Új Ifjúság, 1965 (14. évfolyam, 1-53. szám)

1965-08-03 / 31. szám

Az árvízsújtotta területeken nagy segítséget nyújtottak a helikopterek pilótái. Az ó ön­feláldozó munkájuk nélkül sokkal nehezebb lett volna a mentési munka mdannyiunk érdeke, hogy a Csallóközben, ahol az ár hullámai garázdál­kodtak, mielőbb helyre­álljon és megújuljon az élet Ezt tudatosítják a dunaszerdahelyi járás fiataljai is. A CSISZ járási vezetőségé­nek legutóbbi plénuma kimon­dotta, hogy a fiatalok jelenle­gi elsőrendű feladata az ara­tási munkálatok mielőbbi el­végzése és a károsultak meg­segítése. A járási vezetőség elvárja, hogy minden CSISZ alapszer­vezet bekapcsolódjék a mező- gazdasági üzemek megsegíté­sébe, az aratás gyors befeje­zése érdekében. A járási épí­tővállalat és a kommunális üze­Az árvíz és az iskolák A SZLOVÁK NEMZETI TA­NÁCS iskola és kulturális ügyek osztálya az árvízsújtot­ta vidék iskolaügyi kérdéseit intézi. Július elsejéig a 11 ezer gyermek elhelyezésére vonat­kozólag 190 ajánlatot' kapott. Háromezer gyermek hosszabb lejáratú elhelyezésére vonat­kozólag pedig 51 ajánlat futott be. A 6—11 éves korú gyer­mekek száma 8640, ezeket üdülőközpontokban helyezték el. A 3—6 éves korú gyerme­keket az üdülő központokban létesített óvodákban helyezték él. A gyermekek mind nagyon jól érzik magukat és gondos ápolásban t észésülnek. A HNB dunaszerdahelyi is- kolaüügyi osztálya a helyzet felmérése szerint jelenti, hogy a járásban 31 általános isko­lában a komáromi járásban 10 általános iskolában,. összesen 103 tanteremben már szep­tember elsején megkezdődik a tanítás. A második típushoz tartozó iskolák közül főleg a mező­gazdasági iskolák és az iskolai gazdaságok szenvedtek kárt. A károkat 3,811.000 koronára becsülik. Kisebb javítások és tatarozás után Komáromban szeptember elsején kezdik a tanítást. A komáromi mezőgaz­dasági iskolát kivéve, ahol 1966 február elsején kezdődik majd a tanítás. A tanulók Ipolysá­gon, ögyallán és Nagymegye- ren járnak majd iskolába. Az oktatásukat a komáromi já­rásban és a dunaszerdahelyi járásban működő pedagógusok veszik át. Az ifjúsági otthonokat folya­matosan kiürítik, hogy a taní­tást és a főiskolai előadásokat időben megkezdhessék. Aia«ói,xiv.«vt-ises. vnt.s. A CSISZ SZLOVÁKIÁI KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA A CSISZ KB és a Sparta vendégei • Szorgalmasan készül az őszi idényre a gútai csapat • Az ideiglenes otthon Farkasdon lesz A szolidaritás konkrét-példája Gúta talán az egyetlen falu, amely azzal is büszkélkedhet, hogy fotball-csapata a divízióban is megállja a helyét. De hogy készüljön a csapat a küszöbön álló bajnoki küzdel­mekre, amikor a pálya még mindig közel egy méteres víz alatt áll. A bajbajutott sport társakon a CSISZ KB és a prá­gai Sparta csapata segített. A gútai csapatot tíz napig látják Prágában vendégül, ahol országos bajnokunkkal együtt készülnek fel az őszi idényre. A GÚTAI CSAPAT a múlt színvonala bizony magas lesz. mek CSISZ tagjaitól viszont azt várja, hogy hathatós segít­séget adjon Csallóköz újjáépí­tésénél. Igen fontos konkrét segítsé­get nyújtani azokban a falvak­ban, ahol az árvíz megakadá­lyozta egy időre az ifjúsági szervezetek munkáját, felújíta­ni a szervezeti életet. A népművelést sem szabad elhanyagolni, ezért a járási népművelési intézménnyel kar­öltve ifjúsági kultúrbrigádokat létesítenek. A CSISZ járási vezetőségé­nek tagjai a JNB ískolaügyi osztályával karöltve meg akar­ja látogatni azokat a pionír- táborokat, ahol a dunaszerda­helyi járásból ideiglenesen el­helyezték az árvízkárosultak gyermekeit. A járási vezetőség plénuma elhatározta, hogy szombat és vasárnaponként brigádokat szerveznek a felhasználatlan homokzsákok kiürítésére. Múlt szombat délután a plénum tag­jai kiürítettek 500 zsákot s ezzel körülbelül 3500 koronát mentettek meg nemzetgazda­sági célokra. A járási vezetőség magasan értékeli azon CSISZ szerveze­tek munkáját, amelyek az ár­víz ideje alatt önfeláldozóan segítettek a védelmi munkála­toknál.-mácsai­szerda óta van Prágában s azóta naponta kétszer edze­nek. A megérkezést követő pil­lanatoktól a CSISZ KB dolgo­zóinak és a Spartak edzőinek gondoskodása alatt állnak. A csapat kapitánya Gombos Árpád és Varga Ferenc a leg­idősebb játékos elmondották, hogy igen meghatotta őket a szolidaritás e megnyilvánulása. A csapat tagjai igyekezni fog­nak a lehető legtöbbet tanulni a nagynevű vendéglátóktól. A labdakezelésen kívül szüksé­ges az erőnlét megjavítása, annál is inkább, hogy a csapat tagjai hét héten keresztül nem edzhettek és a mentési mun­kálatok otthoni gondok kime­rítették a fiúkat. A divízió a gútai csapatot jónevü ellen­felek várják. Mindjárt a máso­dik fordulóban a ligás Slov- naft tartalékával kerülnek szembe. Amíg a hazai pályán nem játszhat a csapat, addig kénytelenek a mérkőzéseket FARKASDON lejátszani. A far- kasdiak igyekeznek majd bi­zonyára pótolni a hazai kör­nyezet hiányát. A SPARTA ALELNÖKE, B. Voráček kilátásba helyezte másfajta segítség biztosítását is, mert az elsőt csupán a kez­detnek tekintik. Majd ha Gű- tán az élet visszakerül a régi kerékvágásba és rendbehozzák a sportpályát is, a hazai csa­pat látja vendégül egy mérkő­zésen a prágai Spartáf. A bizonytalan időjárás ellenére is a kirándulók ezrei kere­sik fel hazánk természeti szépségeit. Képünk a csorbatói autóbuszmegállónál készült Az oldalon lathato kepeket R. Helexa fényképezte Ebben az évben a szokottnál későbben csépelik a gabonát Fegyverek a dzsungelból A dzsungel-hábo­rúban a legkor­szerűbb harciesz­közöket vetik be az amerikaiak. A helikopterek, a na­palmbombák, ra­kéták, harci qázok, a hatalmas atom- bombázó gépek el­lensúlyozására a délvietnami sza­badságharcosok eredeti fegyvere­ket készítenek. Nincsenek gyár- óriásaik, ezért a dzsungel termé­keiből állítják elő az eddig ismeret­len, sajátos harci eszközöket. Tűhegyesre fa­ragott ágakkal te­letűzdelik a sík te­rületeket, majd befedik avarral. A helikopteren szál­lított csapatok ro­hama elakad raj­tuk, mert felnyár­salják az amerikai csizmákba bújta­tott lábakat. Új titkos fegyverrel ér fel az őserdők csapásai hosszában kifeszített indák­ból font kötél. A végére mázsás rönköt erősítenek, amit ha nekilendí­tenek, elsöpri, le­dorongolja a dzsungelbe beme­részkedő ellensé­get. Legújabb talál­mányuk a fák ko­ronáiból lezúdított méhraj, amely ele­gendő egy ameri­kai század szétve­résére. A méhek elől menekülő, ha­donászó és vaka­rózó század el­hányt puskáiból egy Vietkong egy­séget fegyvereznek fel. FÁRA MÁSZNI SZABAD AZ IDŐJÁRÁS SZESZÉLYEI Egész Európában és Ázsia egy részében is a hosszantar­tó esőzések óriási gazdasági károkat okoztak. Sajnos, bár a nyár derekán vagyunk, most sem változik igen a helyzet. Az elmúlt héten az Ondava folyó gyors áradása, a keletszlová­kiai kerületben körülbelül 30 milliós kárt okozott. Különö­sek Svidniket sújtotta az ár, ahol a Nálepka kapitányról el­nevezett ruhagyár került víz alá. Külföldön szintén sokhelyütt jegyeztek fel újabb károkat. Például Kelet-Pakisztánban a hosszantartó monszum-esők ár­vizet idéztek elő. Dákká, Ke- let-Pakisztán fővárosa környé­kén felkészültek 100 ezer em­ber kitelepítésére. Míg tehát nálunk és Ázsiá­ban a sok víz, addig Ameriká­ban és Ausztráliában a katasz­trofális szárazság okozza a leg­nagyobb gondot. New Yorkban vendéglőkben csak külön kérésre adhatnak vizet. Minden nap újabb és újabb felhívást tesznek közzé a vízzé! való takarékoskodásra. Többek között arra is felszó­lították a polgárokat, hogy ne kádban, hanem tuss alatt fü- rödjenek. A polgármester ren­delkezése értelmében csupán a tűzoltók használhatnak kor­látlan mennyiségben vizet. A vízhiányt ’egyelőre legügye­sebben a cisztemaautók tulaj­donosai használják ki. A cisz­ternatulajdonosok szállítják a vizet az úszómedencék töltésé­hez is. Egy úszómedence meg­töltése többszáz dollárba ke­rül. Az érdeklődés olyan nagy, hogy a cisztematulajdonosok képtelenek eleget tenni minden rendelésnek. A víz ára termé­szetesen emelkedő irányzatú. Ausztráliában már hónapok óta nagy szárazság van. Ilyen körülmények között terelik a jószágot az ország egyik ré­széből a másikba, abban a re­ményben, hogy jobb legelőkre találnak és megmentik az ál­latállományt a pusztulástól. A birka és a szarvasmarha ára állandóan csökken. A száraz­ság következtében 20 százalék­kal kisebb búzatermésre szá­mítanak. A hústermelés is csak a kényszervágások miatt emel­kedik. A FIATALOK IS SEGÍTENEK Varsó egy napja Egy varsói esti lap a na­pokban több újságíró segít­ségével igyekezett megálla­pítani, hogy mit csinálnak a lengyel főváros polgárai egy nap alatt, mennyit esz­nek, hányán mennek mo- í ziba, színházba, fürdőbe stb. p Elég sok kenyeret fo­gyasztanak, egy nap átlag 420.000 kg-ot. A varsóiak naponta 29 tonna vajat. 19 tonna margarint, 18 tonna sajtot, 860.000 tojást, 250 tonna húst, 86 tonna cuk­rot, 40 tonna lisztet és ren­geteg főzelékfélét fogyasz­tanak el. Varsó orvosi rendelőiben több mint 5000 orvos, 1700 fogorvos és 5800 technikus dolgozik. Több mint 50.000 polgárt vizsgálnak meg na­ponta. A kórházakban 12 000 beteg van. A lengyel fővárosha na­ponta 77 vonat érkezik 32 ezer utassal, a helyi jellegű vasúton 300 vonat közleke­dik, több mint 190.000 utas­sal. Egy nap alatt a város­ba több mint ezer teherva­gon 14.000 tonna árut szál­lít, a fővárosból pedig 650 vagon nem egész 9000 ton­na árut visz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom