Új Ifjúság, 1965 (14. évfolyam, 1-53. szám)
1965-06-15 / 24. szám
«• S<S*3<S*íS<8<5<SríS»^S*S^í /1 Dícséretreméltó kezdeményezésről adhatunk hírt olvasóinknak. A nagyszarvai magyar tannyelvű iskola elhatározta. hogy fennállásának tizenöt éves jubileumát nagyszabású ünnepség keretében tartja meg, s ez alkalomból meghívja az iskola minden volt diákját és pedagógusát. Az ötletet tett követte, s az eredmény: június 5-án az évfordulóhoz méltó ünnepség zajlott le Nagyszarván. Ez alkalomból illő, hogy mi is bemutassuk a jubiláló iskolát. A tizenöt év alatt Nagyszarván ötvenhárom pedagógus tanított s több mint négyszáz diák végzett. A négyszáz közül sokan végeztek főiskolai tanulmányokat, s mérnökként, pedagógusokként bizonyítják be, hogy a magyar iskola növendékei is megállják helyüket akár a legmagasabb posztokon is, mégha csak egy olyan kicsi faluból jöttek is, mint amilyen az alig 750 lakost számláló Nagyszarva. A sikeres jubileumi ünnepség fényt vet arra is, hogy Nagyszarván, ahol hosszú évekig alig lehetett kulturális megmozdulásról hallani, egyszerre csak megpezsdült az élet. Egyremásra alakulnak az énekkarok, irodalmi színpadok, mezőgazdasági-, képzőművészeti- és sportkörök. Mi történt itt? Nos, a titok csupán annyi, hogy két évvel ezelőtt lelkes-tehetséges igazgató került az iskola élére, Presinszky Lajos személyében. Azért említjük ezt a tényt nyomatékosan, mert bizonyítja, hogy nem a falvakban, nem a falusi emberekben van a hiba, hanem az emberekben, a kultúra mozgatóiban, mindenekelőtt a pedagógusodban. Ha van, aki törődjön velük, a falusiak szívesen dalolnak, táncolnak, rajzolnak, sportolnak, akár fiatalokról van szó, akár öregekről. Ezt bizonyítja a nagyszarvai példa. A több mint egyórás, színvonalas műsort legnagyobbrészt a helyi együttesek adták, az iskolai és a felnőtt énekkar, az irodalmi színpad tagjaiból alakult, Kimeczkó Mihály vezette szavalókórus, az ifjúsági zenekar s a szólisták. S még a vendégszereplő vajkai tánccsoport s a sárosfai vidám fiúk együttesét is úgy válogatták össze, hogy többségükben az iskola egykori növendékei voltak. Kellemes ünnepség részesei lehettek a meghívottak. A magyar iskolák fennállásának tizenöt éves jubileumi ünnepségei most, illetve szeptemberben zajlanak le, s rendezőink figyelmébe ajánlhatjuk a szarvai példát: illő, hogy az alkalomhoz méltó keretek között tartsák meg a nevezetes évfordulókat szerte az országban.-cslAcademia Istropolitana Melyik város veszi fel a versenyt Bratislavával, ahol már 500 évvel ezelőtt működött a híres Académia Istropolitana? Az utóbbi hetekben lezajlott ünnepségek során a figyelem a Jirásková utcán márványtáblával megjelölt sárga épület felé fordult, amelyben 1465. május 19-én megkezdődtek az Academia Istropolitana előadásai. Érdekes visszapillantani a főiskola történetére. A XV. században híres volt a bolognai, párizsi, prágai, krakkói és bécsi egyetem. Magyarországi fiatalok is ezeken az egyetemeken tanultak, olyanok, akik magasabb képzettségre akartak szert tenni. Különben nem volt alkalmuk arra, hogy főiskolai tanulmányokat folytassanak. Korvin Mátyás, az igazságosságáról híres magyar király álma teljesült, amikor kérelmére II. Pál pápa engedélyezte, hogy az akkori Pozsonyban egyetemet alapítsanak. (A neve onnan származik, hogy Is- ter a Duna neve, Polisz görögül város és az akadémia neve Platón athéni iskolájára emlékeztet). A névvel is kifejezésre akarták juttatni, hogy a középkori skolasztikus iskolával szemben új iskolatípusról van szó. Az iskola épületét Mátyás király adományozta, ő nevezte ki a tanárokat is, de a főiskolát a kancellár irányította. Az új akadémiának jogi, orvosi, teológiai fakultása volt, ezenkívül az úgynevezett „szabad művészetek" fakultásán is előadásokat tartottak. A jog- akadémián a főhangsúlyt a ról.WA\%V.,.V.V.V.,.W.,.W.WrA,.V.VV.V.,.V.V.V.,.V.WW, A film, amint azt a kis Matthias megjósolta, valóban rendkívüli sikert aratott. PierWinnetou születése, 1961 vége felé Horst Wend'.andt nyugatnémet filmproducer, egy Edgar Wallace regény nyomán készített, legújabb detektív- filmjéröl beszélt az akkor kilenc éves kisfiának, Matt- hiasnak. A várt elragadtatás helyett azonban a kisfiú lebiggyesztette a szája sarkát: „Kit érdekelnek ma a W allace-detektívfilmek? Inkább valamilyen May- regényt filmesítenél meg.. . Az lenne a siker!" A producer elnevette magát és egy „Te ehhez nem értesz“ megjegyzéssel elintézte a dolgot, de csak látszólag. Még aznap este nekilátott a Winnetou olvasásának. Pirkadt, mire a végére ért... s kisfia megjegyzése még jobban izgatta, Winnetou partnerével Winnetou nem ment ki Wendlandt fejéből. Meghívta Matthias barátait, s idősebb fiúkat és lányokat is, és elbeszélgetett velük. May Károly regényeit mindegyik olvasta! Még egy próbát tett. Karácsony előtt figyelte a forgalmat a legnagyobb nyugat-berlini áruház könyvelárusító osztályán, s mikor látta, hogy egy órán belül hány May-re- gényt adtak el, már semmi sem téríthette el elhatározásától. A vadnyugat messze van — helyettesíteni kell tehát — Jugoszlávia megfelel. S két nap múlva már telefonál Jugoszláviába: „Tudnak elég lovat a rendelkezésemre bocsájtani? Szükségem van még mindenre elszánt kinézésű emberekre, akik indiánokat játszhalála hatnak, amerikai lovas- egyenruhákra, régi puskákra ..." A Jugoszláv Állami Film mindent bebiztosított; a vadnyugati felvételekhez szükséges sziklás hegyeket, pusztámat, romantikus hegyi tavakat. Már csak az indián főnök kiválasztása volt hátra. Wendlandtnak már néhány volt tartalékban, amikor 1962-ben, a nyugat-berlini filmfesztiválon meglátta Pierre Brice francia filmszínészt. Azonnal intézkedett, hogy az ismeretlen színész Jugoszláviában el- játszhassa az akkor forgatáshoz készülő „Az ezüst tó titka" főszerepét. re Brice, mint Winnetou néhány hónap alatt bámulatos népszerűségre tette szert s mire megkezdték a Winnetou első részének forgatását, világhíresség lett. De most Winnetou, a fiatalok kedvence, meghalni készül. Ez a sorsa May Károly regénye szerint, mert Wendlandt jelenleg már a harmadik részét forgatja Jugoszláviában a szimpatikus rézbőrű vezérről szóló történetnek. Pierre Brice úgy hal meg a vásznon, amint a legendá- ris főnökhöz illik, büszkén, játran, zokszó nélkül. Most azonban egy váratlan probléma merült fel: a közönség nem akarja, hogy Winnetou meghaljon, a szivéhez nőtt, nem akar elbúcsúzni tőle. Pierre Brice sem gondolta volna, hogy ez a szerep így komplikálja majd az életét. Azelőtt nyugodtan élt, mint-minden más filmszínész, most azonban a közönség kényszeríti, hogy a nyilvánosságon is úgy viselkedjen, mint az Winne- touhoz illik. Naponta 400 levelet kap, a csomagokon és ajándékokon kívül, öt titkárnőt kellett alkalmazmai jogra helyezték. Több ismert jogász nyert itt kiképzést. Természettudományokkal is kezdtek foglalkozni, atni annak idején nagy haladást jelentett. A tanárok közül a leghíresebb Regiomontanus volt, akit kora legnagyobb csillagászának ismertek el. Kolumbusz, Vasco de Gama és Amerigo Vespucci felfedező utaikon Regiomontanus csillagászati táblázatait használták. Ezek voltak a legmegbízhatóbbak. Marcin Byl- nica, a krakkói egyetem híres professzora is az akadémia keretén belül végezte csillagászati kutatásait, és figyelemre méltó eredményeket ért el. Az akadémia kancellárjai közül a leggyakrabban említik Vitéz Jánost, a kiváló matematikust és szakírót. Továbbá Schömberg Györgyöt, a kitűnő jogtudóst. Az Academia Istropolitana Mátyás király halála után elvesztette jelentőségét. A levéltárak anyaga nyomán elképzelhetjük, hogy milyen pezsgő szellemi élet folyt az akadémia falain belül és milyen volt a főiskolások élete 500 évvel ezelőtt. A diákoknak voltak kiváltságai és a tanárokkal igen élénk vitákat folytathattak. A főiskola rövid működése is lényegesen hozzájárult az ország életének szellemi fellendüléséhez. Még sokáig érezhető volt a hatása. A főiskola évszázadokra elnémult és igazi diákélet csak a Komensky egyetem alapítása után kezdődött. Az új egyetem híven követte a híres Academia Istropolitana haladó hagyományait. M. M. .■.v.v.v.v.v.v.v.v.v.v. Winnetou megszemélyesítője, az egyik napról másikra híressé vált francia filmszínész: Pierre Brice. nia, hogy postáját elintézzék. Sok-sok gyerek ír neki gondjáról-bajárói és tanácsot kér tőle, mint legjobb barátjától. A fiatal filmszínész eddig 4000 házassági ajánlatot kapott. De a legkedvesebb ajándéknak egy indián törzs levelét tartja, amely a törzs tiszteletbeli tagjává választják. Pierre Brice 1930, február 6-án született Brestben (Franciaország). Három évi indokínai katonáskodás határozta el, hogy a színészi pályára lép. Brice nemcsak a férfi szépségideál megtestesítője és szimpatikus ember, hanem — amit kevesen tudnak róla — kiváló sanzonénekés is. „Egyedül vagyok" című dala Nyugat - Európa tíz legnépszerűbb slágerei közé tartozik. t és feltámadása ij j Bodrogközi üzenet (KULCSÁR Tibor: Pogány Imádság) Új költőt avatunk. Sajátos, egyéni, közvetlen hangú költőt. akinek neve először 1958-ban tűnt fel a Turczel Lajos szerkesztette Fiatal szlovákiai magyar költők antológiájában. Kulcsár debütjére is — mint az antológia minden költőjének első önálló kötetére — sokáig kellett várnunk, Így természetesen találunk benne 1958-ban, de 1964-ben Irt verseket is. A kötet négy ciklusra tagolódik. Az első ciklusban (Vékáin a Bodrogköz üzent) a szülőföld, a falu, a Tisza, a Bodrog, a gyermekkor, az első szerelem, majd a pozsonyi diákévek dédelgetett emléke kap helyet. Ezek a versek tulajdonképpen a költő „zsengéi“, de a költői eszközökkel már itt is szakavatottan bán. Ritmusa még itt-ott megbicsaklik, de rímei tökéletesek és egy-egy kedves képe a későbbi versek mesteri .költői képeit sejtetik. „Egy-egy szikra a földre röppen (és csókot ad a barna rögnek“ fÉjjeli utazás). Kameszos pajkossággal és csintalansággal szemléli a jelenségeket. „Simogatta pajkosan a szél (a lombokat s a lányok derekát" (Almák a Tisza-kertben). Kulcsár a bodrogközi táj szerelmese. Megható ragaszkodással emlékezik szülőföldjére. Szinte az egész első ciklusban ennek az érzésének állít emléket. Gyakran felbukkan verseiben „a barna ősi rög“, „a fagyos határ“, az otthoni „bús fekete egek“, faluja „szántott mezejének“ képe. A költő nem tud, de nem is akar menekülni semmitől, ami a hazai táj emlékeit éleszti fel benne; a „régi nyarak tűnő emléke fáj“, s hogy él ne veszítse őket, inkább örök hűséget fogad. „S éljek bárhol — ha verset írok, ha szólok/ vélem a Tisza-táj, Bodrogköz üzent. / Szülőföld, mindig újra megtalállak, / mint tavasszal a fecskék fészküket." I (Vélem a Bodrogköz üzent). E ciklusban veszélyt jelent az érzelmesség. A szemed c. vers jelzői és hangulata révén mindenképpen szentimentalizmusba fullad. Nagyszerűen festi azonban a nyugvóra tért esti falu hangulatát. Már hasonlatai és szőképei is célra törnek. „Mint sima szőrű, álmos, lusta nyáj / aludni tért, eipihent a falu", ....kérődző, csillaghomlokú borjak rágják a csöndet lustán, szelíden“. (Ketten). A Pogány imádságé, vers — mely a kötet első szerkezeti pillére — egyedül képezi a második ciklust. E művével Kulcsár Tibor olyan verset alkotott, amit megirigyelhet bármelyik idősebb vagy fiatal csehszlovákiai magyar költő. Sőt!... Nem túlzás azt állítani, hogy a Pogány imádság költői szépség, kifejezőeszközök, és kompozíció szempontjából a csehszlovákiai magyar szerelmi líra élvonalába tartozik. Költői ereje, szenvedélyessége, feszültsége és „tűzhányók lángja forróságú szerelem“-érzése pedig balassias jegyeket hordoz magán. Nézzük a verset: „Te, aki nekem istenem voltál s vagy minden életnek és halálnak, akiért tengernagy szerelmem vért tajtékzó egekig lázad, te, ki újra felolvasztottad jégheggyé dermedt szívem-lelkem, s csordultig megtöltötted tűzhányók lángja forróságú szerelemmel" A Pogány imádságra — és Kulcsár költészetére általában — jellemzőek a frappáns természeti hasonlatok: „rabod vagyok én, de' csak úgy, mint a part a folyónak a rabja" A versnek erős sodrása van, s az egész költemény nem más, mint a mondanivalót több szempontból is kifejező és fokozó, szigorú szerkesztésű képiek sorozata. Esztétikum szempontjából nem sokkal maradnak el e vers mögött Kulcsár szerelmi lírájának olyan darabjai, mint a Szerelmes ének teljességért, Szerelmes vers, Szemek, a Rapszódia pedig nemcsak hogy vetekszik a Pogány imádsággal, hanem — a szerelem és magány probléma megoldásával — mintegy második szerkezeti pillére a kötetnek. Kulcsár a harmadik (Hajnali meditáció) és a negyedik (Ének teljességért) versciklusban irányt változtat. Oj irányban, mégpedig a szerelmi lírától a gondolati líra felé halad. A gondolati lírának oly sajátos válfaját próbálja megteremteni, amellyel eddig a mi- költészetünkben csak néhol (Nagy Lajosnál, Petriknél) találkoztunk. Ezt a gondolati lírai válfajt leghamarabb meditáló-filozofáló lírának nevezhetnénk. S Kulcsár melankolikus, elmélkedő, töpren- gő-okoskodó költői alkatának megfelelően szükségszerűen alakult ki. így rá jellemző is. A Vád és magány c. versében a költő önmagát teszi felelőssé magányáért. Kulcsárnál ugyanis a magány - probléma. Sok jelentősebb versében fel-felbukkan, s a költő viaskodik vele („farkasmagányod“, „börtönszikla magányom“ stb.). Végül hadat üzen neki és „az egyedül megváltó emberi közösséghez fohászkodik“ és megtalálja „a szívekhez vezető ösvényt." Kulcsár magányproblémájának azonban társadalmi háttere is van. Erről misem tanúskodik jobban, mint az, hogy allegórikus és szimbolikus verseket Ír a személyi kultusz korszakáról. Magába zárkózva, mintegy önmagához szólva, rejtetten tejezi ki mondanivalóját. (Elégia, Konok'téli vers, Fehéren a télben. Március). önkéntelenül is Bondarev Csend c. regényét juttatja eszembe ez a sor: „Csend, csend, csend az ég alatt, föld feleit." Az egyszerű, tántoríthatatlan hősöket idézi a jegenyeszimbólum: „Dermedt útszélen szikár jegenyék“ / .......Csak álltok elhagyottan, lombotok / megtépázzák vad, féktelen szelek, / zápor ver, villám tüze sújt, gonosz / férgek váj- kálják, rágják törzsetek / S mégis rendületlenül álltok Titeket nem pusztíthat el féreg, sem yihar“/ (Konok téli vers). A költő legjob meditáló-filozofáló verseiben (Bizakodó ének a reggelekről, Öda a perchez, stb.) bátor logikával követi nyomon a mindennapi élet eseményeit. Társadalmi mondanivalója áttételesen, fel-felbukkanva jelentkezik, ezért néha elkerüli az olvasó figyelmét. Egyenesen kifejezve is megtaláljuk pl. a Kalauznő az esti tizenkettesen c. helyzetképszerű versben. „A szolgálat már reggel óta tart. / E halk, monoton zajban telik napja.“ ....hazavárják, és ő még nem mehet, / pedig oly fáradt már, feje lekókad.“ Kulcsár ars poeticája a humánum jegyében született: a tisztaságot, az igazat, a szépet, az élet kifejezését kéri számon „társaitól“ is. Az ő számára a sző nem „szájhöst díszítő hamis ékszer.“ Kulcsár Tibor egész költészetét jellemezve elmondhatjuk: témaskálája nem túl gazdag, de lírája annál bensőségesebb, mélyebb. Bizonyára ennek köszönheti közönség- sikerét is, mely vitathatatlan. Lírikus finomságé és alapos verstechnikai felkészültsége, Rácz Olivér és Monoszlóy Dezső rokonává teszi. A költő modernségét a magyar költészet tradícióiból kovácsolta ki. VASZILY János !■■■■■■! I ■■■■■■■ I !■■■■■■ !■■■■■■
