Új Ifjúság, 1965 (14. évfolyam, 1-53. szám)

1965-09-28 / 39. szám

' ť- : Leány-portré Ezt tegyük az iskolákban A közép- és iparitanuló­iskolákban az ideológiai ne­velést a tanulók érdeklődé­sé, kora, valamint osztályok szerint szervezzük meg. Mindenesetre itt is a CSISZ KB határozatából indulunk ki. A CSISZ szervezet veze­tésével megbízott tanító is adhat új ötleteket, amelyek érdekessé és vonzóvá teszik a munkát. A legjobb, ha a polgári nevelés és a törté­nelem tantervéből indulunk ki és érdekes olvasmányok­kal bővítjük a • tanulók is­mereteit. A középiskolák el­ső évfolyamaiban és az ipa­ritanulóiskolákban helyes, ha az ideológiai nevelésben a Tribúna 65-ből indulunk ki. Számos általános isko­lában ugyanis a tanulókat nem készítették fel meg­felelően a CSlSZ-tagságra. Előfordul az is, hogy a ta­nulók még nem is CSISZ tagok. Ebben az esetben a CSISZ tagokra kell támasz­kodni! akik már némi ta­pasztalattal rendelkeznek a közösségi munka terén. Ebben az évben néhány középiskolában kísérletkép­pen bevezetik a „kis társa­dalmi érettségi“-t. Ennek keretében a tanulók könnyen megismerkedhetnek a filo­zófia alapjaival, a legújabb politikai és gazdasági kér­désekkel stb. Az új forma érdekessége az, hogy lehe­tővé teszi az osztályok kö­zötti verseny szervezését, melynek legjobbjai beke­rülhetnek a járási verseny­be is. Vigyázni kell arra, hogy a vetélkedő ne a ta­nítás folytatása legyen. Megszervezését bízzuk a iskolai CSISZ szervezet ve­zetőségére. A tanítónak az a feladata, hogy a zsűrit ellenőrizze. Az ideológiai nevelés a középiskolában és az ipari­tanulóiskolákban mindig s CSISZ KB határozatából in­duljon ki. Ennek megfele­lően javasoljuk a követke­ző témák megtárgyalását: — a marxista-leninista filozófia és a közgazdaság néhány kérdése, — a nemzetgazdaság ak­tuális problémái, — hazánk védelmének fontossága, — a kultúra jelenlegi problémái, valamint a mű­vészét szerepe az ember é- letében. Az iparitanulő-iskölákban használjuk fel annak az ü- zémnék a problematikáját, amelyben a tanulók gyakor­latukat végzik. Ismertessük a gyár történetét, szervez­zünk beszélgetéseket az ü- zém vezetőivel az irányítás elveiről, valamint az üzem fontosságáról nemzetgazda­ságunkban. Többv iskolában igen jól bevált' az, hogy a tanulók egymás között ügyességi versenyeket szerveznek a Ki mit tud? keretében. Ez is az ideológiai neveléshez tar­tozik. Az ideológiai nevelést a CSISZ alapszérvezeteiben nemcsak az előadások meny- nyisége alapján mérjük. A fontos az, hogy a tanulók megtalálják azt a formát a CSISZ munkában, amely ér­dekli őket és amit szívesen csinálnak. Mácsai Gyula llPeatlesek azután, amikor az angol királynő a Brit Birodalmi érdemrenddel tüntette ki őket. Legelőször is leszögezem, hogy szüleim egyetlen gyerme­ke vagyok. Előre bocsátom, hogy esetem nem vigasztalásul szánom hozzám hasonló sorsú fiatalok számára, hanem okulá­sul az olyan szülőknek, akik nem veszik figyelembe gyer­mekük képességeit és a pálya iránti vonzalmát. A környezetemtől egészen kicsi koromtól kezdve csak azt hallottam, hogy ebből a lányból csak orvosnő lehet. Er­ről engem is annyira meggyőz- ztek, hogy lelki szemeimmel már láttam is egy akadályok nélküli fényes karriert, amely­nek végén ott csillogott arany keretben az orvosi diploma. Kényeztettek, barátnőim irigy­ségére mindig a legszebb já­tékokat és ruhákat vásárolták nekem. E téren számomra nem volt semmisem elérhetetlen és az életet csak a 'szép oldalá­ról ismertem meg. Iskolában sem volt velem solia semmi baj, mindvégig kitűnő tanuló voltam. Elérkezett az az idő is amikor megkaptam az ér­tesítést, hogy felvettek orvos- tanhallgatónak. Számomra a a hír közömbös volt, mert már annyira biztos voltam a dol­gomban, hogy nem is gondol­tam arra, hogy engem nem vesznek fel. És ekkor: kezdőd­tek a nehézségek. Nem kaptam intémátust és így naponta 60 km-t kellett utaznom. Szlovák nyelvtudásom is hiányos volt. Ezektől az akadályoktól meg­futamodva, végleg hazautaztam. Érett ember lévén, szüleim tudtomra adták, hogy elrontot­tam az életemet, tehát ezentúl boldoguljak, ahogy tudok. Számomra az elkövetkező hónapok sok szenvedést és gyötrődést hoztak. Édesanyám szerint arra sem voltam alkal­mas, hogy férjhez menjek, mert nem értettem a házi munkához. Később sikerült jó állást szereznem, ahol hála kol­léganőimnek és a főnökömnek, sikerült talpra állnom. Szeren­csétlenség következtében rá egy évre kórházba kerültem. Akkor döbbentem rá, hogy bi­zony jó ís, amiért: otthagytam az egészségügyi iskolát, mert ahhoz jóságos és kémény szív szükséges. Enélkül az élétem üres maradt volna még akkor is, ha nevem előtt ott díszel­gett volna a MUDr. esetleg a doktor. Jelenleg mint admi­nisztratív munkaerő dolgozom és úgy érzem, megtaláltam hi­vatásomat. Hogy eddigi életem­ért ki a felelős? Döntse el az olvasó és okuljon belőle. A fiatalokkal a reális életet kell megismertetni, nem pedig illú­ziókkal táplálni őket. Amúgyis minden ember gyermekkörá- ban olyan álmokat dédelget, a- melyek csak akkor válnak va­lóra, ha megkezdenek értük. Bambi Minden fiatalémbemek fon­tos, hogy mikor a pályaválasz­tás előtt áll. jól meggondolja, elemezze a kiválasztott hiva­tást. Sok hivatás, pálya van, ezért mindig nehéz választani. Sajnos, bizony sokan vannak olyanok, akik pályaválasztásuk­kal rontották el életüket'. Utol­sóévá« középiskolás vagyok. Az érettségi vizsga letétele u- tán újságírói főiskolán szeret­nék tanulni. Nekém nagyon tet­szik ez a pálya. Elsősorban ér­vényesülni szeretnék és nem karriert csinálni. E pálya iránt érzem a légnagyobb vonzal­mat. Szabad időmben gyakran írogatok, minden érdekel, ami az életben történik. Elsősor­ban erre alapozom elhatározá­somat. Ügy érzem, rajtam mú­lik, sikerül-e valamit elérnem az életben. Elengedhetetlen A pályaválasztásomat a szü­leim és a HNB vezetősége be­folyásolta. Földműves család­ból származom. Mivel szeretem a gyerekekét, minden vágyam az volt, hogy óvónő legyek. Ez azonban nem sikerült, mért a helyi nemzeti bizottság mező- gazdasági technikumba java­solt. Ehhez járult a szülői a- karat is, s én nem mondhat­tam ellent. Az érettségi után mezőgazdasági terményeket felvásárló üzemnél kaptam ál­lást. Már megszoktam a kör­nyezetet és a munkámat is, de még néha fellángol bennem a vágy, hogy óvónő lehessek. Ilyenkor nem találom a jelen­legi munkámat olyan jelentős­nek. Ezért javasolnám mind a szülőknek, mind másoknak, a- kitc i permek életét befolyá­solják, hogy ne szóljanak bele a tanulni akaró fiatal vágyai­ba. még abban az esetben sem. ha azt nem találják a leghe­lyesebbnek. Jövőben bízó szőke lány Nem sikerült arra a pályá­ra lépnem, amelyre akartam, ezért újat választottam. Ebben csakis egyedül döntöttem. E- íeinte szüleim adtak tanácsot, de később mégis rámhagyták a pálya-választást’. Azt mondták, én tudom, milyen munkához van kedvem és aszerint vá­lasszak magamnak megfelelő pályát. Először bizony nehéz volt, mert nem akartam le­mondani eredeti szándékomról, később azonban beláttam, hogy tétlenül nem lehetek szüleim­nél. akiknek kisebb testvéreim­ről ís gondoskodtiiok kellett, így eldöntöttem, hogy admi­nisztrációs munkakörbe lépek. Ügy gondoltam ez a pálya meg­felelő lesz számomra. Most, a- mikor pár éve működöm ezen a pályán, látom, hogy jól vá- 1 asztottam. Árvácska Főiskolai hallgató vagyok, a logikai számológépek élvet és az azokon történő programo­zást tanulom. Tanulmányaim nagyon érdekelnek, ezt ’régi osztályfőnökömnek köszönhe­tem, aki az alapfokú iskolában a hatodik osztálytól a nyolca­dikig vezetett bennünket és na­gyon megszeretette a matema­tikát. Egy tanuló valamely 1 ÉN IS tantárgyhoz való viszonyát na­gyon gyakran a tanárhoz fű­ződő viszonyán keresztül lehet lemérni és egy új tanár egé­szen ellentétes állásfoglalást válthat ki a diáknál. Nálam ez szerencsére nem így történt. Oj tanárom is mindig figye­lemmel kísérte házi feladatai­mat, később igényesebb felada­tokat is adott. Mind ez arra ösztökélt, hogy az átlagnál töb­béi foglalkozzam a matematľ-» kával. Azonkívül bátyámmal is gyakran beszélgettünk mate­matikai problémákról. Emléke­zem, egyszer egy dolgozatban, arra a kérdésre, hogy milyen pályát választok, azt írtam: nem csupán szemlélője akarok lenni a huszadik század nagy technikai előrehaladásának, ha­nem a fejlődésnek a részese, előbbre vivője szeretnék lenni. Ez a mondat azoknak a köny­veknek a hatására támadt, a- melyekét matematika tanáront adott vagy ajánlott elolvasásra. Nagy matematikusok és fizi-» kusok életéről és munkásságá­ról szóltak ezek a könyvek. Lassanként megszerettem a matematikát' és a fizikát, ta­náraim befolyására, akik segí­tettek és tanítottak engem. Feltámadt bennem a vágy, hogy én is matematikus le­gyek. De éppen ezek, a „nagy“ szavakban kifejezett' vágyak vezettek engem a matematika­fizika szakra, majd pedig az elektronikus számológéphez jö­vendő munkaeszközeimhez. Szeptember Minden tanulót érdekel Ez év szeptember elsejétől az Iskolaiigyi Minisztérium új irányelvei léptek életbe a kö­zépiskolások és a szaktaninté­zetek diákjainak szociális ösz­töndíjait illetőleg. Ügy gondol­juk, számos diák-olvasónkat érdekük az ösztöndíj elnyeré­sével kapcsolatos feltételek, melyeket az alábbiakban köz­lünk. Az új irányelvek szerint kik kaphatnak ösztöndíjat? 1. Az előmenetel és a ma­gaviselet a mérvadó. Egyetlen kötelező tantárgyból sem le­het a tanulónak elégségese, viszont a magaviselet kitűnő kell, hogy legyen. Az utolsó félévi átlagelőmenetéle tehát 2.5- nél rosszabb nem lehet. A- zoknál a diákoknál, akik az el­ső évfolyamba kerülnek, az é- lőző tanév évvégi bizonyítvá­nya számít’. 2. Az ösztöndíjra való jogo­sultságot a családtagokra eső havi átlagjövedelem szerint ál­lapítják meg, tehát a szülők vagy a gyermeket eltartani kö­teles más egyén fizetésé sze­rint. A nős, illetőleg férjezett diákoknál szintén az egy sze­mélyre esti tiszta havi jöve­delmet veszik alapul. Ha azon­ban egyik fél sem dolgozik, ak­kor a szülők jövedelme a mérvadó. 3. A tanuló nem kaphat ösz­töndíjat (például üzemi ösztön­díjat, stb.). Mennyi lehet az ösztöndíj?. Az ösztöndíj nagysága a ta­nulási előménéteftől és a csa­ládban az égy személyre eső jövedelmiül függ. Ha ’ez nem haladja meg a 230 koronát és a diák előmenetelé 1 vagy 1.5, az ösztöndíj 325 és 275 korona között állapítható meg: 1.6- os és 2-és előmenetel kö­zött 275 és 260? 2.1 és 2.5-ös előmenetelnél 250 és 200 ko­rona lehet az ösztöndíj. Ha égy személyre 230 — 28Ö ko­rona tiszta jövedelem esik, ak­kor a már előbb említett elő­menetelnél az ösztöndíj 200 és 150: 150 és 125; 125 és 100 korona között állapítható meg. Az egy személyre eső 280-tól 330-ig terjedő tiszta jövede­lemnél az előmenetel szerint 125 és 75; 75 és 50; 50 és 0 korona «• között mozoghat az ösztöndíj öszege. Ha az egy személyre eső havi tiszta jöve­delem meghaladja a 330 koro­nát. nem kaphat a tanuló ösz­töndíjat. Az ösztöndíj megállá- pításánál természetesen min­dig tekintetbe veszik a diák előmenetelét. Hogyan állapítják meg a ha­vi tiszta jövedelmet? A diák szüleinél, valamint a nős, illetőleg férjezett diákok­nál mindig az utolsó tizenkét hónap átlagos tiszta jövedel­mét veszik alapul, beleszámít­va a túlórákat, a jutalmakat, az anyasági táppénzt, a beteg táppénzt, amelyeket fizetés fe­jében kaptak a családtagok. Az EFSZ-ék tagjainál bele­számít az összeg megállapítá­sába a tizénkét hónap átlagos munkabére és a természetbeni juttatá* i*. A mezőgazdasági adót fizető személyeknél — azaz magán- gazdálkodóknál — az előző évi tiszta jövedelem a mértékadó. A havi összeget a tiszta adó­alap tizenketted része képezi, természetesen leszámítva be­lőle a megfizetett adót. Ugyan­ez vonatkozik az irodalmi a- dót és a művészeti adót fize­tőkre is. A nyugdíjasoknál az- előző naptári hónap összege, termé­szetesen a nyugdíjadót, az ár­vasági- és gyermekpótlékot; a félárváknál a gyermekpótlékot és a betegeknél a magatehe­tetlenek számára juttatott pótlékot levonva. Azoknál, akik tartásdíjat kapnak, vagy katonaságnál szolgálatot teljesítő polgár családtagjainál az előző nap­tári hónap anyagi hozzájárulá­sa szerint számítják ki az ösz­töndíj magasságát. Azoknál a diákoknál, akiknek az anyja is állásban van, a két szülő fizetéséből mindig a ma­gasabb összeg a mértékadó, az alacsonyabb fizetésből pe­dig csak az a rész, amely meghaladja a 400 koronát. U- gyanígy van ez a dolgozó öz­telezettsége és az olyan diá­kok esetében sem, akiknek legalább egy kiskorú gyermek­ről kell gondoskodtok, vagy akiknek a férjük, illetve a fe­leségük nem dolgozhat. Kit tekinthetünk családtag­nak? Elsősorban a diákot, a szü­leit, esetleg nagyszüleit, vagy más olyan személyt, akinek el­tartási kötelezettsége van a tanulóval szemben és a test­véreket. Az olyan diák, akinek családjában az apa, illetőleg az anya megözvegyült, vagy el­vált, esetleg leányanya, vagy pedig 25 éven felüli diákok vannak, esetleg nősek vagy férjezették és nem állnak munkaviszonyban: mindketten családtagnak számítanak. Van az új irányelvekben o- lyan lehetőség is, amikor ma­gasabb, illetőleg alacsonyabb ösztöndíjat lehet megszabni, mint amilyenről eddig szó volt? Van. Az ösztöndíj összegé 100 koronával magasabb a teljesen árva diákoknál, vagy akikkel szemben senkinek sincs eltartási kötelezettségé. Az olyan diákok viszont, akik­Tanulás a szabadban vegy anyáknál, elváltaknál és a leányanyáknál is, ha özvegyi nyugdíjat, illetve a bíróság ál­tal megszabott gyermektartást élveznek. Az így megállapított tiszta havi jövedelemből leszámítva az ösztöndíjat igénylővel egy­azon jövedelemre utalt ellátat­lan testvérek után fejenként havi 200 koronát — és az e- setleges gyermektartás-díjat a megmaradt összeget osztják él a családtagok számával. A ha­vi jövedelem magasságát nem veszik tekintetbe a teljesen árváknál, akikkel szemben senkinek sincsen eltartási kő­nek havi jövédélme meghalad­ja a 400 koronát — csak a fe­le ösztöndíjat kaphatják, akik­nek a jövedelme a 600 koro­nát meghaladja — nem kapható nak, illetőleg megvonják tőlük az ösztöndíjat. Mi történik az ösztöndíj jut­tatásakor a óyermekpótlékkal?. Ha a diák 200 koronánál ma­gasabb ösztöndíjat kap, és be­töltötte a 18. életévét, a szü­lők elvesztik a gyermekpótlék­ra való jogosultságukat, és egyben az adókedvezményt is. Ezekben az esetekben viszont az ösztöndíjat 200 koronában lehat megszabni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom