Új Ifjúság, 1965 (14. évfolyam, 1-53. szám)

1965-08-17 / 33. szám

ELEK SÁNDORNÉNAK mé­regzöld, és „VERONIKA “ - N A K halványsárga foti3ljához küld­jük az itt közölt horgolt ing­ruhát. Mindkét színhói nagyon szép lesz. 2. 1/2-es horgolótűvel dol­gozunk. előre elkészített sza­básminta szerint. Először a ru­ha elejét, majd a hátát hor­goljuk meg. A horgolást a ru­ha alján, megfelelő hosszúsá­gú 1c. sorral kezdjük. Egy szállal dolgozunk, csak # kez­dő láncszemsort készítjük dup­la szállal. Az összeeállitott ru­hák alját egy sor 1 rh-val hor­goljuk körül, majd 5 sor rp-t horgolunk rá. Ugyancsak rp- val horgoljuk körül a nyak- és a karkivágást. Az oldalvarrás­ba a deréktájon zippzárat dol­gozunk, ez segít a ruha fel- és le vetésénél. Minta: 1. sor: 2 rp és 2 le váltakozik végig a soron. A 2 rp után az alap le-sor 2 lán­ca kimarad. 2. sor: minden 2 le-es kisívbe 4 2rh kerüli. 3. sor: Az előző sor 2 2rh-ja u- tán 2 rp. 2 le. Ismét a köv. négyes p közepébe 2 rp-t öl­tünk. 4. sor: azonos a 2. sor­ral. Rövidítések: p — pálca, rp — rövidpálca, Irt — egy- ráhajtásos pálca. 2rt — kétrá- hajtásos pálca, 1c — láncszem. Fontos „segítőtársak“ A „LEGELHANYAGOLTABB" TARTOZÉK KÉTSÉGKÍVÜL A KESZTYŰ. Sokan fölösleges djvatosabnak tartják s leg­följebb nagy hidegben szánják rá magukat, hogy felhúzzák. Igaz, hogy a kesztyű „valódi" rendeltetése az, hogy megvéd­je a kezet a hidegtől, mégis az öltözködésben is Igen fon­tos szerepet játszik. A kesz­tyű a jől öltözködő nő ruha­tárának elengedhetetlen darab­ja, hiszen nélküle a legelegán­sabb ruhadarab is hiányosan hat, s ellenkezőleg, a kesztyű az egyszerű ruhát is elegáns­sá teszi. Nézzük tehát MIKOR. MILYEN KESZTYŰT viselünk. Az általános szabály: kabáthoz, kosztümhöz, bármi­lyen anyagból készültek Is, . kötelező" a kesztyű, ruhához csak akkor, ha elegánsan va­gyunk öltözködve, de — amint azt éppen említettük — pl. egy egyszerű vászon vagy sza- r énkarton ruha mindjárt ele­gánsabb jellegű lesz, ha kesz­tyűt viselünk ho-zzá. Azt mond­tuk. kabáthoz, kosztümhöz min­den esetben szükséges a kesz­tyű, ez alatt azt értjük, hogy selyem- vagy vászonkösztüm- höz, kabáthoz Is, ilyenkor per­sze a kesztyű is könnyebb, vagyis vékony bőr- Hl. szarvas­bőr. NEM VISELÜNK KESZTYŰT SZVETTERHEZ, egyszerű szok­nya-blúzhoz. egyszerű. 111. mo­sóruhához — de ezt nemcsak a ruha, hanem a táska szerint A vitaminok felhasználása A nyári vxtaminforrásokat a lehető iegváltozatosabban kell kihasználnunk. Az értékes zöld­ségeknek nemcsak a konyhá­ban vesszük hasznát, hanem a szépségápolásban is. Íme a Paradiésompakolás, ami szá­raz és zsíros bőrre egyaránt alkalmas. Vékonyra szeletelt nyers paradicsommal beborít­juk arcunkat s a szeleteket — hogy le ne essenek — gézzel rögzítjük. Húsz percig mara­dunk így, majd leszedjük a pa­kolást. Egyenlő arányú tejből és paradicsomból készített ke­verékkel mossuk le. A pakolás Üdítő s a bőrt simává teszi. S most az általánosan Ismert zöldségek mellé, néhány új re­cept étrendünk felfrissítésére. Mindjárt megjegyezzük, hogy ne idegenkedjünk az újdon­ságoktól. próbáljuk ki pl. a gombával töltött paprikát: 50 dkg felvagdalt gombát. 10 dkg kockára vágott hagymával o- lajon megpárolunk, megsózzuk, főtt rizzsel, és egy kevés zsemlyemorzsával összekever­jük. Ezzel megtöltjük a kitisz­tított paprikát és olajon, kevés víz hozzáadásával megpároljuk. Igen finom, vendégek meg- kinálására Is megfelel a vegyes zöldségsaláta: szép nagy salá­talevelekre megsózott paradi­csomszeleteket helyezünk. Egy kis karfiolt sós vízben kifő­zünk és rózsáikra szedünk. Ha kihűlt, nem túl sűrű majonéz­zel keverjük össze és a para­dicsomszeletekre tesszük. Zöld­paprika karikákkal díszítjük. is megállapíthatjuk. Fölösleges a kesztyű pl. fonott kosárhoz bevásárló táskához, szatyorhoz — persze, ha ruhához s nem kosztümhöz, ül. kabáthoz vi­seljük. (Folytatjuk) IGEN KEVÉS ARCRA MOND­HATÓ, HOGY KIFOGÁSTALAN, s tévedés az is, hogy szépnek születni kell. A szépség érde­kében«: magunk is sokat tehe­tünk s most nemcsak a szép­ségápolásra, hanem a különböző szépséghibák palástolésára gon­dolunk, mégpedig a kozmetika segítségével. MIUTÁN MINDIG EGYÉNI E- SETRŐL VAN SZŐ, MINDEN HIBÄRA VONATKOZÓ TANÁ­CSOT NEM ADHATUNK, felhív­juk azonban a figyelmet két dologra, amitől minden eset­ben óvakodnunk kell: kerül­jük a kihívó, erős kikészítést, mert még ha a hiba eltünte­tése szempontjából előnyös I» részünkre, már magában véve az a tény, hogy feltűnő, az.„el­tüntetett“ hibát Is előtérbe helyezi. A másik dolog, amire vigyáznunk kell, a szem kiké­szítése. Igaz, hogy a modern kozmetika kilian gsúlyozza a szemet, ez azonban nem je­lenti azt, hogy olyan karikás­ra kell festenünk, mintha kék- re-zöldre vertek volna, vagy egy hete nem hűnytuk volna le a szemünket. MARADJUNK TEHÄT A DISZKRÉT, SZOLID KIKÉSZÍ­TÉSNÉL. Kerüljük az erős tó­nusokat. a szemöldököt bőrünk és hajunk színe szerint „kor­rigáljuk“ a barna vagy szürke egyik árnyalatával, mégpedig természetes formájúra. A TOL SÁPADT ARCRA égy kis rúzs segítségével tesszük fel a „hegyi levegö”-t. Csak kevés rúzst használjunk és na­gyon jól kenjük szét (a halán­ték irányába), különben oda­tévedt foltnak hat. A SZAJNÁK A SZAjRÜZS- ZSAL adjuk meg a kívánt for­mát. Ha a sarkakat szabadon hagyjuk, kisebbnek tűnik; a nagyon (veit, „cakkos'"-ra fes­tett száj már nem divat s u- gyanűgy az sem, ha a felső a- jak teljesen egyenesre van festve. A színek közül a kö­zepesek dominálnak, nem di­vatos sem a „sápadt“ világos, sem a rikító. Az élet szépsége: Hemingway és felesége Mary bikaviadalon Halál és veretlenség „Meghalni csak akkor rossz, ha sokáig tart..." — győzi meg magát Robert Jordan. Egyedül sebesülten fekszik puskájával a harctér első vonalában és hosszan készülődik az öngyil­kos lövésre, hogy megmene­küljön a fogságtól. „Meghalni csak akkor rossz..." — ugyanezzel a gon­dolattal foglalkozik harminc­hat évvel később Robert Jor­dánnak, az „Akiért a harang szól" c- regény hősének „lelki atyja“ is. Nem sokkal később kellene megünnepelnie a hatvan harmadik születésnapját. De Ernest Hemingwaynek nem a kérlelhetetlen háború az ellen­sége, hanem a halál, amely év­tizedeken keresztül űzi kon- tinensről-kontinensre és türel­mesen várja, hogy a Napos Völgy Sun Valleyében utolér­je. A július 2-án eldördült lö­vés — bárhogy is értékeljük, akárhol is keressük az okát — pontot tett a szimpatikus ka­landor, a bikaviadalokat és whiskyt imádó „amerikai By­ron" életére. Pontot, amelyet mély megértéssel kell fogad­nunk. António Ordonez, a leg­nagyobb élő spanyol torreádor a halott tiszteletére bikavia­dalt rendezett és. amikor fel­mutatta a legyőzött bika fü­lét meg a szarvát, hangosan kiáltotta: „Viva mestro amigo Ernesto" — „Éljen a mi bará­tunk, Ernest!“ Mennyire érthetetlenek és nehézkesek azok a hangok, a- melyek képtelenek felfogni a halálát. Ernest Hemingway, az utolsó csavargó költő leélte az életét, kiélvezte azt és nem félt annak véget vetni. 1960- ban, amikör utoljára látogat­ta meg szeretett Spanyolorszá­gát, egy fiatal újságírónak ezt mondta: „Istenem, az élet el­repül. öreg leszek és még any- nyi a dolgom... Ha mind el a- kamám végezni, két életerő lenne szükségem. De az em­Az öreg ember és a tenger c. film főhőse Spencer Tracy bernek tudnia kell határozni és tudnia kell, hol a vég!“ — Kezdet és vég, pozitív és negatív pólus, — ahogy Paul Valéry mondja — mit jelent Hemigwaynél? Különösen a vég? Talán a Nobel-dlj meg­szerzése jelentette ezt számá­ra? Avagy a kezdet is vég is ott volt, ahová röviddeel a ha­lála előtt el akart még jutni — az öreg Európában?, Hol kezdődik Jrói karrierje? Párizsban, ahová a Toronto Star különtudósítőjaként érke­zett sebesülten az első világ­háborúból, mellén a legmaga­sabb kitüntetéssel térdében alu­mínium almával és tele ciniz­mussal? Ügy mint mások, ő is lábaihoz hullott a „kékha- risnyás", magas intelligenciájú amerikai írónőnek. Gertrud Steinnek, aki bátyjával a Mont- parnasson lakott egy apró ház­ban. Az írónő kinevette ugyan, de éppen ő volt az. aki első­nek figyelt fel a prózájára. A fiatal férfi, aki mint új­ságíró és haditudósító már ne­vet szerzett magának, excent­rikus honfitársnöjénél nem sok " megértésre talált. „Szé­dült“ — mondta Hemingway- ró! és az érdeklődése telje­sen kialszik iránta, amikor megtudja, milyen megalázóan nyilatkozik az róla. Gertrud Stein körében azon­ban olyan emberekkel találko­zott, akik őt nagyon érdekel­ték. Köztük volt T. S. Elioť, James Joyce és D. H. Lawren­ce. Három elbeszélés és tíz vers — ezt a címet adta első köte­tének. amelynek szerkesztésé­re szerette volna G. Steint megkérni. Csak szerette volna, mert a sokat beszélő nő ügye­sen visszautasította. A könyv­nek azonban sikere lett, mint kevésnek. Ezután rövid törté­neteket adott k! fiatalkori él­ményeiből és az olasz fronton szerzett tapasztalatairól (A mi időnkben.) — Már itt megfi­gyelhető sajátos stílusa és té­mája amely végighúzódik ösz- üzes művén: a halál. Egyetlen apró példa erre az a torreá­dor, akit a bika átdöfött szar­vával és meghal: „Mareo érezte, hogy minden no. növekszik és aztán min­den kisebbedik, kisebbül. Az­tán egyre gyorsabban kezdett futni minden, mint a filmen, ha gyorsabban forgatják és még gyorsabban... aztán már halott volt.“ Stílusa egyszerű, szerény, te­li kontraszttal. Később mégis elnyeri Gert­rud Stein bizalmát, ö tanltja meg a banális locsogás és a művészi nyelv közti különb­ségre. „A különbséget nem le­het észlelni — mondta neki _ érezni kell." Az ő elméletét aphkálja később Hemingway amikor ezt mondja: „Ha min­den szerzőnek 20 centet kéne fizetnie minden fölösleges szó. ért, akkor lenne jó irodal­munk." A fiatal író nagy támogató­ja S. Anderson. De előtte se hajlik meg. Hemingway paró­diát ír róla és összevesznek. Ezért Andersen befolyására a szerző új könyvét (Tavaszi vi­har) a sajtó agyonhallgatja. Ekkor írja Hemingway egyik levelében a támogatójának: „... ha a könyveim nem alkalmasak az olvasásra, akkor elmegyek medveidomítónak. Ez is jobb lesz mint meggyőződésem el­len írni. És ezenkívül a med­véket szeretem.“ A nagy sikert „The Sun also Rises" (A nap ismét felkél) cí­mű könyve hozta meg, amely a háborúban kiábrándult em­berek sorsáról szól. Ebbe ír­ja bele G, Stein: „Mindannyian az elveszett generációhoz tar­toztok. „És Hemingway vála­sza? — „Ez frázis, süket fe- ősegés!" Hemingway végre megtalálta sajátos stílusát. Az idősebb írőgeneráciő tagjai mint költőt, Amerika fiatal, bátor költő­jét emlegetik, ö azonban a maga természetes filozófiájával erről így ir: „Bátorság? Hi­szen ez nem más, mint jól sikerült könnyelműség!" Figyelemreméltó, amit He- migway stílusáról bibliográfiá­jának összeállítója. Leo Lőnie Ir: „Hemingway megértésének kulcsa hőseinek jellemében és krédójában van. A hós ugyan különböző regényekben, rövid írásokban sokféle alakban lép fel, de lényegében mindig u- gyanaz a típus, legyen az egy­szerű katona vagy generális, szélhámos vagy színész, néger vagy újságíró — mindig körül­határolt egyéniség. Minden ®- se then tapasztalt ember vagy a háborúban, vagy a sportaré­nában. testileg vagy lelkileg. Hemingway világa háború. Egy­szer a valódi háború, máskor a kérlelhetetlenül brutális lét­küzdelem. Ellenséges, könyör­telen világ. Aki nem akarja, hogy megöljék, tudnia kell öl­ni..." Századunk Stendhalja — Így nevezték. Elio Vittorini PrOust- hoz hasonlítva megállapítja: „Az ember Hemingwayná! látja, milyen gyönyörű lehet a re­gény, ha sikerül költészetté változtatnia. Stendhal a lélekbe hat bele, Proust a szépbe, He­mingway belepusztult a halál­ba!“ Ledöntötte trónjukról a na­turalizmus isteneit — Theodor Dreisert, Upton Sinclairt és Lewist, valamint John Don Passost. Faulknerrel és Wolf- fal „új világot" tárt fel. Bronz isten — így is titulál­ták. Először, 1920-bn Hadley Richardsonna! házasodott ösz- sze. Ekkor tér vissza New Yorkba és önálló íróként dol­gozik. Hét évvel később ismét megnősül, egy fiatal lányt vesz el, P. Pfeiffert. Véle távozik a floridai Kés Westbe. De leg­hűségesebb barátja ezután is a whiskys üveg és az írógép marad Vadászatokra utazgat Afri­kába és átrándulgat Európá­ba. Ismét megtetszik neki a bikaviadal. — „Kár — mondja — hogy már túl öreg vagyok, túl nehéz és kergült ahhoz, semhogy bikákkal vívhatnék." 1932-ben jelenik meg a Ha­lál délután (Death in the Af- temon) című könyve, amely rapszódia a torreádorokról, s amelyet bátran nevezhetünk a bikaviadalok tankönyvének. Aztán 1936-ban kitör a Spa­nyol polgárháború. A „kalan­dor" Hemingway mint hadi­tudósító Európába jön. Nem volt kommunista. Azonban mint Mussolini fasiszta pucs- csának szemetanúja, antifa­sisztává lesz. Azt akarja, hogy az ő szeretett Spanyolországa megmeneküljön a fasizmustól. Ezért csakhamar megúnja a haditudósítói munkát és aktí­van harcol a republikánusok oldalán. Saját pénzén, 40 000 dolláron mozgó orvosi rende­lőt vásárol a frontnak. Maga így emlékszik ezekre az időkre: „Nem tudom, hány­szor állíthattak volna falhoz, hogy agyonlőjjenek. Fő. hogy semmi bajom se történt!" A polgárháborúban szerzett élményeit „Akiért a harang szól" című regényében örökí­tette meg. Tizenhét hónapig dolgozott a könyvön, amíg végre 1937-ben megjelent és a legnagyobb sikert szerezte számára. Páratlan vádirata ez a könyv a diktatúrának és a háborúnak. Ugyanebben az év­ben teszi közzé a „Lenni vagy nem lenni" és egy évvel ké­sőbb a „Kilimandzsáró hava" című írásait. Az 1944-és évben Héming® way ismét haditudósító, az an- goi RAF-nak dolgozik. Miértí „Az embereket fültövön aka­rom ütni az újsággal, hogy felébredjenek". Ismét küzd a háború ellen... Két évvel később Heming­way harmadszor nősül. Mary Wels újságirónőt veszi el. a- kit egyszerűen „Miss Mary“- nek nevez. A nő számára vi­szont az irő „Hemingway pa- pa . Európától „Búcsú a fegyve­rektől" című regényével bú­csúzik és visszatér Ameriká­ba. ahol Havanna közelébe* telepszik meg. Hosszú ideig nem hallani róla semmit, itt élt, ivott, vadászott miss Ma- ryvel, három fiával. — John Patrick, Georg — ötven macs­kájával, tizenöt kutyájával, a galambok százával és három tehénnel. 1950-ben jelentkezik ismét, „At a folyón, az erdőben" cí­mű regényével. Egy férfi sor­sáról szól ez a könyv, aki csak annyiban különbözik Heming- waytól, hogy nem nevezik He­mingwaynek. Ismét egy könyv a régi halálfélelemről. És az­tán két évvel később megjele­nik az irodalmi szenzáció: A* öreg halász és a tenger. Túl­ságosan is közismert, semhogy, írnunk kellene róla. Hemingway 1953-ban ismét ellátogat Spanyolországba. Is­mét látogatja a bikaviadalo­ban: Magány... kát és összeismerkedik a hí­res torreádorral, Antonio Or- donezzel. Elérkezik 1954. december 10. írói karrierjének csúcsa. Az öreg halász és a tenger című könyvéért Nobel-díjat kap. A világ (különösen Amerika) büszke rá. Együtt nevet vele, amikor Stockoholmban a bi­zottság kijelenti, hogy a Nobel -díj összegét whiskyre fordít­ja. (Valójában azonban segé­lyező intézetet létesít belőle a spanyol politikai menekültek támogatására.) Nem sokkal később ugyanez a világ felkészül a szomorú búcsúvételre Hemingweytől. A gyászjelentések azonban a szerkesztőségek szemétkosa­raiba kerülnek. Az író, akinek két nap alatt kétszer kellett volna meghalnia, él. És él azután is, hogy az érteküldött mentörepülő tángbaborulva le­zuhan. Szomorúságát whiskybe öli és a szerkesztőségeknek ü- zenetet küld: „A halálomról szóló jelentés erősen túlhaj­tott." 1960-ban utoljára látogat Spanyolországba. Közben kiad­ta utolsó könyvét a „Veszélyes nyar"-at. Benne ismét vissza­tért a bikaviadalokhoz, de a spanyolok nem bírták túlsá­gosan mély gondolatait. Barátai lebeszélésének elle­nére ismét visszatér Ameriká­ba. Beszélgetései során gyak­ran emlegeti apja öngyilkos­ságát. Miss Maryvel visszatér Sun Valleybe és új könyvön dolgo­zik. amely a második világhá­borúról szól. Regényt akart ír­ni. Akart,.. Ez a férfi, korunk szimbó- likus alakja, századunk egyik legnagyobb Írója, maga kere­si meg halálát azon a bizo­nyos július 2-i napon. A halál hiába várt rá, Ö lett a győz­tes, mert a műveiben tovább él... Fordította: SZ J. ÉJ IFJÚSÁG — CSISZ Szlovákiai Központi Bizottságának lapja. Megjelenik minden kedden Kiadja a Smena a CSISZ Szlovákiai Központi Bizottságának kiadóhivatala. Szerkesztőség és adminisztráció. Bratislava. Pražská 9: — Telefón 445-41 — Postafiók 30 — Főszerkesztő Szőke József — Nyomta Západoslovenské tlačiarne OL Előfizetés egy évre 31.20. Ter­jeszti a Posta Hirlapszolgálata, előfizetni lehet minden postán. — Kéziratokat nem őrzünk meg és nem adunk vissza. — A lapot külföld számára a PNS Ústredná expedícia tlače útján lehet megrendelni. Címe: Bratislava, Gottwaldovo námestie 48/V1L K—05*51552

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom