e—1 2. a—1, b—2, c—3, d—4, e—5 3. a—5, b—4, c—3, d—2, e—1 4. a—1, b—2, c—3, d—4, e—5 5. a—5. b—4, c—3, d—2, e—1 6. a—5, b—4, c—3, d—2, e—1 7. a—1, b—2, c—3, d—4. e—5 8. a—5, b—4, c—3, d— 2, e—1 9. a—1, b—2, c—3, d—4, e—5 10. a—5. b—4, c—3, d—2, e—1 11. a—1, b—2, c—3, d—4, e—5 12. a—5, b—4, c—3, d—2, e—1 13. a—1, b—2, c—3, d—4, e—5 14. a—1, b—2, c—3, d—4, e—5 15. a—5. b—4. c—3, d—2. e—1 Az eredmény Ha kevesebb, mint 24 pont jön ki az értékelésnél, akkor (In nagjun elmélkedő típus. Ha 24—34. pont jön ki, akkor el­mélkedő típus. Ha 35—49 pont jön ki, akkor az átlag típusú emberek közé tartozik, akikből a legtöbb van a világon. Ha 50 —64 pont jön ki, akkor ön a tettek embere. S ha 64 ponton felül jön ki, akkor ön kimon­dottan cselekvő típus. (A) mányának segítségével a szlo­vákiai magyar tannyelvű isko­lákat. Mindezek illusztrálására íme egy-két statisztikai adat: 1949- ben 154 osztályban 5100, 1950- ben viszont 1268 osztály­ban már 34.200 magyar gyer­mek tanult anyanyelvén. Ez tehát az indulás. Ezért 1965-ben, amikor hazánk népe két évtized munkájának ünnepi számvetését végzi, mi e nagy­szerű ünnepségek keretén be­lül a csehszlovákiai magyar is­kolaügy másfél évtizedét is értékeljük. Az ankéton minden hozzá­szóló megállapította: a cseh­szlovákiai magyar tannyelvű iskolaügy szép eredményeket ért el. Népünket a három-négy elemis szintről ezalatt a rövid idő alatt a korszerű kilencéves alapiskola szintjére emelte. Ta­nulóink kezébe Európa-szerte megcsodált és megdicsért tan­könyveket, tanítóink kezébe pe­dig jól használható módszerta­ni segédkönyveket adott. Iskolaügyünk gyorsan tere­bélyesedett és természetesen magán viselte a gyors növeke­dés minden törvényszerű kö­vetkezményét. Az egyik leg- nagjubh problémát a tanító­hiány okozta. Éppen ezért az 1950-es évek elején százával képeztük a tanítókat a ma már megelégedéssel állapíthatjuk meg: a csehszlovákiai magyar is­kolák személyi ellátottsága terén elértük az országos szintet. Persze mindemellett látnunk kell a hiányokat is: kevés a szlovák, az orosz-, a német-, az angolszakos, a zene- és a képzőművészeti, valamint a kö­zépiskolákon a matematika­szakos tanár. A tanítók mód­szertani felkészültségében is akadnak fogyatékosságok — mindez azonban olyan „hiány", mely az állandó növekedés kö­vetkezménye. Olyan „hiány", mely csak a jövő követelmé­nyeihez mérve az, a múlthoz viszonyítva — hatalmas vív­mány. Hiszen gondolt-e valaki arra húsz évvel ezelőtt, hogy a mindenki számára kötelező népiskolában a magyar és a szlovák nyelven kívül még két világnyelvet tanítsunk? S ma persze „hiány“-ról beszélünk akkor, ha ezen a téren még nem értük el a kívánt eredmé­nyeket. A csehszlovákiai magyar tan­nyelvű iskolák magyar és szlo­vák nyelvtudással, a magyar, a cseh és a szlovák nép haladó kulturális örökségével, tehát több tananyaggal látják el nö­vendékeiket, mint a szlovák tannyelvű iskolák. Mindez ter­mészetesen elsősorban a peda­gógustól követel meg több tu­dást, nagyobb hozzáértést. A magyar tannyelvű iskolák ta­nítói nagy lelkesedéssel vál­lalják ezt a többletmunkát. Vállalják, mert a csehszlová­kiai magyar iskolaügy 15 éve egj’bee§ik a magyar tanítóság döntő többségének tanítói pá­lyafutásával. Értékelni a 15 éves hazai magyar iskolaügyet, egyben a legproduktívabb élet­korban levő tanítóság munká­jának értékelését is jelenti. A szakmai értékelés helyett ez alkalommal érjük be csu­pán egyetlen adattal: az 1965 jubileumi évben 3352 osztály­ban közel 100.000 gyermek és ifjú tanul hazánkban magyar nyelvén. Ez pedig a legfénye­sebb bizonyítéka, hogy a cseh­szlovákiai magyar dolgozók bíznak tanítóikban, mert tud­ják, hogy alapos tudású, bol­dog embereket nevelnek gj’er- mekeikböl. Mindenütt ott, ahol az em­berek felismerik lehetőségeiket és szubjektíve is mindent el­követnek ezek hiánytalan érvé­nyesítése érdekében, ott a fej­lődés üteme lényegesen meg- gj’orsul. Ezért volt érdekes a hozzászólók egyéni vágyaival, terveivel is megismerkedni. A vágyak között szerepelt az az igény is, hogy a tanítói munka megítélésében ne uralkodjék a szubjektivizmus, vagy az elfog- gultság. Sok helyütt még nem tudatosították maradéktalanul, hogy az oktatás-nevelés sike­re érdekében feltétlenül szük­séges a tanító és a szülők köz­ti jó viszony megteremtése. Annak ellenére, hogy a tanítói tevékenység fontosságát ma már mindenki elismeri — hi­szen a nagy gazdasági felada­tok teljesítéséhez, a tudomá­nyos. a műszaki és a kulturá­lis színvonal állandó emelésé­hez a művelt, kultúrált dolgo­zók sokasága szükséges, — va­lahogy még mindig kevés szó esik arról, hogy milyen élet- körülményeket tudunk terem­teni faivainkon tanítóinknak. Van-e megfelelő lakásuk, kosztjuk, nincs-e szükségük időnként segítségre, stb. Mind­ez jogos igény,, melyről szólni kell, s melyről tanítóink is em­lítést tettek. Jogos igény mind­ez — éppen úgy — mint a több tanterem, a több szakképesí­tett pedagógus, a több modern, audiovizuális segédeszköz szük­ségessége is. Hazánk szocialis­ta társadalma mindent meg­tesz. hogy ezeket a jogos igé­nyeket a lehető legrövidebb időn belül anyagi és szellemi erőnkhöz mérten kielégítse. Reméljük, hogy a csehszlo­vákiai magyar pedagógusok egyre jobb és lelkiismeretesebb oktató-nevelői tevékenysége — mint azt Ojváry László a Csa­tái Kilencéves Alapiskola igaz­gatója írta — a tanulók részé­re boldog érvényesülést és ez­zel a magyar tannyelvű isko­láknak biztos jövőt, a tanítók számára megbecsülő tekintélyt és a csehszlovákiai magyar dol­gozók teljes megelégedettsé­gét teremti meg már ebben a jubiláló iskolai esztendőben is. M ó z s i Ferenc, az SzNT Művelődésügyi megbízotti hivatala nemze­tiségi osztályának vezetője Gerhard Krüger Nyugatnémetországbői medvevadászatra jött hazánkba. Rögtön első nap egy 200 kg-os medvét sikerült'le­terítenie a Žiar nad Hronom-i járásban, Sliač Iť'zclében

Next

/
Oldalképek
Tartalom