Új Ifjúság, 1965 (14. évfolyam, 1-53. szám)

1965-08-03 / 31. szám

„KAMÉLIA": A fehér szövetkompié ruháját sima vonalúra csináltassa (kis rajz), a kivágás körül rávarrott pánttal. Ugyanilyen — csak gombolődó pántrész díszíti a kabátkát is. Nagymintás mosóanyagjához princeszruhát terveztünk, érdekesen elgömbölyített négy- szögletes kivágással.

„MONIKA“: Piros-fehér pety- tyes anyagjához a 3. modellt küldjük. A magasított derék felett a gombokat vékony fehér selyemzsinór fogja össze.

„EUNUKÉ“: Vékony fehér

csipkéjét magasított derékrésszel csináltassa. (A derék- részig együtt kell varrni a fehér tafttal). A derékrész fölött a csipke dúsan húzott, a betétrész fehér szaténból készül. A derékrészt keskeny fekete

bársonyszalag hangsúlyozza. A kivágásba piros művirágot is viselhet.

„AUGUSZTUSI ESKÜVŐ": A fehér szövethez tervezett kompié szoknyája szűk, a blúz vastagabb csipkéből készül és a rajzon látható módon körül, 5—6 cm szélesen a szövet szegélyezi s szövetből készül g masni is. A kabátka spicces sálgallérral készül.

„NYÁR“: Fehér-piros pety- tyes mosóruháját a rajz szerint pirossal paszpoloztassa s piros — lehet megkötös is — övét viseljen hozzá.

„RÖZSABIMBŐ": Vékony piros szövetjéhez piros-fehér csíkos nyakkendővel díszített ruhát terveztünk, amely átbújik a külön rádolgozott pánt alatt. A pántra közepén kék fonállal vasmacskát hímezünk.

Nyári divatapróságok

A nyarat az öltözködés szempontjából azért is szeretjük mert magunkra kapunk egy könnyű ruhát és már készen is vagyunk. A nyár azonban — sajnos ezidén különösen — nem jelenti azt. hogy meleg Is van, (bár lehet, hogy mire ezek a sorok megjelennek, kánikula lesz) és ezt, az öltözködést illetően sokan nem veszik figyelembe. Nem ritkaság ugyanis, hogy hűvös időben ujjatlan, elől-hátul mélyen kivágott ruhákat látunk az utcán. S ez bizony nem szép. Elhisszük, hogy a ruhák viselői edzettek, nem fáznak meg a lenge öltözetben. De ez nem elég. A kivágott ruha meleg Időt, napsütést kíván, különben erőltetetten hat, s azt a benyomást kelti, hogy az Illető vagy magát, akarja mutogatni, vagy pedig — a ruha új lévén — nem tudja kivárni a szép időt. Felhívjuk tehát a figyelmet arra, hogy habár a dekoltált ruha szép is, divatos Is, mégis csak akkor viseljük, amikor arra való idő van.

S

ok vita folyik nyáron a harisnya viseléséről ill. nem-viseléséről. Mikor kell, vagy keli-e egyátalán nyáron harisnyát viselni? — ez a gyakran feltett kérdés.

Tehát: nappal, melegben harisnyát viselni nem kell, hiszen csak fölöslegesen izzadnánk, meg aztán csak egészséges, ha a napfény lábunkat is éri. Azonban: ha este elegánsan felöltözve megyünk valahová — színház, szórakozóhely (nem kerthelyiség) vagy napközben Is ünnepélyes alkalmak„BIZONYTALAN": Férje kollégája illetlenül viselkedett. Még ha nem is szólt volna pár szót, akkor Is először magát kellett volna köszöntenie s csak azután a férjét. A férje nem követett el hibát, mert csak akkor kellett volna, hogy bemutassa magának, ha megálltak volna beszélgetni. A futtában ejtett néhány szó nem adott rá alkalmat.

ra — pl. esküvő — szükséges harisnyát húznunk. Ezekben az esetekben egyrészt a hely {pl. színház), másrészt a ruha mutatja meg, hogy fel kell vennünk harisnyát, hiszen senkinek sem jut eszébe, hogy brokát vagy csipkeruhához, elegáns tisztaselyem kompiét harisnya nélkül viseljen.

M

egjegyezzük még, hogy a harisnyaviselés tekintetében is alkalmazkodunk az időjáráshoz. Melegben, nyári ruhához, esetleg könnyű szok- nyá-blúzhoz nem viseljük. Ezzel szemben, ha szövetkosztümre való idő van, ez azt jelenti, hogy harisnyára is; szövetkosztümhöz tehát mindig viselünk harisnyát.

Tudni kell azt Is, hogy harisnya nélküli lábon legszebb a pántokból összeállított szandál vagy papucscipő (šlapky). Cipők közül csak a fehér, esetleg a bés vagy piros mutat jót csupasz lábon, szürke, barna fekete, vagy más „komoly" színhez kívánkozik a harisnya.

A

z érzékeny lábúak — ha nincs rajtuk harisnya - „titok“ harisnyát húznak a cipőbe. Ez helyes is, az viszont már nem, ha a „titkot" a Slap- ky-ba is felveszik. Ez azért csúnya, mert a „titok“ hátul teljesen kilátszik, és fölösleges is, mert a cipő többnyire a saroknál töri a lábat és nem aj ujjaknál. Akinél mégis ez a baj, úgy a fájó ujját inkább egy kis vattacsomóval védje a horzsolás ellen. A šlapky-hoz nemcsak „titok", de harisnya sem való mindig mezitlábra viseljük, esetleg kivételes esetekben zoknit húzhatunk bele.

É

s ha már zokninál tartunk, hangsúlyozzuk, hogy felnőtt — tehát fiatal lány sem — ruhához nem visel zoknit. Ez csakis nadrághoz (rövid vagy hosszú, mindegy) és természetesen lapossarkú cipőhöz vagy szandálhoz illik. Az egyetlen kivétel, amikor ruhához 'ill. szoknyához zoknit húzunk, a kirándulás. Nadrágban persze praktikusabb kirándulni, de akinek a nadrág alakja miatt nem előnyös kirándulhat szoknya- blúzban, vagy a most ismét divatos szoknyanadrágban, e- setleg a szintén divatba jött dirndliben. .

Bécsi

hétköznapok I.

B

écsbe utazni lényegében egyszerű dolog. Utazhat az ember autóval (akinek van), vonattal (az mindig van) autóbusz- szal (ha felfér) hajóval, (ha a Duna nem túl magas, vagy nem túl alacsony). Bizonyára van még más lehetőség is igy kerékpáron, vagy gyalog, de ilyenekkel még nem találkoztam. A bratislavai fő- pályaudvaron ha valaki jegyet kér Bécsbe a pénztárnál nem csodálkoznak és hét koronáért olyan természetesen csúsztatják az ember tenyerébe a kis kartondarabot, minthaesak Tor- nócra kérnék. Persze 'egyetlen égy feltétel teljesítése szűk-'

A mozgólépcsós aluljáró igen megkönnyíti az átkelést a legforgalmasabb útkereszteződés

seken

séges: ez pedig az útlevél felmutatása. Aki-» nek útlevele nincs, az mé-i giscsak jobb ha TomÓCra kér, jegyét, az is 66 km, mint Bécs.

Igaz, három koronával többe kerül oda 8 -jegy, mint Bécsbe, de vi* szőni nem fut-» kos útlevél u-í tán, vízum után, n'em hajszol valutát a nemzeti banknál, nem intéz sok más apróságot.

Azt a 66 km-t vasúton közel három óra alatt’ teszi meg az ember. A teeh- nika mai vív-» mányainak bir-» tokában esi* galassúságú tempó ez. A számításba a* zonban itt iá kis hiba csúszott be. Mert ezen a vonalon az ember keveset utazik és sokat vár. All a vonat több mint fél órát az egyik országhatáron, azután nem sokkal kevesebbet a másikon. Ilyenkor az utas csak vár, mert hosszú ideig nem történik semmi. Végre megjelenik egy udvarias vámőr, aki másodpercek alatt elintézi a dolgát (úgy látszik jó emberismerő), s ezután az utas továbbra is csak vár. A várakozás eredményeképp kap útlevelébe egy pecsétet, hogy „kilépett" a határ másik oldalán a logika elveinek megfelelően természetesen, hogy „belépett“. Visszafelé a pecsételés fordított irányban megismétlődik és ezért mindez még említésre sem érdemes, épp úgy* mint maga az út, mely leírható természeti szépségekben, körülbelül úgy bővelkedik, mint a már említett tornóci útvonal. Gondosan művelt földek, tiszta falvak, sok új családi ház. A tiszta falvakat azután egyszerre csak

A

Flr

A nyugati pályaudvar csarnoka üzletekkel és szolgáltatásokkal

középtájon kell keresni ä iS» risták .túlnyomó többségét. A legtöbb turista igyekezeté oda irányul, hogy kevés pénzért rendesen lakjon, azután jól iS lakjon, sokat láthasson, szó-' rakozhasson és végül valami kis dolgot vehessen is, ami-« vei otthon viszont nagy örömet szerezhet,

Soroljam hát sajáímagamat is ebbe a kategóriába és így még említenem sem kell, hogy nem laktam luxus-szállodában és a mi fülünknek nem idegenül hangzó Esterházy-utcában lévő Bavria szállóban bérel» tem szobát. A szoba ára a mé- lyen C osztályba sorolható szállóban is oly magas, hogy eny» nyi pénzért Bratislavában nyugodtan a Carltonban is ellakhatnék..

Ez -a Bavria egyébként mindig tele van magyarokkal. Az Ibuszon keresztül utaznak szép számban Bécsbe pestiek és vidékiek egyaránt. Ogy látszik tudják ezt a turistákra vadászó bécsi kereskedők is. Áru van bőven, a vásárlót tehát meg kell nyerni. A turista jó objektum, azt a néhány schil- lingjét úgysem akarja hazavinni. Magyar nyelvű röpiratok tömkelegé hívja, csalogatja: vásároljon nálam! Divatcikkek, kötöttárúk, tranzisztoros rádiók, borotvakészülékek, öngyújtók, legolcsóbb árakon — minőségi áru! A konkurrens cég ezzel szemben előzékeny kiszolgálásról is előre biztosítja a bizalmat előlegező vevőt. Mindezt röpiratokról olvasom és az előzékeny kiszolgálás kifejezésen nevetnem kell. Próbáljon valaki ilyen verseny mellett nem előzékenynek lenni a vevőhöz. Plakátra nyomtatva ez olyan badarság, mintha a szódavizet gyártó cég azt írná a vizem nedves. A harmadik cég minden előnyét felsorolva olcsó szállásról is gondoskodik vevőinek. A negyedik a magyar és csehszlovák turistáknak árkedvezményt Ígér. s az ötödik öklömnyi betűkkel hirdeti: „magyar osztályunkon hihetetlen olcsó árak“. Mináč utolsó szatirikus regényében A szerencsegyártóban leírt egy mondat jut az eszembe: „A birkák sajátmaguk jönnek, hogy megnyírják őket“. ^ z üzleti élet persze egészében véve nagyon érdekes és tanulságos is. A kereskedők mindenekelőtt igyekszik állandó vevőgárdát biztosítani magának. Ezek a nem állandókkal szemben bizonyos előnyöket élveznek, főleg kedvezmények formájában.

A munkásnegyedekben közkedveltek az úgynevezett „kon- zum“ üzletek. Tulajdonképpen fogyasztási szövetkezetek ezek, élelmiszert, csemegét, zöldséget és miegymást árulnak, amire egy háztartásnak szüksége lehet.

A konzum-üzletek népszerűsége a magán-kiskereskedőket is arra kényszerítette, hogy vevőiknek hasonló előnyöket biztosítsanak. Enélkül a versenyben nem állnák meg a helyüket. így a kiskereskedők egy része is minden levásárolt schilling ellenében egy bélyeget ragaszt a vásárlási könyvecskébe. A könyv 500 schilling értéknél telik meg és ekkor a vásárló 15 schilling értékű árura válthatja be. Strasser

ÚJ IFJÚSÁG — CSISZ Szlovákiai Központi Bizottságának lapja. Megjelenik minden kedden Kiadja a Smenia a CSISZ Szlovákiai Központi Bizottságának kiadóhivatala. Szerkesztőség és adminisztráció. Bratislava, Pražská 9: — Telefon 445-41 — Postafiók 30 — Főszerkesztő Szőke József — Nyomta Západoslovenské tlačiarne 01. Előfizetés egy évre 31.20. Terjeszti a Posta Hirlapszolgálata, előfizetni lehet minden postán, — Kéziratokat nem őrzünk meg és nem adunk vissza. — A lapot külföld számára a PNS Ústredná expedícia tlače útján lehet megrendelni. Címe: Bratislava, Gottwaldovo námestie 48/VH. K—08*51225

Rádió és villamossági cikkek üzlete az egyik földalatti átjáróban

>oros gyárkémények, hatalmas láztartályok, tránszfórmáto- ■ok sokasága váltja fel —

ság, kényelem, nagyszerű szol- 1 gáltatások, remek üzletek, me- r lyekben élelmiszertől, pipere- 1 cikkeken keresztül a virágig i mindent megtalál az ember, i Ausztriának hét millió la- 1 kosa van és évente körülbelül r ugyanannyi külföldi vendég ér- 1 kezik ebbe a kis országba. Ez ' a hét millió külföldi persze r nagy hasznot is hoz. A hivatalos statisztika szerint a kül- i földiek devizában .több mint i 10 milliárd Schillinge! hoznak, r Az Idegenforgalom gazdasági i fellendülést eredményezett és r eredményez ma is, melynek 1 következményeképp nemcsak t további szállodák, turista-ott- 1 honok, vendéglátó-üzemek, de I új autosztrádák, utak és hidak r is épülnek. Mindez sok új < munkaerő-: foglalkoztatását is i jelenti. A falvakból özönlik a nép, különösen a fiatalok a vá- ( rosok felé. A mezőgazdaság- j ban itt is az elöregedés ve- s szélye fenyeget. De nemcsak , a mezőgazdaságban, Ausztria t hagyományos ipari ágazataiban ; is itť-ott már munkaerő-hiány ~ mutatkozik. A segédmunkáso- , kát igyekeznek több vállalat- , nál külföldről biztosítani. Épít- ] kezéseken és üzemekben is fa- , lálkoztam törökökkel, olaszok- , kai és sok jugoszlávval. Nem , szakemberek, elvállalják a Ieg- j nehezebb és mondjuk őszintén ( a legkellemetlenebb munkát is, , keresetük mégsem haladja meg j az osztrák szakmunkás jőve- ( delmének a felét sem. Igaz, , szerényen élnek ezek az em- . berek, a legszükségesebb élei- j men kívül semmire sem köl- ( tenek és így néhány hónap j alatt mégis csak összekupor- [. gatnak valamit az otthonba- j gyottak számára. ,

V

alamikor régén a turis- : ta fogalma alatt olyan . embert képzeltünk el, ; aki hátizsákkal,, sátor- < lappal, egypár szöges ci- < pőben napokig szalad- ( gált hegyeken és völgyeken \ át, anélkül, hogy valaki haj- i szólta volna. Ma viszont min- ; denki turista a klasszikus tér- f mészeti szépségeket kereső és [ táborozó turista mellett szin- i tén turistának könyvelik el — 1 mondjuk azt a jól szituált őré- j gedő üzletembert, aki a tér- i szét szépségeit valamelyik lu- j xus sztriptíz bárban keresi és mivel elég a pénze, meg is találja. E két véglet között a

A gyárakon kívül sok-sok ki: kertes ház, gyümölcsfákká és rengeteg virággal, s ameny- nyi ház, csaknem anny autó is. Azután a Dun; felett zakatolnak sebeser a kerekek, a Duna felett mely itt sem kék, csak a j< öreg Strauss látta annak, vágj az is lehet, hogy száz évve ezelőtt volt kék, de ma piszkosabb, zavarosabb és főleg olajosabb, „mint nálunk.

De ekkor már nincs idő í Duna színe felett morfondírozni, mert a vonat időközben befutott a bécsi Déli Pályaudvarra.

N

em tudom, hogy vat ezen a térén más, d< én ha idegen helyre érkezem, sokat adok élsi benyomásaimra. Bécs vasútállomásai valóbai a lehető legjobb benyomást teszik az ideérkezőkre. Tiszta-